Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-03 / 2. szám
2002. január 3., csütörtök AKTUÁLIS / 4 Mi történt a megyei közgyűlés életében 2001-ben ? A megyei közgyűlés egyik táborát a kormánypárti politikusok alkották Fotók: Liszkay László A millenniumtól az Európai Unióig Dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke volt a díszvendége a Miskolci Nemzeti Színházban, az immár hagyományos önkormányzati nap tiszteletére megtartott ünnepségnek, amely rendezvény alkalmából a megye majdhogynem mind a 357 önkormányzata, illetve a politika és közélet számos prominens személyisége képviseltette magát. Jelentőségteljes napok állnak régiónk mögött - fejtette ki véleményét köszöntőbeszédében dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke -, hiszen nem gyakran tesz itt látogatást az ország legfőbb közméltósága, a köztársasági elnök. Dr. Mádl Ferenc megismerhette Borsod-Abaúj- Zemplén értékeit, gondjait, s Dr. Ódor Ferencnek mindig meg kellett őriznie higgadtságát találkozhatott egy kisváros lakosságával, a gazdasági, társadalmi élet számtalan ismert alakjával. Ódor Ferenc megjegyezte, a rendszerváltás óta szerkezetében szinte teljesen átalakult megye problémák sorával veszi fel a harcot, ugyanakkor már az eredmények is láthatóak, s ez a köztársasági elnök előtt sem maradt takaratlanul. Dr. Mádl Ferenc egy kis történelmi visszatekintővel kezdte gondolatait, s úgy véli, ez a régió, az ország második legnagyobb megyéje többre érdemes, mint amit eddig megszerzett magának. Alapvetően sokat szenvedett Borsod-Abaúj-Zemplén az évszázadok során, a magyar elme, a kitartás, a haza sze- retete azonban segített átvészelni a tatárjárást, a török- dúlást, a Habsburgok uralmát, s a megyeromboló trianoni békeszerződés sem tudta megtörni népünket. A kisebbségek helyzetéről szólva felhívta a figyelmet, elsősorban az anyaország nélküli cigányság ügyét kellene rendezni, mert nehezen történik meg az önszerveződés a legnagyobb hazai kisebbséget illetően, továbbá színes kultúrájuk legalább kétharmad részét elfeledték, tehát elveszítették. Az unióspolgár-státus bizonyára a magyarságot is megilleti rövidesen - folytatta a köztársasági elnök -, a közösségi jogokról szóló tanulmányokról ugyanis 1992 óta olvashatunk, amelyet az Európai Unió tagállamainak lakossága a lehető legnagyobb természetességgel gyakorol. Megfelelő szociális és egészségügyi ellátás tőlünk nyugatra már nem vitatéma, az unió pedig éppen az úgynevezett közösségi jogok gyakorlásával válik számunkra szintén átjárhatóvá. Nyilván nem véletlenül kapta a szeptember 30-ai önkormányzatok napja megyei rendezvénye a „Millenniumtól az Európai Unióig” címet, ugyanis államiságunk ezeréves évfordulóján elmondhatjuk, hogy immár valóban a teljes jogú tagság küszöbén állunk. Sajátos út Kobold Tamás, Miskolc polgármestere szerint az ön- kormányzatok sajátos utat jártak be István király óta, s e megye székhelyének csodálatos múltja, nehéz sorsa ellenére megtalálják a jelenkor problémáinak leküzdése módját. A fejlődés bár lassú, de töretlen, s az átalakulás gyötrelmekkel jár. Példa nélküli, ám igaz, hogy 180 bérlakás épül meg rövid időn belül, miközben a kommunális hulladék elhelyezését ugyancsak megoldják 2003-ig. Bihall Tamás, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sem rejtette véka alá a fellendülés ütemének lassúságával kapcsolatos gondolatait, szavaiból viszont kiderült, a megye ipari jellege megmarad, noha a villamos- és a vegyipar átveszi a vezető szerepet. A vállalkozások száma és nyereségtermelő képessége messze elmarad az országos átlagtól, s mint kijelentette, az ország nyolc százalékát kitevő megye valóban súlyos gazdasági gondokkal küzd. Lévai Csaba, Hejce polgármestere a kistelepülések lehetőségeiről, az ott élő emberek életkörülményeiről szólt, s úgy gondolja, megyei, illetve állami segítség nélkül lehet ugyan szerényen boldogulni, viszont nagyon nehéz. Ünnep Göncön A megyei közgyűlés utolsó - a millennium tiszteletére rendezett - ünnepi ülését a régió legifjabb városában, Göncön, a helyi református templomban tartották. A közgyűlés díszvendége dr. Pálinkás József, oktatási tárca frissen kinevezett vezetője volt, akit az emlékezetes alkalomra elkísért térségünkben élő édesanyja is. A beszédeket követően a miniszter átadta Molnár János polgár- mesternek a millenniumi zászlót, felavatták az ülés emlékére állított emlékkövet a református templom kertjében, majd megkoszorúzták Károlyi Gáspár szobrát. A megyei önkormányzat millenniumi ünnepségsorozata januárban kezdődött az ITC-székházban rendezett fogadással - fogalmazott a rendezvény kezdetén dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke -, azt követte a mezőkeresztesi kihelyezett közgyűlés, ahol dr. Fónagy János, akkor még, mint államtitkár köszöntötte a vendégeket. Dél-Borsod után júniusban, az edelényi rendezvény keretében Orbán Viktor miniszterelnök átadta a megye és Edelény millenniumi zászlaját, az ünnepi megemlékezések sorozatának következő állomása pedig Sárospatak volt az augusztus 18-án, s március 15-én Putnok adott helyet a már hagyománnyá vált kihelyezett közgyűlésnek. Központi szerep Dr. Ódor Ferenc szavai szerint minden térség helyt adott egy-egy ünnepi közgyűlésnek, s most Abaúj egyik leghíresebb településén találkoztak ismét a képviselők. Gönc történelemben elfoglalt központi szerepét hangsúlyozta, s jelentőségét elemezte. Itt élt Károlyi Gáspár, aki lefordította és magyar közkinccsé tette a bibliát, miközben a település kulturális központi szerepe sem vitatható az évszázadok tükrében. A vívmányok egy időre elvesztették jelentőségüket, de az idén Gönc ismét visszakapta városi rangját, amelyet 99 évvel ezelőtt veszített el. A legifjabb város polgár- mestere és dr. Ódor Ferenc köszöntő szavait követően a galvácsi származású miniszter mondott ünnepi beszédet, s kifejtette véleményét, miszerint a magyar államiság ezeréves története bizonyíték a nemzet életképességére, áldozatvállaló készségére, s kifinomult öntudatára. A magyarság emlékszik múltjára, s mindarra, ami örömre és bánatra adott okot egy évezred során. Mint a miniszter kijelentette, Göncnek van oka a büszkeségre, hiszen ha lassan is, de bizonyára sikerül elfeledni, vagy inkább történelmi mélypontként értékelni az elmúlt évszázad gyötrelmeit, s mindazt a megaláztatást, amelyet e gyönyörű környezetben fekvő településnek el kellett viselnie. Dr. Pálinkás József beszéde után átadta Molnár János polgár- mesternek a millenniumi zászlót, majd a római katolikus és a református egyház esperesei megáldották azt. Délben - mint a kihelyezett ünnepi közgyűlések ülése alkalmából szokássá vált - Gönc városa emlékkövet kapott a megyei önkormányzattól, de előtte Csomós József, az Abaúj i Református Egyházmegye esperese hirdetett igét, köszönte meg a vendégek megtisztelő jelenlétét. Az ünnepi ceremónia a Károlyi Gáspár szobrának megkoszorúzásával folytatódott, a bibliafordító nevét viselő helyi általános iskolában pedig bemutatták a „Száz magyar falu könyvesháza” sorozat Gönc történetét feldolgozó monográfiáját. Befejezésül Molnár János polgármester a 136,7 literes gönci hordó makettjét átadta emlékül dr. Pálinkás József oktatási miniszternek. Az ellenzék aggályai A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat szocialista frakciója miskolci sajtótájékoztatóján Szabó György, az MSZP megyei elnöke örvendetesnek nevezte, hogy a megyei közgyűlés intézményeinek közalkalmazottai végre 1998 óta az első jelentős bérfejlesztésben részesülnek. Ez azonban nem az önkormányzat gesztusán múlik - hangoztatta az elnök hanem törvényi szabályozók írják elő ezt. Komoly aggályainak is hangot adott a béremeléssel kapcsolatosan, mert a minimálbér megemelkedésével egy sor feszültség keletkezik, amely külön kezelést érdemel. A szocialisták ezért speciális pénzalap elkülönítését javasolják, erre a célra 40 millió forintot szeretnének. Szabó György kifogásolta azt is, hogy a megyei önkormányzat jelenlegi vezetése indokolatlanul sokat fordít presztízscélokra, így például az idén is 15 millió forintot terveznek millenniumi költségekre. Érthetetlennek tartja azt is, hogy a kékedi Melczer-kastély működtetésével egy 1 milliós kft.-t bíztak meg, holott eleve veszteséget termel. Állami pénzből 20-30 millió forintot emészt fel. Úri tanyává, szilveszteri bulihellyé vált, de nem mi szocialisták voltunk ott - mondotta Szabó György. Azt is sérelmezte, hogy csak 600 millió forinttal számol a megyei ön- kormányzat, mely egyébként 20 milliárd forintos költség- vetésnél kezelhető lenne, ám azonban sok a rejtett hiány. Például évente 300 milliót kellene szánni az intézmények felújítására, de csak 65 milliót terveznek erre a célra. A kórházak második félévi ellehetetlenülését sem tervezték be, mindez azt jelenti, hogy a valóságos hiány 1 milliárd forint feletti is lehet - vonta meg a mérleget az MSZP megyei elnöke. Gyárfás Ildikó frakcióvezető azt hangoztatta, hogy az egészségügyi minisztérium körlevelet juttatott el a felügyelete alatt álló valamennyi intézet vezetőjéhez. Ebben arról értesítették őket, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó többlet- kiadás pénzügyi fedezetének biztosítására céltartalék áll rendelkezésre. A támogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kapott felhatalmazást, egyúttal elrendelte a központi költségvetési szerveknél a felmérés elvégzését. A szocialisták frakciója élve felterjesztési jogával megfogalmazza kifogásait a pénzügyminisztériumnak és kéri, hogy ne tegyenek különbséget állami és önkormányzati kórházak között. Ez az országban ugyanis 150 önkormányzati kórházat sújt, a borsodi egészségügyi intézményeket több mint 400 millió forint erejéig érinti. Sérelmezik a szocialisták azt is, hogy amennyiben életbe lép a köz- tisztviselői törvény akkor egyénenként havonta bruttó 900 ezer forintos bér állapítható majd meg a céltartalékból 5 éves időtartamra a kiválasztott 300 embernek. Békésen A szeptemberi ülésen a napirendi pontok beterjesztése előtt Szabó György, a szocialisták megyei elnöke bejelentette, hogy kegyeleti okok miatt, az amerikaiak fájdalmára való tekintettel kivételesen nem nyilvánítanak véleményt a javaslatokról, beszámolókról. Az ülés kezdetén dr. Ódor Ferenc elnök bejelentette, a megyegyűlés nevében részvétnyilvánító levelet intézett Janett Garveyhez, az Egyesült Államok budapesti nagy- követségének ügyvivőjéhez, kifejezte régiónk lakosságának együttérzését a New Yorkban és Washingtonban történt terrortámadás okán, s elítélte a láthatatlan ellenséget. Személyi kérdésekkel indították az ülést a közgyűlés tagjai, s érdemei elismerése mellett elfogadták dr. Tóth Imre, a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház és Rendelőintézet igazgató főorvosának lemondását, úgy hogy pozíciójából való távozása ellenére tovább vezeti az onkológiai osztály. Helyette dr. Boros Attilát bízták meg az intézmény vezetésével, s közben pályázatot írnak ki a megüresedett álláshely betöltésére. A személyi döntések ezzel nem zárultak le, hiszen a putnoki Serényi Béla Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, Gomba Levente nyugállományba vonult, helyét pedig Magyar András vette át. Ellenszavazat nélkül fogadta a grémium a közgyűlés Szervezeti Működési Szabályának módosítását is, ezentúl a közpénzekkel dolgozó alkalmazottak kötelesek két évente vagyonnyilatkozatot tenni. Továbbá a megyei ön- kormányzat első fél évi gazdálkodásáról szóló beszámolót szintén megszavazták a képviselők, s az elnök szavai szerint - miután a szocialisták nem alkottak véleményt - módosító indítványukat egy későbbi időpontban tárgyalják meg azért, hogy az MSZP frakció elmondhassa álláspontját. A zökkenőmentes működés második féléves biztosítása érdekében 664 millió forintos forráshiányát pályázat útján igyekszik lefaragni a közgyűlés, ugyanakkor a területrendezési terv és a megye munkaügyi helyzetét megismerve egyöntetű vélemény alakult ki, miszerint az M3-as, illetve a Kassa és Miskolc közötti M30-as út megépítésével, valamint a kazincbarcikai 26-os és a sátoraljaújhelyi 37-es út rekonstrukciójával jelentősen csökken majd a munkanélküliek szám. Stabil költségvetés A megyei önkormányzat november 29-én tartotta soron következő ülését, s ezúttal 13 napirendi pontot tárgyaltak meg a képviselők. A megyei közgyűlés első háromnegyed éves költségvetésének teljesítése mindenképpen optimizmusra ad okot, miután többnyire úgy alakultak a közgazdasági értelembe vett számok, ahogy a képviselők az év elején tervezték. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei önkormányzat idei módosított költségvetési bevételi előirányzatát 24 milliárd 46 millió forintban határozták meg, az első kilenc hónapban az arányos teljesítés 17 milliárd 885 millió forint lett. Ez annyit jelent, hogy a bevételi oldal 74,38 százalékban teljesült, s ez időarányosan kitűnő eredmény. A normatív állami támogatásból származó bevételek 78,6 százalékban, 2 milliárd 268 millió forint értékben realizálódtak, a felhasználási költséggel járó állami finanszírozás értéke elérte a 734 millió forintot. A kiadási oldal szintén stabilnak mondható, miután a költségvetési kiadás tervezett mértékét 2001-re 24 milliárd 46 millió forintban határozták meg, ezzel szemben szeptember 30-ig 16 milliárd 469 millió forint felhasználása történt meg. A megyei önkormányzat továbbra is 62 intézményt működtet, s az előterjesztés alapján kijelenthetjük, egyik sem szenvedett az anyagi gondoktól. Az oldalt összeállította és írta: Buzafalvi Győző és Liszkay László A szocialisták is aktívan kivették a részüket a megyei közgyűlés munkájából
