Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-11 / 84. szám

2002. április 11., csütörtök KULTÚRA / HIRDETÉS / 7 Versmondók - Illyés Jegyében” Miskolc (ÉM) - Illyés Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából nemzeti vers- és prózamondó versenyt rendeznek. A jelent­kezőknek egy Illyés- és két szabadon válasz­tott verset vagy prózát kell előadniuk. A ver­seny felfutásos rendszerű: a helyi rendezvé­nyektől az országos döntőig. Az elődöntő egyik helyszíne Miskolc. A döntőt november 9-10-én Ozorán rendezik meg. Jelentkezni a Magyar Művelődési Intézet címén lehet: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Bővebb felvilágosí­tás a 30/369-8301-es telefonszámon kérhető. Szabó Lőrinc a „helyén” Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Egye­tem Szabó Lőrinc Kutatóműhelye - Dr. Kabdebó Lóránt vezetésével - négy új kö­tetet jelentetett meg a közelmúltban. Eze­ket mutatták be a költészet napjához kö­tődve kedden délután a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban.- Szabó Lőrinc végre elérte, ami jár ne­ki: a magyar irodalomtudomány ma már elfogadja, hogy a 20. századi magyar - és a világ! - irodalom legnagyobb alakjai kö­zött tarthatjuk számon - mondta bevezető­jében Kabdebó Lóránt, majd az új kötetek­ről beszélt. Saját munkájáról (Szabó Lőrinc pályaképe) azt emelte ki, hogy nem kellett megváltoztatnia, átírnia a korábbi monog­ráfiákat, hiszen nem változott a Szabó Lő- rincről alkotott kép, csak előkerültek újabb adatok, amelyekkel pontosította, kiegészí­tette az életrajzot. A költő szerelmeiről szó­ló „Vers és valóság. Bizalmas adatok és megjegyzések” című kötetről Kiss Katalin, a Miskolci Egyetem tanársegéde adott „ol­vasási útmutatást”, aki oroszlánrészt vál­lalt a sajtó alá rendezésében. A „Ne pana­szold a magányodat. Kodolányi János leve­lezése Szabó Lőrinccel és Szabó Lőrincné Mikes Klárával, 1948-1957” című könyvet Horányi Károly, az MTA Könyvtára Kéz­irattárának munkatársa rendezte sajtó alá, ő volt a rendezvény harmadik előadója. A kötet a 35 éves barátság utolsó tíz évével ismerkedteti meg az olvasót. Izgalmas kiad­vány Helena Kangas: Az én Magyarorszá­gom című könyve is, amelyben 1943-44-ben készült interjúk, riportok jelentek meg. TÉKA Újhely hangjai Halász Magdolna „Lélekemelő csendek kellenek, / Szívhez érő, szelíd harmóniák, / Egy könnyű dal, mely elandalít, / Felrepít, fel a csillagokon át...” - olvashatjuk Bodnár László, fiatal költő meghatóan szép gondolatait az Űjhely hangjai című folyóirat beköszöntő számá­ban. Az irodalmi-művészeti folyóirat megálmodója, szerkesztője és kiadója az el­múlt évben Sátoraljaújhelyen megalakult Zempléni Alkotókor. A civil szerveződés tagjai: Zemplénben, Hegyközben és a Bod­rogközben élő elkötelezett fiatalok, akik e dokumentum hasábjain szeretnének rend­szeresen publikálni. A ZAKÓ (Zempléni Al­kotókor) szívesen fogadja és segíti a hoz­zájuk forduló kezdők szárnypróbálgatásait, de az ismert tehetségek munkáit is. Az ízléses megjelenítésű, csaknem har­minc oldal terjedelmű füzet igazi gyöngy­szem, amely négy fiatal költő: Pásztor At­tila, Bodnár László, Czinczár Tamás és Zajácz János verseit adja közre. Ezek a lí­rai alkotások kedvesek, dinamikusak, fia­talos életszemléletet sugároznak és nagy művészi élményt nyújtanak. A füzetet Lénárt Júlia és Kelecsova Pé­ter hangulatos rajzai illusztrálják. A fo­lyóirat első számába Fehér József mú- zeumigazgatő írt ajánlását. A negyedéves periodicitással megjelenő füzet a régió iro­dalmi életének egyik színfoltja lehet, amely a fiatal tehetségek alkotásait folyamato­san reprezentálja. (Újhely hangjai. 2002/1. Szerk. Zempléni Alkotó­kör. Sátoraljaújhely, 2002.) Ady-versek - a „fülekben” és a falon Ady másképp Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A verseket használni kell, nem szabad felrakni a magas „művészi polcra”, hagyni, hogy kisajá­títsa egy szűk kör - állítja Fe­hér Sándor, a tegnap a mis­kolci Petőfi kollégiumban be­mutatott Ady másképp című műsor zeneszerző-rendezője.- A műsor nem összefoglalója Ady költészetének és nem is szobor­állítás a költőgéniusznak - hangsú­lyozza a zenész, aki évekkel ezelőtt már összeállított egy Ady-műsort. A felújított változatot - melyben a Zenegép együttes működik közre - jobban összeért és összeállt előadás­nak gondolja. Hogy miért Ady? - Korai ver­sei szerkezetükben egyszerűek, és nagyon világosan, érthetően fogalmaz, rendkívül erős a szö­vegvilága - állítja Fehér Sándor, s még „polgárpukkasztásként” azt is hozzáteszi: - Mi kifejezet­ten szövegírónak használjuk... Arra persze nem igazán szá­mít a közönség, hogy gyakorla­tilag egy „rockkoncertet” kap Ady ürügyén - ez benne a „más­képp”. A Fekete zongora például blues, a Párizsban járt az ősz jaz- zes, a Hadak útja meg rockos jel­legű (a hangszerelésben Tímár Krisztián működött közre). Rock a „Hadak útján”- A főpróbán volt néhány ma­gyartanárnő - meséli a zenész. - Igazából őket „céloztuk meg”, hi­szen irodalmi estre a segítségük nélkül nemigen lehet behozni a fia­talokat. De magam is meglepődtem, mikor egy Metallica-jellegű szám után nem menekültek ki, sőt, azt mondták, a dal „átment a vizsgán”. „Bevallottan” nem azért állítot­ták össze a műsort, hogy a ver­seket ráerőltessék az emberekre.- Ha megpróbálom elmagyaráz­ni a fiataloknak, hogy erre szük­ségük van, nagy ívben elkerül­nek. Nekem, mint előadóművész­nek az a dolgom, hogy bent tart­sam a közönséget. S ha ezután otthon leveszik a polcról az Ady- kötetet, az plusz szerencse... Fehér Sándor - talán mert ő maga bábszínész - nemcsak a ze­nét, de a látványt is fontosnak tartja egy műsorban. Gitártörés vagy diaporáma- Valamennyire versenyre kell kelni a szuperprodukciók­kal, minden másodpercben le kell kötnünk a közönséget. Le­járt lemez, hogy a zenész gitárt tör vagy ugrabugrál, a show­hoz más elemek kellenek. Ádám Jánossal már többször dolgoz­tunk együtt, s úgy érzem, most is jó ötlet a diaporámás aláfes­tés. A képek külön művészi vi­lágot jeleznek. A legtöbb szám pontosan olyan érzéseket kelt bennem is, mint ami a zenekar mögött megjelenő képekből összeáll. De a későbbiekben még több látványelemmel sze­retnénk színesíteni a műsort - amelynek reményeink szerint többször helyet ad majd az If­júsági és Szabadidő Ház. Vázlat egy szerzőről, és az első verseskötetről Méhes László Miskolc (ÉM) - „Az okos kitekint a világra (a bölcs belenéz önmagába) a hülye pedig behunyja a szemét...” - diktálja egyik versének so­rait Németh Tibor válasz­ként arra a kérdésre, miként is talált rá a versírásra. A 64. évében járó férfinak az idén, a költészet napjára idő­zítve jelenik meg az első, A csend és a sötét című ver­seskötete - magánkiadásban. A közel egy évtized alatt szüle­tett, s mindeddig a fióknak írt köl­temények válogatásából négy te­matikus ciklus állt össze: A csend, ami a szépség kereséséről, az iro­dalomról szól; az Aphrodité bűvö­letében című, ami az öregkori sze­relmet ábrázolja; A sötét, téma- választása szerint tisztán közélet és politika témájú; míg a Lélekha­rang az elmúlás és az élet pillana­tai közötti vívódást elemzi. így magyarázza a nyomdából a na­pokban kikerülő kötet gondolat­körök szerinti felépítését a szerző. Azokra a prózai kérdésekre azonban, hogy miért pont most, és miért kell egyáltalán megjelen­tetni, s ha már igen, akkor miért csupán ötszáz példányban, hason­lóképpen prózaian válaszol: a megjelentetésre a közeli barátok ösztönözték, a kiadásra a pénz mostanra jött össze, verseskötet­ből pedig nem éri meg néhány száz példánynál többet megjelen­tetni, mert a költészet nem éppen a kelendő cikkek közé tartozik... Szikár mondatok. Nehezen se­gítik közelebb e sorok szerzőjét ahhoz az előzetes elképzeléséhez, hogy megkísérelje megfejteni: mi­lyen úton talál rá a költészetre mint önkifejezési eszközre jó né­hány hajlott korú ember? És, bár a világirodalomból kereshető rá nem egy példa, képes-e mindegyi­Németh Tibor Fotó: Végh Csaba kük annyi életbölcsességet bele­sűríteni ebbe az önmegjelenítés­be, ami maradandó értéket is ad?- Számomra egy személyes drámának kellett történnie ah­hoz, hogy megszólaljon a lélek. A lelki egyensúlyteremtésnek a versekbe fogalmazott vágya ter­mészetesen nem föltétlenül kí­ván publicitást, én legalábbis nem kívántam ezt, de nyolc év írás után most mégsem maradt minden kiadatlanul - mondja Németh Tibor. A költészethez való kötődése persze eddig sem volt titok, hiszen a Jel-Kép Iro­dalmi és Társművészet Egyesü­letben (aminek alapítása óta el­nöke) hétről hétre „megrágják” a tagok írásait a Kós-ház pincé­jében tartott összejöveteleiken.- Magam a kezdő és küzdő költők-írók táborába sorolom, azon ambícióval és törekvéssel teli műkedvelők közé, akik nem féltékenyek a másikra, hanem segítik egymást - jelöli ki a he­lyét az író emberek „kasztjá­ban” Németh Tibor. Hozzáteszi azonban, hogy a líra számára csupán az egyik kifejezési for­ma a sok közül.- Több síkon szeretek kilépni a világ elé, élvezem a stílusok kö­zötti átjárást. Attól függ, miként hozza a „belső kényszer”, ami a fogalmazásra ösztönöz... I. Miskolci Versfesztivál - a hányatott sorsú költészetnek Miskolc (ÉM - DK) - Ennek a napnak az a célja, hogy a hányatott sorsú költészetet legalább rövid időre reflek­torfénybe állítsa - mondja Zs. Papp Ferenc, az I. Miskolci Versfesztivál szervezője. A római egyessel természetesen azt kívánja jelölni, hogy re­ményei szerint az első alka­lom nem lesz az utolsó...- Miután kiadással is foglalko­zom, tapasztaltam, milyen nehéz a versesköteteket elhelyezni a köztudatban. A verseket meg plá­ne. Hiszen a sajtó nemigen közöl ma már verseket, a jobb sorsra érdemes, jó tollú költők esetleg akkor kerülnek a közönség elé, ha kötetük jelenik meg, ami bi­zony elég ritka. Pedig szükséges lenne, hogy a globalizáció által ránk zúdított amerikai vagy nyu­gat-európai szennyáradatot ellen­súlyozzuk a helyi értékeinkkel. Talán azért is jutott Zs. Papp Ferenc eszébe a versfesztivál meg­rendezése, mert hosszú éveken át ő szervezte a Kaláka folkfesztivál mindig hatalmas közönségsikert arató verskoncertjeit, s ez három éve - mióta kizárólag a fővárosból történik a szervezés - megszűnt. Pedig mindig több száz fiatal zsú­folódott össze a Bartók Művelődé­si Ház nagytermében, hogy hall­gassa az énekelt - és szavalt - ver­seket. A szervező ragaszkodott ah­hoz, hogy mindig legyen a meghí­vott költők között helyi alkotó, így szerepelt a verskoncerteken pél­dául Kalász László, Csorba Piros­ka, Vass Tibor, Fecske Csaba...