Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-29 / 124. szám

2001. május 29., kedd ÉfflH-N&flMMK111# Aktuális 4 • Tájékoztató. Tudomásul vette legutóbbi ülésén az encsi önkormányzat képviselő­testülete - Dakó Károly ügyvezető elnök előterjesztésében - az Encs Városi Sport­klub tevékenységéről szóló tájékoztatót. • Belső szabályok. Módosította az encsi önkormányzat a szociális igazgatásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló rendeletéit. A módosítások a lakosságot nem érintik, azok úgynevezett belső eljárási szabályo­kat tartalmaznak - jelentette ki Havasi János sajtóreferens. • Szakmai nap a kórházban. Az ápolók nemzetközi napja alkalmából tartottak szakmai napot a közelmúltban a Kazinc­barcikai Városi Kórház nővérei, ahol több előadás hangzott el munkájukkal kapcso­latosan. Szóltak - többek között - az ápolói munka kompetenciájáról, a beteg­ségnek a lélekre való hatásáról. Vállalkozói fórum az EU-ról Szerencs (ÉM) - A XI. Hegyaljai Gazda­napok szakmai nyitó eseményeként az EU-csatlakozás időszerű kérdései címmel önkormányzati, vállalkozói fó­rumot rendeznek június 1-jén, pénte­ken délután három órai kezdettel Sze­rencsen a Rákóczi-vár lovagtermében. A fórumot Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke nyitja meg. A találkozót Ju­hász István, a Kárpátok Határmenti Gaz­daságfejlesztési Szövetség elnöke vezeti le. Előadók: dr. Ángyán József egyetemi tanár, intézetigazgató (SZIE, Gödöllő), aki az európai agrármodell és a nemzeti ag­rár környezetvédelmi program témájáról fejti ki véleményét. Dr. Szolnoki Győző ügyvezető igazgató (AGROGEO Kft.) a kommunális hulladéklerakók élettartamá­nak növeléséről, az új mikrobiológiai módszer alkalmazásáról beszél. Szolnoki Tamás (AGROGEO Kft.) a kommunális szennyvíziszap elbontását és mezőgazda- sági hasznosítását ismerteti. Nem szűnnek meg vonalak Budapest (ÉM) - Nincs napirenden vas­úti szárnyvonalak megszüntetése a Közle­kedési és Vízügyi Minisztériumban. Egyes sajtóértesülésekkel ellentétben a dr. Fónagy János, közlekedési és vízügyi miniszter által idén- tavasszal létrehozott Vasúti Reform Bizottság munkatervében egyáltalán nem szerepel a vasúti szárny­vonalak megszüntetésének kérdésköre. A bizottság legfontosabb feladata a vas­útról szóló törvény módosítására vonat­kozó szakmai javaslatok kidolgozása, ami­vel a Magyar Államvasutak Rt. jövőbeni működését és az Európai Unió vasúti irányelveinek szükséges hazai adaptálá­sát készíti elő. Falunapok vásárral, kézműveskiállítással Galvács (ÉM) - Galvács Község önkor­mányzata és a Csúcstechnika '80 Kft. szervezésében rendezik meg a Gal­vács falunapokat június 2-4. között. Június 2-án, szombaton reggel 7-8 óra kö­zött zenés ébresztő köszönti az észak-bor­sodi település lakóit, majd szentmise lesz a község lakosaiért. Ezután nyitja meg a falunapokat az épülő faluház előtti téren Németh Józsefné, Galvács polgármestere, majd ismerteti a rendezvénysorozat ese­ményeit. Ezt követően a helyi iskolás gye­rekek köszöntik a község lakóit és a ven­dégeket. Utána a Felsőzsolcai Férfikórus mutatja be műsorát. Június 2-án, szomba­ton délelőtt tíztől a kézművesek kiállítása és a kirakodóvásár megtekintése szerepel a programban. 11 órakor nyitják meg a VII. pünkösdi ijásznapokat. Délután ket­tőtől a Szendrői Mazsoretek szórakoztat­ják az észak-borsodi település lakóit és az ide látogatókat. Június 2-án, szombaton délután háromtól előadás és beszélgetés lesz Galvács történetéről. Vitaindítót tart Hornyák Gyula történész, Galvács szülöt­te. Este kilenc órától utcabál. Kőbánya Zemplénben: új vagy régi? A robbantások Hercegkút muzeális pincesorát is veszélyeztethetik Fotó: Vincze Tamás Hercegkút, Sárospatak (ÉM - VT) - A Gombos-hegyi bá­nya bezárt, a kedélyek meg­nyugodhatnak. A baj csak annyi ezzel a kijelentéssel, hogy két évvel ezelőttről származik. De ettől még igaz - volt. Egészen addig a pillanatig, amíg nem jutott az emberek tu­domására: valamire újból ké­szülnek a bányában. Mindez azért furcsa, mert a megyei Fő­ügyészség határozatában megál­lapította: az akkori bányászko­dás nem a vállalkozó saját tulaj­donában lévő területen folyt - be kell szüntetni. De a tulajdoni viszonyok nem változtak azóta sem az ominózus területen - ezt híven tükrözik a 033/4 helyrajzi számú terület tulajdoni lap má­solata. így mindenki felsóhajt­hatott: talán nem lesznek újabb, a muzeális pincéket veszélyezte­tő robbantások. Ezek a pincék - amelyek jelentős anyagi és ide­genforgalmi értéket képviselnek - közelebb, mint száz méterre vannak. A két évvel ezelőtti robbanásoknál, mikor az előírt töltetet túllépték a - pincékben kismértékű omlás volt tapasz­talható. Ez az omlás azóta - in­formációink szerint - három pincében is jelentőssé vált, az egyik előtt teherautószámra fek­szik az omladék. Szembetűnő, hogy évszázadig álltak nyugod­tan a pincék, majd egyszerre csak elvesztették állékony­ságukat. Lapunk bányanyitással kap­csolatos információit megerősí­tette Zsíros László. A miskolci Bányakapitányság helyettes ve­zetője elmondta: a vállalkozó pár A hercegkúti pincesor hónapja, az idei és a jövő évre kérte a műszaki üzemi tervet, ami a kitermelés körülményeit, feltételeit rögzíti. Jelenleg az ügy szakhatósági engedélyezés alatt van. Ennek befejeztével rövide­sen megkapja a kitermeléshez szükséges utolsó pecsétet a bá­nya üzemeltetője: kezdődhet a robbantás. Éppen ez ellen vannak azok a pincetulajdonosok, akik lapunk segítségével kívánnak a nyilvá­nossághoz fordulni. Szerintük már a színfalak mögött komoly tárgyalások folytak. Mint meg­jegyezték, ők nem a kitermelést kifogásolják, hiszen a falunak a bányászat hasznos (bizonyos szempontokból), ők csak a ki­termelés technológiáját nehez­ményezik: féltik a pincéket, és a község közeli házait a robban­tásoktól. A 37-es főút túloldalán szintén robbantás után áhítozó kőbánya található. így egy gazdasági kérdés is felvetődik: elbírja-e az M3-as autópálya - mint felvevő piac ­két kőbánya termelését? Esetleg egyszer abbamarad az egyikben a bányászat? A védett növények ugyanazt a sorsot szenvedik el itt is, mint a Páncél-hegyen? A nyitott kérdés rengeteg, de a vá­laszokra várnunk kell. Lehet, hogy nem is sokat... Aláírásgyűjtés Hercegkút polgármestere - el­mondása szerint - lapunktól ér­tesült a tervezett bányanyitás­ról. Rák József hozzátette: ka­pott ugyan valamiféle népi kez­deményezésre utaló felhívást, amit azonban nem ért: ebben a pincék megvédésével kapcsola­tos, és persze bányanyitást el­lenző aláírásgyűjtésről van szó. Ennek ellenére a soron követ­kező képviselő-testületi ülés elé terjeszti; ami május 30-án lesz. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni: tudomása szerint a korábban kitermelést végző vállalkozás csak szüneteltette a munkát. A tengeri kígyóként tekergőző történet újabb fejeze­téhez érkezett. Szerdán és pénteken benépesül Szántó Abaújszántó (ÉM - LL) - Mi­után évszázadokon át a Sá­rospatakot Kassával össze­kötő kereskedelmi útvonal egyik meghatározó állomása Abaújszántó volt, a környező községek ma is központnak tekintik az egykor híres vá­rost, amelyet a XX. század politikája következtében fa­luvá alacsonyítottak. A 3500 lelkes nagyközség szerdán és pénteken igazi vásári forga­taggá válik, hiszen a kereskedők mit sem törődnek azzal, hogy Abaújszántó már nem a régi. A helyi és környékbeli lakosság rendületlenül őrzi a hagyomá­nyokat annyi különbséggel, hogy mostanság laposabb a pénztárca. A vásárlási láz azonban ma is ott lappang az emberek lelkében, ám szeretik az olcsó árukat. Piaci sokadalom Abaújszántón Fotó: Liszkay László Szerdán például alig lehetett megmozdulni a piaci placcon, mert a vásározók és a vevők úgy­mond forgalmi dugót okoztak. Érdekes módon a szántói piac mit sem veszített fényéből, Nyír­egyházáról, valamint megyénk számos pontjáról tömegesen ér­keznek portékáikkal a kereske­dők. Ha van miből válogatni, ak­kor jönnek ide Boldogkőváraljá­ról, Boldogkőújfaluból, Hemádcé- céről, Abaújkérből, Tállyáról és ki tudja még honnan. Kérdésünkre, miszerint miért ilyen népszerű a szántói piac, egy abaújalpári, meglehetősen jól öltözött hölgy így válaszolt: ennek nincs más oka, minthogy az embereknek általában kevés a pénzük, s abból a kicsinyke jö­vedelemből meg szeretnék vásá­rolni mindazt, amire éppen szükségük van. Itt pedig akad portéka bőven, s ha nem is olyan tartós és jó minőségű a kiszemelt áru, mint amire vá­gyik a yevő, legalább olcsó. Ilyen egyszerű és praktikus a magyarázat. Százötven önkényes lakásfoglaló család Ózd (ÉM - ÓKI) - Ózd legutób­bi közgyűlésén az új lakás- koncepció tárgyalása során vetődött fel a legtöbb kér­dés, hangzott el sok új felve­tés. A peremkerületek képvi­selői a területükön található romos lakások megvásárlását és lebontását szorgalmazták, mivel a tapasztalatok szerint azokba egyéb településekről érkező családok költöznek. Olyanok, akik nem javítják a terület színvonalát. Az új lakáskoncepciót fontos vá­rospolitikai kérdésként jellemez­ték a képviselők. Papp Anna, az ingatlankezelő iroda igazgatója Kovács Béla szentsimoni képvi­selő kérdésére elmondta, hogy jelenleg 150 jogcím nélküli csa­lád él önkormányzati bérlakás­ban, 70 lakást pedig lakhatatlan­ná tettek a benne élők. Nagy összegű tartozás miatt 200 csa­lád bérleti jogviszonyát már fel­mondta az IKI. Nyerges Tibor szerint a rongálásokat meg kell állítani, az új bérlőket pedig ga­ranciák vállalására kell kötelez­ni. Rontó József a komfort nélküli és szükséglakások szá­mát sokallta, amelyekből még 647 darab van a városban. Töb­ben szorgalmazták az olcsó bér­lakások értékesítését, mert azok állandó kiadást jelentenek szo­ciális jellegük miatt. Dr. Almási Csaba az igazgatási ügyosztály vezetője ezzel nem értett egyet már csak amiatt sem, mivel a Széchenyi-terv lakásprogramjá­ra pályázó városnak az a célja, hogy növekedjen a bérlakásállo­mány. A felvetés nem egyeztet­hető össze a pályázat elveivel. Horváth Lajos azt fejtegette, hogy szankcionálni kell a rongá- lókat, míg a külterületi képvise­lők amiatt aggódtak, hogy az ol­csó lakásárak miatt tovább nő választókörzetükben a feszült­ség, mivel egyre nagyobb szám­ban jelennek meg más térségek­ből érkező bevándorlók. Jó megoldásként többen ecsetelték, hogy városrehabilitációs keret­ből fel kellene gyorsítani a ro­mos épületek megvásárlását és lebontását. Ózd egyik arca A költségvetés végrehajtását elősegítő intézkedések tárgyalá­sa tovább indukálta a vitát, mert a romos épületek megvá­sárlását és elbontását biztosító nyolcmillió forintból nem sok probléma oldható meg. Fotó: ÓKI

Next

/
Thumbnails
Contents