Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

2001. május 19., szombat KZW-«MBWW!«SZá8 * Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Alpolgármesteri fogadóóra. Nyitrai Ti­bor, Szerencs alpolgármestere fogadó­órát tart május 21-én délelőtt 10-től 12 óráig a szerencsi polgármesteri hivatal al­polgármesteri szobájában. • Konferencia a tudásról. Tudásalapú társadalom, tudásteremtés-tudástransz- fer, értékrendváltás címmel rendez kon­ferenciát a Miskolci Egyetem gazdaságtu­dományi kara május 21-22-én Lillafüre­den, a Palotaszállóban. Még nincs napirenden az MVK-jegyáremelés Miskolc (ÉM - BAL) - Nincs napirenden Miskolcon a tömegközlekedési viteldíjak emelésének kérdése. A borsodi megye- székhelyen nem tartják azonban elképzel­hetetlennek - mint ahogy a fővárosban meg is történt hogy év közben nyúlja­nak hozzá a busz- és villamosjegyárhoz. Budapesthez hasonlóan Miskolcon is az a hagyomány alakult ki, hogy a tömeg- közlekedés tarifáit mindig év elején álla­pítják meg (az önkormányzat tölti be az árhatóság szerepét). A főváros azonban a minapi sajtóhírek szerint év közben eme­lésre kényszerül: a BKV augusztus 1-jétől 7,8 százalékkal növeli árait. A cég az in­tézkedéstől egymilliárd forint pluszbevé­telt remél. Veszteséggel számolnak Ilyesmivel egyelőre nem számolnak a mis­kolci tömegközlekedési vállalatnál. Az MVK igazgatója, Szilágyi István kérdé­sünkre elmondta: a Miskolc Városi Közle­kedési Rt. számára év elején megállapított, a hivatalosan tervezett inflációhoz igazított 7,2 százalékos tarifaemelés jóval alatta ma­radt az árak terén tapasztalható valós inf­lációnak. Emiatt az önkormányzati tulajdo­nú társaság jelentős vesztességgel kényte­len idén számolni. Évközbeni áremelésről eddig még nem tárgyaltak - jelentette ki, hozzátéve: az intézkedést nem tartja kizárt­nak. Tény, hogy azt elsősorban a cégveze­tés kezdeményezhetné az önkormányzatnál (és nem fordítva), ám ma még ilyesmin nem gondolkoznak. Sárga buszban áramlik a sávszélesség Miskolc (ÉM - BAL) - Egy narancssárga busz parkol a hétvégén az Erzsébet téren: az UPC nevű, eddig televíziós kábelszol­gáltatásáról ismert cég másik üzletágának reklámjaként a klasszikus amerikai isko­labuszokat idéző járműben számítógépek állnak az érdeklődők rendelkezésére, hogy kipróbálhassák a chello (így, kisbe­tűvel) márkanév alatt futatott internet­szolgáltatást. A chello a külföldi érdekeltségű, ám magát számos hazai nagyváros mellett a borsodi megyeszékhelyen is több éve kép­viseltető UPC internetes üzletága nemré­giben bővült a chello szolgáltatásával. A fix havi díjért, korlátlan adatforgalommal használható hozzáférés - amint a cég által tegnap tartott sajtótájékoztatón elhang­zott - egy ideje már Miskolcon is elérhe­tő: a cég hálózata a település háztartásai­nak túlnyomó többségében már ott van (a tévékábel révén), s ezen otthonok 85 szá­zalékában az internet is előfizethető. A szolgáltatás, illetve a márkanév nép­szerűsítése érdekében indította útjára a telekommunikációban érdekelt vállalat nemrégiben az úgynevezett road show-t. Miskolcon (ahol az UPC 1999 decembe­rében az országban elsőként indította meg internetes szolgáltatását) május 18. és 20. között az Erzsébet téren, 21-22-én pedig az Avasi Gimnázium előtti téren lesz látható a narancssárga jármúcsoda. Megállj a sertéshús áremelkedésének Budapest, Felsőzsolca, Sátoral­jaújhely (ÉM - FL) - A Vágóál­lat és Hús Terméktanács (VHT) gátat kíván vetni a sertéshús to­vábbi belföldi áremelkedésének. A Húscéh intervenciós befizeté­seket sürget a jelenlegi piaci za­var megoldása érdekébe. A Hús- szövetség szerint az ágazat elle­hetetlenüléséhez vezet, ha a Gaz­dasági Minisztérium (GM) kezde­ményezésére megszűnik a húsfel­dolgozók exporttámogatása. A megoldásra vonatkozó javaslato­kat a GM és a Pénzügyminiszté­rium sem ellenezte. A tervezett intézkedéseket eljuttatják az ag­rártárca vezetőjének.- Elképzelhető, hogy Borsod­ban is megjelenik a dán sertés­hús, mert drága a magyar sertés. Hiány van belőle. Jó döntések eredményeként visszaállhat egy Magyar hús, magyar áron normális szintre az ár. Jó az exporrtámogatás, de kevés a ser­tés. A hirtelen felszökött áron szinte már minden hízót eladtak megyénkben. Nemcsak a kister­melők, a szövetkezetek óljai is kiürültek - tájékoztatott Goffa Zsolt, a sátoraljai székhelyű Zemplén-Hús Kft. ügyvezető igaz­gatója. - Nem csoda - folytatta -, hiszen az élő sertés egy kilójáért napjainkban már 380 forintot ad­tunk, a félsertésért, tőkehúsért 720-at. Eközben pedig a Metróban sokkal olcsóbban adták a sertés­húst. A kormányzatnak, a Vágó­állat és Hús Terméktanácsnak sürgősen be kell avatkoznia, mert a sertéshús drágulása jelen­tős inflációgerjesztő és nagyon begerjeszti a lakosságot is - mondta Goffa Zsolt. A sertéságazati exporttámoga­tások megvonása helyett inter­venciós befizetéseket sürget a Húscéh a jelenlegi piaci zavar megoldása érdekében. Fazekas József, a Húscéh elnöke, a felső- zsolcai Sajó-Hús cégtulajdonosa véleménye szerint az ármelke- dést meg kell állítani, minden áron. Bármilyen módszerrel, mert ennek folytatódása ko­moly problémákhoz vezethet. - Amenynyiben a magyar piac nem rendeződik, ennek minden további következménye vissza­száll a termelőre, a feldolgozóra és végsó soron, hosszabb távon a fogyasztóra. Az élősertések je­lenlegi felvásárlási áránál meg kell állni. Ez fedezi a termelő költségeit, kicsike nyereséget is hoz, de itt megálljt kell monda­ni! A tartósan biztos piachoz a termelők, a jószágtartók önmér­sékletére van szükség. Arra, hogy ne srófolják tovább felfelé az árakat - nyilatkozta Fazekas József, a Húscéh elnöke. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: az olcsóbb dán sertéshúsról E n inkább maradnék a hazai sertéshúsnál. A magyar piacot kell fellen­díteni, nem a dánt. Azt kellene elérni, hogy aki megtermeli a húst, az el is tudja adni. Lehet, hogy olcsóbb lesz a külföldi hús, de nem mindegy, hogy milyen minőségű. Nagy Imre (50), lakatos yakran vásárolok sertéshúst. Az lenne a jó, ha elsősorban a ma­gyar termelőktől vennék meg a húst, azoktól, akik küszködnek és szenved­nek vele. Nem biztos, hogy a dán olyan minő­ségű lesz, ami megfelel nekünk. Fülöp ZoltAnné (53), kozmetikus S zoktam sertéshúst vá­sárolni. A dán hiába lesz olcsóbb, de nem tud­juk majd, hogy mit eszünk. Sok rosszat halla­ni a külföldi húsokról. Az lenne helyes, ha itthon termelnénk meg a húst, és a termelők meg tudná­nak belőle élni. Kovács Lajosné (53), nyugdíjas N em igazán örülök a dán húsnak. Nekünk is van jó sertéshúsunk, azt kellene úgy értékesíte­ni, hogy a nyugdíjasok is meg tudják venni. Egy­szerre csak 30-50 dekát ve­szek, mert drága. Mosta­nában csirkét vagy puly­kát fogyasztunk inkább. Szabó Józsefné (55), nyugdíjas G yakran fogyasztok sertéshúst. A saját üzleti érdekeimet nézve jő, hogy hoznak be dán húst, mivel olcsóbb lesz, de ha azt veszem figye­lembe, hogy itthon min­dent a piac diktál, akkor nem vagyok benne biz­tos, hogy ez helyes lépés. Burghardt Péter (32), üzletvezető A HÉT TÉMÁJA: AZ ÉRETTSÉGI Az érettségi esélyt jelent a munkaerőpiacon Miskolc (ÉM - KI) - Sokat vagy keveset ér az érettségi bizonyítvány? Ha megvan, ak­kor keveset. Ha viszont nincs meg, akkor méginkább csök­kennek a fiatal esélyei a mun­kaerőpiacon - állítja a munka- nélküliekkel foglalkozó szak­ember, az iskolaigazgató és a munkaadói oldal képviselője.- Az érettségi sokat is ér meg keveset - mondja Dobrozsi Ist­ván. A Megyei Munkaügyi Köz­pont miskolci kirendeltségének vezetője a tapasztalatokra hivat­kozva arról számolt be, hogy ma már szinte elengedhetetlen a kö­zépfokú végzettség az elhelyez­kedéshez, s ez méginkább így lesz az európai uniós csatlako­zás után, amikor még a nyelvis­meret is rendkívüli jelentőséget kap. Aki nem tud továbbtanul­ni, hosszú távon pusztán érettsé­givel nemigen juthat előre, az elhelyezkedési esélyei igen ala­csonyak.- Azokban a gimnáziumokban, ahonnan a tanulók többsége érettségi után továbbtanul, nem érzékelhető, hogy az étettséginek milyen az értéke, hiszen a diplo­májuk számít majd a munkaerő­piacon - mondta érdeklődésünk­re Péter Barnabás. A miskolci Diósgyőri Gimnázium igazgatója azonban hozzátette: egyre több az érettségire alapuló szakképesítés is. Akiket tehát nem vesznek fel felsőoktatási intézménybe, az érettségi bizonyítvánnyal esélye­sek másféle képzéseken való részvételre. A gimnáziumban fo­lyó levelezőképzés tapasztalatai alapján az igazgató arról is beszá­molt, hogy az évek folyamán ki­derült: a munkaerőpiac egyre in­kább igényli, ha a 10-15 éve dol­gozó és elismert tudású szakmun­kások is megszerzik az érettségit. Az igazgató szerint érezhető ten­dencia, hogy ha két azonos szak­mai tudású ember közül kell a munkaadónak választania, akkor az érettségizett részesítik előny­ben, hiszen a matúra olyan ala­pokat feltételez, amely könnyeb­bé teszi például a dolgozó további képzését.- Ma már - alig néhány mun­kakört leszámítva - az érettségi alapkövetelmény a munkaadók részéről - válaszolta érdeklődé­sünkre Barkóczi István. Az Észak-magyarországi Munka­adói és Gazdasági Közösség ve­zetője kifejtette: ebben a térség­ben olyan magas a munkanélkü­liség aránya, hogy azokra az ál­lásokra is, ahol csak az érettségi volna a követelmény, magasabb képzettségű emberek is jelent­keznek, s azok természetesen nagyobb eséllyel pályáznak. Akik pedig nem tanulnak to­vább, csak érettségivel rendel­keznek, azok munkahelyi előme­netele kérdéses, s a kereseti le­hetőségeik is igen korlátozottak. Újra nyitva a diósgyőri strand Miskolc (ÉM - SzK) - Mától ismét fogadja a strandolókat és a szaunázókat a diósgyőri várfürdő. Az új bérlőről a tegnapi sajtótájékoztatón ki­derült, hogy nem is egészen új a Diósgyőri vár tövében elterülő strandon. A diósgyőri fürdőévadnyitó al­kalmából tegnap jelentették be: 2002 decemberéig - a Mivíz Rt. által kiírt pályázat alapján - a Cekker 2000 Kft. üzemelteti a ........................ A mostani nyitás előtt 2,5 millió forintot for­dítottunk a fürdő rend­betételére, parkosítás­ra, festésre, csempézésre várfürdőt. Deák Györgyné ügy­vezető elmondta: az 1996-ban bejegyzett cég kereskedelemmel és - jelenleg elsősorban - ven­déglátással foglalkozik, de már - mint a sajtó e helyütt értesült róla először - tavaly is ők üze­meltették e fürdőt (szaunástól), mint a felszámolás alá került akkori bérlő, az Első Miskolci Party Service Kft. „albérlője”. Az ügyvezetőtói kapott informá­ció szerint az alapító okiratukat már akkor ennek megfelelően módosították. Az új bérlő - elmondása sze­rint - 2,5 millió forintot fordított a mostani nyitás előtt a fürdő rendbetételére: a parkosításra, a 3 faház, a 150 kabin, a főépület új­rafestésére, a szauna mindkét ol­dali átcsempézésére, a medencék meszelésére. (A 2002-t követően minden fürdőben kötelező - Deák Györgyné szerint a várfürdőben 50-70 millió forintos - költségű vízforgató berendezés megépíté­Várják a látogatókat sét és a medencék csempézést a Mivíz Rt. vállalta magára.) Sokkal többet befektetni sem érdemes a két idényre - hangzott el -, de ha a szerződés lejárta után 10-20 évvel meghosszabbíta­nák a szerződést, akkor akár az említett korszerűsítésből is ki­vennék a részüket, továbbá apartmanokat is létesítenének a területen. Mindenesetre addig is bővítik a szolgáltatást, s a tavalyi keresleten felbuzdulva, nyitnak Fotó: Vajda János egy újságosstandot és egy zöldsé­gesbódét is. ígérik: a sportpályá­kon rendszeresen szerveznek ver­senyeket, s azon lesznek, hogy az Ady Endre Művelődési Házzal is együttműködve, a környék neve­zetességeinek, kivált a vár közel­ségét kihasználva, minél inkább szolgálják a város idegenforgalmi céljait. Emellett a környék lakói­nak kedvezve, a közeli óvodák számára lehetővé teszik az ingye­nes látogatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents