Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

2002. január 3., csütörtök AKTUÁLIS / 5 HÍRCSOKOR 0 Újévi koncert. Újévi koncertet ren­dez a Miskolci Szimfonikus Zenekar Kovács László vezényletével január 4- én és 5-én este fél 8-től, 6-án pedig délelőtt fél 11-től a Miskolci Nemzeti Szfnházban. Konferál: Hűvösvölgyi Il­dikó, a szólisták Bazsinka Zsuzsanna és Csák József. 0 Tovább jó. Január 8-ig érvényesek a decemberi MVK-bérletek. A miskolci tömegközlekedési cég szeptemberben és januárban nyújtja meg az érvényes­séget körülbelül 110 ezer bérletváltó­ja számára, a tanév indulása, illetve az évváltás miatt. NÁLUNK RÍRÁL(HAT) AZ OLVASÓ-----WRWw Miskolc (ÉM - KJ) Noha az újság­írásnak és a szerkesztésnek megvan­nak a szabályai, egy lap akkor iga­zán jó, ha az olvasónak is tetszik. Az olvasótábor a legfontosabb zsűri: döntésük meghatározó, hiszen ettől függ, megveszik-e a lapot, vagy nem. Természetesen mi is szeretnénk mi­nél jobb lapot csinálni, ezért kíván­csiak vagyunk olvasóink véleményé­re. Legutóbb Molnár Attila, a Mis­kolci Vadaspark vezetője olvasta ké­résünkre kritikus szemmel egy hé­ten át a lapot, most pedig Dr. Gulya Angéla állatorvost kértük fel erre: Nem esett nehe­zemre telje­síteni a ké­rést, hiszen - kevés sza­badidőm el­lenére - min­dennap olva­som a lapot, melynek már évek óta előfizetői vagyunk. Amit mindig elolvasok, azok a vá­rost és a vá­ros környé­két érintő események: az erről szóló beszámolók szerintem azt Észak-Magyarország erősségei közé tar­toznak. Ugyancsak jól tájékoztat a lap a helyi kulturális eseményekről, progra­mokról. Kevés viszont az országos és a világpolitika, ez tapasztalatom szerint azért nem jó, mert sok idős ember egyet­len lapot járat, tehát nem kerül a kezük­be a helyi lap mellett egy országos napi­lap is. Én sokallom a sportot (a sportra­jongók nyilván keveslik). Fontosnak és jónak tartom a szólástérrovatot, ahol a kisember elmondhatja véleményét bár­miről. Ugyancsak sokallom a reklámok által foglalt helyet, de ez nyilvánvalóan nem elhatározás kérdése, hanem pénzü­gyi okból van így. Általában jók és figye- lemfelkeltők a képek, a férjem például el­sőként az aktuális hölgyet tekinti meg a lapban... Még egy apró kritikai megjegy­zés: interjúk, nyilatkozatok esetén sze­rintem fontos az utólagos egyeztetés, ve­lem is előfordult már, hogy kicsit más megfogalmazásban jelent meg, amit mondtam. Nem történt nagyobb elírás, de szakmailag úgy volt pontos, ahogy eredetileg nyilatkoztam. Legutóbb azon­ban, amikor a karácsonyról kérdeztek, hűen, pontosan jelent meg az újságban, mit is jelent számomra az ünnep. Viharos szól - hóátfúvás nélkül Miskolc (ÉM) - Viharos erejű, 70-75 kilométer per órás szél fújt tegnap Mis­kolcon és feltehetően erre kell számíta­nunk ma is. Mint a megyei közútkezelő útinform-ügyeletesétől megtudtuk, tegnap 16 órakor kezdődött el a havazás Putnok és Szikszó térségében, később ez a fél me­gyére kiterjedt Szerenccsel és a Bodrog­közzel együtt, azonban mire a szél iga­zán feltámadt, a hózápor elállt, így hó- átfúvással sehol nem kellett megküzde­niük az autósoknak. A tegnapi adatok szerint ma 1-3 centis hóra lehet számí­tani. Az ÉMÁSZ Rt. hálózatában sem a 120 kilowattos, sem a középfeszültségű hálózaton nem okozott üzemzavart a szél, tegnap kora este Perkupa térségéből je­lentettek rövid, 1-2 perces feszültségki­maradásokat., de ezek sem okoztak érzé­kelhető üzemzavart. Dr. Gulya Angéla Fotó: Farkas M. Születésszámban elmaradtunk az átlagtól A gyorsjelentés szerint megyénkben 281 gyermekkel született kevesebb, mint 2000-ben Statisztika Ide vagy oda, azért születünk Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - KHE) - Or­szágos szinten jelentősen emelkedett a születések száma a korábbi évhez képest. Nem úgy megyénkben, ahol 2001- ben 281 gyermekkel kevesebb született, mint a 2000. évben. Bár hivatalos eredmények még nem állnak rendelkezésre, de a megyénkben 7 szülészeti osztály adatai alapján készült tegnapi gyorsjelentésből megál­lapítható, hogy az országos jelen­ségtől eltérő eredmény született - tájékoztatta lapunkat dr. Berkő Péter a B.-A.-Z. Megyei Kórház osztályvezétője, megyei szak­főorvos. Csökkenő abortuszok Számokkal igazolta állítását: 2000-ben megyénkben 7981 gyer­mek látta meg a napvilágot, 2001- ben viszont 281-gyel kevesebb, te­hát csak 7700. Az azonban örven­detes tény, hogy a művi vetélé­sek száma is csökkent - tette hozzá a szakember. 2000-ben 4985 terhességmegszakítás történt, az elmúlt évben 300-zal kevesebb, azaz 4685. A spontán vetélések száma (ami tartalmazza a méhen kívüli terhességeket is) nem mu­tatott jelentős változást: 2000-ben 1156 történt, 2001-ben 1158. Dr. Berkő Péter az adatok mögötti összefüggéseket nem kívánta ér­tékelni. A miskolci Semmelweis Kór­ház szülészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főor­vosa, dr. Hardonyi András az összesített megyei adattal szem­ben nem csökkenésről, hanem növekedésről számolt be. Osz­tályán a 2001. évben 89-cel több gyermek született, mint az elő­ző évben. A megyei adatokra reagálva elmondta: Borsod-Abaúj­Zemplénben még mindig nem következett be az a gazdasági fellendülés, ami az alacsony szü­letésszámot kimozdítaná a mély­pontról. Ez több tényező össze­tevője - mutatott rá. Ezek közül az egyik, hogy Miskolcon és a megyében is nagy az elvándor­lók száma. Ennek következmé­nye, hogy megyénkben rosszabb szociális körülmények között él a lakosság, mint az országos át­lag. Sok ember elsődleges prob­lémája a megélhetés lett, és nem a családteremtés, a gyermekvál­lalás. Az is megfigyelhető jelenség - tette hozzá az osztályvezető fő­orvos -, hogy az első szülés idő­pontja kitolódott, főleg a diplo­más nők esetében. 28-30 éves ko­rukban hozzák világra első gyermeküket, és a második gyermek vállalása már nem jel­lemző. Akár még hozzánk is jöhet hamis pénz Az euró kampánya nem fektetett kellő hangsúlyt a bankjegy megismerésére Miskolc (ÉM - OlKa) - Az euróra való átállás paradi­csomi állapotokat nyújthat a pénzhamisítók és velük együtt az értéktelen pénzek megjelenésére. Vajon kellően fel tudunk készülni ellenük? A bankjegyeken számtalan is­mertető jegy van, amelyek alap­ján viszonylag könnyűszerrel megállapítható a valódisága. A legfontosabbakat összegezzük az alábbiakban.- A fény felé tartott bankjegy előoldalának bal szélén látható az árnyalatos pozitív és vonalas negatív jelekből álló kombinált vízjelkép.- Átnézetben egy biztonsági szálat pillanthatunk meg, mely­nek felületén ismétlődő „Euró” felirat és értékjelzés olvasható.- A kisebb címletű bankjegyek (5, 10 és 20 euró) előoldalának jobb széléhez közel egy hologra­fikus fóliacsík van beágyazva, melyen az euró jelképe és az ér­Ezek garantáltan valódiak Fotó: v«gh Csaba tékjelzés a bankjegy enyhe meg­döntésével válik láthatóvá. Ugyanezen jelzések figyelhetőek meg a hátoldalon lévő iridescens csíkon.- A nagyobb címletű eurók hátoldalán a jobb alsó sarokhoz közel egy színváltós (a rátekin- tés szögétől függően olívazöld vagy barna) értékjelzés látható.- Egy illeszkedőjel is van a bankjegyeken, az előoldal bal felső, illetve a hátoldal jobb fel­ső részén egy ábratöredék vehe­tő észre, amelyek csak átnézetben, egymást kiegészítve adják az értékjelzést. Ezen jelek alapján nagy valószínűséggel kiszűrhetők a hamis bankje­gyek, ehhez azonban minden­képpen a „megtapasztalás” is szükséges. Vesztesek a pénzintézetek? Komoly kiadással járt a ha­zai bankok számára az eurőátállás, mivel a számítógé­pes hálózatokat fejleszteni kel­lett a váltás érdekében. A ked­vezmények is növelik a bankok költségeit - pontosabban csök­kentik azok bevételeit —, mert hivatalosan ugyan 2001. utolsó napjáig lehetett a devizaszám­lákon lévő megszűnt valutákat ingyenesen átváltani, de néme­lyik intézet kitolta ezt az idő­szakot, mások pedig számlave- zetésidíj-kedvezményt nyújta­nak. Az is előfordult, hogy az euróbán vezetett számlákra vo­natkozóan magasabb betéti ka­matot kínáltak, mint az egyéb devizaszámlák után, mivel így az ügyfelek érdekeltté váltak a minél hamarabbi váltásban. Egyes pénzintézeteknek nagy érvágást jelentett a tagvaluták­ban vezetett számlák összevo­nása, mivel ez a számlavezeté­si díjakból befolyó összeget je­lentősen csökkentette. Mindezek ellenére a szakér­tők úgy gondolják, hogy hosz- szabb távon az elérhető új ügy­felek által hozott forgalom, va­lamint a megszűnő valuták ke­zelésének kieső költségei nye­reségessé teszik a bankok szá­mára az átállást. Kórházak versenyfutása a jó orvosokért? Az új egészségügyi törvény részben helyeslésre talál, de a többség ítélete még bizonytalan Miskolc (ÉM - BAL) - Kór­háztörvény néven emlegetett új jogszabályt alkotott a na­pokban az országgyűlés. A törvény előkészítését élénk vita és szakmai ellenállás kí­sérte. Most, elfogadása nyo­mán három érintett terület képviselőjét kérdeztük. Hártó György, a Diósgyőri Kórház igazgatója, aki egyéb­ként MDF-es politikus, a mis­kolci önkormányzat Fidesz-frak- cióbeli képviselője, egyértel­műen előremutatónak tartja az új törvény megszületését.- Ez a jogszabály keretet ad a további működési formákhoz. Sok új ugyan nincs benne, így drámai változásokat sem kell tőle várni, inkább lehetőséget teremt. Keretet és irányt szab az egészségügyben. Biztosan nem fog, legalábbis egyelőre, tömegeket érinteni a változás - véli Hártó György. A törvénnyel kapcsolatos előzetes ellenállást ő annak tulajdonítja, hogy a szférában dolgozók szá­mára a közalkalmazotti jogvi­szony olyasfajta biztonságot je­lentett), aminek elvesztésétől most sokan félnek. Az igazgató, mint mondja, beosztottjai aggá­lyait megérti, ám nem osztja.- Nehéz kiolvasni a törvényből, milyen kézzelfogható jót hoz a kö­zeljövőben. Azt mindenképpen, hogy a magántőke beáramlásának lehetővé tételével meghozza azt a pénzt, ami eddig hiányzott. A jövőben a kórházak között való­di versenyhelyzet alakul majd ki, kapkodni fognak a jó és fiatal or­vosok után. Ennek ugyan megvan a veszélye, ám az szerinteam in­kább a kis vidéki kórházakat fe­nyegeti, a miskolciakat - pláne mind a négyet - nem. Még nem tudják, ezért nem válaszolnak Nem ismerjük a törvény pontos szövegét, állásfoglalást csak azután alakítunk ki, hogy megjelenik a hivatalos közlönyben - ezzel az óvatos válasszal szembesült lapunk, amikor a kórháztörvény fo­gadtatásáról érdeklődött. Sze­rettünk volna olyan intézmé­nyi véleményt is (mint példáid a megyei önkormányzaté) megszólaltatni, ami a kórház­fenntartó szempontjából érté­keli a jogszabályt, ám a fenti érveléssel rendre elutasításra találtunk.

Next

/
Thumbnails
Contents