Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)
2001-07-21 / 169. szám
2001. július 21., szombat ISI:- X-MMARINISZllQ § Aktuális 3 Ne kölnifelhőben jáijunk állatot nézni Miskolc (ÉM - BGO)- Aki állatkertbe látogat, lehetőleg ne használjon sok illatszert, kerülje a túl színes ruhákat, sőt nők esetében a száj erősen vörösre rúzsozása sem ajánlott- tanácsolja Molnár Attila (képünkön), a Miskolci Vadaspark vezetője, egy lapunk tegnapi számában megjelent hír kapcsán. Egy ausztrál állatkertben világcégek által gyártott parfümöket locsoltak kövekre, azt vizsgálva, milyen hatással lesznek ezek például a tigrisekre. Molnár Attila kérdésünkre elmondta, ilyen kísérleteket ők is szívesen végeznének, de erre egyelőre nincsen módjuk. Olyasmit eddig még nem tapasztaltak - hallhattuk -, hogy egy állat valakinek az erős illata miatt agresszivitást mutatott volna, de náluk például a tigriseknek is olyan nagy a kifutójuk, hogy ha veszélyt éreznek, a kitérést választják, mint ahogyan az állatok többsége is inkább kerüli a fizikai konfrontációt. Az azonban nyilvánvaló, hogy a vadon élő állatok érzékszervei sokkal jobbak, mint az emberé, ezért a különféle ingerekre gyorsabban és erősebben reagálnak nálunk. Az állatkerti gondozók esetében ugyan nem előírás, de a tapasztalatok alapján terjedő tanács, hogy az állatok közelében lehetőleg ne használjanak erős illatszereket. A gondozókat ugyanis nem csak külsejük, de illatuk, sőt lépésritmusuk alapján is megismerik és a megismerésben, megszokásban segít az állandóság. Az állatkerti, vadasparki látogatóknak is ajánlható, hogy ha lehet, ne ezen alkalmak előtt használjanak erős illatokat, de megszívlelendő tanács, hogy kerüljék a rikító színeket, sőt lehetőleg ne rúzsozzák szájukat túl erősen, túl vörösre, mert ez is sugallhat agressziót az állatok számára. Elnézést kérünk! Miskolc (ÉM) - Tegnapi lapszámunk harmadik oldalán a „Zsebszerződések - talán még Borsodban is?!” című anyagunk részeként nyilatkozott munkatársunknak Berta Béla, az FM- hivatal megyei vezetője (képünkön). Sajnálatos félreértés miatt azonban nem az ő fényképét közöltük a nyilatkozat mellett. Ezt a tévedésünket most korrigáljuk. Az érintettől szíves elnézést kérünk! Aggteleki Falunapok Aggtelek (ÉM) - Az Aggteleki Falunapok eseménysorozatát július 20-22. között rendezik meg az észak-borsodi településen. Az Aggteleki-jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok 2001. rendezvénysorozat keretein belül bonyolítják le az Aggteleki Falunapok programjait. E rendezvénnyel az idén egyben a Gömör-tornai fesztivált is megnyitotta tegnap Éles Miklós polgármester. Helytörténeti előadást dr. Dénes György tartott. Aggtelek község monográfiáját dr. Jakucs László mutatta be. Este hatkor egyházi kegytárgykiállítás nyílt a református gyülekezeti teremben. Este hétkor folkest volt a Millenniumi Emlékparkban. Fellépett az Aggteleki Hagyományőrző Népdalkor, az Alsószuhai Népdalkör, a Domaházi Népdalkor és Néptánccsoport. Ma reggel 9 órakor kispályás focibajnokság kezdődik az aggteleki Baradla Kempingben. 10 órakor akadályverseny (kúszás, lövészet, kötélmászás, gránátdobás stb.) a Tóvég 1. „Teber”-ben. Nevezés az információs sátraknál! 10 órakor sakkverseny a Petőfi Művelődési Házban. Délután két órakor a hosszúszói mazsoret- csoport vezetésével kivonulás a templom- toronytól a barlang bejáratáig. Július 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor sportversenyek (kerékpáros ügyességiverseny, asztalitenisz, tollaslabda) az általános iskola tornatermében és a Gömö- ri utcán. A ihl r i':liV]ÁJA; islVA;<I >\ A. ' A A. ............. ■.................... Jü! __________________________________________________________ Rengeteg a takarmánybúza, kritikus a helyzet Abaújban is dolgoznak a kombájnok Fotó: Liszkay László Encs (ÉM - LL) - A gabona betakarításának félidejéhez közeledve egyre inkább úgy tűnik, túltermelési válság jelei mutatkoznak, miután az aratás előtti esőzések miatt a takarmánybúza mennyisége folyamatosan növekszik. A gazdaságok zöme nem képes értékesíteni a termést, különösen azért nem, mert a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium határozatának megfelelően megszüntették a gabonaféleségek exporttámogatását, az úgynevezett szubvenciót. Urbán László, az encsi Agrárcenter Rt. főmérnöke szerint teljes a csőd az ágazat minden frontján. A búzatermés országos szinten eléri, vagy meghaladja a négytonnás átlagot, következésképpen: ha eladási gondok jelentkeznek, akkor nyilván raktározni kell, s emiatt a felmerülő költségek tovább rontják az esetleg nyereséges termelés esélyeit. Az encsiek 1200 hektárnyi földterületen vetettek gabonát, ám a cégnek idejekorán sikerült előszerződéseket kötnie. Még vásárlásra is van lehetőségük, ugyanis a saját készletükön tűi további ezer hektárról tudnak búzát fogadni. Csak az étkezési búzát veszik át a közraktárak - jegyezte meg -, abból azonban az idén csak kis mennyiséget lehet előállítani. Fő gond a takarmányminőség, ez viszont a jelenlegi viszonyok között majdhogynem eladhatatlan. Ez utóbbi esetében sajnos semmilyen kereslet nem mutatkozik, a termelők pedig teljesen kiszolgáltatottak. Az Agrárcenter tárolási kapacitása meghaladja ugyan a harmincezer tonnát, de ismerve a térség helyzetét és termelési eredményeit, ez még az abaúji gazdaságok igényeit sem képes kielégíteni. Az encsiek egyelőre tőzsdei áron vásárolnak, habár úgy tűnik, hamar elérik a terveikben szereplő mennyiséget. Az abaúji, zempléni gondok persze messze elmaradnak az alföldi termelőkétől, mert a Duna- Tisza közén jóval több eső hullott a kalászosokra, mint itt. A túltermelési válság tehát bizonyára elkerülhetetlen - fogalmazott Urbán László -, mivel a takarmánybúzára a jövőben sem mutatkozik kereslet. További probléma, hogy kukoricadöm- ping várható, közel másfél millió hektáron érik a tengeri Magyarországon. Csereháti Cigányköztársaság az államon belül? Halmaj (ÉM - LL) - Hatalmas felháborodást váltott ki Abaúj-szerte Miklósi Endre, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium főtanácsosa által magánszorgalomból megfogalmazott tervezet, amely szerint a magyarországi romák többségét a csereháti elnéptelenedett falvak üresen álló házaiba telepítenék. A régiónak, illetve a megyei ön- kormányzatnak van éppen elég gondja a szociális feszültségek oldását illetően - fogalmazott Budai László -, ugyanis Abaújban, és különösen a Csereháton óriási a munkanélküliség. Nem azért néptelenedtek el a falvak, mert sikk volt annak idején városba költözni, hanem éppen a megélhetési problémák miatt. A mai helyzetkép alapján egyértelmű, hogy további éhes szájakat már nem bír el a vidék, bár ha látványos gazdasági fellendülést eredményez a betelepülés, akkor bárki jöhet. Jólétről természetesen szó sincs, megoldásra váró feladatból viszont akad bőven, több a kelleténél. Nem véletlenül nevezik az Encstől északra fekvő települések összességét a „Rettenetes térségnek”, ugyanis mindegy, hogy valaki cigány-e, vagy sem, majdhogynem senkinek sincs állandó munkahelye. Horváth Elemér mélységesen fel van háborodva a cserehátiak nevében is, hiszen - mint mondotta -, valószínűleg esztelen ember esztelen agyrémének szüleményeként keletkezett a diszkriminatív FVM-es program, ám Miklósi Endre bizonyára nincs tisztában a kelet-magyarországi gazdaság helyzetével. A nyilatkozat azonban nem elsősorban Miklósi Endrét minősíti, inkább a szaktárcát, miután egy, a valóságtól elrugaszkodott ember ennyire önálló bizonyára nem lehet minisztériumon belül. Hende Csaba sem igazán tudhatja, vajon miről lehet itt szó, mert ő szintén semmi kivetnivalót nem lát az üresen álló csereháti házak romákkal történő benépesítésében. Harmadik világ? Mindkét cigányszervezeti vezető a kormány elhatárolódását kéri a Miklósi-féle programtól, valamint Hende Csaba államtitkár légből kapott, nevezetesen a deportálási, betelepítési, vagy nevezzük, aminek akarjuk célzatú nyilatkozatától egyaránt, ugyanis ellenkező esetben először jogi úton, majd drasztikusabb eszközöket igénybe véve lépnek föl a már tisztogatási ügyként is kezelhető törekvések ellen. Horváth Elemér azonban hozzátette, mindenképpen nagyon erős politikai nyomást érez a háttérben, hiszen ha Hende Csaba így nyilatkozik, akkor nincs miről beszélni, minden mondat üzenetértékű. Szerinte az ilyen, és az ehhez hasonló kijelentések semmi másról nem szólnak, mint elszigetelni az ország cigányságát, vagy létrehozni a milliós lélekszámú romatelepet ott, ahol egyébként roppant nagy a szegénység. Kissé furcsa lenne - nyilvánította ki véleményét Budai László és Horváth Elemér -, ha Magyar- ország területén létrejönne egy cigányállam szociális, társadalmi, közigazgatási és gazdasági háttér nélkül. Persze a szocialisták sem szólaltak meg a már botrányszagú történetről, habár abaúji emberek szeretnék hallani az MSZP illetékeseinek véleményét is. Ugyanakkor helyes a megállapítás, miszerint a romagondokat ott kell megoldani, ahol jelenleg élnek. A dunántúliakét a Dunántúlon, a cserehátiakét a Csereháton. Gyárfás Ildikó szocialista országgyűlési képviselő: - Számomra az az elképesztő, hogy államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés beleillik a kormány politikai koncepciójába. Mert a minisztériumokban a főtanácsos urak önszorgalmukból nem szoktak tanulmányokat készíteni. Szívesebben olvasnék arról, hogy mit terveznek tenni a ma már riasztó munkanélküliség mérsékléséért, s az egyre növekvő szegénység csökkentéséért. Ez valóban hozzájárulna a térség további leszakadásának megakadályozásához. El kell gondolkozni a büntethetőség korhatárán Ózd (ÉM - ÓKI) - Dr. Dávid Ibolya, az igazságügyi tárca vezetője a közelmúltban exkluzív interjút adott az Észak-Magyarországnak, ahol szóba került a 14 éves büntethetőségi korhatár és a halálbüntetés kérdése, valamint a magántulajdon védelmének lehetősége is.- A becsületesen élő polgárok megdöbbenve tapasztalják, hogy egyre több gyermekkorú személy követ el bűncselekményt. Különösen Borsodra jellemző az a bűnözési módszer, amikor 14 éves kor alatti, tehát büntetlenséget élvező gyermekek követnek el akár csoportosan is rablást. Korábban már szóba került a 14 éves korhatár 12-re történő leszállítása, ám mostanában csend van körülötte. Miért nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel?- Tudomásunk van a gyermekkorú bűnözés jelentős növeDávid Ibolya Fotó: Bujdos Tibor kedéséről, ami mögött sok esetben állnak felnőttek. A tárcán belül - bár nem tőlem származott a felvetés - már tényleg szóba került a korhatár leszállítása, de ennek bevezetése nagyon komoly szakmai előkészületeket igényelne. Mindenesetre a mai ismeretek birtokában komolyan el kellene gondolkozni ezen a kérdésen. Az érintett korosztályt pszichológiai és biológiai vizsgálatnak kellene alávetni, hogy ne lehessen véletlenszerű egy ilyen irányú törvénymódosítás. Köztudott, van olyan fejlődő országok, ahol hét éves kortól már büntethető a bűncselekményt elkövető gyermek. Európában több helyen 12 év ez a korhatár.- Az állampolgárt még mindig foglalkoztatja a halálbüntetés visszaállításának kérdése, ami különösen durva elkövetési módszer alkalmazása után kerül felszínre. Tóth Tamás egykori sárszentmihályi polgármester összegyűjtötte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat, ám az ügy mégis elsikkadt. Magyarázat volt helyette, de az nem biztos, hogy találkozott a szavazó polgár elképzelésével.- Alkotmányunk tartalmazza, hogy nem szabad alkotmány által szabályozott döntést népszavazásra bocsátani. A keresztény értékrend is azt mondja, hogy amit Isten adott, ember ne vehesse el. Én sem támogatnám a halálbüntetés esetleges visszaállítását, mert bebizonyosodott, hogy nincs visszatartó ereje a bűnöző számára. Az USA egyes államaiban él, egyesekben nem ez a büntetési forma. Érdekes módon nincs különbség az államok közötti bűnözési statisztikában, mert ahol van halálbüntetés, ott is ugyanúgy elkövetik a legsúlyosabb bűncselekményeket. Értelmét pedig már csak azért sem látom, mert szigorítottunk törvényeinken és eddig már két vádlott kapott tényleges életfogytig tartó büntetést. Ennek felülbírálatára utólag már nincs lehetőség, tehát élete végéig börtönben marad a bűnöző.
