Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-25 / 146. szám

2001. június 23., hétfő Gazdaság 1 június 28. • Befizetés/támogatásigénylés: Fogyasz- tásiadó-előleg; környezetvédelmi termék­díj előlege; jövedékiadó-előleg Agrárkamarai nyílt nap A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárka­marába a kamarai törvény változását kö­vetően több mint 300 egyéni- és társas vál­lalkozás lépett be, amely vállalkozások a megye mezőgazdasági termelésének mintegy 65 százalékát képviselik. Az ala­kuló küldöttgyűlés óta fél év telt el, s az akkor megfogalmazott célok és elvárások teljesítéséről, valamint a megyei agrárka­mara jövőbeli feladatairól és lehetőségei­ről nyílt kamarai napot rendeznek június 27-én, kedden délelőtt 9 órától a Mályi Agroker központi épületében (Mályi, Kis- tokaji u. 1.). A nap témái között a tagság és a kamara kapcsolatának értékelése, az agrártámogatások helyzete, a megyei Te­rületfejlesztési Tanács agrárpályázatai, va­lamint az idei gabonapiaci várakozások szerepelnek. ADÓÜGYEINK A könyvelő nem minden A vállalkozók többsége „sorscsapásként” értékeli az adóvizsgálatot, amely érinthet egy-két adónemet, de akár valamennyi költségvetési kapcsolatot hosszabb-rövi- debb időszakra vonatkozóan. Az ellenőrzésre kiválasztás meglehető­sen bonyolult, hozzá a számítástechnika ad jelentős támogatást. A kiválasztást végző programok számos szempont és összefüggés alapján elemzik több évre vo­natkozóan a bevallások, az adófolyószám­la, az úgynevezett kontroll információk adatait, de történik véletlenszerű kivá­lasztás is. A szempontrendszer nem publi- kus, de példaként kiemelhető, hogy kijelö­lési szempont lehet, ha az egyéni vállalko­zó több éven keresztül veszteségesen mű­ködik, vagy a bevallott jövedelme több éven keresztül a minimálbér szintjén il­letve az alatt van. Az ellenőrzést az adóhatóság jellemzően az iratok, bizonylatok, könyvek, nyilván­tartások, számítások és egyéb tények, ada­tok körülmények megvizsgálásával foly­tatja le, a legáltalánosabb bizonyítási esz­köz a hiteles okmány. Abbán az esetben viszont, ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, becslés alkalmazható. Tapasztalat szerint leggyakrabban két­féle adózói magatartás teszi szükségessé a becslést. Jellemzően kereskedelmi - vendéglátó­ipari tevékenységi körhöz tartozó - egyé­ni vállalkozók bevallásainak során talál­kozik az adóhatóság a bevallás főösszegei­ből számított, irreálisan alacsony (sok­szor negatív előjelű) értékesítési haszon­nal, mely egyértelműen az árbevétel nem teljes körű rögzítésére utal. Ezen tény a bizonylati és könyvvezetési fegyelem te­rén feltárt hiányosságokkal együtt jogala­pot teremt becslési eljárás alkalmazására, azaz a realizált árbevétel valószínűsítésé­re, az adóhatóság általi meghatározására. Ugyancsak becslési eljárás lefolytatását indokolja azon adózói magatartás is, mely a könyvelés irányítottságával a szakmára jellemző eredményességet mutatja ki oly módon, hogy a beszerzési bizonylatok egy részét nem őrzi meg, könyvelésében nem számolja el. Ha nincs költség, nincs hozzá bevétel sem. Azonban a félretett, „elfelej­tett” költségbizonylat korántsem tökéletes megoldás, mivel az adóhatóság a vizsgált egyéni vállalkozóval szerződéses kapcso­latban álló adózókat nyilatkozattételre kö­telezheti. Néhány jó tanács:- nem elegendő a bizonylatok lekönyve­lését szakemberre bízni, a bevételek teljes körű dokumentálása ugyanis nem a köny­velő feladata;- a számla befogadásánál lehetősége van a vállalkozónak a számlakibocsátó adóalanyiságáról meggyőződni, hiszen a Cégnyilvántartás nyilvános, adatai bárki számára hozzáférhetőek, illetve az APEH is nyújt tájékoztatást arról, hogy nem volt tudomása a számlát kiállító vállalkozás fiktív voltáról. (Összeállításunk az APEH B.-A.-Z. megyei Igazgatóságának segítségével készült.) ■lm ............ ' .... Regionális vezető szerepre készül a TVK Molnár József egy, a cégalapításhoz hasonlítható fejlesztésről, a termékkör kialakításáról Tiszaújváros (ÉM - ML) - A si­ker furcsa jószág: igazán él­vezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzé­séhez vezető utat közmegbe­csülés, elismerés kíséri. Mi si­keres embereket kerestünk szűkebb pátriánkban, olyano­kat, akik a gazdasági életben ahhoz is hozzájárultak, hogy a térségnek, amelyben dolgoz­nak, jobb híre legyen. Nagyszabású petrolkémiai fejlesz­tésekkel erősíti közép-európai po­zícióját a Tiszai Vegyi Kombi­nát Rt. A 2004-re lezáruló, közel 120 milliárd forintos beruházás mérföldkő a TVK történetében, jelentőségét az alapításához ha­sonlítják. Molnár József vezér- igazgatót a tervezett beruházás létjogosultságáról és a társaság fejlődési lehetőségeiről kérdeztük. □ Az utóbbi időben hangsúlyvál­tás történt a TVK stratégiájá­ban: a társaság kivonul a mű­anyag-feldolgozás területéről és szélesíti petrolkémiai bázisát. Milyen gazdasági ésszerűsítés áll a döntés hátterében? • Annak felismerése, hogy a TVK igazi versenyelőnye az alaptevékenységében, vagyis az olefin- és polimertermékek gyártásában van. Ezen termé­kek piaci keresletében növeke­dés jósolható, mindemellett a tavalyi évben is ezen termékek árbevételében értük el a legna­gyobb növekedést. Közép-Euró- pában jelentős az etilén- illetve az olefintermékek hiánya. A térség legfejlettebb országai pár év múlva csatlakoznak az Euró­pai Unióhoz, ami jótékony ha­tással lesz fejlődésükre. Az egy főre jutó GDP-jük aránya folya­Molnár József matosan közelíteni fog az uniós átlaghoz. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a petrolké­miai termékek iránti kereslet a GDP növekedését 10-25 százalék­kal meghaladja. Ez mindenkép­pen bíztató és lehetőséget te­remt a TVK számára, hogy ked­vező földrajzi helyzetét kihasz­nálva lépéselőnybe kerüljön a térségben található versenytár­saihoz képest. □ Mivel járt együtt a profiltisztí­tás lépéseinek sorozata? • Ez az alaptevékenységhez szo­rosan nem kapcsolódó mű­anyag-feldolgozó cégeink értéke­sítését jelentette. Az ok egysze­rű: műanyag-feldolgozó érdekelt­ségeink rendre veszteséget ter­meltek, gyengítették a TVK- csoport eredményességét. Ha szétnézünk a hasonló profilú európai cégek környékén, lát­hatjuk: nem kacérkodnak a mű­Molnár József • Sajószentpéteren született, 46 éves, nős, 2 gyermek édesapja • A budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemen befejezése után 1978-ban állt munkába a BorsodChem jogelődjénél, a Borsodi Vegyi Kombinátnál • Kezdetben rendszerszervező, majd árosztályvezető, később közgazdasági főosztályvezető • 1991-től tíz éven át a Bor­sodChem gazdasági vezérigaz­gató-helyettese • A TVK Rt. vezérigazgatói poszt­ját 2001. április 23-tól tölti be. anyag-feldolgozás gondolatával. Megelégszenek az úgynevezett „petrolkémiai plussz” besorolás­sal, amely monomer- és poli­mergyártást takar. Bizonyos szinten túl nem kifejezetten ha­tékony a vertikális terjeszkedés, hiszen a műanyag-feldolgozás egy egészen más piac, a maga önálló törvényszerűségeivel. □ A stratégiaváltás kézzelfogha­tó eredménye a TVK elfogadott petrolkémiai fejlesztési program­ja. Mi ennek a projektnek a tar­talma, és mit remélnek a nagybe­ruházástól? • A fejlesztési beruházásról szó­ló döntést hosszas és részletes piacelemzés előzte meg, amely rávilágított, hogy van hely a kö­zép-európai régióban új petrol­kémiai termelőkapacitások lét­rehozására. A fejlesztések meg­valósításának alapkövetelménye volt a termeléshez szükséges alapanyagok biztosítása. A TVK tíz évre szóló vegyipari alap­anyag vásárlási szerződést kö­tött a Moltrade-Mineralimpex- szel, hosszú távra biztosítva ez­zel a jó minőségű vegyipari ben­zint és gázolajat. Szakmai forrá­sok szerint a petrolkémiai cik­lus tetőzése 2003-2004-re várható, ehhez igazítottuk gyárépítéseink menetrendjét is. Tervezett fej­lesztéseink eredményeképpen egy új, évi 250 kilotonna kapaci­tású olefingyár és egy 200-250 ki­lotonna kapacitású polietilén­gyár kezdi meg a termelést 2004- ben. A tervezett beruházás ma­gában foglalja a legmodernebb polipropilén gyárunk termelésé­nek jobb kihasználását, amely­nek köszönhetően az üzem telje­sítménye 40 kilotonnával fog nő­ni évente. Igen leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy a nagybe­ruházás eredményeképpen meg fog duplázódni a TVK alap­anyag-termelése, ezzel összhang­ban a termékértékesítés árbevé­tele is duplájára emelkedhet. □ Milyen konstrukcióban törté­nik a beruházás finanszírozása? • Az ezzel kapcsolatos tárgya­lások már teljes erővel folynak. A projektet egyrészt a meglévő és a jövőben képződő cash flow- ból, másrészt hitelekből fogjuk finanszírozni, körülbelül fele­fele arányban. A jelenlegi el­képzelések szerint a program megvalósítása nem veti fel a tő­keemelés szükségességét. A be­ruházás Magyarországon egye­dülálló, így minden számottevő bank érdeklődését felkeltette. Az előzetes jelzések alapján a hitelek biztosításának nem lesz akadálya. Kevés olasz fuvarengedély Budapest (MTI) - Az idei 40 ezer Olaszországba irányuló fu­varozási engedély kevés a ma­gyar fuvarozóknak, ami komo­lyan veszélyezteti a két ország közötti 4,1 milliárd dolláros kül­kereskedelmi forgalom lebonyo­lítását - mondta Salusinszky Gyula. A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara Szállít­mányozási Munkabizottságának vezetője hozzátette: a ma­gyar-olasz közúti fuvarozási ve­gyes bizottság június közepén Firenzében megtartott ülésén az olasz fél elutasította a magyar delegáció többletfuvarozási en­gedély igényét. Az olaszországi árufuvarozás­ban a közút játssza a döntő sze­repet és a mintegy 180 ezer, többségében egy teherautóval rendelkező fuvaros jelentős poli­tikai súlyt képvisel. Ezzel ma­gyarázható, hogy a vegyes bi­zottság tárgyalásain előnyt élve­zett az olasz belföldi fuvarpiac fokozott védelme. Elektronikus aláírást hitelesít a Matáv Győr (MTI) - Júliusban meg­indítja az elektronikus aláírást hitelesítő szolgáltatását a Ma­táv - nyilatkozta a társaság ér­tékesítési vezérigazgató-helyet­tese. Tankó Zoltán elmondta: a digitális aláírás ellenőrzésére szolgáló rendszer megfelel a vi­lágszabványnak. Az új szolgál­tatás az értékesítési vezető sze­rint biztonságosabbá teszi a cé­gek számára az elektronikus kereskedést. Tankó Zoltán a to­vábbiakban közölte: a Matáv bevételének fő forrása ez évben is a mobil, az adatátviteli és az internet-szolgáltatás, hason­lóan a tavalyi évhez, amikor több mint kétharmadát ezek a szolgáltatások adták. Internet-gazdaság: a pénzügy a legaktívabb Budapest (ÉM) - Az inter­neten keresztül lebonyolí­tott vállalatközi forgalom nagysága tavaly 21 milliárd forintot tett ki, míg az elektronikus kiskereskede­lem 1,1 milliárd forint árbe­vételt ért el. Ez a teljes 2000. évi kiskereske­delmi forgalomnak a 0,02 száza­léka. Nemzetközi összehasonlí­tásban ez az arány a magyar internetes kiskereskedelem 1-2 éves lemaradását mutatja Nyu- gat-Európához és 4-5 éves lema­radását az Egyesült Államokhoz képest. 99 ................................................... A cégek egy része internetes stratégiájának kidolgozását a következő 1-2 év feladatai között említi V............................................99 A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vei és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve - negyedévente felméri az internet-használati szokásokat, a hazai elektronikus gázdaság fejlődését. A 2001 első negyedévi részértékek összegzé­séből az tűnik ki, hogy a közel­jövőben elsősorban a pénzügyi piacok szereplői lesznek az internet-gazdaságban a legaktí­vabbak, míg a többi szegmens egyelőre inkább várakozó állás­pontra helyezkedik. A főként az ipar, építőipar és gazdasági szolgáltatások terüle­tén működő 400 válaszadó kö­zép- és nagyvállalat az 1999-es árbevétel alapján 17 százaléká­ban, foglalkoztatás alapján 16 százalékban a reprezentálta a vizsgált ágazatokat. A válaszoló cégeknek egyelőre csak kis része, 16 százaléka fog­lalkozik az internettel és annak üzleti lehetőségeivel a vállalati stratégia szintjén, de közel 50 százalékuk a cég internetes stra­tégiájának kidolgozását a követ­kező 1-2 év feladatai között emlí­ti. Az internetes üzleti alkalma­zások elsősorban a vevői kapcso­lattartás területén terjedtek el, a beszállítói kapcsolattartás és a marketing internetes formáját a minta vállalatainak ennél kisebb része használja. Az internetes üzleti alkalmazások közül a leg­kevesebben egyelőre az on-line logisztika és adminisztráció biz­tosította lehetőséggel élnek. A vállalatok mintegy hatoda már vásárolt elektronikus piac­téren, köztük nagyobb arányban szerepelnek a nemzetközi piac­térről árut beszerzők. A vásár­lást tervezők száma (további 26 százalék) viszont arra utal, hogy jelentős az érdeklődés a virtuá­lis beszerzési forma iránt. Az internetes reklámra fordí­tott összeg átlagosan a reklám­költségvetések 2 százlékát tette ki 2000-ben, aminek idén némi növekedésére lehet számítani. Az elektronikus aláírás beve­zetésétől a vállalatok mérsékelt pozitív hatást várnak üzletme­netükre nézve. Közepesen elégedettek a cé­gek a rendelkezésükre álló in­formációtechnikai szakemberek létszámával. A többség idén az informatikai területen alkalma­zottak számának növelését ter­vezi, a bővítés átlagos arányát 12 százalékra prognosztizálják.

Next

/
Thumbnails
Contents