Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-27 / 300. szám
2001. december 27., csütörtök Iszak-maqyardbszAq§ KULTÚRA / HITÉLET / 6 HÍRCSOKOR 0 Óévbúcsúztató koncert. A Miskolci Szalonzenekar óévbúcsúztató koncertet tart december 28-án, pénteken este 7 órától Miskolcon a MAB-székházban (Erzsébet tér 3.) 0 Ünnepi hangverseny. Az Edelényben működő zenei körök 10. alkalommal rendeznek ünnepi hangversenyt ma, csütörtökön délután 5 órától az edelényi Művelődési Központban. 0 Operett a barlangban. Szilveszteri operettgálát rendeznek december 30-án délután 4 órától Aggteleken a Baradla- barlang hangversenytermében. A műsorban Kálmán-, Lehár-, Huszka-, Strauss- és Verdi-művek hangzanak el a Miskolci Nemzeti Színház szalonzenekara és tánckara előadásában (szólisták: Eperjesi Erika, Orth Éva és Márton András). Szép László díja Budapest (ÉM) - A Magyar Rádió irodalmi főosztálya december elején Budapesten rendezte meg a Magyar bor ünnepi fesztiválját versben, prózában, dalban. A rendezvényre 150 határainkon kívül és belül élő előadóművész kapott meghívást. A fesztivál legjobb előadóművésze címet a Radnóti-, Péchy Blanka-díjas Szép László, a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színházi Egyesület elnöke kapta. Egyházi események Miskolc (ÉM) - Aprószentek ünnepe lesz holnap, pénteken, ebből az alkalomból engesztelő imaórát tartanak az aprószentekért délután 5 órától a Szent Anna- templomban. Este 6-tól a minorita templomban Kelemen Didák atya boldoggá avatásáért mondják a szentmisét. Vasárnap a Szentcsalád ünnepe. Ezen a napon délután fél 5-kor a mindszenti plébánia tanácstermében „mocorgós” mise kezdődik. Görömbölyön délután 3-kor Hidegkúti Sándor atya aranymiséje lesz. December 31-én, hétfőn év végi hálaadó szentmisét tartanak a legtöbb templomban. TELEVÍZIÓ A szeretet kétségei / Bujdos Attila Mécs Károly verset mond. Szenteste van, háromnegyed tíz, a bizonyosságok ideje: az angyalok ittjártának kézzelfogható jelei a karácsonyfák alatt. Az ember már kibontakozott az ölelésekből. Ha akart és. ha tudott, megbirkózott a szavakkal: mi is az, amit érez, ha a szeretetre eszmél, miért szorul el a torka, miért nem restell egyszerű igazságokról beszélni. Ünnep van: az embertől és az emberért való pillanat, mindegy mi tölti ki. Persze a bőven mért kommersz talán kevesebb eséllyel próbál ünnepi gondolatokat ébreszteni, mint bármi más a karácsonyi tévéműsorban. És kevés az igazán eredeti nézőpont is: többnyire ugyanazt ragozzák/ragozzuk, ugyanazokkal a kifejezésekkel. Magunk vagyunk a véges a végtelenben. Kételyekkel teli állapot: lehet-e bármi dolgunk a világban, s ha igen, mi volna az. József, az ács Istennel beszél Reményik Sándor versében: kétségeit tárja a Teremtő elé. Az apaság terhéről töpreng fennhangon: nem a megfelelni vágyásról, hanem arról a természetességről, ahogy szívből vezetné a fiút az ismeretlenbe is. Halk szavú fohász Mécs Károlyé az elszakadás határáról: mit mondhat a halandó a gyermeknek, akinek szabott útja van, akinek tekintetétől lángot fog a műhely, a világ. Megejtően esendő mondatok, ez az ember nem pöröl és nem lázad a szeretetért, de szégyenlős- ségében is képtelen elfogadni fia végzetét és a neki rendelt sorsot: az ostoba múlandóságot. Derűvel teljes a hiábavalóság felismerése, bár ordítania kellene inkább a rá- döbbenéstől: megélt szeretete elhanyagolható részlet marad a nagy összefüggések között - hallgat róla az evangélium. Itt vagyunk hát, talán túl a suta szavakon, de még a csendes elmélkedés határai között: tűnődve az ünnep természetén, meg- érezve valamit a részletek fontosságáról. (Reményik Sándor: József, az ács Istennel beszél című versét Mécs Károly mondta el a Duna Televízióban, december 24-én.) BaletMáncos búcsú Kilenc éven át minden karácsonykor magára öltötte a Diótörő hercegének jelmezét Kozma Attila. így tett az elmúlt napokban is - tegnap azonban utoljára: Csajkovszkij balettjében e szereppel fejezte be klasszikusbalett-tán- cosi pályáját (képünkön Kürti Zitával). A következőkben a formálódó tánc- és balett-tagozat menedzsereként és koreográfusként tevékenykedik. Most éppen a Fekete hangok (munka)címet viselő produkción dolgozik, amelyben autentikus roma és a modern zene, .tánc találkozik. Fotó: Dobos Klára Az ikonfestő színművész egy napra „hazatért” Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Az Urunk a világ megváltója című ikon 3500 kis gyöngyből készült, s a Színészmúzeumban január végéig látható többi ikonnak is megvan a maga különlegessége - például az, hogy nem „hivatásos” festő, hanem Agárdi Gábor színművész festette azokat. A tárlatnyitón a Miskolcra látogató művész szívesen mesélt a közönségnek nemcsak alkotásairól, de miskolci éveiről is. A második szülőváros A fél évszázaddal ezelőtti három esztendő sorsfordító volt színészi pályáján:- Miskolcra mindig úgy gondolok vissza, mintha szülővárosom lett volna, mert ittlétem alatt államosították a színházakat, ekkor kezdődött a színházi dolgozók számára az aránylag gondtalan élet - emlékezik Agárdi Gábor. A színészek akkor kaptak fix fizetést, akkor alakultak meg a társulatok, amelyek közt a miskolci az ország legjobb r> mmti: "■ w - ••• m ((■ r js &máw-0 f/WxZli töfW&Jli NKMtö Szent Miklós j#i színháza volt, hiszen a legnagyobbak, Tímár Jóska, Szabó Sándor játszottak akkor itt. Jó volt dolgozni, tele voltunk munkakedvvel... Rengeteget játszott - többek közt a Liliomfiban Szellemfit, a Kaviárban a főszerepet, A gerol- steini nagyhercegnőben Bumm tábornokot - ám emellett még más feladatokat is ellátott. Hasznát vette például rajztudásának, készített díszlet- és jelmeztervet a Bányászok című előadáshoz, amikor annak tervezője váratlanul megbetegedett. S emellett fotózott, festményei díszítették az előcsarnokot. Egy színjátszó-rendező tanfolyamon még maszkíro- zást is tanított. Az ecsetet később sem tette le, szerepeit papíron is megrajzolta: — Mikor a próbán jön a fodrász, fél órán keresztül magyarázhatnám, hogy a következő darabban öregembert játszom, olyan bajuszt szeretnék, mint a hulló őszi falevél: kicsit sárga már, kicsit lógó. Egyszerűbb, ha lerajzolom... Jégeső után ikonok Hosszú ideje festett, amikor felfedezte az ikonfestészetet:- Bulgáriában forgattuk az Egri csillagokat, s az egyik forgatási szünetben gondoltam, megnézem a várost. El is jutottam a főtérig, amikor hirtelen „leszakadt” az ég, s a jégeső elől egy templomba menekültem be. Nem volt bent senki, a szerzetes gyanúsan nézett rám, mire kézzel-lábbal elmagyaráztam, hogy én is festek, nézem a képeket. Erre lehívott az altemplomba, ahol azok a töredékek voltak, amelyeket már nem lehetett kijavítani. Amikor a kezembe fogtam egy hatszáz éves törött, féltve őrzött ikondarabot, mintha valami márványt fogtam volna. Gondoltam, ha hazamegyek, megpróbálom. így is történt, ám az első kép nem sikerült: indián törzsfőnök lett belőle, elneveztem hát mexikói Krisztusnak, minden kiállításon az a „sztár” - idézi a kezdeteket. Agárdi Gábor a megnyitón Ám az első „kudarc” ellenére beleszeretett az ortodox művészet világába, s idővel olyan színvonalon sajátította el az ikonfestészet titkait, hogy tanítani is hívták:- A zagorszki kolostorban tartottam kurzust 50 szerzetesnek Rubljov 12 méter széles tölgyfa asztalánál, csodálatos terem volt: ahogy a nap fordult, mindig onnan kapta a fényt. Egyetlen képet sem ad el, szolgálatnak tekinti az ikonfestészetet, templomoknak ajándékozza alkotásait:- Ha lefestek egy szakállas embert, az még nem Krisztus. Tudnom kell, milyen az a Krisztus, amit festeni akarok, hiszen ezerféle arca van: a megbocsátó, a haFotó: Dobos Klára ragvó, a szerető, a szenvedő - az én feladatom ezeket az érzéseket kifejezni az ikonfestészet szigorú törvényei között. A megnyitó végén még egy kis továbbképzést is tartott a művész, két ikonfestészettel foglalkozó lány számára:- Az ikonnak nem érdekesnek, hanem elgondolkodtatónak kell lennie. Athoson van egy mintakönyv, amit Szent Lukács készített, abban például benne van, hogy melyik szent milyen színű ruhát hordott, ez törvény. Ha az ember ezt tudja, könnyebben fest. Mi az a fa ott hátul? Az a fa, amiből a kereszt készül. Mi az épület? Az egyház. Tudni kell, mi miért van, elő kell venni a Bibliát... KÉPTÁR: BETLEHEMEK Az csak keveseknek adatik meg, hogy Betlehemben köszöntsék a Kisjézust „születésnapján”. De lélekben mindannyian „odarepülhetünk”, s ebben segít az is, hogy ilyenkor a legtöbb katolikus templomban készítenek „betlehemet”, ahol a Megváltó élete első napjait töltötte. A „hideg” jászol látványa mindig melegséggel tölti el a szíveket. A fotókban a bizonyság... Betlehem a Szent Anna-templomban A mindszenti templombanA minorita templom betleheme A martintelepi templomból... ...és a Selyemrétről Fotók: Bujdos Tibor
