Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-05 / 104. szám
2001. május 5., szombat ÉSZAK-MAGYflROBSZÍG * Aktuális 3 Kórustalálkozó. Az Éneklő Ifjúság kórustalálkozóját rendezték meg tegnap a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban. A találkozóra a környező városok gimnáziumaiból összesen mintegy 15 kórus érkezett. Fotó: Ádám János Múzeumot alapítanának a patikai emlékeknek Miskolc (ÉM - PTA) - Patika múzeum létrehozását tervezi a Miskolci Városszépítő Egyesület. Az elképzelések szerint a múzeumot a Vasgyári Gyógyszertár melletti egykori Menner Ödön-házban alakítanák ki. A múzeumlétesítési tervek kapcsán tanácskozást tartott tegnap a Miskolci Városszépítő Egyesület az ügyben érintettséget kapható hivatalok, szakemberek részvételével. A civil szervezet vezetői mellett részt vett a közös gondolkodásban Mándoky József, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal építésze, Olajos Csaba területi főépítész, Kiss Lajosné, a Vasgyári Gyógyszertár vezetője, Tantó Miklós, a Bellis Rt. régióigazgatója, Pesti Ferenc, a megyei Gyógyszerész Kamara elnöke. A miskolci kórházak igazgatói közül Koleszár Lajos jelent meg a találkozón. Látva, ismerve a régi patikákban fellelhető értékeket - amelyek közül néhány a városban működő kórházakban várja sorsát már korábban felmerült egy múzeum létrehozásának ötlete. Helyet azonban sokáig sehol nem találtak erre a célra - mondta el Tomay László, az egyesület vezetőségi tagja, az ötlet szülőatyja. Egészen addig, amíg a közelmúltban megjelent, a B.-A.-Z. Megyei Gyógyszerész Kamara által kiadott Gyógyszerész Almanachban nem olvasták a Vasgyári Gyógyszertár bemutatkozó írásában a vezető nyilatkozatát: „Nagy álmom válna valóra, ha a gyógyszertárunk mellett álló. az egykori patikus, Menner Ödön lakásában egy kis patikamúzeumot sikerülne létrehozni.” A kapcsolat- felvétel és előzetes tárgyalások során kiderült: az ötletet és a kínálkozó helyet mindenki támogatandónak találja. A miskolci önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban egyelőre azonban több család is él. így a múzeum létrehozásának tervezési munkája mellett, erre a helyzetre is megoldást kell találni. A tanácskozók álláspontja szerint a későbbi pályázási támogatások érdekében mindenképp konkretizálni kell azt a fórumot, amely felvállalja a múzeumalapítás ügyét. Bejárták a Vasalót Miskolc (ÉM - BGO) - Sajátos alaprajza miatt Vasaló-tömbként szokták emlegetni a miskolci Kossuth Gimnázium épülete, a Szent István tér és a Kis-Hunyad utca által határolt belvárosi területet. Lakossági kezdeményezésre, a terület önkormányzati képviselőjének, Feledy Péternek (Fi- desz-frakció, MKDSZ) szervezésében Kohold Tamás, Miskolc polgármestere, az illetékes önkormányzati osztályok és a MIK Rt. vezetői, képviselői tartottak bejárást péntek délelőtt, szemrevételezték a hely néhol áldatlan állapotait, és meghallgatták az egyes ingatlanokat megvásárolni kívánó lakók felvetéseit is. (Az eseményen elhangzottakra visszatérünk.) Ismerkedés az állapotokkal Fotó: Farkas Maya Ötletbörze: bébikötvény, ingyen tanulóbérlet Miskolc (ÉM - SzK, BAL) - Nyisson Budapest önkormányzata minden fővárosi újszülött számára - 18 évig zárolt - bankszámlát 100 ezer forintos betéttel - a budapesti főpolgármester ötletét a főpolgármesteri kabinet támogatandónak találta, így azt a részletek kidolgozása után hamarosan a közgyűlés elé viszik. A „bébikötvényről” több miskolci képviselőt is megkérdeztünk. Miskolc polgármesterével ellentétben T. Asztalos Ildikó SZDSZ-es képviselő szimpatikusnak találja a pártjához tartozó Demszky javaslatát. - Jövőt építeni csak a fiatalokkal, a fiatalok helyzetbe hozásával lehet - indokolta véleményét. El tudná képzelni Miskolcon is a bébikötvény bevezetését, sőt - mint mondta - azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a közgyűlés szabad demokrata képviselői hasonló kezdeményezéssel állnak majd elő. - Azonban mindenekelőtt meg kell vizsgálni a költségvonzatát - tette hozzá. Éppen a költségvonzata miatt látja az ötletet helyben kivitelezhetetlennek Káli Sándor MSZP- frakcióvezető. Mint mondta, Miskolc anyagi lehetőségei aligha engednének meg egy ilyen kiadást, hiszen hozzávetőleg 1700 miskolci újszülött látja meg a napvilágot az elkövetkezendő évben, években is. Egyébként a 100 ezer forintos betétet, annak 18 évi kamatos kamatával együtt is kevésnek találja ahhoz, hogy növelje a „szülési kedvet”, illetve hogy megoldja a majdani fiatalok lakásgondját. A kiadási oldal Budapesten a bébikötvény bevezetése az első évben közel 20 milliárd forint önkormányzati kiadást feltételez. A borsodi megyeszékhelyen - a születendő gyermekek várható létszámával kalkulálva - ehhez 170 millió forintra lenne szükség. Az alsó tagozatos tanulók bérletköltségének átvállalása egy évben hozzávetőleg 90 millió forintjába kerül a miskolci önkormányzatnak. Védjegjjeggyel védenék és megismertetnék termékeiket Miskolc (ÉM - KI) - Magyarországi Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatók Országos Szövetsége szakmai tanácskozást szervezett az észak-magyarországi régió témában érintett szervezetei, önkormányzatai számára. A Miskolcon tegnap tartott rendezvény célja olyan problémák és lehetőségek megvitatása volt, amely a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci és társadalmi integrációját segíti. Öt százalék A magyar lakosságnak mintegy 5 százaléka megváltozott munkaképességű, fogyatékos, tehát az aktív keresők közül mintegy félmillió ember él járadék vagy nyugdíjszerű juttatásokból - ismertette az országos adatokat Balogh Zoltán. A Védett Szervezetek Országos Szövetsége elnöke hozzátette: a védett szervezeteknél hozzávetőleg 30, az integrált szervezeteknél is körülbelül ekkor nagyságrendű ember áll foglalkoztatásban. Az elnök arról is beszámolt, hogy míg 1999-ben 1,8, addig tavaly 2 milliárd forintot fordított az állam ezen emberek foglalkoztatásának elősegítésére, s ennek az összegnek a negyedét Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szat- már-Bereg és Hajdú-Bihar megye kapta meg. Részelemek A konferencia előadói hangsúlyozták: a foglalkoztatás csak egyik eleme a rehabilitációnak, s az nem történhet meg az orvosi ellátás fejlesztése, a Balogh Zoltán Fotó: Farkas Maya képzés-átképzés, valamint a munkatapasztalat-szerzés elősegítésének biztosítása nélkül. Vennék, ha tudnák A Magyarországi Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatók Országos Szövetsége (MEMFOSZ) tervezi olyan védjegy bevezetését, amely világosan megmutatja a fogyasztóknak, hogy az adott terméket fogyatékkal élők vagy megváltozott munkaképességű személyek készítették. Holler János elnök egy felmérésére hivatkozva elmondta: a fogyasztók egyharmada választaná a védjeggyel ellátott terméket. Tervezik olyan beszállítói program szervezését is, amely során azok a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató piaci, illetve célszervezetek tartós üzleti kapcsolatba kerülnek multinacionális cégekkel. A TVK a petrolkémiára összpontosít Tiszaújváros (ÉM) - A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. május 3- án értékesítette 100 százalékos tulajdonú leányvállalatát, a Biafol Kft.-t - közölte a TVK Rt. lapunkkal közleményben. A két irányban nyújtott polipropilénfóliák gyártásával foglalkozó céget az olasz Radici Film SpA vásárolta meg. A részesedés könyv szerinti értéke 2000. december 31- én 5797 millió forint volt, s a leányvállalat abban az évben 6121 millió forint árbevétel mellett 366 millió forint nettó eredményt ért el. A műanyag-feldolgozó leányvállalat eladása a TVK Rt. azon stratégiai törekvését szolgálja, amelynek értelmében erőforrásait a petrolkémiai alaptevékenységre összpontosítja, így az érdekeltség eladásából származó bevételt - amelynek értékét nem közölték - petrolkémiai kapacitás- bővítések finanszírozására kívánja fordítani. A Biafol Kft. egyébként a biafol fóliák - mint csomagolóanyagok - egyetlen hazai gyártója, részesedése a magyar piacon eléri a 80 százalékot; termékeinek több mint 60 százalékát exportálta. Emlékek, honvéd hagyományok. Tízeshonvéd- emléknapot rendezett a Hermán Ottó Gimnázium igazgatósága a honvéd hagyományok megőrzésében érdekelt szervezetekkel tegnap. Az ünnepséget Kobold Tamás polgármester nyitotta meg. A megemlékezés keretében Leskó György alezredes, Miskolc polgárvédelmi parancsnoka is előadást tartott a Tízeshonvéd gyalogezredről. A Tízeshonvéd-szobor megkoszorúzását követően az emléknap a Szent Anna-templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel zárult. Fotó: Farkas Maya t HÉT TÉMÁJA: AZ ÓVODAI BEIRATKOZÁS Óvoda: teljesítménykényszer nélküli évek Miskolc (ÉM - KHE) - Az óvoda létét több tényező is indokolja. A gazdasági kényszer mellett szükség van rá a harmgnikus személyiségfejlődés, a szocializáció, a hátrányok leküzdése és az iskolai évek megalapozása szempontjából - hallottuk a szakemberektől. Az óvodák létének szükségességét több tényező indokolja, közülük egyik fontos elem a gazdasági kényszer: az anyák keresetére is szükség van ahhoz, hogy a család meg tudjon élni - mondta Czirjákné Vértesi Mariann, a Nevelési Tanácsadó Intézet igazgatója. Nem véletlen, hogy a régi társadalmakban nem létezett ilyen intézmény, a gyerekek hatéves korig családi környezetben nevelkedtek. Aztán volt egy időszak, amikor az anyának választania kellett: vagy otthon maradt gyermekével, vagy elment dolgozni, és a kicsit kénytelen volt bölcsődébe, óvodába adni. Nagy változást jelentett, amikor 1967-ben bevezették a gyest, így az első, három nagyon fontos évet a gyerekek édesanyjukkal tölthet- ték. Az óvodára szükség van, főleg a társas érintkezés, a harmonikus személyiség- fejlődés és az iskolai évek megalapozása szempontjából - állapította meg a szakember. Az ideális azonban az lenne, ha az anyák csak napi 4 órát dolgoznának, a többi időt nyugodt körülmények között gyermekeikkel tölthetnék. A hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek esetében kedvező lenne, ha már 3 évesen bekerülhetnének az óvodába. A mai óvodákra jellemző a családias, derűs légkör, s a gyermekek számára biztosított változatos tevékenység fejlődésüket szolgálja. A szociológus szemével Bár különböző vélemények alakultak ki a társadalmi egyenlőtlenségekről, azonban azzal mindenki egyetért, hogy nem helyes, ha a gyermekek automatikusan továbbviszik a családok közötti különbségeket - kezdi okfejtését dr. Pankucsi Márta, a Miskolci Egyetem szociológiai tanszékének vezetője. Az ugyanis azt eredményezné, hogy a tehetősebb családok gyermekei számára eleve biztosított lenne az elit életpálya, a szegényebb gyerekeknek pedig nem lenne lehetősége a kitörésre. Ehhez a problémához kapcsolódik az a kérdés, hogy az oktatási rendszerünk a társadalmi különbségeket felerősíti, vagy éppen a gyerekek egyenlő esélyét próbálja meg biztosítani.- Azt nagyon helyesnek tartom - mondja a szakember -, hogy Magyarországon a tankötelezettség ötéves korban kezdődik. Reális felismerés, hogy szükség van az iskolakezdés előtt egy olyan óvodai évre, amikor még nincs teljesítménykényszer, a gyermek megismerkedik a közösséggel, bizonyos magatartási szabályokkal, az írószerekkel, mert bizony sok családban erre sincs lehetőség. Éppen a hátrányos helyzetű gyermekek számára tragikus az, ha nem járnak óvodába, mert iskolába kerülve nagy valószínűséggel kudarcot vallanak. Az iskola ugyanis nem tudja kezelni a hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók problémáit. Ha a társadalmi problémákat fogyatékosságként kezeljük, az a társadalmi leszakadás véglegessé válását jelenti. Pankucsi Márta
