Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

2002. január 3., csütörtök ISZAK'MAQYARORSZáQ $ KULTÚRA / 6 A formációs táncfesztivál mindig nagy siker Fotó: Dobos Klára Hangversenyünnepek A Miskolci Szimfonikus Zenekar 2001-ben is a megbíz­ható, állandóan magas szín­vonalat nyújtó, változatos műsoraival a legkülönfélébb igényeket kielégíteni képes együttesként szeretett volna megmutatkozni. Hogy ez mennyire sikerült, azt a kö­zönség és a kritika tudja iga­zán megítélni, de a visszajel­zések Sir László igazgató sze­rint megnyugtatóak voltak.- Egy koncertévadnak van­nak ünnepnapjai, de sohasem lehetnek hétköznapjai. A ze­nekar mindig ünnepre ké­szül, de csak utólag válik el, hogy melyik hangversenyből lett az. 2001-ben azért voltak bőven ünnepnapjaink. Járt itt Shlomo Mintz, Jandó Je­nő, Ágoston András kétszer is, Perényi Miklós, Ránki De­zső - hogy csak néhány ne­vet említsek. Kiemelkedően fontos eseménye volt az el­múlt évnek a miskolci Opera- fesztivál, amelyen a zenekar mindhárom szereplésével (nyitókoncert, A Kékszakállú Herceg Vára és Verdi Requiemje) jelentős sikert aratott. Ismét nagy tetszést arattunk Berlinben, ahol két koncertünket közel 5000 ér­deklődő hallgatta meg... Az ősz folyamán három estén is bemutatkozott együttesünk a Millenáris Parkban Budapes­ten, megjelent egy új dupla CD-énk (Hubay: Hegedűver­senyek, szólista Szabadi Vil­mos), a Magyar Rádió egye­nes adásban közvetítette hang­versenyünket a Nemzeti Ga­lériából. Az évet - amely mintegy 80 koncertből állt - két, im­már hagyományos rendez­vény keretezte: januárban há­rom - zsúfolt ház előtt ját­szott - Újévi koncert, decem­ber 20-án pedig a selyemréti templomban egy karácsonyi hangverseny. Az idei év ja­nuár negyedikén (5-6-án) a megszokott Újévi koncerttel kezdődik. A raktárgond maradt- Változatos kiállításokat tudhatunk magunk mögött - mondta Veres László, a mis­kolci Hermán Ottó Múzeum igazgatója. - Nagy kiállítá­sunk volt például a Mazovia népművészete, amellyel nem­zetközi kapcsolatainkban egy új ország, Lengyelország felé is nyitottunk. A papszeri épü­letben megrendeztük Tóth Imre emlékkiállítását, sok ér­deklődőt vonzott a nagy bá­Az összeállítást Dobos Klára készítette dobos@inform.hu nyászati kiállítás. Vidéki egy­ségeinkben is színvonalas tárlatokat tekinthetett meg a közönség, a Pataki Képtárban például a szlovák képzőművé­szek tárlatát. Jelentősen fej­lődött a mezőkövesdi gépmú­zeum, megújult a tokaji mú­zeum, a pácini kastély. Néhány éve megfiatalodott a múzeum szakembergárdá­ja. Szinte mindenki maradék­talanul meg tudta valósítani szakmai elképzeléseit, többen szereztek tavaly tudományos fokozatot, és publikáltak is különböző - akár a múzeum által megjelentetett - kiadvá­nyokban. Az igazgató kiemel­te a nagy intenzitással folyó régészeti munkákat, illetve azt, hogy a régészek országo­san egyedülálló térinforma­tikai rendszert alakítottak ki. Elmondta azt is, hogy több új tárggyal gyarapodott az intéz­mény, egy Szalay-festményt azonban nem tudtak megven­ni: Buenos Airesből ajánlot­ták fel, 10 ezer dollárért... De ez kisebb gond ahhoz képest, hogy a „raktárhelyzetben” nem történt semmi komo­lyabb előrelépés.- Nagy gondunk továbbra is a gyűjteményi raktárak álla­pota és a helyszűke: még min­dig nagyon messze vagyunk a kor elvárásaitól. A textilraktá­runk kinőtte a helyét, a régé­szeti anyag jó része a földön hever. A végső megoldás a ter­vekben már létező megyei köz­gyűjteményi raktárbázis létre­hozása lenne... Új fesztivál - „hozománnyal”- A legeket emelném ki - kezdi Sajó Attila, a kazinc­barcikai Egressy Béni Műve­lődési Központ igazgatója. - Legnagyobb sikerünknek az I. Borsodi Művészeti Feszti­vál megrendezését tartom, amely közönségsikert is ara­tott június végén. Az a szép benne, hogy a környék pél­dás összefogásával valósult meg. Úgyhogy a tervezettől eltérően nem is kétévente, hanem évente megrendezzük. De eredménynek tartja az igazgató azt is, hogy semmi sem szűnt meg, sőt indultak űj művészeti közösségek, pél­dául a Fáklyafüst versmondó kör, vagy az akrobatikus rock and roll csoport. A régi együtteseknek rengeteg fellé­pése volt, á csoportok a fotó­soktól a citerásokig szép eredményeket értek el. Ez év elején a repertoárfrissítés és az utánpótlás-toborzás a feladatuk... Folyamatosan biztosítják a bérletes soroza­tokat: a színházi előadások­ra 6500 bérlőjük van (hagyo­mányosan fellép náluk töb­bek között a kassai magyar színház). A mozisorozatok­nak 2100 bérletese van, és - 15 év után! - újra indították szeptembertől a hangverseny- sorozatot is. Ezt a fesztivál „hozományának” mondja az igazgató, ott érzékelték, hogy erre is van igény. S azt is idén érezték először, hogy más területeknek is fontos a kultúra.- Azt tapasztaltuk, hogy a sport után a kultúra irányába is elmozdultak a cégek, egyre több támogatója van a rendez­vényeinknek. De természete­sen továbbra is fontosak a pá­lyázatokon nyert összegek. Ta­valy 55 pályázatot adtunk be, 45-ről született már döntés, eb­ből 31-gyel nyertünk. És he­lyi önkormányzati szinten is sok segítséget kapunk, így folytatódhat például a ház re­konstrukciója. A problémánk talán annyi, hogy az elvégzett munkával nincs arányban a közalkalmazotti fizetésünk, a sok munka ellenére nem érez­zük az anyagi megbecsülést központi szinten. A pénzszűke miatt is fontos a környék összefogása, jó látni, hogy a környéken 11 művelődési ház újult meg, és van 10 új főfog­lalkozású népművelő... „Béke” van a Kossuthban Tavaly januárban végleg bezárt a Béke mozi.- A multiplex mozik meg­jelenése átrendezte a mozi­helyzetet, ezt ha nehezen is, de a nézőknek és nekünk is tudomásul kellett venni - hallottuk Bíró Tibortól, a CINE-MIS Kht. ügyvezető igazgatójától. - A Kossuth mozi és a Hevesy filmklub korábban is népszerűbb volt, korszerűbb berendezésekkel rendelkezik. A Béke bezárá­sát valamennyien sajnáltuk, de ezzel együtt űj feladatok felé fordultunk. A moziüze­meltetés legszebb területe az értékes alkotások népszerű­sítése, bemutatása, ezzel sze­retnénk fő profilként foglal­kozni. Adataink bizonyítják, hogy évtizedek óta soha annyi nézője nem volt a „művészfilmeknek” Miskol­con mint az elmúlt évben. Ezt tartjuk az elmúlt év leg­nagyobb sikerének mely azt is mutatja, hogy a mai fia­talok a tévé, videó, DVD és az amerikai tömegkultúra filmtermékei ellenére tud­nak választani film és film között és meglepően nagy számban szavaznak az érté­kes filmek megtekintésére. A jövőben is örömmel vállaljuk annak teljesítését amit a miskolci közönség elvár tő­lünk: sokszínű kínálatot és olcsó árakat. Azt hiszem ez az év meggyőzött bennünket arról, szükséges volt, hogy legalább egy belvárosi ha­gyományos mozi megmarad­jon és alternatívát tudjon kí­nálni a nézőknek. Kondortól a Téli Tárlatig A Miskolci Galériában az elmúlt évben is sok értékes kiállítást láthattunk. Év vé­gén - illetve még most is - a hagyományosan kétévenként megrendezett Téli Tárlatot te­kinthették meg az érdeklő­dők. Korábban többek között a kassai Juraj Bartusz, a Miskolcról elszármazott Rác­molnár Sándor, a Kanadában élő Joseph Halmy illetve a miskolci Drozsnyik István, Korkos Jenő, Zsignár István munkáit állították ki. Kiemelkedő rendezvény volt az az emlékest, amit a 70 éve született polihisztor képző­művésznek, Kondor Bélának szenteltek. Az egyik legna­gyobb jelentőségű tárlat - amelyhez komoly kiadvány is készült - A rézkarcoló nemzedék (1921-29) címet vi­selte. A galéria Dőry-pincé- jében időről-időre ismert em­berekkel való beszélgetések­re, irodalmi rendezvényekre - többek- között a galéria kiadásában megjelenő Új Hol­nap című folyóirat estjeire - várják az érdeklődőket. És a galéria kezelésében van a Színháztörténeti és Színész­múzeum is, ahol az állandó kiállítás mellett szintén több ideiglenes tárlat megnyitóját - legutóbb Agárdi Gábor ikonjaiból - tartották. „Kazinczyék” nyelvi múzeuma- A széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának gondola­ta a Kazinczy Ferenc Társa­ság 94-es közgyűlésén fogal­mazódott meg - idézi fel dr. Fehér József, a társaság elnö­ke, a Sátoraljaújhelyi Kazin­czy Múzeum igazgatója. - A megvalósítást a honfoglalás évfordulójára 96-ra tervezték, de akkor ez nem sikerült. 98- ban ismét előkerült az ötlet, s akkor már komolyabban munkához is láttak a szakem­berek - legtöbbjük a társasá­gunk tagja. A gondolat nagy- szerűségét bizonyítja, hogy nem csak a nyelvésztársada­lom, hanem a szélesebb köz­vélemény, és - szerencsére ­a megyei önkormányzat is fel­karolta a tervet. Az indulás­hoz szükséges anyagiak össze­jöttek, így az elmúlt év szep­tember 21-én megtörténhetett az alapkőletétel, tavasszal kez­dődhet az építkezés. S azzal párhuzamosan készülhet - fi­nomodhat - a szakmai forga­tókönyv. A kiállítás a - legalább 3000 éves - magyar nyelvtörténetet vázolja majd fel. Nem pusztán tárlós bemu­tatóhely lesz, hanem foglalkoz­tató terem is a nyelvészeti műhelyeknek... A széphalmi emlékcsarno- , kot is sikerült az elmúlt év­ben felújítani, az igazgató szerint ma éppen ügy néz ki, ahogy Ybl Miklós megtervez­te. Mostanában restaurálják a kiállított tárgyakat, így ta­vasztól a látogatók teljes pompájukban csodálhatják meg a széphalmi emlékeket. A Kazinczy Társaság meg­jelentette a 11. évkönyvét, il­letve 4 kötetet, köztük a Sátor­aljaújhely Lexikont, erre ön- kormányzati és pályázati pén­zekből adódott lehetőségük.- Örökös készenlétet igé­nyel a pályázati figyelés, hi­szen a rendezvényekhez, kiad­ványokhoz egyaránt szüksé­günk van pályázati pénzekre- mondja Fehér József. - Na­gyon ügyesen kell pályázni, gazdálkodni, mert megfelelő anyagi háttér nélkül nem mennek a dolgok még egy nagy műltű - a szakmai és művelődési mellett baráti - társaság esetében sem. A nyelvtörténeti múzeum egészére sincs még meg a tel­jes összeg, de a falak biztosan állnak már idén, s bizakodó hangok szerint idén már láto­gatókat is fogadhat az új mú­zeum. - „Voltak már csodák”- teszi hozzá az igazgató. Zempléni Művészeti Napok. Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hang­versenymestere tíz éve indította el a Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozatot, ami legutóbb már 29 településen nyújtott magas színvonalú szórakozást. Nemcsak zenei, hanem idegenforgalmi szempontból is sokat jelent a régiónaki ez az évente ismétlődő program. Segítségével a helyi települések is bemutathatják kulturális - illetve természeti, építészeti, gasztronómiai, borászati - értékeiket a térségbe látogatóknak. Fotó: Bujdos Tibor Bezárt a Béke mozi Fotó: Végh Csaba Bányászati tárlat a Hermán Ottó Múzeumban Fotó: d k

Next

/
Thumbnails
Contents