Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

2002. március 14., csütörtök ÜNNEP / 8 JEGYZET Ami fontos... Dobos Kuíra Nem, Kossuth Lajos nem német generális volt - tudták meg a lafayette-i gyerekek - és tanárnőjük! - Gergelytől, aki belekóstolt az amerikai iskolarendszer első évfolyamába. Nemzeti hősünknek nagy a kultusza Amerikában: az Indiana állambeli városkában például főutcát neveztek el róla, a gyerekek többsége áthalad rajta, mikor iskolába megy. Viszont a név mögött nem volt személy egészen addig, míg Gergely egy „show and tell"-foglalkozáson (ilyenkor a gyerekek bemutatnak valamit, ami fontos számukra, egy kínai lányka például pál­cikával való evésre tanította társait) be nem vitt egy megyénkről szóló kiadványt, megmutatta fotón a monoki szülőházat, s kezdetleges nyelvtudásával illetve kézzel- lábbal megpróbálta elmagyarázni azt, amit talán még ő maga sem ért igazán. S ebből - illetve lelkesedésből - megérezhették az amerikai gyerekek, milyen fontos is ez nekünk, magyaroknak, nem is beszélve arról, hogy megtudták, létezik „olyan", hogy Magyarország, abban Zemplén, meg Monok... meg Kossuth Lajos, meg 1848-as szabadságharc... Gergely szülei a térképet nézve egy települést is találtak Indiana államban, amely a Kossuth nevet viseli. S mert éppen gyötörte őket a honvágy, autóba vágták magukat, s a nyolcsávos sztrádáról letérvén rá is leltek az aprócska falura. Beszédbe elegyedtek az ottaniakkal, akiknek fogalmuk sem volt, kiről kapta nevét településük, majd nagy érdeklődés­sel hallgatták, mikor a vendégek az államférfiről beszéltek. Pedig nekik ez csak érdekesség... M i meg itthon azon marakodunk, ki szervezhet Kossuth-évet, ki az „igazi örököse" történelmi nagyjainknak... Nemzetünk történetének nagy hőse Kossuth Lajos politikai pályafutása alatt is szívén viselte Zemplén megye sorsát Kossuth Lajos a szabadságharcra toboroz Repró: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - MAL) - Az 1802-ben Monokon született Kossuth Lajos nemzetünk történetének egyik legna­gyobb hőse. Zemplén megyé­hez való szoros kötődése vé­gigkísérte egész életét, s még akkor is gondos figyelmet szentelt e területnek - külö­nös tekintettel Monokra és Sátoraljaújhelyre amikor már rendszeres résztvevője volt a hazai politikai életnek. Kossuth Lajos kisiskolásként a sátoraljaújhelyi piaristákhoz járt, felsőbb tanulmányait az eperjesi kollégiumban és a Sá­rospataki Jogakadémián végez­te. Apja nyomdokaiba lépve, ügyvédként - a sorozatos pesti sikertelenségei után - önálló praxisát végül Sátoraljaújhelyen teremtette meg, ahol 1824-32 kö­zött átvette édesapjától jogi ügyeit, így többek között az And- rássy grófok terebesi uradalmá­nak képviseletét is. 1827-ben Zemplén megye táb- labírájává választották, ennek és egyéb tisztségei kapcsán 1831-ig közel száz megbízatással látta el a vármegye azt a Kos­suthot, aki ekkor még csupán a húszas éveiben járt. Volt tör­vényszéki ülnök, utak, hidak felügyeletével megbízott kül­dött, a tűzoltóság szervezője, a helyi evangélikus egyház jegy­zője és városi ügyvivő is. 1831- ben a megyei közgyűlésen el­hangzott híres beszéde kapcsán egész Zemplén vármegye megis­merte a Kossuth nevet. Még ugyanebben az évben fontos szerepe volt a pusztító kolera- járvány leküzdésében is, ahol'a mentési munkálatok szervezé­sével foglalkozott. 1832 jeles dátum volt Kossuth életében. A pozsonyi országgyű­lésre utazott Zemplén megye tá­vollévő rendéinek képviseleté­ben, ahol barátai segítségével - akik anyagilag is támogatták - beindította az Országgyűlési Tu­dósítások című lapot, mellyel or­szágos ismertségre és elismerés­re tett szert. Kossuthnak ekkor még nem volt országgyűlési mandátuma, de az ülések rend­szeres résztvevőjeként tudósítá­saiban hiteles képet adott az ott zajló eseményekről. A Három Rózsában Majd egy másik, úgynevezett kéziratos ellenzéki politikai lap szerkesztésébe is belefogott Tör­vényhatósági Tudósítások cím­mel, melyben a megyék reformvi­táiról jelentetett meg összefogla­lókat. 1837-ben a lap beindítása miatt perbe fogták és három évi szabadságvesztésre ítélték. 1840- ben, szabadulásából első útja Sá­toraljaújhelybe vezette, ahol bará­tai mint az ellenzék vezérét ünne­pelték. Ekkor járt egy alkalommal Miskolcon is átutazóban, és a Há­rom Rózsa fogadóban töltötte az éjszakát. Ottlétének hamar híre ment, és a polgárok a fogadó előtt összegyűltek, fáklyás zenével fe­jezték ki tiszteletüket, Kun Mik­lós későbbi városi főbíró pedig be­szédet mondott, melyre Kossuth szintén rövid beszéddel válaszolt. 1841-ben a Pesti Hírlap cím­mel újabb lapot jelentett meg, melyben szerkesztői feladatokat látott el. A lapban megjelenő hí­rek jelentős része Zemplén és Borsod megyéből származtak rendszeres tudósítóitól, köztük a két legkiemelkedőbb Kazinczy Gábor és Szemere Miklós volt. Kossuth e lappal teremtette meg az igazi hírlapirodalmat Ma­gyarországon, és az első olyan újság volt, amely fehér alapon zöld és vörös nyomással, szabad hangon szólt az olvasókhoz. Levélváltások Kossuth akkoriban gyakori le­vélváltásban volt Zemplén vár­megye köztiszteletben álló lako­saival, Lányay Gáborral és Ka­zinczy Ferenccel egyaránt. Poli­tikai karrierje ez idő tájt indult be. A politika mellett azonban sohasem feledkezett meg Zemp­lén megyéről, és állandóan figye­lemmel kísérte, különös tekintet­tel Sátoraljaújhely és Monok ügyeit. Az 1848-as kormány ide­jén, amikor pénzügyminiszter­ként tevékenykedett, egy ízben még közben is járt Monok váro­sának érdekében, amikor is ha­ladékot kért egy kölcsön vissza­fizetésére. A szabadságharc leve­rése után emigrációba kénysze­rült, de kapcsolatot tartott az itt­hon maradt Borsod megyei és sátoraljaújhelyi barátaival, akik többször személyesen is meglá­togatták Turinban. A magyar ál­lampolgárságát elvesztő Kossu­thot 1886-ban Miskolc, 90. szüle­tésnapján Sátoraljaújhely dísz­polgárává avatták. Halála után lakóhelyét emléktáblával jelölték meg. Miskolcon az 1890-es évek elején utcát kereszteltek el róla, majd '99-ben önálló szobrot avat­tak a tiszteletére. A Kossuthtal kapcsolatos anyaggyűjtésben Dr. Rózsa György, a Megyei Levél­tár osztályvezetője és Fehér Jó­zsef, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója volt a segítségünkre. GALÉRIA: KOSSUTH-RELIKVIÁK Kossuth íróasztala48-as zászló Kossuth-láda Kossuth Lajos kardja és esküjének szövege A Kossuth-múzeum Monokon várja a látogatókat Fotók: Bujdos Tibor A tarcall csataKossuth széke A szabadságharcban becsapódott golyó Bodrogklsfaludon 48-as egyenruha Korabeli fegyverek

Next

/
Thumbnails
Contents