Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-27 / 300. szám

2001. december 27., csütörtök Iszak-maqyardbszAq§ KULTÚRA / HITÉLET / 6 HÍRCSOKOR 0 Óévbúcsúztató koncert. A Miskolci Szalonzenekar óévbúcsúztató koncertet tart december 28-án, pénteken este 7 órától Miskolcon a MAB-székházban (Er­zsébet tér 3.) 0 Ünnepi hangverseny. Az Edelényben működő zenei körök 10. alkalommal ren­deznek ünnepi hangversenyt ma, csütör­tökön délután 5 órától az edelényi Mű­velődési Központban. 0 Operett a barlangban. Szilveszteri operettgálát rendeznek december 30-án délután 4 órától Aggteleken a Baradla- barlang hangversenytermében. A műsor­ban Kálmán-, Lehár-, Huszka-, Strauss- és Verdi-művek hangzanak el a Miskol­ci Nemzeti Színház szalonzenekara és tánckara előadásában (szólisták: Eper­jesi Erika, Orth Éva és Márton András). Szép László díja Budapest (ÉM) - A Magyar Rádió iro­dalmi főosztálya december elején Budapes­ten rendezte meg a Magyar bor ünnepi fesztiválját versben, prózában, dalban. A rendezvényre 150 határainkon kívül és be­lül élő előadóművész kapott meghívást. A fesztivál legjobb előadóművésze címet a Radnóti-, Péchy Blanka-díjas Szép László, a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színházi Egyesület elnöke kapta. Egyházi események Miskolc (ÉM) - Aprószentek ünnepe lesz holnap, pénteken, ebből az alkalom­ból engesztelő imaórát tartanak az apró­szentekért délután 5 órától a Szent Anna- templomban. Este 6-tól a minorita temp­lomban Kelemen Didák atya boldoggá ava­tásáért mondják a szentmisét. Vasárnap a Szentcsalád ünnepe. Ezen a napon délután fél 5-kor a mindszenti plé­bánia tanácstermében „mocorgós” mise kezdődik. Görömbölyön délután 3-kor Hidegkúti Sándor atya aranymiséje lesz. December 31-én, hétfőn év végi hálaadó szentmisét tartanak a legtöbb templomban. TELEVÍZIÓ A szeretet kétségei / Bujdos Attila Mécs Károly verset mond. Szenteste van, háromnegyed tíz, a bizonyosságok ideje: az angyalok ittjártának kézzelfogható jelei a karácsonyfák alatt. Az ember már kibon­takozott az ölelésekből. Ha akart és. ha tu­dott, megbirkózott a szavakkal: mi is az, amit érez, ha a szeretetre eszmél, miért szo­rul el a torka, miért nem restell egyszerű igazságokról beszélni. Ünnep van: az embertől és az emberért való pillanat, mindegy mi tölti ki. Persze a bőven mért kommersz talán kevesebb eséllyel próbál ünnepi gondolatokat ébreszteni, mint bármi más a karácsonyi tévéműsorban. És kevés az igazán eredeti nézőpont is: többnyire ugyanazt ragozzák/ragozzuk, ugyanazokkal a kifejezésekkel. Magunk va­gyunk a véges a végtelenben. Kételyekkel teli állapot: lehet-e bármi dolgunk a világ­ban, s ha igen, mi volna az. József, az ács Istennel beszél Reményik Sándor versében: kétségeit tárja a Terem­tő elé. Az apaság terhéről töpreng fennhan­gon: nem a megfelelni vágyásról, hanem ar­ról a természetességről, ahogy szívből ve­zetné a fiút az ismeretlenbe is. Halk szavú fohász Mécs Károlyé az elszakadás határá­ról: mit mondhat a halandó a gyermeknek, akinek szabott útja van, akinek tekinteté­től lángot fog a műhely, a világ. Megejtően esendő mondatok, ez az ember nem pöröl és nem lázad a szeretetért, de szégyenlős- ségében is képtelen elfogadni fia végzetét és a neki rendelt sorsot: az ostoba múlan­dóságot. Derűvel teljes a hiábavalóság felis­merése, bár ordítania kellene inkább a rá- döbbenéstől: megélt szeretete elhanyagolha­tó részlet marad a nagy összefüggések kö­zött - hallgat róla az evangélium. Itt vagyunk hát, talán túl a suta szava­kon, de még a csendes elmélkedés határai között: tűnődve az ünnep természetén, meg- érezve valamit a részletek fontosságáról. (Reményik Sándor: József, az ács Isten­nel beszél című versét Mécs Károly mond­ta el a Duna Televízióban, december 24-én.) BaletMáncos búcsú Kilenc éven át minden kará­csonykor magára öltötte a Diótörő hercegének jelmezét Kozma Attila. így tett az el­múlt napokban is - tegnap azonban utoljára: Csajkovsz­kij balettjében e szereppel fe­jezte be klasszikusbalett-tán- cosi pályáját (képünkön Kürti Zitával). A következőkben a formálódó tánc- és balett-tago­zat menedzsereként és ko­reográfusként tevékenykedik. Most éppen a Fekete hangok (munka)címet viselő produk­ción dolgozik, amelyben au­tentikus roma és a modern zene, .tánc találkozik. Fotó: Dobos Klára Az ikonfestő színművész egy napra „hazatért” Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Az Urunk a világ megváltója című ikon 3500 kis gyöngyből készült, s a Színészmúzeumban január végéig látható többi ikonnak is megvan a maga különle­gessége - például az, hogy nem „hivatásos” festő, ha­nem Agárdi Gábor színmű­vész festette azokat. A tárlatnyitón a Miskolcra lá­togató művész szívesen mesélt a közönségnek nemcsak alkotá­sairól, de miskolci éveiről is. A második szülőváros A fél évszázaddal ezelőtti há­rom esztendő sorsfordító volt szí­nészi pályáján:- Miskolcra mindig úgy gon­dolok vissza, mintha szülőváro­som lett volna, mert ittlétem alatt államosították a színháza­kat, ekkor kezdődött a színházi dolgozók számára az aránylag gondtalan élet - emlékezik Agár­di Gábor. A színészek akkor kap­tak fix fizetést, akkor alakultak meg a társulatok, amelyek közt a miskolci az ország legjobb r> mmti: "■ w - ••• m ((■ r js &máw-0 f/WxZli töfW&Jli NKMtö Szent Miklós j#i színháza volt, hiszen a legna­gyobbak, Tímár Jóska, Szabó Sándor játszottak akkor itt. Jó volt dolgozni, tele voltunk mun­kakedvvel... Rengeteget játszott - többek közt a Liliomfiban Szellemfit, a Kaviárban a főszerepet, A gerol- steini nagyhercegnőben Bumm tábornokot - ám emellett még más feladatokat is ellátott. Hasz­nát vette például rajztudásának, készített díszlet- és jelmeztervet a Bányászok című előadáshoz, amikor annak tervezője váratla­nul megbetegedett. S emellett fo­tózott, festményei díszítették az előcsarnokot. Egy színjátszó-ren­dező tanfolyamon még maszkíro- zást is tanított. Az ecsetet később sem tette le, szerepeit papíron is megrajzolta: — Mikor a próbán jön a fod­rász, fél órán keresztül magya­rázhatnám, hogy a következő da­rabban öregembert játszom, olyan bajuszt szeretnék, mint a hulló őszi falevél: kicsit sárga már, kicsit lógó. Egyszerűbb, ha lerajzolom... Jégeső után ikonok Hosszú ideje festett, amikor felfedezte az ikonfestészetet:- Bulgáriában forgattuk az Eg­ri csillagokat, s az egyik forgatá­si szünetben gondoltam, megné­zem a várost. El is jutottam a fő­térig, amikor hirtelen „leszakadt” az ég, s a jégeső elől egy templom­ba menekültem be. Nem volt bent senki, a szerzetes gyanúsan nézett rám, mire kézzel-lábbal elmagya­ráztam, hogy én is festek, nézem a képeket. Erre lehívott az al­templomba, ahol azok a töredé­kek voltak, amelyeket már nem lehetett kijavítani. Amikor a ke­zembe fogtam egy hatszáz éves tö­rött, féltve őrzött ikondarabot, mintha valami márványt fogtam volna. Gondoltam, ha hazame­gyek, megpróbálom. így is tör­tént, ám az első kép nem sikerült: indián törzsfőnök lett belőle, el­neveztem hát mexikói Krisztus­nak, minden kiállításon az a „sztár” - idézi a kezdeteket. Agárdi Gábor a megnyitón Ám az első „kudarc” ellenére beleszeretett az ortodox művészet világába, s idővel olyan színvona­lon sajátította el az ikonfestészet titkait, hogy tanítani is hívták:- A zagorszki kolostorban tar­tottam kurzust 50 szerzetesnek Rubljov 12 méter széles tölgyfa asztalánál, csodálatos terem volt: ahogy a nap fordult, mindig on­nan kapta a fényt. Egyetlen képet sem ad el, szol­gálatnak tekinti az ikonfestésze­tet, templomoknak ajándékozza alkotásait:- Ha lefestek egy szakállas em­bert, az még nem Krisztus. Tud­nom kell, milyen az a Krisztus, amit festeni akarok, hiszen ezer­féle arca van: a megbocsátó, a ha­Fotó: Dobos Klára ragvó, a szerető, a szenvedő - az én feladatom ezeket az érzéseket kifejezni az ikonfestészet szigorú törvényei között. A megnyitó végén még egy kis továbbképzést is tartott a művész, két ikonfestészettel foglalkozó lány számára:- Az ikonnak nem érdekesnek, hanem elgondolkodtatónak kell lennie. Athoson van egy minta­könyv, amit Szent Lukács készített, abban például benne van, hogy me­lyik szent milyen színű ruhát hor­dott, ez törvény. Ha az ember ezt tudja, könnyebben fest. Mi az a fa ott hátul? Az a fa, amiből a kereszt készül. Mi az épület? Az egyház. Tudni kell, mi miért van, elő kell venni a Bibliát... KÉPTÁR: BETLEHEMEK Az csak keveseknek adatik meg, hogy Betlehemben köszönt­sék a Kisjézust „születésnapján”. De lélekben mindannyian „odare­pülhetünk”, s ebben segít az is, hogy ilyenkor a legtöbb katolikus templomban készítenek „betlehe­met”, ahol a Megváltó élete első napjait töltötte. A „hideg” jászol látványa mindig melegséggel töl­ti el a szíveket. A fotókban a bizonyság... Betlehem a Szent Anna-templomban A mindszenti templombanA minorita templom betleheme A martintelepi templomból... ...és a Selyemrétről Fotók: Bujdos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents