Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

2002. március 21., csütörtök ZÖLD OLDAL / 7 HÍRCSOKOR 0 Uj park. Oriszentpéteren március 8- án avatták fel az Őrségi Nemzeti Parkot. Az ország sorban a tizedik ilyen kiemelt természetvédelmi létesítménye (az első a hortobágyi volt, 1972-ben) 40 ezer hektár területet és 44 őrségi és vend-vidéki te­lepülést, Nyugat-Magyarország különleges történeti néprajzi tájegységét ölel fel. 0 Hideg volt. A hazai energiafelhaszná­lás 2,8 százalékkal nőtt tavaly - derült ki az Energia Központ Kht. beszámolójából. A 2001-ben regisztrált növekedés a szak­emberek szerint a decemberi rendkívüli hi­deg következményének tudható be. 0 Kevesebb szemét. Országos hulladék­gazdálkodási terv készül. Az Országgyűlés elé beterjesztett anyag üj filozófiai meg­közelítéssel élve már a szemétkeletkezés minimalizálására helyezné a hangsúlyt.. Helmut Lusser a „publlc transport"-ról EMAS-tréningen az MVK-sok Miskolc (ÉM - BAL) - Teljes veze­tői tréninget tartottak a miskolci közlekedési vállalatnál a héten. Az EMAS-programban részt vevő önkor­mányzati társaság menedzsmentje a környezettudatos irányítási módsze­rekkel ismerkedett az előadások és gyakorlatok révén. Erdészek, vadászok, madarászok Regionális természetvédelmi fórumon próbálták érdekeiket egyeztetni a felek Van, aki kétségkívül „ad" az erdőnek (Illusztráció) Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - A vadászok és a természetvé­dők érdekei nem mindig ta­lálkoznak az erdőben (külö­nösen amikor ők maguk ta­lálkoznak), ám a két oldal képviselői egy fórumon béké­sen szót értenek egymással - derült ki a minap tartott rendezvényen. A regionális környezetvédelmi fórumot az Ökológia Intézet és partnerszervezetei rendezték két héttel ezelőtt a Civil házban. A meghívó szerinti téma: európai uniós jogharmonizáció a vadásza­ti és erdészeti ágazatban, vala­mint a természetvédelem terüle­tén. A közel félszáz résztvevő a régió állami intézményeinek és a társadalmi szervezetek képvise­lőiből állt össze. Utóbbiak a ren­dezvény végén megalakították a Környezet és fejlődés nevű part­neri kört, amely által a Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség partner­ségi programjába igyekeznek be­kapcsolódni. Az előadók sorában az erdővel és vadászattal kapcsolatos mun­kát végző szervezetek illetékesei foglaltak helyet. Fejlődik a tudat Megváltoztak az emberek az utóbbi évtizedben, fejlődik a ter­mészet-környezet védelmi tuda­tosság, nincs nap, hogy a médiá­ban ne esne ilyesmiről szó - szá­molt be kedvező tapasztalatairól Vargha László, a regionális ügy­nökség elsőként felszólaló veze­tője. Mint elmondta, a napjaink­ban készülő fejlesztési tervek már az uniós integrációra számítva erősen a csatlakozást alapvetően befolyásoló témákra fókuszálnak: „amire később pénzt lehet szerez­ni”. Hozzátette: nem kell attól tar­tani, hogy a programok „ne tar­talmaznának környezetvédelmi fejezeteket vastagon”. Újhelyi szennyvízhálózat, több Nógrád megyei beruházás - sorolta a tá­mogatott programok közé kerülő környezetvédelmi hatású ügyeket. Előtérben A követezőkben az erdőgazdál­kodás és a vadászat kérdései ke­rültek előtérbe. Gulyás Levente, a nemzetközi WWF nemzetközi hazai programvezetője szerint szükség lesz a vadászati irányí­tási rendszer átalakítására; a köz­ponti tervek jó volna, ha jobban támaszkodnának a meglévő térsé­gi-kistérségi kezdeményezésekre. Mint mondta, ma már nem egy meglévő, felülről érkező tervezet­tel „szokás” (a fejlettebb államok­ban) szembesíteni az önkormány­zatokat, a lakosságot, hanem a ké­szítésbe is bevonják őket. Ezután az Északerdő - a me­gyei erdeinek felével gazdálkodó állami cég - tevékenységéről hall­hattak a jelenlévők: mint elhang­zott, az rt. létrejötte óta osztalé­kot sem vett el az állam, minden bevétel visszaforgat. Szükség is van rá, hiszen a terület 60 száza­léka védett, sok a feladat, az ellá­tandó közcél (ilyen a lillafüredi erdei vasút működtetése, ami évi 30-40 millió forintos, felvállalt veszteséget jelent). „Inkább az amúgy elrohadó fát használjuk, mint a szeméttelepen el nem bom- ló műanyagot” - hangzott el a környezetvédelmi jelmondatnak is beillő gondolat az erdőgazdál­kodás fontosságáról. Nincs mit átvenni A tulajdonlás sokszínűsége folytán nincs egységes szabályo­zás az EU-ban az erdészet vonat­kozásában, amit egyben átvehet­nénk - jelezte előadásában Bényei Sándor, az Állami Erdészeti Szol­gálat szakembere. Ami viszont biztos: Magyarország európai összehasonlításban erdőben sze­gény országnak számít, a 19 szá­zalékos arányt 25-re volna jó nö­velni (régiónkban az átlagnál több, 28 százaléknyi az erdő). A tulajdonláshoz kötődő vadásza­ti jogot a törvény csak kimondja, de a megvalósulást a szabályozás lehe­tetlenné teszi - hangzott el, a két oldal képviselői közötti visszatérő vi­tát is előrevetítve. Az új szabályo­zásnak - amire négy éve hiába vár a szakma - „a tulajdonláson kell ala­pulnia, nem az államigazgatási kényszeren”. Szíttá Tamás a Bükki Nemzeti Park részéről úgy fogalmazott: er­dészet, vadgazdálkodás és termé­szetvédelem - frekventált hármas itt Észak-Magyarországon, a Bükkben. A fennálló problémák megoldását szerinte is a joghéza­gok akadályozzák. Miskolc, két másik európai várossal együtt vetette bele magát az uniós EMAS- programba, amely a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó irányítási módszerek meghonosítására irányul. A borsodi megyeszékhely a rendszert a he­lyi tömegközlekedési cégen „teszteli”. A Miskolc Városi Közlekedési Rt. teljes ve­zetői kara, mintegy félszáz igazgató, osz­tályvezető és más szakember vett részt en­nek keretében hétfőn azon a képzésen, amit az EMAS vezető szakértői tartottak. A brit Helmut Lusser és Éri Vilma előadásai után a résztvevők szakterületük szerinti csoportokban oldottak meg felada­tokat, a témák a környezeti teljesítmény javításával kapcsolatosak voltak. Mint el­hangzott, a tömegközlekedés (azaz a vil- lamoson-autóbuszon utazók lakossági) ará­nyát tekintve hazánk ma is jobban áll, mint a fejlettebb nyugat-európai államok. Minden más tekintetben mégis Magyar- országnak van mit tanulnia az utóbbiak­tól - amint az EMAS-tréning is igazolja. KARIKATÚRA 1 Ron Cobb amerikai grafikus rajza 1967-ből. : Az Észak-Magyarország környezetvédelmi melléklete, a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, valamint F. Nagy Zsuzsanna munkatárs közreműködésével és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készül Szerkeszti: Balogh Attila Mindenki szemetel, országtól függetlenül A környezeti gondolkodás kialakításán dolgozik, bárhová küldik, a brit önkéntes Miskolc (ÉM - Hl) - Eljött Miskolcra, hogy népszerűsít­se a környezeti gondolko­dást. De a brit fiatalember Japánba vagy Romániába is elutazott volna, ha program­ja megvalósítására ott nyílik lehetősége. Conor Niall O'Lubyval az Öko­lógiai Intézetben találkozunk. A fiatalember magyarul üdvözli az érkezőket. Brit módra érdeklődik hogylétünkről, akcentusa ellené­re választékos magyarsággal be­szél. Alig másfél éve van itt, Nagy- Britanniából jött, önkéntesként, egy szervezet közvetítésével. Magyarul- Nem én választottam Ma­gyarországot, az volt a fontos, hogy valahol elkezdhessem a kör­nyezeti gondolkodás erősítésére irányuló munkát. Korábban is környezettudománnyal foglalkoz­tam, de nem akartam irodában ülni. Valami „különöset” akartam csinálni, ezért jelentkeztem az ön­kénteseket közvetítő szervezethez, amely kapcsolatban áll a miskol­ci öko-intézettel. Az első évben is­kolákban tartottam környezetvé­delmi előadásokat, és úgy láttam, hogy a fiatalok nyitottak, érdek­lődők. Akkor még nem beszéltem magyarul, nem volt zökkenőmen­tes a kommunikáció. Azóta meg­tanultam a nyelvet, mert retten­tő fontos, hogy az ember bárho­va megy dolgozni, az anyanyelvü­kön tudjon szólni az emberekhez. Személy szerint Azt mondja, nem találja külö­nösen nehéznek a magyar nyel­vet, és ha Japánba vagy Bul­gáriába küldik, akkor japánul vagy bolgárul tanul meg.- Sokan mondják, hogy az egyik nyelv ilyen, a másik olyan, a nemzetekre más és más jellem­ző; engem ez nem érdekel. Mond­hatnám, hogy az angolok sok teát isznak, a magyarok meg nem, de nem mondom, irtózom a sztereo­típiáktól. Az emberek személy szerint érdekesek. De egyvalami nagyon hasonlít bennük. Minden­ki szemetel, Nagy-Britanniában »..................................................... Ha a fiatalok elég információt kap- r tR nak, felnőttként JU másként gondol- v -<* ■Aj­kadnak majd. ft Conor Niall O'Luby v ^ ! BRIT ÖNKÉNTES .....................................................»J csakúgy, mint Magyarországon. Szerintem a környezeti gondolko­dás független az országoktól. Tények kellenek- Hogyan lehet hatni az em­berekre? Nehéz ügy. Meggyőző­désem, hogy ha a fiatalok elég in­formációt kapnak, felnőttként másként gondolkodnak majd a környezetvédelemről, és másként is cselekszenek. Ehhez az kell, hogy megalapozott, tudományo­san alátámasztott tényeket kap­janak. Sok fanatikus zöldmozga­lom azért válik nevetségessé, mert olyanokat is hangoztatnak, ami nem bizonyítható. Egy idő után már azt sem hiszik el ne­kik, ami valóban igaz. Vegyük például a klímaváltozást. Ez nemcsak a zöldszervezetek, ha­nem az ENSZ szerint is nagy gond. Ha valaki a tudományos té­nyekre is érzéketlen, azt tényleg nem tudom, mivel lehet meg­győzni. A fiatalok viszont odafi­gyelnek. Most már nemcsak előadásokat tartok az iskolákban, hanem - uniós támogatással - környezetvédelmi diákújságot ké­szítünk, havi megjelenéssel, több középiskola diákjainak részvéte­lével. így sokkal több emberhez tudok eljutni. Hatékonyabban tu­dom... - mi is az a szó? - reklá­mozni a környezetvédelmet. GYEREKEK ÍRÁSAI A KÖRNYEZETRŐL „Ha nem védjük az állatokat, felborul a világ rendje!” Kistokaj (ÉM) - Az Észak- Magyarország felhívásának ezúttal - az intézmény peda­gógusa, Susánszki Tímea se­gítségével - a Kistokaji Álta­lános Iskola 4. osztályos tanu­lóinak az írásaikból válogat­tunk. A falu tavát sok ember szennyezi. Azért teszik ezt az emberek, mert azt gondolják, hogy nem elég szemetes. A für­dés közben még több hulladék kerül a tóba. A falusiak szerint egy kocsi is van benne. A kör­nyezete szerintem még piszko­sabb, mint maga a víz. Az em­bereket azért zavarja fürdés közben, mert mindig beleakad valami a lábukba. A parton pe­dig belelépnek, belefeküdnek az üvegdarabkákba. Azért veszé­lyes, mert mások testrészeit fe­nyegeti a hulladék. Esetleg még kórházba is kerülhetnek miatta. Erre az lenne a megoldás, ha a község minden embere összefog­na és összeszedné a szemetet. Dobák Kristóf A kóbor kutyák éhesen, dühö­sen járkálnak az utcákon. Azóta félek tőlük, mióta az unokatest­véremet megharapta egyikük. Engem meg már megkergettek. De nagyon sajnálom őket, mert éhesek és szeretnének maguk mellett egy szerető gazdát. Az emberek gyakran megunják a házikedvencet. Néhányszor azért, mert sokat ugat és harap, ezért csak kirakják az utca végé­re és ott hagyják. Veszélyes le­het, ha beteg rókával találkozik és ezután az emberek megsimo­gatják. A kutyáknak menhelyet kellene létrehozni, ott lehetné­nek melegségben, szeretetben, amíg új gazdára nem találnak. Juhász Gréta Az állatokat manapság sokan pusztítják, kínozzák. Például a kutyákat ütik, éheztetik és ki­rakják; a védett madarakat lelö­vik; ha ez így megy tovább, ki­pusztul az állatvilág! Az embe­rek néha csak a maguk szóra­koztatására csinálják ezt. Verik az állatot, hogy kitöltsék rajtuk a mérgüket. Az állatvédőket ez nagyon zavarja, mert ők tudják, hogy ennek katasztrófa lesz a vége. Ezért ők etetik, gyógyít­ják, óvják az élőlényeket. Na­gyon veszélyes lehet ez, mert ha kipusztul egy állatfaj, felbomlik a tápláléklánc. Ennek nem sza­bad megtörténnie, mert így sok állat kihal. Megoldás erre csak akkor van, ha az állatgyilkosok befejezik a szörnyű pusztítást. Ha nem védjük az állatokat, fel­borul a világ rendje! Gál Máté Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents