Észak-Magyarország, 2001. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-28 / 200. szám
2001. augusztus 28., kedd Csatlakozunk (az ÉM EU-melléklete) 7 Az új adó nem csökkenti az utazókedvet Miskolc (ÉM - CsÁ) - Drágábbak lesznek azok a társasutak, amelyeket Ausztriába, vagy az országon át szerveznek. A buszok után ugyanis november 1-jétől adót kell fizetni, mivel az uniós országokban az utak használata adóköteles. Eddig a csatlakozásra váró országként felmentést kaptunk, ezért nem kellett fizetni. A buszosok választhatnak, vagy negyedévre előre fizetik az átalányt, vagy alkalmanként nyitják ki a pénztárcájukat, mindkét esetben a határon kell igazolniuk a befizetés tényét. A miskolci Travel Toursnál megtudtuk: eddig is kellett pluszköltséggel számolniuk az Ausztriába belépőknek, hiszen az európai közösség útjait használva 350 osztrák schilling a belépési illeték. Ez azonban nem jelentős költség, hiszen a legrosszabb esetben is 35-40 ember ül egy buszon, de a nagyobb befogadóképességükben akár 70 fő is kényelmesen elfér. A 350 schillinget közöttük elosztva, nem tetemes a kiadás. A Travel Toursnál úgy vélekednek: a november 1-jétől életbe lépő új adó miatt nem csökken majd az utazási kedv. Hasonlóan vélekedett Nagy László, a miskolci IBUSZ irodaigazgatója.- Az adó bevezetését már június elsejétől tervezték. A fizetendő díjtétel valószínűleg a buszon utazók számától és a megtett út hosszától függ majd. Nagy László sem számít rá, hogy számottevően visszavetné az utazási kedvet az utak használatáért fizetendő összeg. A Világjáró Utazási Iroda irodavezetője, Barva Anna sem kapott hivatalos értesítést a változásokról, abban viszont egyezik a véleménye az általunk megkérdezett többi iroda képviselőjével, hogy emiatt nem változik majd az Ausztriába látogató turisták száma.- Az új adóról annyit tudok, hogy azt a küométer, a buszlétszám és a 0,06 osztrák schilling szorzata alapján vetik ki. Nagyjából 30-50 ezer forint plusz kiadásról lehet szó, ami turistánként 1000-1200 forintot jelent. Utazási kínálat Fotó: Végh Csaba INNEN-ONNAN • Jönnek a hamisítók. Az eurókészpénz bevezetésének közeledtével a pénzhamisító bandák Európa-szerte szeretnének gyorsan megszabadulni a birtokukban levő hamis pénzkészletektől. A hatóságok egész Európában arra figyelmeztetnek, hogy a mostani hónapokban rendkívül sok hamis pénz kerülhet forgalomba. • A cigányság felzárkóztatása. A hazai cigányságnak mint a legnagyobb lélekszámú kisebbségnek a felzárkóztatása nem az Európai Unió elvárása miatt fontos, hanem magyar ügyként a nemzet többségének is érdeke - jelentette ki egy roma társadalompolitikai rendezvényen Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter elmondta: a kormány az utóbbi három évben 7,2 milliárd forintot fordított a romák felzárkóztatására, képzésükre, átképzésükre, valamint a közhasznú foglalkoztatásra és közmunkára. Virágos tereken, tiszta utcákon Tavalyi EU-jatékunk fődíjának nyertese mesélt európai utazásáról Amszterdam: felvétel a családi albumból Miskolc (ÉM - KHE) - Európát többféleképpen is megismertethetjük: könyvekből, filmekből, mások élményeit hallgatva... Legjobb azonban a személyes tapasztalat. S ha az utazás sokba kerül? Nyerjünk egy körutat, és már indulhatunk is. Ez utóbbit választotta Ráczné Bodnár Lenke, aki az elmúlt évben EU-játékunk minden kérdésére helyes választ küldött be, s végül a fődíjat megnyerve Bene- lux-körutazáson vehetett részt. Az utazásból hazatérve készséggel mesélte el élményeit. Országok és városok- Ezzel a körúttal tulajdonképpen az EU-tagállamok öt országát ismerhettem meg: a Bene- lux-államokon kívül Németor........................ Követendő példa lehet számunkra Amszterdam: rengeteg kerékpárost lehet látni abban a városban. Ráczné Bodnár Lenke ........................................................... szág és Ausztria városaiban is megálltunk. Élményekben és látnivalókban gazdag körutazás volt - emlékszik vissza nyertesünk, és a sok-sok látnivalóból kiemelve megemlíti Belgiumot, ami „valóban Európa kapuja”, városai közül igazi élmény volt látni Gént templomtornyainak sokaságát.- Brugge pedig ékszerdoboz, gyönyörű, hangulatos, nem lehet kihagyni! - lelkesedik nyertesünk, majd Brüsszel főterét említi, „ami a világ legszebb főtere, és nem csak Victor Hugó szerint”.- Hollandia pedig valóban a virágok országa, a tereket gazdagon díszítik a szebbnél szebb növények. Amszterdamra igaz az állítás, hogy észak Velencéje, és nem csak a város, de annak múzeumai is számos látnivalóval vártak bennünket - éli újra a körutazást Ráczné Bodnár Lenke. Ami más Nyertesünk olyan dolgokat is tapasztalt Nyugat-Európában, melyekkel hazánkban még nem mindenhol dicsekedhetünk. Ilyen például az értékek megóvása, középületek és magánépületek esetében egyaránt, s azok tiszta, rendezett környezete. - A buszból nézve a tájat sehol nem láttam gazos területet, a vetett parcellákat gondozott rétek váltották fel. A városok is tiszták, ennek oka lehet a megfelelő mennyiségű szeméttároló elhelyezése, s hogy a belvárost folyamatosan takarítják. Követendő példaként említette Ráczné Bodnár Lenke az Amszterdamban tapasztaltakat, ahol rengeteg kerékpárost látni. A kerekezésnek persze ott megvannak a feltételei, mind a kerékpárutak, mind a kerékpártárolók tekintetében. A kellemes emlékekhez az is hozzájárul, hogy a külföldi turistákat sehol nem csapják be, az áru és a szolgáltatás minőségének megfelelő összeget kérik. S nem utolsósorban, „bár erről a sajtó ritkán ír” - teszi hozzá nyertesünk, de a mellékhelyiségek mindenütt tiszták, esztétikusak.- Ha a turizmust, ezen belül is az egészségturizmust akarjuk fejleszteni, erre jobban oda kellene figyelni! - mondja el véleményét. Még sokba kerül megismerni Európát Az uniós tagállamokban a magyar turisták a tengerpartot és a meleget keresik Miskolc (ÉM - KHE) - Az utazási irodák forgalmán egyelőre nem látszik az uniós tagsághoz való közeledésünk. Szívesen utaznak ugyan a magyar turisták az EU-tagálla- mokba, de céljuk nem egy- egy ország megismerése, hanem a tengerpartot, a meleget vagy egy-egy város különleges hangulatát keresik. A hollandok ötször is elutaznak egy-egy évben családjukkal világot, Európát vagy éppen országot látni. A németek 3-szor 4- szer. Az Európai Unióban élőkre általában jellemző, hogy időt szakítanak a nyaralásra, a télen síszünetre, és befizetnek még egy 5-6 napos városlátogatásra is - osztotta meg velünk tapasztalatait Kenessey Gábor, az Eurotours Utazási Iroda ügyvezető igazgatója. - Természetesen ehhez megfelelő mennyiségű szabadsággal és fizetéssel rendelkeznek - tette hozzá. Az utazási irodában a nyugat-európai utak iránt folyamatos az érdeklődés, de amiatt, hogy napirenden van a csatlakozás, nem utaznak többet. Magyarországról félmillióan utaznak szervezetten külföldre, ehhez jön még az a 200-300 turista, akik egyénileg szervezik útjukat. A magyar turistára jellemző, hogy fizetésének jelentős részét emészti föl egy-egy utazás, így az út során adódó esetleges problémák fölött nem siklik el olyan könnyen. Ezzel szemben, ha egy német megy el üdülni, még pénzt is kap hozzá, mert épp akkor esedékes a 14. havi fizetése - tett összehasonlítást az igazgató, majd hozzátette: amíg egy francia körutat művészet eladni, addig Párizs hangulata sokakat vonz. Irány a tengerpart A miskolci Glóbusz Travel Utazási Iroda vezetőjével, Angyal Enikővel beszélgetve is az derült ki, hogy a csatlakozás miatt nincs nagyobb igény az európai kör- utakra. Szívesen utaznak ugyan Miskolcról és megyénkből uniós országokba, de nem megismerni akarják azokat, hanem a tengert és a meleget keresik. Főleg az olcsóbb nyaraló programok fogynak, melyek nem alkalmasak egy-egy ország megismerésére. Vannak ugyan fakultatív kirándulások is, de ezeken nem vesz részt mindenki. A kultúrtörténeti és természeti nevezetességeket körutak alkalmával lehetne igazán megismerni - állítja Angyal Enikő és hogy erre nincs óriási kereslet, annak az is oka lehet, hogy sokba kerülnek. Véleménye szerint, ami a csatlakozással kapcsolatban a legjobban érdekli az embereket, az egyszerűbbé váló munkavállalás Nyugat-Európában. „Legnagyobb hátrányunk a forráshiány!” Beszélgetés egy agrármérnök mezőgazdasági vállalkozóval - EU-csatlakozásunkról Kisgyőr (ÉM - FL) - Egri István agrármérnök, mezőgazdasági vállalkozó, 1979-ben Gödöllőn végzett. Pályafutását nagyüzemekben kezdte, többek között a hajdani Nagymiskolci Állami Gazdaságban főállattenyésztőként dolgozott. A privatizációt követően mezőgazdasági vállalkozó lett Kisgyőrben növénytermesztéssel és baromfitartással foglalkozik. • • Mi már megtapasztaltuk az európai színvonalat. A ’80-as években a magyarországi mezőEgri István a tojóhibridek között gazdasági nagyüzemek - az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek - európai színvonalon dolgoztak, növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt. A rendszerváltás után - elősor- ban politikai okok miatt - megváltozott a birtokszerkezet. Különösen a növénytermesztésben, ezekkel az elaprózott, kis méretű földtulajdonokkal nem vagyunk versenyképesek. Ezt látja a kormány is, s most próbál változtatni ezen a nem egészséges arányon. Ez a helyzet természetesen kihat az állattenyésztésre is - kezdte Egri István. Fotó: Vajda János □ Önöket, személy szerint hogyan érinti a csatlakozás? • Növénytermesztésben - úgy érzem - lennének esélyeink. Kétszázhetven hektár szántóföldön gazdálkodunk. Alapvető problémánk, hogy ez csak bérlet. A föld az ÁPV Rt., azaz a magyar állam tulajdonában van. Egyelőre nem tudjuk, kíváncsian várjuk, meg lehet-e majd vásárolnunk. Ha igen, milyen áron? Tudunk-e venni gépeket és miből, milyen feltételekkel, hogyan tudjuk az árát kitermelni? Az EU-val kapcsolatban pedig: a meglévő támogatások megmaradnak-e, érvényesek lesznek-e még akkor is, amikor mi belépünk? Rengeteg bizonytalansági tényező van, ami az országban gazdálkodó termelők jövőjét érinti. □ És mint baromfitenyésztő? • Ott is megvannak a kérdések. Engem elsősorban azért érint, mert nem vagyok nagytermelő. Négy-ötezer, tyúk, tízezer pecsenyecsirke férőhely - ez kis méret. Amin úgy lehetne segíteni, hogy ha szövetkeznének az ilyen szintű termelők, mint amilyen én is vagyok. Fel kéne dolgozni ezeket a termékeket. Nem azonnal piacra dobni, hanem magasabb szintű terméket előállítani belőlük. Ez is elsősorban forrás kérdése. Továbbá azon múlik, hogy tudjuk összehozni az ilyen szinten, nagyságban termelőket, mint én vagyok, valamilyen szövetkezetbe, hogy erősebbek legyünk a piacon. □ Előnyként mit remél a csatlakozástól? • Az mindenféleképpen előny lesz, hogy csatlakozunk egy többszáz millió fogyasztóval rendelkező, egységes, magas színvonalú, biztos, jól fizető piachoz. Hátrány viszont, hogy ott már évtizedek óta kialakult és megszilárdult, stabillá vált, piacra is termelő rétegről van szó. Akik tőkeerősek, megfelelő technikai, technológiai színvonallal rendelkeznek. Mi viszont most kezdjük ezt a dolgot, s legnagyobb hátrányunk a forráshiány. Nincsen tőkénk, nincsen megfelelő mennyiségű és színvonalú gépünk, mert itt ez a réteg nem tudott tőkét felhalmozni. A színvonal, a szakértelem megvan, megvolt eddig is, de a forráshiányt nem tudjuk saját erőből pótolni, rövid idő alatt. Hogy sikerül-e, attól függ, hogy az Európai Unióban mit fogunk majd kapni, mert mi azért mégiscsak versenytársként kerülünk be oda. Ellenfelei leszünk azoknak a termelőknek, akik ma ott dolgoznak és védik a saját érdeküket, a saját piacukat - mondta Egri István.
