Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

2002. március 14., csütörtök lum-imsjimi&mré ÜNNEP /9 Ünnep a polcokon Miskolc (ÉM - KHE) - A könyves­boltok forgalmán érződik, hogy Kos- suth-év van. A szülők, tanárok és diákok keresik a Kossuth Lajosról szóló könyveket.- Főleg életrajzi könyveket szeretnének vásárolni - hallottuk az Univerzum Köny­vesboltban Csorba István boltvezetőtől. - Van ugyan forgalomban egy-két kiadvány, de ezek nem kimondottan Kossuth életraj­zával, hanem inkább történelmi szerepé­vel és a korral foglalkoznak. Hiánypótló művek nem jelentek meg a Kossuth-év al­kalmából, bár szükség lenne rájuk - mondta a boltvezető. Az üzletben a Kossuth-évre nem, de március 15-re felhívják az olvasók figyel­mét. Külön polcot rendeztek be a szabad­ságharccal foglalkozó köteteknek, és a ki­rakat is ünnepivé változott. Ha valaki a Fókusz Könyváruházban keres Kossuth-életrajzot, bizonyára kezé­be akad a Magyar szabadelvűek sorozat legújabb, Kossuthról szóló kötete. Mint Wachsler Tamásné boltvezető-helyettes el­mondta, az ünnep közeledtével az olva­sók érdeklődnek a XIX. század eseményei­vel foglalkozó könyvek iránt. Hogy ne kell­jen túl sokat keresgélniük, az áruházban előtérbe helyezték azokat a kiadványokat, melyekből az érdeklődők többet tudhatnak meg a '48-49-es szabadságharcról. A Fókusz kínálata Fotó: Ádám János EGY HÍR MARGÓIDRA Egy amerikai kisvárosban: Kossuth és Pataki A közelmúltban adta hírül a sajtó, hogy nyugalomba vonult New York állam kor­mányzója, a magyar származású Pataki György, George Pataki. Többször láthat­tuk őt a CNN illetve a magyar televíziók szívszorító képein is, amint a szeptember 11-i borzalmas terrortámadás utáni meg­rendítő órákban, napokban fordult váro­sa lakosaihoz, illetve a világhoz. Az USA-ban megjelenő „Amerikai Ma­gyar Népszava” című újság érdekes cik­ket közölt róla, idegenbe szakadt hazánk­fiáról. Ezzel kapcsolatban ismertetve az amerikai kisváros, a mintegy 18 000 lako­sú Peekskill történetét is. Ez a település a valamikor jelentős magyar közösség ott­honául szolgált. Az 1920-as években három nagy magyar farm volt itt, a Borbély, a Molnár és a Pataki család birtokában. A most leköszönt kormányzó nagyapja, Pataki Lajos 1908-ban vándorolt ki Ame­rikába, és e kisvárosban telepedett le. Ő Debrecenből, felesége, Szunich Erzsébet Kisvárdáról származott. György édesapja, az ifjabb Lajos 1912-ben született Peekskillben. A helyi postahivatalban dol­gozott, mint helyettes postamester ment nyugdíjba 1973-ban. Ö szüleivel mindig ma­gyarul beszélt, angolul csak az iskolában tanult meg. A város és az iskola ápolta a magyar bevándorlók hagyományait. Ezt jól mutatja az 1913-ban épült új iskola falára 1914. október 16-án felkerült emléktábla, amely együtt ábrázolja a két nagy állam­férfit: George Washingtont és Kossuth La­jost. A tábla felirata: „Ők mindketten a maguk területén a szabadságért és népük felemelkedéséért dolgoztak, és életüket en­nek szentelték. Ezt az emléket a Peekskilli Egyesült Magyarok azért helyezték el az iskolában, hogy az ifjúság figyelmét erre felhívják, és őket Washington és Kossuth példájával lelkesítsék...” Pataki György 1945-ben született a peekskilli farmon, amely még ma is a csa­lád tulajdonában van. A Yale Egyetemen tanult, majd a Columbia Egyetemen vé­gezte jogi tanulmányait. Ezután Hamil- ton Fish képviselő irodáját vezette, majd a város polgármestere lett. Tíz éven át a kerület képviselője volt az állami törvény- hozásban. 1994-ben lett kormányzó. dr. Fehér Erzséset főiskolai tanár Sárospatak „A magyarság legszebb napja” Középiskolás diákok készültek, versenyeztek és vallottak a XIX. század történelméről A versengő diákok (balról Jobbra): Dobál Tamás, Vaskó Péter és Markó Szörény Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - KHE) - Ha­zánk napjainkban kulturális téren van veszélyben. Túl sok az idegen szó, és néhány ünneptől eltekintve nem for­dítunk annyi figyelmet a ma­gyar kultúrára, mint ameny- nyit kellene - fogalmozott egy középiskolás diák. Az Avasi Gimnázium három végzős tanulója nem csupán a másnapi órákra készült szorgal­masan az elmúlt hónapokban, hanem az Örökségünk '48 című történelemversenyre is, melynek országos döntőjében harmadik helyezést értek el. A megméret­tetésen bárki részt vehetett vol­na, de végül is hárman, Dobai Tamás, Markó Szörény és Vaskó Péter vállalták azt a pluszráfor­dítást, ami a sikeres szereplés­hez szükséges volt.- A történelemtanárunk, Nyí­ri Zoltán javasolta, hogy ve­gyünk részt a versenyen. Azért is volt esélyünk, mert tavaly már tanultunk a '48-49-es esemé­nyekről - szólt az előzményekről Tamás. A magyarság fénykora A készülés részleteit Pétertől ismerhettük meg.- Három-négy könyvet olvas­tunk el, de a témakört felosztot­tuk egymás között. Iskola után és történelemórán is foglalkoz­tunk a XIX. század eseményei­vel, és mivel Kossuth-év van, Kossuth életével. A készülés há­rom hónap munkáját jelentette. Szörény a reformkorból ké­szült. Mint mondta, a reformkor a kedvenc témája.- A XIX. század Magyarország fénykorának tekinthető, s egyik jelentősége az, hogy hazánk Nyu- gat-Európához való felzárkózása ezzel az időszakkal indult. Azóta is csak azt akarjuk! - teszi még hozzá. Péter a forradalom és szabad­ságharc eseményeit tanulmá­nyozta behatóbban. Szerinte a magyar nép számára ez volt az egyik legfontosabb történelmi korszak, március 15-e pedig a magyarság legszebb napja. A sza­badságharc ugyan elbukott, de a hazaszeretet eszméje ebben a korszakban kapott nagyon fon­tos szerepet - hangsúlyozta.- A hazaszeretet ma is nagyon fontos - fűzi hozzá Szörény. - Hazánk napjainkban kulturális téren van veszélyben. Túl sok az idegen szó, és néhány ünneptől eltekintve nem fordítunk annyi figyelmet a magyar kultúrára, mint amennyit kellene. Felzárkózni A dualizmus és a millennium. E korszakok ismerője Tamás, aki abban látja a szabadságharc bukása utáni korszak jelen­tőségét, hogy egyensúlyt terem­tett a magyar politikai életben, s szinte sikerült megvalósítani a reformkor törekvéseit. Ebben a korszakban valósultak meg a fel­zárkózáshoz vezető feltételek - teszi hozzá Tamás. A példaképekre terelve a szót Szörény a reformkor nagyjai kö­zül nehezen tudott választani, de végül a „megfontolt” Széchenyi mellett döntött.- Igaz, sokan mondták róla, hogy a politikája lassú volt... de biztos! - ismerjük meg választá­sának okát. Péter Kossuthot tartja a sza­badságharc legkiemelkedőbb alakjának, de nagyra becsüli azo­kat a tábornokokat is, akik a magyar szabadság ügye mellé álltak annak ellenére, hogy nem is voltak magyarok. A versenyzők készültek Kossuth Lajosból Tanulmányi kirándulások alkalmával a történelmi emlékhelyeket is felkeresik a diákok Miskolc (ÉM - KHE) - Az 1848-49-es szabadságharc ese­ményeit szívesen tanítják a történelemtanárok. Ez a kor­szak a magyar történelem egyik legszebb és legérdeke­sebb korszaka - állítja Nyíri Zoltán történelemtanár. Parlamenti emléknappal, kon­ferenciákkal, emlékművek hely­reállításával emlékeznek meg or­szágszerte a kétszáz esztendeje született Kossuth Lajosra, a Kos- suth-év keretében. Miként hívja fel a diákok figyelmét az iskola a szabadságharc vezető személyi­ségére, más-e az idei március 15-e, mint a többi? Séta és kirándulás Az a tény, hogy Kossuth-év van, elsősorban a történelem versenyek megadott témakörei­ben érzékelhető - mondta el Nyí­ri Zoltán, az Avasi Gimnázium történelemtanára. - Az idén Nyíri Zoltán Fotó: Bujdos Tibor pluszként Kossuth Lajos életét is áttanulmányozzák a versenyre készülő diákok. Az iskolai tan­anyagban hangsúlyos szerepet kapnak a reformkor nagyjai, mi­vel közülük többen a magyar történelem nagyjai is. Több éve már, hogy a történelemtanárok a 9. évfolyamosok részére hely- történeti sétát szerveznek. Az egész napos program során meg­ismerik a diákok Miskolc törté­nelmi vonatkozású helyszíneit, szobrait, épületeit. A Kossuth-év kapcsán különös figyelmet ka­pott az idei tanévben Szemere, Palóczy és természetesen Kos­suth is. A nap érdekessége, hogy az ismereteket nem csupán taná­ruktól hallják a tanulók, hanem idősebb, történelem fakultációra járó diáktársaik is készülnek egy-egy előadással. A Kossuth-emlékek további megismerésére jó alkalom a ta­nulmányi kirándulás, melynek útvonalát általában a történelem- tanárok javasolják az osztály- főnököknek. Az idén több osztály készül a Zemplénbe, így alkal­muk nyílik a Kossuth-emlékhe- lyek felkeresésére is - tudtuk meg Nyíri Zoltántól. Eszmék és elvek- A történelmi korszak tanítá­sakor a tananyag, különösen Kossuth eszméinek és elveinek megvilágítására ad lehetőséget, így például a liberális eszmeiség megbeszélésére, ami a reformkor idején jelenik meg Kossuthnál. A téma alkalmat ad arra is, hogy aktuálpolitikai kérdések is szó­ba kerüljenek, hisz a liberaliz­mus nem ismeretlen fogalom napjainkban sem. Érdekes össze­vetni, hogy mit jelentett az esz­me az 1800-as években, és mit je­lent manapság - mutatott rá a történelemtanár. - A másik foga­lom, ami megjelenik Kossuth munkásságában, a nemzeti elv. Szintén fontos annak tisztázása, hogy mit jelentett ez a szabad­ságharc idején, és miben külön­bözik a történelem későbbi sza­kaszaiban megjelenő nacionaliz­mustól. Az emigráció éveiben a hazához való kötődés az, ami hangsúlyt kap Kossuth életében. Ezt az érzést átélik a diákok is - állítja Nyíri Zoltán -, ami er­délyi vagy szlovákiai kirándulá­sok alkalmával derül ki. A tanu­lók, egy-egy történelmi emlék­hely láttán büszkék arra, hogy azok magyar emlékek. MEGKÉRDEZTÜK A DIÁKOKAT: ÉLNEK-E MA HŐSÖK? O lyan értelemben vett hősök, mint ami­lyenek régen voltak, ma nincsenek. A hős jelzőt az érdemli meg, aki önzetlenül tett valami­lyen kiemelkedőt hazája és embertársai érdekében. Vannak ugyan ma is önzetlen emberek, de ők nem a hős kategóriájába tartoz­nak szerintem. SzilAqyi Judit (18) N apjainkban már nincsenek hősök. Talán azért, mert nincs is rájuk szükség. Ez sajnálatos. A régi történelmi időkben éltek hősök. A mai fiatalok már nem áldoznák föl magukat másokért, és nem vállalnak hősként valamilyen ideát. Az önös érdekek kerültek előtérbe. RestAs Péter (18) A XIX. századi Magyarországon még megtalálhatók voltak a hősök. Akkor az emberekben jobban megnyilvánult a haza- szeretet, a nemzeti öntu­dat. A március 15-i műsorok felelevenítik az eseményeket, és ráirányítják a figyelmet a nemzeti öntudat fontosságára. OlAh Marietta Éva (16) M a is élnek hősök. Azok a sportolók például, akik olimpiát nyertek, vagy azok az életmentők, akik a világ bármely pontjára elutaz­nak, hogy segítsenek a bajba jutott embereken. A tűzoltók is életük veszélyeztetésével végzik mindennapi munkájukat, ők is hősök. Bónis TImea (17) R égen is éltek hősök, és szerintem ma is élnek. Mai hősök például az életmentők vagy a barlangi mentők, akik saját életük koc­káztatásával segítenek másokon. Nagyon be­csülöm azokat az embereket, akik másokért is tudnak cse­lekedni, nem csak saját, önző érdekből. VirAq BAlint (15)

Next

/
Thumbnails
Contents