- Nagyon sokan írnak verset. Én a korábbi verskoncertekre és a ma esti versfesztiválra is azo­kat a költőket hívtam meg, akik letették már a névjegyüket, illet­ve ott hordják a tarsolyukban a „marsallbotot” - mondja Papp Ferenc. - A résztvevők örülnek a kezdeményezésnek, mindenki ingyen lép fel, s a helyszín, az ITC is felkarolta, magáénak érzi a rendezvényt, amelyen minden meghívott költő öt percet kap, ezalatt szólhat a közönséghez: ha akar verset mond, beszélhet az életéről, életérzéseiről, egyetlen kikötés van: politizálni nem le­het. Aztán időarányosan hangza­nak el mindenkitől versek. A szervező reméli, nem kíséri szellemi érdektelenség a rendez­vényt, s erre a visszajelzések alapján van is remény. Azt vi­szont nagyon sajnálja, hogy bár fizetett a plakáthelyekért, de a versfesztivál felhívásait - már ki­kerülésük után egy-két órával - eltakarták a politikai plakátok. Helyet kér a helyi irodalom Miskolc (ÉM - ML) - Serfőző Simon költő, a Magyar írószövet­ség Észak-magyarországi írócso­portjának titkára szerint a kortárs lírának az utóbbi évek­ben folyamatosan beszűkültek a helyi megnyilatkozási lehetősé­gei. A közvetlen környezetünk­ben megjelenő orgánumok közül egyedül a negyedévente kiadott, ám csupán egy szűk réteghez el­jutó Űj Holnap ad publikálási le­hetőséget a költők, írók számá­ra. A szerzőkkel az egyes lapszá­mok bemutatóján találkozhat ugyan a közönség, de nagyon hiányoznak az író-olvasó találko­zók. Éppen ezért üdvözlendő és örömteli esemény az I. Miskolci Versfesztivál megrendezése, mert minden alkalmat meg kell ragad­ni ahhoz, hogy az olvasók figyel­me rátalálhasson a kortárs iro­dalom helyi értékeire is. Szereplők. A Miskolcon az ITC-székházban ma este 6 órakor kezdő­dő fesztivál meghívott költővendégei: Cseh Károly, Fecske Csaba, Hor­váth Gyula, Serfőző Simon, Tornay Mari, Vass Tibor, Zemlényi Attila. Közreműködnek: Kiss László, Somló István, Somló Ferenc színművészek, Kriston Ákos és Ötvös Éva előadóművészek, Dinnyés József daltulajdonos, Burgony Flóra tanuló. Az est háziasszonya: Kardos Katalin. Hirdetés s CIB 3525 MISKOLC, DÉRTNE U. 1 TELEFON: (46) 412-398 Érvényes: 2002. április 1-től BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZERE vit) cibssic ás Kincsem cetet aOEP IMP mR SUn Fm „m© CV ESKÜ Ev»umst{%) EB KM 6.750 (6.64) 6.800 (6.89) 6.750 (6,84) 6.800 6,89) 6.500 (6.59) 6.550 (6,64) 6.500 (6.59) 6.550 (6,64 t hó 3 hó 6 hó íz hú L«arai «oc visszaváltás eseten a kamat a mraentori C£ Classc k CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e Ft) Sávos M«mt ÍBIMMin) EBKM 0 - 50 e Ft-ig2.00C 2,05 50e Ft - 2M T 4.50C4,66 2M Fi felett7.00C 7,33 KINCSEM 2003 kötvény (min tOe Ft) L*tó*é*i tóé ÉVM twtw (V EHM 6.8506,85 ártó 6,650 6,65 6 hó6,6006.60 12 hó 6,600 6,60 ' Az EHM tuMiwtai a, Kaiiwia' "•wywvfUitólA. ÉvmMmat(V) E8KM fc»M*«net{y EBKM 6,900 (7.00) 7,OK! [7,15) 7,050 7,15) 6.800 6,89) 6.800 6.89) CIB©06402U2«2 (7.0 6,900 (7,00) 6.650 (6,74) 6.650 (6,74) ara wtntalRáwÁvw wvxwem HITELEK Mwánszemé!v*k r#*zére UW üaenwfyi tófceon eves mmh iyt MIFWc K).99v*w235» M R ***** 7.Mv^kű9? imm: 2C.32-38.1S* 1-5#mMmdta. AtamaMbaíoéte < hlei űs&MpáS ás *f iwtíwérvtó-' Vöt; IngattanftKMnt mellen nyújtott lakáscélú hitei wktow 12,99 % egvéö célú hitel kamata 15,99 % in* ifim öí.i**. i löéwsMsrvocm 5,75* 4.50* ■ ^ wnsB5enoa» t ftves kamamnodua B üt ormon nwi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents