Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

2002. január 10., csütörtök immmmmjám KULTÚRA / HITÉLET / 6 HÍRCSOKOR 0 Jótékonysági bál Tiszalúcon. A tisza- lúci Arany János Általános Iskola jótékony- sági bátyus bált szervez a községi Műve­lődési Házban január 12-én, szombaton este 7 órától. A bál bevételét az iskola az udvari játékok készítésére fordítja. 0 Előadás Indonéziáról. Indonéziáról lát­hatnak diavetítéses előadást a Világjá­rók társasága program keretében ma, csütörtökön este 6 órától a miskolci If­júsági és Szabadidő Házban. Az előadást Kaposi Viktor tartja. 0 Tárlat iparművészszemmel. Kaszás Ákos nemezkészítő iparművész munkái­ból nyílik kiállítás január 14-én, hétfőn délután 4 órakor Miskolcon a Mini Ga­lériában. A február 8-ig tartó tárlatot Ros­tás László építész nyitja meg. Lexikon egy városról Halász Magdolna Sátoraljaújhely szép természeti környe­zetével, páratlan kultúrtörténeti értékeivel a zempléni régió egyik gyöngyszeme. Város­sá nyilvánításának 740. évfordulója alkalmá­ból a Kazinczy Társaság kiváló szaktekin­télyei megjelentették Sátoraljaújhely lexiko- nát, amely példaértékű vállalkozás. A tudományos igénnyel összeállított, hiánypótló dokumentum több, mint lexikon. A kézikönyvben a levéltári források és egyéb dokumentumok alapján feldolgozott encik­lopédikus ismeretanyag regisztrálja a város közel 800 éves történetét. Ezenkívül a kötet „Újhely és a közvetlen környezetével kapcso­latos” földrajzi, biológiai, ökológiai, gazda­ságtörténeti, statisztikai, művészeti, régésze­ti, stb. ismeretek gazdag tárháza is. A kézikönyv teljességre törekvőén dolgoz­ta fel a város gazdasági, kereskedelmi egész­ségügyi, kulturális helyzetét, bemutatja ut­cáit, tereit, szobrait, épületeit, műemlékeit, nevezetességet, történelmi sorsfordulóit, ran­gos rendezvényeit, és szellemei kisugárzásá­nak hatásait. A lexikonban neves újhelyi személyisé­gek életpályája és munkássága is fellelhető. Élő kiválóságok nem szerepelnek a kötet­ben. A formai megjelenítésben is különleges dokumentumban a hatalmas ismeretanyag szócikkek formájában, betűrendben került feldolgozásra. A szerzőjük névjelével ellátott egyes szócikkek terjedelme különböző, a tényanyag megértéséhez, szemléltetéséhez sok esetben gazdag fekete-fehér illusztrációt (ábra, kép, térkét, stb) is alkalmaztak. A le­xikon könnyen áttekinthető, a dokumentum­ban való eligazodást a kötet elején és végén található rövidítésjegyzék is segíti. A dokumentum nagy segítséget nyújthat a város alaposabb megismeréséhez, a hely- történeti tananyag tanításához, kutatásához, az identitásérzés erősítéséhez, mélyítéséhez. A sátoraljaújhelyi önkormányzat támogatá­sával megjelent páratlan értékű dokumen­tumot ajánlom mindazoknak, akik Sátoral­jaújhely „anyagi és szellemi értékei iránt ér­deklődnek.” (Sátoraljaújhely lexikon. Szerk. Kováts Dániel. Sátoraljaújhely. 2001.) EGYHÁZI HÍREK 0 Ittzés János evangélikus püspök tart előadást január 16-án, szerdán este fél 6-tól a miskolci Lévay József Reformá­tus Gimnáziumban a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége szervezésében. 0 Aliansz imahetet tartanak a Magyar Evangéliumi Szövetség gyülekezetei Mis­kolcon is. A mai helyszín - este 6 órá­tól - a Baptista Egyház (Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 46/a) gyülekezeti ter­me, pénteken és szombaton pedig a Ke­resztyén Testvérgyülekezet (Miskolc, Hor­váth Lajos u. 5. ) gyülekezeti terme. 0 A Szentlélek személye és munkája cím­mel bibliai ismeretterjesztő előadás-sorozat kezdődik holnap este 6 órakor Miskolcon a Zenepalotában. A péntekenként (jan 25., febr 15., márc. 1., márc. 8., márc. 29., ápr. 19., ápr. 26.,) megtartott sorozat előadói: Nagy Viktória, Stramszki István, Reisinger János és Egervári Oszkár. 0 Ifjúsági teadélutánt rendeznek ja­nuár 13-án, vasárnap délután fél 3-tól a miskolci deszkatemplom gyülekezeti termében. Talán nem is lehetett más a sorsa Forray Marianna népi iparművész volt az elmúlt év utolsó Disputa estjének vendége „Keresztutatjárt” tizennégy emberrel a miskolci újságíró Miskolc (ÉM - MAL) - A miskolci Zrínyi Leánykar ka­rácsony előtt jubileumi kon­certet adott az iskolában 25 éve működő ének-zene tagozat tiszteletére. A felkészülésről és a hangversenyen tapasztalt élményekről Engi Zsuzsanná­val, a kórus karnagyával be­szélgettünk.- A jubileumi koncert mellett két másik feladata is volt a kórus­nak, melyek szintén alapos felké­szülést igényeltek. Az egyik a sza­lagavató, a másik pedig a karácso­nyi hangverseny a minorita temp­lomban - kezdte a karnagy. - Eze­ket is szívügyünknek tekintettük, de a legnagyobb megmérettetés mégis az volt, amikor az egész is­kola - tanárok, jelenlegi és régi diákok, rokonok, barátok - előtt 25 év terméséből válogatva bebizo­nyíthattuk, mire vagyunk képesek.- Hogyan értékeli a hangver­senyt?- Úgy érzem nagy sikert arat­tunk. A leánykarnak sikerült ki­vívnia az iskola és mindazok elismerését, akik ott voltak és együtt ünnepeltek velünk. Ám Jubileumi koncert az egyetemen ezt a sikert nem csupán magunk­nak köszönhetjük, hanem mind­azoknak - köztük a kórus alapít­ványának is - akik a háttérből segítettek minket. Máig jóleső melegséggel tölt el az érzés, ami­kor Bach: Ave Maria záróműve után, számomra ismeretlen diá­kok elismerésüket kifejezve sor­ban jöttek és gratuláltak.- Mik a tervek az elkövetkező időszakra?- A jubileumi koncert arra is hivatott volt, hogy bemutassa a fejlődési folyamatot, vagyis azt, hová juthatnak el a diákok a képzés által. Ám sajnos a követ­kező 25 évre nem tudok hason­ló sikereket kívánni a tagozat-* nak, lévén, hogy a gimnázium­Fotó: Farkas Maya bán az ének-zene tagozat kime­nő rendszerrel megszűnik. A leánykar azonban erre az évre is nagy lelkesedéssel készül, an­nál is inkább, mivel ez a Kodály- év. De nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi pódiumokon is megjelenünk majd, ám ehhez megfelelő financiális háttérre van szükség. Miskolc (ÉM - KÉ) - Forray Marianna iparművész, a februárban húsz éve műkö­dő Fügedi Márta Népművé­szeti Egyesület elnöke volt a 2001-es év utolsó Disputa est­jének vendége a Miskolci Ga­léria Dőry-pincéjében. A Miskolcon született, de ma már Nagykinizsen élő és alkotó Forray Marianna rögös úton ju­tott el a népművészetig. Annak ellenére, hogy a népművész apa és nagyszülők örökségeként talán nem is lehetett más a sorsa. Hogy hogyan kezdődött? Már 15 évesen - három csomag cigarettáért - egy pásztói tejesköcsögöt „vett”.- Igazából mindig felnőtt akar­tam lenni - hallottuk a hímző, szövő, népi iparművésztől. Aztán közel harminc évig ke­reste útját, bár akkor is alkotott, mikor túristaszállót vezetett.- Volt szabadidőm, így hímez­tem és szőttesmintákat készítet­tem. Majd jött a bőrművészet vé­Forray Marianna Fotó: Á. j. gül pedig a fa és az esztergálás. Később a Gárdonyi Művelő­dési Házba került gazdasági - és egyetlen fizetett - alkalma­zottként, ahol megismerkedett Márton Marival és Fügedi Már­tával. Nem sokkal ezután már meg is alakították - az ország­ban elsőként - a különböző mesterségű (faragó, textiles, ke­ramikus) alkotókat és népmű­vészeket összefogó egyesületet. A népszerű egyesületnek a Gár­donyiban „olyan feltételeink voltak, amik máshol sohasem lesznek: élő műhelyek, korukat szinte megelőző felszerelések. Úgy működött, mint egy fonó.”- hallhattuk. Hogy miért szakadt vége? A választ azóta sem találják... Napjainkban, négyéves küzde­lem után a Diósgyőri vár előtt, a Nagy Lajos király utcában mű­ködik az egyesület székháza, a Mandorla Közművelődési Egye­sülettel egy fedél alatt.- Egyik legfontosabb célunk, hogy a népi mesterségeket minél szélesebb körben megismertes­sük, valamint átmentsük és után­pótlást neveljünk - mondta Forray Marianna, aki egyébként hat gyermeket nevel 22 évestől a 40 évesig - Azt hiszem, sok jutott nekik a népművészetből - vallot­ta be -, mert amikor 66 négyzet- méteren éltünk, akkor is szőttem. A Miskolci Galériában ápri­lis közepén kiállítása nyílik az immáron huszadik születésnap­ját ünneplő - Fügedi Márta ha­lála óta a nevével fémjelzett - Fügedi Márta Népművészeti Egyesületnek. Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Néha úgy érzem, sír az Isten, és mi nem vagyunk még elég erősek és elég magasak ahhoz, hogy le­töröljük a könnyeit.” A gondo­lat Jókai Annától való, s Gróf Lajos miskolci újságíró nemré­giben megjelent Kit kerestek? című kötetéből idéztetett. Az interjúra vállalkozó 14 sze­mély közül bárkitől idézhetnénk a haldokló mellett térden állva imádkozó orvostól a Teréz anyát (ha lenne róla darab) szívesen el­játszó színésznőn át a vallásos népénekekkel vigasztal(ód)ó nép­dalénekesig. A nyilatkozóktól nagy bátorság ez a megnyílás. Leg­bensőbb, legtitkosabb gondolatai­kat osztják meg hitükről, életük­ről a szerzővel - s az olvasókkal. Velük együtt keressük - és olykor meg is találjuk - Jézust. Mert a Kit kerestek? cím természetesen rá utal. Ő tette fel e kérdést a ka­tonáknak, akik el akarták fogni. S a „názáreti”, bár tudta, milyen sors vár rá, felelt: „Én vagyok”.- Olyan kontaktusba sikerült kerülnöm ezekkel az emberekkel, hogy néha nagyon kellemetlenül éreztem magam - emlékszik vis­sza a beszélgetésekre a szerző. - Volt, aki beszélgetés közben elsír­ta magát, az egyik beszélgetőtár­sam pedig egyszer csak az asztal­zem a folytatást, mert nem lehet még egyszer ugyanazt megcsinál­ni. Azt szeretném viszopt, ha töb­bet hallanánk róluk, de ők csendes emberek, ritkán hallatják a hang­jukat - pedig szavaik értékesebbek, mint a legtöbb „közszereplőé”, épülhetne általuk az emberiségá- S a szerző vajon erősödött-e hitében?- Ezt nem lehet dekára vagy li­terre mérni, de a beszélgetések él­nek bennem, s ez sokat számít... ra csapott s kijelentette: „a fené­be is, nem akartam gyónni magá­nak!” Természetesen minden be­szélgetés más volt, de mindegyik jó élményként maradt meg ben­nem. Igyekeztem nem túl sokat és hosszan kérdezni, de azért csak ki­derült, hogy a legtöbb dologban azonosan gondolkodom az interjú­alannyal, így annak ellenére, hogy legtöbbjükkel életemben először találkoztam, nem volt nehéz dol­gom. A „lista” félig-meddig véletlenül állt össze. A kezdetekkor annyi volt biztos, hogy 14 értelmiségi embert szólaltat meg Gróf Lajos, hiszen a könyvvel „keresztutat jár­hatunk”: Krisztus szenvedéstörté­netének stációi szolgálnak az egyes beszélgetések alapjául. A ré gióban élő megszólalókat termé­szetesen ismerte a szerző szemé­lyesen, vagy hallott róluk, a töb­biek hitvallásáról pedig könyvek­ben olvasott.- Az volt a célom, hogy bemu­tassam: tényleg vannak ilyen igaz emberek - felekezetre való tekintet nélkül. Bevallom, az interjúk előtt ezt én magam sem nagyon hittem, de most már tudom, hogy vannak. S hiszem, rajtuk kívül is lehetnek nagyon sokan hasonlóképpen gon­dolkodók, akikkel szívesen beszél­getnék. Ennek ellenére nem terve­Gróf Lajos dedikál a könyvbemutatón Fotó: Bujdos Tibor A nyilatkozók A kötetben megszólalók: Szokolay Sándor zeneszerző, dr. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész, dr. Berényi Dénes atomfizikus, Budai Ilona népdalénekes, dr. Andrásfalvy Bertalan néprajz- tudós, Venczel Vera színmű­vész, Molnár V. József néplé- lekrajz-kutató, Jókai Anna író, Kristóf Attila újságíró, Udvardi Erzsébet festőművész, dr. Simkó Csaba orvos, dr. Koncz Lajos teológus, Erdős Endre Leventéné középiskolai tanár és dr. Gergátz Elemér állator­vos. A könyv Miskolcon a Gló­ria és a Szent Anna könyves­boltokban illetve a mindszenti plébánián vásárolható meg. Újra indul a Disputa Újraindul a nagy népsze­rűségnek örvendő Disputa estek sorozat a Rákóczi-ház Dőry-pincéjében január 17- től. Az év első két hónapjá­nak vendégei között szere­pel majd dr. Gyulai Iván ökológus, Beély Katalin, az Európa Rádió programigaz­gatója, Barczi Pál képzőmű­vész és Ládi Katalin, az Ady Művelődési Ház igaz­gatónője. A Zrínyi Leánykar lelkesedése töretlen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents