Észak-Magyarország, 2001. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

2001. augusztus 28., kedd ÍRCSOkÖR • Zenei pótfelvételi. Pótfelvételit hirdet az új tanévre a miskolci Egressy Béni Ze­neiskola. Szeptember 4-én, jövő hét ked­den délután 4 órától várják a Palóczy u. 4. szám alatti épületben a jelentkezőket, elsősorban vonós, rézfúvós hangszerekre, oboa és fagott tanszakra. • Á la cARTe. Á la cARTe címmel nyílik kiállítás Rácmolnár Sándor munkáiból szeptember 6-án, csütörtökön délután 5 órától a Miskolci Galériában. Az október 6-ig látogatható tárlatot Gerber Pál kép­zőművész nyitja meg. Bemutatkozik a Szírt Kazincbarcika (ÉM) - A kazincbarcikai Szirt irodalmi kör tart bemutatkozó estet szeptember 13-án, csütörtökön délután 1 órától a kazincbarcikai Kéhli Vendéglő Krúdy Szalonjában. Az esten közremű­ködnek a Szirt tagjai, előadóművészei. A műsor házigazdája Kanizsa József és Tar- kányi Imre. Fejtő Európa-díja Párizs (MTI) - Európa-díjjal tüntették ki Fejtő Ferenc Párizsban élő írót és gondol­kodót az ötödik Könyvek erdeje irodalmi fesztiválon, amelyet idén az európai kul­túrák és a magyar millennium témájának szenteltek. A Loire-vidéken lévő Chanceaux-pres- de-Loches hatalmas parkjában vasárnap megtartott könyvünnepen hétezer résztve­vő volt jelen, közel félszáz meghívott író dedikálta alkotásait az évszázados fák alatt felállított könyvsátrakban. Az immár hagyományos eseményen, amelynek kez­deményezője Gonzague Saint-Bris író, a Libération című tekintélyes lap megalapí­tója, tizenöt kitüntetést osztottak ki. A 92 éves Fejtő Ferenc, Kelet- és Közép-Európa történelmének ma élő legrangosabb elem­zője az európai kultúrához való hozzájáru­lásáért részesült a magas elismerésben. JÁí)2\___ ___________1 Brídget Jones naplója Miskolc (ÉM) - Helen Fielding írónő re­génye slágerkönyv lett a 18-35 közötti, az életet (a média sugallta mintaképnek megfelelni nem tudás miatt) néminemű komplexusok közepette leélő lányok kö­zött. Nem volt hát meglepő, hogy elké­szült a film is Bridget Jonesról (Renée Zellweger), aki szeretne tipikus karrieris­ta nő lenni, ám nem elég kemény hozzá. Bridget képtelen betartani a saját magá­nak tett újévi fogadalmakat (sokan va­gyunk így ezzel), állandóan súlyproblé­mákkal küszködik, nem tud leszokni az esti vodkás baráti bulikról, rémes szónok, rossz időben és rossz helyen öltözik nyu­szi jelmezbe és szenved attól, ha férfi van a láthatáron és attól is, ha nincs... Ha mindez még nem elég, akkor érke­zik a jóképű, nagyképű főnök, valamint a jóval szerényebb, de annál szerelmesebb ügyvéd, tesznek arról, hogy még inkább felkavarják Bridget életét. A problémát két olyan színész testesíti meg, mint Hugh Grant és Colin Firth. Az utóbbi sze­mélye nagyon is konkrét utalás a BBC ál­tal készített Jean Austin-feldolgozásra, a Büszkeség és balltéletre - hiszen Bridget, és maga a film is erősen kötődik ehhez a zseniális szerelmi történethez. Ezzel azon­ban, sajnos, ki is merül minden kapcsolat a kettő között. Mert a naplótól legfeljebb annyit kapunk, hogy Bridget esendőségé- ben talán magunkra ismerünk, és esetleg még nevetgélhetünk is rajta. Kultúra / Hirdetés 8 Évtizedekre elegendő ötlet születhet Szávai Ilona: Az olvasás hiánya személyiségfejlődési torzulásokhoz vezethet „Több író-olvasó találkozó lesz, több jutalomkönyvet kapnak a gyerekek az iskolában" Fotó: Farkas Maya Kornya István Budapest (ÉM) - Nem hi­szem, hogy több könyv fog megjelenni az idén, mint ko­rábban, de talán több olva­sóval számolhatunk az olva­sás éve után - mondja remé­nyeiről Szávai Ilona, a Pont Kiadó vezetője. Folyóiratuk, a Fordulópont többször fog­lalkozott tematikus számai­ban az olvasás kérdésével, az idén rendszeres és önálló rovatban adnak teret a prob­léma megvitatásának. □ Milyen adatok bizonyítják: va­lóban szükség van az olvasás kampányszerű népszerűsítésére? Használ ez? Mit matatnak a nyugat-európai példák? • Ha olykor szétnézünk az euró­pai kultúrákban - s mi ezt tet­tük például a Fordulópont című negyedéves folyóiratunk 8-as, a „Válságban az olvasás?” temati­kus címet viselő számában -, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi egy-két évtizedben szinte min­den országban csökkent az olva­sás szerepe az emberek minden­napi életében. Mintha az olva­sáskultúra gyengülésével szem­besülnénk. Ez érthető is, hiszen az elektronikus média sokkal könnyebben befogadhatóan, sok­....................... Látni kell e kulturá­lis tevé­kenység átfogó szo­ciológiai medrét is, amelyben mindez zajlik. Szávai Ilona ............................................................ kai kisebb intellektuális erőfe­szítést igényelve nyújt informá­ciót, szórakozást, kikapcsoló­dást. De éppen ezért nem lehet az olvasást önmagában vizsgál­ni: látni kell e kulturális tevé­kenység széles, átfogó szocioló­giai medrét is, amelyben mihdez zajlik. Nos, ahol idejében ráesz­mélnek a bajra - az olvasás sze­repvesztésével járó, abból követ­kező kulturális és civilizációs veszteségekre -, ott előbb-utóbb megpróbálnak tenni ellene vala­mit. Magyarország számára az Angliában szervezett olvasás éve és annak sikere nyújtott kö­vetendő modellt. Mindenképp fontos kezdeményezés, hiszen pszichológiai tanulmányok bizo­nyítják, hogy - különösen a gye­rekek esetében - az olvasás hiá­nya súlyos személyiségfejlődési torzulásokhoz vezethet. □ A kiadó folyóirata állandó témakét foglalkozik az olvasás­sal, sőt rendszeres rovatot is in­dítottak. • A Fordulópont tematikusán közelíti meg a személyiség ala­kulásának legfontosabb idősza­ka, a gyermekkor kérdéseit. Több számot szenteltünk már az olvasásnak is, de ennél sokkal fontosabbnak tartom, hogy a fo­lyóiratszámok láncszerűen ka­paszkodnak egymásba, és a je­lenségeket a maguk komplexitá­sában vizsgálva segítenek meg­válaszolni a tematikus címek­ben megfogalmazott kérdéseket. □ Milyen stratégiák, programok - a kormánydöntésektől a közok­tatáson át a kiadók tevékenysé­géig - érhetnek célt: legyen nép­szerű az olvasás? • Lényeges, hogy a döntéshozók felismerjék a kezdeményezés fon­tosságát, és anyagilag is segítsék annak sikerét. Nem hiszem, hogy több könyv fog megjelenni ebben az évben, mint korábban, de talán több olvasóval számol­hatunk az akció után. Többször hallunk irodalmi műveket a rá- dióban-tévében, több iró-olvasó találkozó lesz, több jutalomköny­vet kapnak a gyerekek az iskolá­ban, többen bekapcsolódhatnak versenyekbe, játékokba, ame­lyeknek a témája mind-mind az olvasás, a könyv lesz. Már az ol­vasás évének elindulása előtt sok szép kezdeményezésnek lehet­tünk tanúi, remélni szeretnénk, hogy most majd annyi ötlet fog születni, hogy talán nem egyet­len évre, hanem évtizedekre is elegendő lesz. Mi magunk is nagyszabású tervet készítettünk: karácsonyra könyvet jelentetünk meg Tarján Tamás összeállításá­ban, amely lebilincselő szórako­zást, hasznos tudást nyújt, könyv-, olvasás- és kultúrtörténe­ti mozaikjai pedig felcsigázzák az olvasók érdeklődését. Sokrétű előadások a magyar őskutatásról Miskolc (ÉM) - Immáron hato­dik alkalommal rendezik meg a Magyar Őskutatás Nemzetközi Fórumát augusztus 27-e és 31-e között a Miskolci Bölcsészegyesü­let Nagy Lajos király Magán- egyeteme. Az ötnapos konferen­ciát tegnap ünnepélyesen dr. Oláh Annamária, Miskolc város alpolgármestere nyitotta meg. A nemzetközi konferenciára a világ minden tájáról, Németországból, Argentínából és Kanadából is ér­keztek előadók, mintegy 95-en. A hazai és külföldi szakemberek a magyar őskutatás témájában - az üléselnök, Farkasinszky Tibor szerint, rendkívül változatos és vegyes témakörökben: mint a vallás, a gyógyítás vagy akár a hun-magyar történelem fő voná­sai - tartanak előadásokat. P. Mobil a várban Miskolc (ÉM) - Nemcsak kon­certet, de egyenesen show-t ígér a P. Mobil együttes augusztus 30-án, csütörtökön este 8 órára a Diósgyőri várban (rossz idő ese­tén az Ady Művelődési Házban). A show-man a zenekarvezető Schuster Lóránt, a többiek, mint ahogy azt négy éve megszokhat­ták rajongóik: Sárvári Vilmos (gitár), Rudán Joe (ének), Póka Egon Benedek (basszusgitár), Herpai Sándor (dob). A koncert közönsége a Kutyából szalonna és Színe-java lemezükről is hall­hat majd számokat. De facto II. címen látható kiállítás kelet-szlovákiai képző­művészek alkotásaiból a Sárospataki Képtárban. A Zempléni Művészeti Napok keretében megnyitott, szeptember 30-ig nyit­va tartó tárlat a Kelet-szlovákiai Galéria és a Sárospataki Kép­tár együttműködésének eredménye. Stefan Bubán, Attila Duncsáik, Léna Leskova-Bubánova, Jozef Hascák, Stano Bubán és Imrich Svitana kiállításának egész hangulatát meghatározza a mottója, mely a művészetet mint.az emberi szellem legszebb és legtisztább megnyilvánulását tartja számon, amely nem is­mer határokat és nyelvi akadályokat. Fotó: Bujdos Tibor TELEVÍZIÓ Múlt és jövendő Bujdos Attila Példás gyorsasággal tűzte műso­rára, az ml a Nemeskürty Ist­vánról készített portrét: a mil­lenniumi év zárónapján került adásba Dézsy Zoltán alkotása. Ezzel annak meglétét is bizonyí­totta az állami televízió, aminek hiányát oly gyakran emlegetik vele kapcsolatban: mégis volná­nak értékek, amelyeket a köz szolgálatában álló csatorna kö­vet. Fontos a számára az ezer­éves államiság, és az ennek megünneplését szervező kor­mánybiztos személye. Kurzustelevíziónak kell-e tarta­nunk emiatt az ml-et? Könnyeb­ben mondanánk erre nemet, ha ugyanilyen példás gyorsasággal készülnének filmek arról is: utat talált-e a magyar szívekhez az a kormányzati szándék, amely a magyar jövő építéséhez a dicső magyar múltban véli megtalálni a biztos alapot, ugyanazt és ugyanakkora sodrással tartja-e fontosnak a magyarság a maga múltjából, mint a kormánya, s egyként vélekedik-e vele múlt, je­len s jövendő kusza viszonyáról. De ne szaladjunk ennyire elő­re: egyetlen embert biztosan könnyebb megszólítani, mint egy államot alkotó közösséget. S ha Nemeskürty István mai sze­repvállalása vitatható is (ameny- nyiben itt és most egy teljesen konkrét kormányhoz köthető), a történelmünket feltáró szándékú életműve vitathatatlan: érdemes odafigyelni rá. Nézzük ezt az idős embert, akinek tekintete a kamerán ke­resztül nem a szemünket kutat­ja, hanem az örök tegnapot, amikor még nagyhivatású nem­zet volt a magyar, s amikor elő­deink inkább keresték a választ rá: mi dolguk a Földön, mint a mai utódok, kik jószerével csak élnek bele a világba. A kérdés sem az tehát, hogy kopottas esz­me volna a jelennek távlatokat adni (mert hiszen soha nem az, a jelen útkeresésében pedig kife­jezetten időszerű). Sokkal lénye­gesebb tudni: megilleti-e a más­ként gondolkodás szabadsága az öntudatukra ébredőket, ha nem­zetük hivatását másként képze­lik, mint a mindenkori hatal­mak. A mi múltunkkal nem le­hetnek illúzióink e kérdés jogos­ságával kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents