Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-21 / 67. szám
2002. március 21., csütörtök ÍSZAK-RlUISVgmSZÁi# ZÖLD OLDAL / 6 HÍRCSOKOR 0 Egy órával tovább. Nyári nyitvatartási rendre tér át a Miskolci Vadaspark. A csanyiki állatkert az elmúlt fél évtől eltérően ismét egy-egy órával tovább látogatható nap mint nap. Hétköznapokon a pénztár reggel 9 és délután 5, hét végén és ünnepnapokon 9 és 6 óra között tart nyitva; a park pénztárzárás után még egy óráig látogatható. 0 Békamentők. Békamentést szervez holnapra a víz világnapja alkalmából a Ga- radna-völgyi pisztrángtelep környékén a hegyvidéki Tavainkért Egyesület. Minden érdeklődőt, segítőkész embert szívesen látnak. Találkozás március 22-én, pénteken reggel 9-kor a pisztrángtelepen. 0 Túrák és források. „Köszöntsük együtt a Víz világnapját!” mottóval tart ünnepséget március 23-án, szombaton a Miskolci Öko-kör Garadnán, a pihenőparkban. A délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvény programjában a Fogadj örökbe egy forrást akció idei meghirdetése, helyszíni vizsgálatok, forrástúrák szerepelnek. JEGYZET Az ózonlyuk és a csúzli Krizsán Péter Álltam a piros lámpánál, kezemben a rágóspapírral, amitől már két átszállás óta nem tudtam megszabadulni és valahogy eszembe jutott, hogy a napokban éppen a környezet- védelemről beszéltünk a gyerekekkel. A kicsik számára a globális felmelegedés, az ózonlyuk vagy éppen az ipari szennyezés távolinak tűnő fogalmak. Persze tanulnak róla már az alsó tagozatban, sokan hallanak róla a televízióból, de nekik mégis a szomszéd jut eszükbe, aki veri a kutyát és átdobálja a szemetet a kerítésen, na meg a kertész fia, aki csúzlival lövöldözi a madarakat és a múlt héten majdnem felgyújtotta az erdőt. Úgy vélik, ők is képesek óvni környezetüket, ha összeszedik a szemetet, védik az állatokat, fákat ültetnek. Természetesen mi felnőttek már jóval bölcsebbek vagyunk, könnyedén elmagyarázhatjuk nekik, hogy ettől még pusztulnak az esőerdők, nem csökken a légszennyezés, továbbra is a folyókba kerülnek nehézfémek és a jól hasznosítható nyersanyagot nyújtó állatokat úgyis lelövik, nem tehetünk semmit. De a gyerekek majd továbbra sem értik, akkor miért azokkal a dolgokkal foglalkozunk, amiken úgysem tudunk változtatni. ők már csak ilyenek. Esetleg majd újra tanácsot kérnek tőlünk, hogy akkor most eldobhatják a szemetet, az úgysem számít vagy felgyújthatják a bozótot, mert mi az a pár hektár egy egész esőerdőhöz képest. Nem lennék ekkor egyikünk helyében sem. Persze van megoldás. Szerintem hagyjuk rájuk a dolgot, esetleg dicsérjük meg őket, amiért megpróbálják megóvni környezetüket. Mire felnőnek, majd úgyis megértik, hogy semmi nem olyan, amilyennek képzelték. Rosszkedvűen a zsebembe gyűrtem a rágóspapírt, átmentem és kerestem egy kukát. szerzőnk pedagógus RÁLÓZÖLDÍTŐK www.zpok.hu A zöldséget ezen az oldalon a szövegbetűk színe képviselik, no meg, persze, a témaválasztás. Szolgáltatás, hírek, újdonságok, kiadványok, sajtószolgálat, linkek, tagok - sorakoznak a kínálat címszavai a website menüjében, egy szóviccel megtoldva: Inter-fészkek. Ez utóbbi tematikus információgyűjteményt takar, génmanipulációról, atomenergiáról, biogazdálkodásról. A Zöld Pók Hálózat honlapján a legfeltűnőbbek az aktuális kampánygrafikák: egy „I lőve...” típusú vallomás a visszaváltható üvegek imádatáról (pontosabban a Pepsi- féle eldobható palackok ártalmasságáról) és egy Danone-ellenes bojkottlogó. A címlapon beharangozó is olvasható a március 21-i rasszizmusellenes fővárosi felvonuláshoz. A bányászát „elvágta”, az ANP „gyógyítja” A bódvarákói Esztramoson nyomon követhető az állatvilág ötmillió éves története Kövirózsák a „holdbéli táj” fölött Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Bódvarákó (ÉM) - Az Esztramos-hegy nevét az ottani Rákóczi-barlangban rekedt fiatalember - szerencsére nem végzetes - tragédiája óta elég sokan ismerik. Korábban inkább csak a környezetvédők emlegették a helyet - leginkább tragikus sorsa miatt... A Bódvarákó közelében lévő Esztramos messziről olyan, mintha egy hatalmas sárkány kiharapott volna belőle egy darabot. Igencsak szomorú látványt nyújt, mint minden „társa”, ahol rövidebb-hosszabb ideig bányászati tevékenység folyt. Csakhogy ez a hegy abban különbözik a többitől, hogy kis kiterjedése ellenére valóságos tárháza a különleges természeti értékeknek. Ha valaki veszi a fáradságot, és felmászik az oromra, „kövirózsa-perspektívából” szemlélheti a lenti „holdbéli tájat”, alant meg a kiforgatott, összemorzsolt kövek között olyan kalcitkristályokat, borsóköveket talál, hogy a leg- unikálisabbra vágyakozó gyűjtők is megnyalhatják mind a tíz ujjúkat... Harcolni kezdtek Ez az oka, hogy a természet- védők hosszú ideje harcolnak a bányászat leállításáért, s több mint 15 évvel ezelőtt rekultivációval is próbálkoztak: az egyik fal tövébe földet kezdtek hordani és betelepítették ott honos növényfajokkal. De ez a sziszifuszi munka aztán nem folytatódott - a bányászat viszont igen. A 90- es évek elején hagytak csak fel a termeléssel. Azóta „igyekszik” helyreállni a természet rendje, előjöttek a zuzmók, füvek. Nagyjából egy éve újabb fordulat állt be a hegy életében: az Aggteleki Nemzeti Parkhoz (ANP) csatolták. Már felszámolták az olajszennyezést, eltávolították a veszélyes hulladékot, s elvégeztek több kutatási programot - tudtuk meg Boldogh Sándortól, az ANP biológusától, aki a hegy természetvédelmi kezelési tervét is elkészítette.- Célunk az élőhelyromlás megakadályozása, a szennyező források felszámolása, egyes helyeken az eredeti élőhelyhez hasonló állapot kialakítása - mondta a biológus, majd a terület értékeiről beszélt.- A legjelentősebb természeti kincset az itt található több mint 50 barlang, s a barlangi üledékből előkerült pliocén-pleisztocén ősmaradvány-együttes jelenti. Ezen a kis hegyen nyomon követhető az állatvilág ötmillió éves története, új állatfajok sokasága került már eddig is elő. De ugyanilyen változatos és érdekes az élő világ is: számos ritkaság fordul elő mind a növények, mind az állatok között. Lepke, bagoly, kövirigó Csak hogy néhányat említsünk: egy „vöröskönyves”, veszélyeztetett fajnak számító lepke, az ezüstös földibagoly, vagy a fokozottan védett madarak, a kövirigó és a bajszos sármány. A növények között az egyik legnagyobb érték a kárpáti bennszülött korai fehér szegfű, amelynek a világállománya kevesebb, mint tíz helyen maradt fenn, de jellemzőek a védett kövirózsák is. A természetvédők - a körülményekhez alkalmazkodva - már nem csak a természeti értékekre figyelnek: szeretnék, ha a hegy később kiemelt jelentőségű ipar- és kultúrtörténeti bemutatóhelyként is szolgálna. Borsodiak és zöldek: civilek a megyénkben Immár negyven környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezet tevékenykedik Miskolc (ÉM - KJ) - Borsodban a környezet- és természetvédő mozgalom az országban az elsők között alakult ki. Már 1978-ban egyesületi formát vett fel a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetvédelmi Egyesület (mai jogutódja a Holocén Természetvédelmi Egyesület), és aktivizálódtak a madarászcsoportok. Jelenleg kereken 40 környezetés természetvédő szervezet működik a megyében. Elsődleges céljuk minél szélesebb körben megismertetni a környezeti gondokat, a problémák ok-okozati összefüggéseit. A legtöbbet teszik A környezeti szemléletformálásról az Ökológiai Intézet Alapítvány és a Hegyvidéki Tavainkért Egyesület rendszeres előadásokkal, a Környezet- és Természetvédő Nevelők Egyesülete, a Miskolci Öko-Kör, a Kazincbarcikai Regionális Oktatóközpont versenyekkel, a Holocén Hemád-vízmi- nőség vizsgáló hálózat kialakításával, a Zöld Akció Egyesület hulladékos kiállítással, a Pisztráng Kör Egyesület terepi túrákkal tesz a legtöbbet. Szinte valamennyi szervezet megjelentetett már oktatási kiadványt, tájékoztatót, bárki számára elérhetővé tették szakkönyvtáraikat, eszközeiket. A Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjai, a Milic Csoport, a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület, a Tiszta Forrás Természet- és Környezetvédelmi Egyesület terepen, főképp táborozással egybekötötten keresnek és találnak újabb és újabb érdeklődőket. A kilencvenes évek közepére elsőként a Zöld Akció Egyesületnek sikerült elfogadtatnia a hatóságokkal és á közvéleménnyel, hogy a környezeti állapot kutatása, mérése, megfigyelése része lehet egy civil szervezet működésének, amennyiben rendelkezik megfelelő szakmai háttérrel. A kazincbarcikai higany- és hulladéklerakó, a Borsodi Ércelőkészítő Mű környezetszennyező tevékenységének nyilvánosságra hozatala, majd az azt követő szakmai együttműködés sokakkal megértette, hogy ezeket a csoportokat nem botránykeltőként, hanem a „társadalom lelkiismereteként” érdemes számba venni. Fenntartható falu A „Gömörszőlős, egy fenntartható falu” program (ökológiai Intézet) 1996-ban indult: ebben a természeti környezet megóvásával, a kulturális hagyományok, a kézműves mesterségek felelevenítésével, oktatással, valamint az organikus gazdálkodáson keresztül mutatják be a fenntartható fejlődés alternatíváját. Hasonló célokért - a természetvédelmi szempontú tájhasználatért és területkezelésért - dolgozik a Borsodi Mezőségben a Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány. A HÉROSZ megyei szervezete, a G és G Állatvédő és Természet- védelmi Alapítvány (olvasóink MÁSA-ként, az Észak-Magyaror- szág „Gazdit keresünk” rovata révén ismerhetik őket), az Állatbarát Alapítvány folyamatosan küzd egy állatmenhelyért. A zöldszervezetek együttműködését az országos szintű hálózatok segítik. A Zöld Pók Számító- gépes Hálózat 1993-tól működik, a CEEWFB (Közép- és Kelet-európai Biodiverzitás Munkacsoport) pedig nemzetközi szervezetet irányít Miskolcról a biológiai sokszínűség védelméért. Mi is az a tájsebészet? - kampány a szemét ellen Miskolc (ÉM) - A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSZ) kezdeményezésére országos program indult, mely a Tájsebészet nevet kapta. A tanév kezdetén többfordulós pályázatot írtak ki, amelynek célja a lakókörnyezet illegális hulladéklerakóinak felmérése, dokumentálása, majd pedig a helyi közösségek és hivatalos szervek bevonásával a lerakók felszámolása. A versenyt Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a Zöld Akció Egyesület koordinálja, segíti. Nevezhetnek társadalmi szervezetek és iskolai csoportok. A pályázat nyertesei azok a közösségek lesznek, amelyek a legszélesebb társadalmi összefogást tudják kialakítani, és akik a program mindhárom fázisához (felmérés, figyelemfelkeltés, felszámolás) látványos illusztrációt (ötletes rajzokat, fényképsorozatot) csatolnak. A részt vevő diákoktól nem azt várjuk, hogy összegyűjtsék a felnőttek által eldobált szemetet - hangsúlyozta a félreértés elkerülése végett a pályázatkiírók illetékese, Szilágyi László. A gyűjtés, elszállítás a Kampany-az-itleqalj; szemetlerakoK-felszámolasaér A mozgalom lógója megfelelő védőfelszereléssel, eszközökkel, gépekkel rendelkező helyi intézmények, szakcégek feladata volna, ha vállalják. A pályázatok értékelése után a legjobb száz jut a döntőbe. A legjobb helyezést elérők helyi és országos szinten is díjazásban részesülnek. A fődíj egy fából készült játszótér, ezen kívül szelektív hulladékgyűjtő edényzet, komposztvágó gép, szaktábori részvétel, környezetvédelemmel kapcsolatos oktatócsomagok, kiadványok képezik a díjakat. Végső beküldési határidő: 2002. május 05. ÉC7MÍ A versenykiírást és az adatlapokat a wwvv.tajsebeszet.h!' internetes honlapról lehet letölteni, vagy a Zöld Akció Egyesülettől lehet kérni (Apró Gergelytől a miskolci Kossuth u. 13. alatt, vagy az $Q&-70(Hib telefonszámon.) Apró sikerek - mondják a szervezők Tudjuk, hogy egyik napról a másikra nem érhetünk el látványos eredményeket - szögezik le a szervezők de hisszük, a társadalom széles rétegének bevonásával a helyi kezdeményezések apró sikerei által fokozatosan szebbé, tisztábbá válhat országunk. Kérünk mindenkit, aki tenni akar környezete szépüléséért csatlakozzon programunkhoz, és - ha teheti - függessze ki plakátunkat, hogy minél többen tudomást szerezzenek a Táj sebészet - kampányról.
