Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-18 / 140. szám

2001. június 18., hétfő Gazdaság/ Hirdetés 7 Június 20. • Bevallás: A havi adóbevallásra kötele­zettek előző havi adói, ideértve a járuléko­kat és az egészségügyi hozzájárulást is; ha­vi és gyakoribb áfa játékadó; jövedéki adó; a munkáltató (ha évente tesz bevallást) ál­tal levont és visszafizetett jövedelemadó különbözeié; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás bevallása • Befizetés/támogatásigénylés: Áfa; jö­vedéki adó nettó összegének és előlegé­nek különbözete; a havonta fizetők társaságiadó-előlege; fogyasztási adó nettó összegének és előlegének külön­bözete; környezetvédelmi termékdíj; já­tékadó, munkaadói, munkavállalói járu­lék; fogyasztóár-kiegészítés, mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari exporttámoga­tás; az előző hónapra megállapított költségvetési támogatás; engedély alap­ján gyakoribb költségvetési támogatás különbözete Június 28. Befizetés/támogatásigénylés: Fogyasztá- siadó-előleg; környezetvédelmi termékdíj előlege; jövedékiadó-előleg KAiVIAíl/Yl llfiKÍK í Borkészlet-zárjegy, megrendelésre A jövedéki zárjegy alkalmazásáról és a zárjeggyel való elszámolásról szóló rende­letben meghatározottak szerint a jövedéki engedélyes, valamint a néni jövedéki enge­délyes kereskedők zárjegy nélküli bort leg­feljebb 2001. június 30-ig forgalmazhatnak. A borzárjegy kötelezettségével kapcsolatos tájékoztatót és a borkészlet-zárjegy meg­rendelőlapot a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai a kamara székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1., 204-es szoba) átvehetik. F orgalomnövekedés az automaták piacán Budapest (MTI) - Az idén várhatóan mintegy 30 százalékkal növekszik az ital- és áruautomaták forgalma a múlt évhez képest - nyilatkozta Ábrányi Tamás, a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség elnöke. - A múlt évben az ital- és áruautomaták összes net­tó árbevétele mintegy hatmilliárd forintot tett ki ami 30 százalékkal több, mint az 1999-es volt - mondta az elnök. Az érdekképviseleti szervezet vezetője szerint az ital- és áruautomaták száma is jelentős mértékben emelkedik majd az idén, mivel Magyarország e területen fejlő­dő piacnak tekinthető. Jelenleg Magyaror­szágon mintegy 15-17 ezer automata műkö­dik, ezek legnagyobb része dobozos Coca-, illetve Pepsi Colát árusító automata. Magyarországon a MIÁSZ-ba tömörült cégek által működtetett automaták száma mintegy hétezerre tehető, a többi automa­tát a két üdítőital-gyártó cég tudhatja ma­gáénak. A MIÁSZ-tagok automatáinak 90 száza­léka italautomata, s ezek fele az úgyneve­zett forróital automata. Az italautomaták havi forgalma 1500- 5000 adag között ingadozik havonta. Ez a mennyiség már kifizetődővé teszi működ­tetésüket. Egy-egy berendezés ára állapo­tától függően 200 ezertől 3 millió forintig terjed. Az ital- és áruautomaták működte­tése átalakulóban van, mivel Magyaror­szágon is terjedőben van - igaz még kis mértékben - az úgynevezett pénzkímélő fi­zetési mód. Ez a készpénzhasználatot teszi feleslegessé az automaták használatakor. AzITDH bővíti hálózatát Budapest (MTI) - Az ITD Hungary bővíti külképviseleti hálózatát, már kiírták a pályázatot a közeljövőben létesítendő Los Angeles-i, chicagói, Sao Pauló-i, vilniusi és Sanghaj i irodák vezetésére - mondta Gyárfásné Fekete Judit marketing és kommunikációs igazgató. A Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium háttérintézményeként működő ITD Hungary Magyarországon a fővároson kí­vül kilenc regionális irodával rendelke­zik, s 33 országban, 36 kereskedelmi szol­gálatot tart fenn. Az erők koncentrálására volna szükség Miskolc (ÉM - KI) - A siker furcsa jószág: igazán élvez­ni, együtt élni vele csak ak­kor lehet, ha a megszerzésé­hez vezető utat közmegbe­csülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket keres­tünk szükebb pátriánkban, olyanokat akik a gazdasági életben ahhoz is hozzájárul­tak, hogy a városnak, amelyben dolgoznak, jobb híre legyen. Piskóti István, a Miskolci Egye­tem Marketing Intézetének igaz­gatója szerint egyre többen is­merik fel a marketing hasznos voltát az egyéni életben, a vál­lalkozásoknál, s a térségek, vá­rosok fejlesztésében egyaránt. □ Ma a vállalatoknál mennyire érvényesül a stratégiai gondolko­dás a marketing területén? • A marketinggel kapcsolatos szemléletnek három fejlődési lépcsőfoka van. Az első szint képviselői szerint ez fölösleges, azt mondják: a termékünk olyan jó, eladja magát. A második szemléletet vallók kijelentik: kell a marketing, de ezt ők is meg tudják csinálni, s ez általá­ban igen esetleges - és drága - megoldásokhoz vezet. Végül pe­dig a harmadik típusú cég, amely tanult belátására építve, vagy éppen a kudarcok és csaló­dások után szakembert alkal­maz, vagy külső tanácsadót von be, mert érti, hogy így lehet költségtakarékosán nagy haté­Piskóti István konysággal tervezni, s progra­mokat realizálni. A legnagyobb számban lévő kis- és közepes vállalkozások többsége az első és a második „szint” között van. □ Manapság nagyon sok szó esik a települési, térségi marketingről. Hogyan állunk Borsod megyében e tekintetben? • Az elmúlt évek munkái, ta­pasztalatai alapján optimizmus és elkeseredettség egyaránt van bennem. Szerintem, s ezt már 1997-ben régió- és településmar­keting című könyvünkben leír­tuk, a térségeket, településeket is „vállalkozó szervezetként” foghatjuk fel, melyeknek sajátos piacukon kell versenyezniük, ér­vényesülniük, s ennek érdeké­Piskóti István • 1960 született Szikszón • 1978-ban Szikszón érettségizett • 1984-ben a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetemen végez, s ettől az évtől a Miskolci Egyetemen dolgozik • 1994-től a Marketing Tanszék vezetője, majd 2000-től az Inté­zet igazgatója • 1997-99 között a Miskolci Egyetem PR-igazgatója • 1999-től a Megye Marketing Egyesület elnöke ben úgynevezett közösségi típu­sú marketinget kell alkalmaz­niuk. A cél ebben az esetben nem a profit, hanem az adott te­rületen élők jólétének növelése. Az adott térség, településirányí­tói, az önkormányzatok vezetői kell, hogy mozgassák ezt a kö­zösségi marketinget, nekik kell viselni a felelősséget annak mű­ködési lehetőségeiért. Ma a me­gye és települései a marketing tekintetében a már említett szin­teket figyelembe véve általában a „fölösleges ez nekünk”, illetve „tudjuk ezt mi magunk is csinál­ni”, esetleg a „valakinek csinál­ni kellene” mentalitással állnak a dolgokhoz. Pedig tudomásul kell venni, hogy a települések, a megyék és a régiók között - sok­sok vonatkozásban - rendkívül éles verseny van. Az a várakozó taktika, hogy ha idejön egy be­fektető, akkor megmutatjuk ne­ki, hogy mink van, segítjük, tá­jékoztatjuk őket, nagyon kevés. Kezdeményezőnek kell lenni, s nemcsak várni a mások ötletét. □ Borsod megye esetében a rela­tív lemaradás növekedése jellem­zi legjobban a gazdasági helyze­tet. Ki lehet ebből lépni? • Csak az erők, erőforrások koncentrálásával, a növekedési, fejlődési pontok tudatos beépíté­sével, mert az országos fejlődési ütemnél nagyobb gazdasági tel­jesítményre volna szükség. Ma például nagyon népszerű azt mondani, hogy támogatjuk a kis- és közepes vállalkozásokat. Ám ha nincsenek nagy, integrá­ló cégeink - és nem csupán a multikra, hanem a nagy hazai és a megerősödő közepes vállal­kozásokra is gondolok -, ame­lyek beszállítói piacot is terem­tenek ezeknek a kicsiknek, ak­kor igen bizonytalan a jövőjük, emellett az együttműködési, kooperációs készség fejlesztését, s a marketing, piaci munka tá­mogatását rendkívül fontosnak tartom. A mindenkori „politiká­nak” felelőssége van abban, hogy ne egymástól független öt­letek halmazát kelljen támogat­nia, hanem távlatos, közösségi, térségi koncepciókhoz, progra­mokhoz kapcsolódhasson a gaz­daság egyre több szereplője. Miért kellene vonalkódot alkalmazni? Ismerkedés a vonalkódtechnikával Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - FL) - A vállalat- irányításban, az iparban, a ke­reskedelemben dolgozóknak sze­gezte a címbeli kérdést a Bar Code System (BCS) Hungary, amikor a vonalkódtechnika al­kalmazási lehetőségeiről rendez­tek szakmai napot. Az emberek - ha máshol nem - a nagy üzletközpontokban már biztosan találkoztak a vonalkód­dal. Az olyan árukkal, amelyek függőlegesen bevonalazott kód­ját a pénztárosok elhúzzák a ve­lük szemben figyelő gép orra előtt, az pedig beazonosítja a terméket, árát pedig azonnal ki­jelzi. A szakmai napok résztve­vői átfogó képet kaptak a vonal­kód-technológiáról és azt is megtudhatták, milyen vonalkód­technikai alkalmazások és esz­közök előnyösek igazán az egyes területeken. A vonalkódtechnika logiszti­kai hasznosíthatóságát, az anyag­mozgatás, a szállítás, a raktáro­zás nyomon követésében betöl­tött szerepéről Szabó Antal, a BCS Hungary Kelet-magyaror­szági Képviseletének irodaveze­tője elmondta: a technikának a rádiófrekvenciás hálózatban tör­ténő használhatóság kapcsán a vonalkódtechnikának az integ­rált vállalatirányítási rendsze­rek, a valós idejű konténer- és raklap-nyomonkövetésben le­het leginkább szerepe. A keres­kedelmi alkalmazhatósági lehe­tőségek közül a kereskedelmi olvasók, adatgyűjtők, a vonal­kóddal kompletten lefedett rendszerek már a gyakorlatban bebizonyították előnyeiket. A felhasználók általa percnyire pontos információkkal rendel­kezhetnek árukészletükről, tér­ben és időben nyomon követhe­tik szállítmányaik útját. Mind­ezek ismeretében lemondhatják vagy megnövelhetik megrende­léseiket. A vonalkódtechnika hazai jö­vőjéről szólva Szabó Antal a világ fejlettebb részein már mindennapivá vált gyakorlatot ismertetve szólt az egészség­ügyről, amelyben nyomon kö­vethető a betegek, a gyógyítá­suknál felhasznált gyógyszerek útja. A vendéglátást, ahol a pincér vonalkóddal veszi fel a megrendelést, s a konyha en­nek alapján készíti a vendég asztalára valót. Sőt, a vonal­kód otthoni használatának is kialakult már a gyakorlata: akár interneten keresztül is házhoz rendelhető az éppen el­fogyott, de megszokott kávé, pezsgő vagy cigaretta. Típushibák az adóhitelnél és a végkielégítésnél Miskolc (ÉM) - Az 1998. évi adóreform lényeges válto­zást eredményezett vala­mennyi állampolgár életé­ben: jövedelmeiket „bruttó módon" számítják, és meg­lehetősen bonyolult részle­tes szabályokat alkalmazva kell abból éves szinten a személyi jövedelemadót szá­mítani. A több százezer adózó magán- személy teljes körű ellenőrzését az adóhatóság revizori kapacitá­sa természetesen nem teszi lehe­tővé, ezért kiemelt jelentősége van a vizsgálat alá vontak kivá­lasztásának. A kiválasztáshoz pótolhatatlan segítséget nyújt a számítástechnika, mivel több szempont illetve összefüggés szerint elemzi, szortírozza a be­vallásokat, munkáltatói elszá­molásokat, összeveti azok tartal­mát a kifizetői és egyéb adat­szolgáltatásokkal, valamint vé­gez véletlenszerű kiválasztást is. Az utóbbi időben főként az úgynevezett befektetési adóhi­tel-kedvezménynél növekedett meg a hibák száma. Előírt tőkeszámla E konstrukció lényege, hogy az állampolgár megtakarításait befektetési tőkeszámlán tartja, és e megtakarítás éves, átlagos nagyságrendjének változásai szerint vehet igénybe kedvez­ményt illetve fizeti vissza az előző években levont összeget. A leggyakrabban előforduló hiba, hogy az adóhitel igénybe­vétele esetén - annak teljes visszafizetéséig - minden év­ben adóbevallást kell benyújta­ni, vagyis nem lehet a munkál­tatóval elszámolni. Probléma, ha az előző évek adatait nem veszi figyelembe az adózó a tárgyévi adóhitel alapjának számításakor illetve az előző év adataként az adóhitel összegét tünteti fel az adóhitelalap he­lyett, vagy a megtakarítás állo­mánycsökkenése esetén elmu­lasztja a visszafizetési kötele­zettségeket. Előfordul, hogy a megtakarítás nem az erre a cél­ra előírt tőkeszámlán van, mely által az adóhitel igénybe­vétele jogosulatlan. Hónapokra osztva A másik típushiba a végkielé­gítésre vonatkozó törvényi előírások megsértéséből ered. A jogszabály szerint a tör­vényben előírt és az állami végkielégítés összegét - és an­nak levont adóelőlegét is - el kell osztani annyi hónappal, amilyen időtartamra azt a ma­gánszemély kapta, és abból a juttatás évében a munkavi­szony megszűnése utáni teljes hónapokra eső részt kell a be­vallásban feltüntetni. A szabá­lyozásnak az a célja, hogy a progresszív jövedelemadót ne kelljen megfizetni a végkielégí­tés kézhezvételének évében, ha annak mértéke szerint abból a „következő évre is jut”. E te­kintetben jellemző hiba, ha a megosztást az adózó a munkál­tató által nyújtott „külön” vég- kielégítésre is elvégzi, holott az csak a törvényben elbírt és az állami végkielégítésre lehetsé­ges. Gond, ha a végkielégítés összegének megosztása megtör-. ténik, de annak adóelőlegét tel­jes összegben a kézhezvétel évében veszi számításba - vagyis nem viszi a következő évre az átvitt végkielégítés összegével együtt. A kiemelt két típushiba is mutatja, hogy a magánszemé­lyek ellenőrzései jellemzően nem szándékos adócsalásokat tárnak fel, az eltérések főleg a meglehetősen bonyolult szabá­lyok téves értelmezésére vezet­hetők vissza. A hatóság által utólag megállapított adóhiány miatt azonban a jogellenes cse­lekmény súlyához igazodó bír­ságot és késedelmi pótlékot is fizetni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents