Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-29 / 124. szám

2001. május 29., kedd tatwsÉi Aktuális 5 Ha szól a síp... Kiss László I essék mondani: van egyáltalán hatása az olvasói leveleknek? - kérdezte tőlünk minap egy kedves levélíró olvasónk. Még az „átkos- ban" elterjedt egy módszer: ez a bizonyos majd a „sajtó elintézi". M rendszer sajátos találmánya volt ez: a megoldatlan kereskedelmi, szolgáltatási ügyeket, a bürokrácia vadhajtásait pécéztette ki a sajtóval, látszólag a kisember mellé állva, de valójában a másik kisembert megalázva (aki kereskedett, szolgáltatott, ügyintézett). Azt a látszatot keltették, mintha az ő ha­nyagságuk, lustaságuk lenne a bajok forrása, nem a bajokat életre hívó és éltető rendszer maga. Ma is fontos feladatunk a kisemberek­kel szembeni packázás, udvariatlanság, nem­törődömség lelepzése, sőt, minden energián­kat erre fordítjuk, ha kell - de azért ez már nem az a bizonyos „elintéző" sajtó. A véle­ményünknek nemcsak azért kell időnként a nyilvánosság elé tárnunk, levelet írva, mert ez az ügyintézés egy lehetősége - hanem első­sorban azért, hogy a mindenkori hatalom tudja, van civil kurázsi, őszinte és bátor véle­mény, mi forog a polgárok fejében. Az olva­sói rovat persze nem közvélemény-kutatási terep, hiszen ide az ír, akinek úri kedve - rossz vagy jó - tartja, így nem társadalmi álla­pot vagy hangulatjelző pontos mérce. Clsak figyelmeztető, figyelemfelhívó jel, sípszó - amely mindig jó ha megszólal, mert a csendet a mindenkori hatalom szereti be­leegyezésnek, helyeslésnek vélni... HÍRCSOKOR • Óvodai gyermekrajzok. A miskolci Bel­városi Óvoda Ügyes kezek, kis művészek címmel rendez gyermekrajz-kiállítást a Szinvapark Galériájában. A tárlatot jú­nius elsején, délután 2 órakor Nyakó Ist­ván önkormányzati képviselő nyitja meg. • Millenniumi gála. Kobold Tamás, Mis­kolc polgármestere, az esemény fővédnö­ke nyitja meg a miskolci 21. Sz. Általános Iskola június 1-jén, 17 órakor kezdődő millenniumi gáláját. Az intézmény tanu­lói műsorukat a helyi Diákjainkért alapít­ványjavára adják elő. A Szondi-telep helyett az udvarra Egy családot már kiköltöztettek, az otthonteremtő beruházásban másokra is ez vár Miskolc (ÉM - BAL) - A Szondi telepen közel kéttucat lakás épülne ugyanennyi családnak, amelyek évekkel ezelőtt befi­zették a rájuk eső részt a dön­tően támogatásból és köl­csönből megvalósítandó beru­házásra. Az építés elhúzódik, a családok egy részét pedig kilakoltatás fenyegeti korábbi otthonaikból. Az egyiket hét­főn már ki is költöztették. E családok ugyanis önkényes la­kásfoglalónak, vagy jogcím nél­küli lakónak minősülnek jelen­legi tartózkodási helyükön. Mint például öt kisgyermekével Budai Gizella, aki 1998 decembe­rében költözött (még csak négy gyerekkel) anyósa zsolcai házá­ból Miskolcra, már a Szondi-te- lepi otthonnal számolva. Az átadás azonban késett, így só­gornője Görgei utca 10. alatti bérlakásában éltek, majd az ud­varban álló üres lakásba költöz­tek be, átmenetileg. Az átmeneti időből lassan három év lett, de több nem lesz. Először 1999 februárjában kaptak felszólítást az önkor­mányzati tulajdonú ingatlan ke­zelőjétől, a MIK-től a kiköltözés­re, ám ekkor hiába pakoltak ki, nem jött senki átvenni a lakást. Visszahurcolkodtak, annál is in­kább, mivel az önkormányzat ál­tal is támogatott Szondi-telepi beruházás kapcsán írásos megegyezés született az érintet­tek között: a kilakoltatásokat felfüggesztik az átköltözés ide­jéig. Utóbbi, mint látható, késik, így a MIK „türelme elfogyott”, és a bíróság által korábban megítélt kilakoltatás zöld utat kapott; több hasonló van kilá­tásban Miskolc különböző pont­jain, az első hétfőn reggel meg is történt a Görgei utcában. A végrehajtók korán, még az újságírók és tévések érkezése előtt megjelentek, addigra - fél­ve, hogy a munkások összetörik - a bútorokat a gyesen lévő Bu­dai Gizella kihordta az udvarra. A szakemberek levettek a bejá­rati ajtót, kiszedték az ablakke­retet, és a szemtanúk elmondása Lyuk a tetőn Fotó: Farkas Maya szerint arra is volt gondjuk, hogy a padlás felől egy lyukat verjenek ki a plafonon - mond­ván: „hadd szellőzzön” -, azért, hogy a jogcím nélküli lakók vissza ne költözzenek a három (egy nagyobb és két kisebb) he­lyiségbe. Budai Gizella lapunknak el­mondta: nem tudnak mit tenni, itt maradnak az udvaron, vagy valamelyik másik lakónál húz­zák meg magukat. Nem sejtik, viszontlátják-e még az építőkö­zösségbe fektetett pénzüket; szerződéssel a megegyezésről nem rendelkeznek. Egy másik közösségi tagot már 1999-ben ki­lakoltattak ugyanitt álló laká­sukból, közüzemi tartozások miatt; a lakás azóta is üresen áll. ő úgy emlékszik vissza a be­ruházás elindulására: „Amikor a tanácsra behívtak minket, ak­kora nagy fejek ültek ott, hát hogyne hittünk volna nekik?”. „Jól elpuskázták a dolgot” - te­szi hozzá egy másik érintett. Értéknövelő rongálás Mennyiben gyarapodott a hét­fői intézkedés révén az önkor­mányzat mobilizálható ingat­lanvagyona, illetve a kilakol­tatás egy folyamat első állo­másának tekintendő-e? - ér­deklődtünk a történtek nyo­mán a Miskolci Ingatlangaz­dálkodó Rt. vezetőinél. Kérdéseinkre egy fax kísé­retében az a válasz érkezett, miszerint a Görgei utcai, mintegy tíz család által lakott (közülük több pinceszerü he­lyiségekben alakított ki ott­hont magának) épület értéke­sítésre szánt ingatlannak szá­mít; hasonlókat a közelmúlt­ban már adtak el, akár lakot­tan is. Jelen esetben még nincs vevő a láthatáron, ám a MIK-nél úgy látják: ha üres volna a frekventált helyen álló belvárosi ház, „vinnék, mint a cukrot”. A kalkulálható piaci értékre nézne lapunknak nem sikerült információt szereznie. Az ingatlankezelő faxüzene­te egy sajtóközleményt tartal­mazott - ebből idézünk: „Bár törvény szerint alap­feladatunk lenne - szól a Kottman Dezső igazgatóhelyet­tes által szignált írás - az önké­nyes lakásfoglalókkal szembeni eljárás, társaságunk átérezte a Szondy György utca 42-46. szám alatti, 18 lakásos lakóépü­let építésével kapcsolatos kezde­ményezést. Az építőközösség érdekképviselőivel megállapo­dást kötött arra, hogy az építő- közösségben részt vevőkkel szemben - akik jelenlegi lakhe­lyükön évek óta önkényes la­kásfoglalóként élnek, és semmi­féle közüzemi szolgáltatási díjat nem fizetnek - az azonnal kiürítést felfüggeszti. (...) A résztvevők vállalták, hogy a la­kást legkésőbb 2001. április 15- ig ingóságaiktól kiürítik, továb­bá fizetik a lakáshasználati Is közüzemi díjakat (...). A Szondy utcai beruházás­ban a MIK Rt. tevékenyen nem vett részt. Két feladat volt, a te­rület felszabadítása, továbbá az önkormányzat döntése alapján ezen telkek értékesítése. Az el­ső feladatnak a MIK Rt. eleget tett, azonban az értékesítés kö­rül érzékeltük a nagyfokú bi­zonytalanságot (...), ezért a ked­vezményes telekvásárlásokat nem tudtuk lebonyolítani (...). A miskolci városi bíróság határozatában kötelezte az ön­kényes lakásfoglalókat a lakáfe ehagyására. (...) Tekintettel ar­ra, hogy a vállalt kötelezettsé­gei közül az önkényes lakás­használó egyiket sem teljesítet­te még részben sem, így nem kértük a bírósági végrehajtó 2001. május végére kitűzött vég­rehajtásának ismételt halasztá­sát. (...) Az ingatlant megürese- dése folytán a MIK Rt.-nek le­hetősége van az önkormányzati lakásgazdálkodásban ismétel­ten hasznosítani.” Az értelme Az utolsó mondat értelmét a cég részéről úgy világították meg: a hasznosítás nem pusz­tán azt jelenti, hogy a lakást jelenlegi állapotában kiadnák. Az ajtó, ablak, tető megrongá­lásának célja ezért valóban az volt, hogy az újbóli önkényes elfoglalást megakadályozza, az ugyanis gátja volna a későbbi felújításnak (aminek része vol­na a tetőzet teljes cseréje), ér­tékesítésnek. Ez az eljárás így - magyarázták a MIK-nél - „megéri”, bár kényszermegol­dásnak számít. Burai Aladár önkormányza­ti képviselőt, kisebbségi ön- kormányzati vezetőt, a beru­házás koordinátorát tegnap nem sikerült lapunknak utolérnie. Közvetett informá­cióként viszont arról értesül­tünk, hogy a képviselő indít­ványt kíván tenni az önkor­mányzat következő (jövő heti) ülésén, hogy a közgyűlés fog­lalkozzon az üggyel. Kamionnak hajtott. Feltehe tőén a kellő követési távolság be nem tartása miatt hajtott az előtte lévő ka­mion hátuljába tegnap délután Miskol­con a Borsod Volán Rt. járata. A baleset a Gömöri felüljáró Baross Gábor utca fe­lőli oldalánál történt. A mentők három könnyű sérültet szállítottak kórházba a helyszínről. Fotó: Puskár Tibor Cella helyett lakószobát adtak Vádat emeltek az exbörtönparancsnok és társai ellen Debrecen, Miskolc (ÉM - PT) ­Jogtalanul engedélyeztek bünte­tés-félbeszakítást és biztosítottak jobb elhelyezési körülményt né­hány rabnak - ez szerepel a vád­iratban, amely a volt miskolci börtönparancsnok, egy ügyvéd, és a Büntetés-végrehajtás Orszá­gos Parancsnoksága osztályveze­tője ellen indult büntetőeljárás ügyészségi szakaszának végére tett pontot - tudatta dr. Ludmán Zsolt, a Debreceni Katonai Ügyészség vezetőhelyettese. Tavaly februárban számoltunk be a hírről, amely szerint felje­lentés alapján indítottak büntető- eljárást a B.-A.-Z. Megyei Bünte­tés-végrehajtási Intézet parancs­noka ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt. A nyomozás meg­kezdésekor a parancsnok beteg- állományban volt, de a BVOP sajtóosztálya közölte: a gyanúba fogott parancsnokot gyógyulása után felfüggeszti beosztásából. A volt parancsnok ma már nem tagja a testületnek. Annak ide­jén a parancsnokot is megszólal­tattuk, aki érthetetlennek tartot­ta az ellene irányuló eljárást. Azt nyilatkozta: a fogvatartottak külső foglalkoztatásakor a tör­vény előírásainak megfelelően cselekedett. A vád szerint a közelmúltban befejeződött vizsgálat alapján megállapították: az exparancsnok és az osztályveze­tő hivatali kötelezettségét szegte meg, amikor az elítélteknek jog­talan előnyt szereztek. Például azzal, hogy a miskolci börtön 2. számú objektumában helyeztek el olyan fogvatartottakat, akiket ide nem lehetett volna. Abban az intézeti épületben ugyanis köztudottan nem cellák, hanem lakószobák vannak. Előfordult olyan eset is, amikor lézeres szemműtétre engedtek ki indo­kolatlanul valakit. Néhányszor pedig jogtalanul alkalmazták a büntetés-félbeszakítás lehetősé­gét, és törvénytelenül adtak el­távozási engedélyt a raboknak. Az ügyvéd felbujtóként szerepel a vádlottak között, mert a pa­rancsnokot rábírta a jogtalan előny megszerzésére - tudjuk az ügyészségi szakembertől. A volt börtönparancsnokot 18 rendbeli, az osztályvezetőt 4 rendbeli, az ügyvédet pedig (felbujtóként) 6 rendbeli hivatali visszaéléssel vádolták meg, és az iratokat megküldték a Hajdú- Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának. Hirtelen felindulásból ölt Miskolc (ÉM - PT) - Három év szabadságvesz­tésre ítélte hét­főn a Megyei Bíróság dr. Háger Tamás vezette tanácsa azt a 40 éves rakacaszendi férfit, aki hirtelen felindulásában kést ragadott és leszúrta a lakásából távozó társát - tájékoztatott dr. Martossy György, a Megyei Fő­ügyészség sajtóreferense. A vád­lott gyakran találkozott 26 éves barátjával, akivel jő viszonyban álltak. Az idősebb férfi mozgás- korlátozott volt, amit a fiatalabb akkor használt ki, amikor felön­tött a garatra. Ilyenkor gyakran megverte az idősebbet. A tragé­dia napján, tavaly decemberben is ez történt. A bántalmazott há­zigazda segítségért is kiabált. A verést abbahagyó férfi már távo­zófélben volt, amikor a bántalma­zott személy kést ragadott. Cim­borája után osont és a hátába dö­fött egy 15 centiméter hosszúsá­gú szúrószerszámot. A férfi két háznyi távolságra még odébb tudta vonszolni magát, majd összeesett és meghalt. Az idősebb férfit erős felindu­lásban elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnös­nek a taláros testület. Az ítélet jogerős. Agyonütötte a targoncája Miskolc (ÉM - PT) - A desz­kapakolás közben tegnap reg­gel megbillent targoncáról még megpróbált leugrani a gép vezetője, de már nem sike­rült biztonságos helyre kerül­nie. A szerkezet felborult és agyonütötte. Perjésy Zsolt, a halálos munkabalesetet vizsgáló Or­szágos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség B.-A.-Z. Megyei Felügyelőségé­nek igazgatója érdeklődésünk­re elmondta, hogy a tragédia rosszul szervezett anyagmoz­gatás miatt következhetett be az egyik miskolci építőanyag­forgalmazó cég telephelyén, az elsődleges adatok szerint. A rakodógép egy teherautót pa­kolt volna meg deszkával. A rakodótér egyik oldalával már elkészült, majd a tehergépko­csi másik oldalán kezdte meg a munkát. Nagy különbség volt azonban a rakodási terü­let talajminőségében. Az egyik oldalon ugyanis beton burko­lat, míg a baleset bekövetkezé­sének oldalán egyenetlen föld volt. Ez okozta végül az 51 éves miskolci targoncavezető vesztét. A már megemelt villá- jú gép első kerekei elsüpped­tek, és a targonca megbillent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents