Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-19 / 42. szám

2001. február 19., hétfő Gazdaság 7 Február 20. Bevallás: A havi adóbevallásra kötelezet­tek előző havi adói, ideértve a járuléko­kat és az egészségügyi hozzájárulást is; havi és gyakoribb áfa; játékadó; jövedéki adó; engedély alapján gyakoribb költség- vetési támogatás bevallása Befizetés/támogatásigénylés: Áfa; jöve­déki adó nettó összegének és előlegének különbözete; a havonta fizetők társaság- adó-előlege; fogyasztási adó nettó össze­gének és előlegének különbözete; kör­nyezetvédelmi termékdíj; játékadó; mun­kaadói, munkavállalói járulék; fogyasz- tóiár-kiegészités, mezőgazdasági és élel­miszer-ipari exporttámogatás; előző hó­napra megállapított költségvetési támo­gatás; engedély alapján gyakoribb költ­ségvetési támogatás különbözete Február 28. Befizetés/támogatásigénylés: Fogyasztá- siadó-előleg környezetvédelmi termékdíj előlege; jövedékiadó-előleg Széchenyi-terv: teijesztik a pályázatokat Budapest (MTI) - A Széchenyi-terv pá­lyázati dokumentációjának terjesztésébe az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) hálózata is bekapcsolódott - tájé­koztatta a Gazdasági Minisztérium ez­zel további 61 helyen juthatnak a pályáza­ti csomagokhoz az érdeklődők. Az Iposz hálózatán kívül a Regionális Fejlesztési Rt.-nél, a regionális fejlesztési társaságoknál, a Magyar Turizmus Rt. re­gionális marketing igazgatóságainál, az ITDH-nál és regionális képviseleteinél, a területi kereskedelmi és iparkamarák iro­dáinál, valamint a munkaügyi kirendelt­ségeken férhető hozzá a pályázati kiírás. Teret nyerő hipermarketek Budapest (MTI) - A hipermarketek része­sedése a napi fogyasztási cikkek forgal­mában 2000-ben több mint 50 százalékkal nőtt és elérte a 14 százalékot - ismertette legújabb, kétezer háztartás adatai alapján készült felmérésének eredményét a GfK Piackutató Intézet. Eszerint a hipermar­keteket, a szupermarketeket, illetve a nagy alapterületű diszkontokat is magá­ban foglaló modern bolttípusok a forga­lomból 59 százalékkal részesedtek 2000- ben, ez az arány 1996-ban még csak 36 szá­zalék volt. A napi fogyasztási cikkek forgalma 2000-ben az inflációnál kisebb mértékben nőtt, az 1999. évi 1450 milliárd forinthoz képest a 2000. évi 1550 milliárd forint kö­rüli forgalom reálértéken csökkenés. A GfK adatai szerint az élelmiszer-kereske­delemben a hipermarketek részesedése 18 százalékra nőtt 2000-ben, az 1999. évi 12 százalékról. 2000 első nyolc hónapjában összesen 3,8 millió háztartás 56 százaléka vásárolt legalább egyszer a 35 hipermarket valame­lyikében. Az egy vásárlásra jutó költés 2860 forint volt. Az említett időszakban a C plusz C áruházakban 5150 forint, a szuper­marketekben 1060 forint volt az egy vásár­lásra jutó költés. Az önálló kisboltok része­sedése a napi fogyasztási cikkek forgalmá­ból csökken. Az élelmiszer-kereskedelem­ben a kis vegyesboltok 2000-ben 27 százalé­kos piaci részesedést mondhattak maguké­nak az 1999. évi 28 százalékhoz képest. Munkaügyi ellenőrzések A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereske­delmi és Iparkamara tájékoztatót szervez február 22-én délelőtt 10 órától a B.-A.-Z. megyei Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelet szakembereivel közösen a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól és jogszabályi hátteréről. A jelentkezési lap a kamara honlapjáról lehívható, vagy igényelhető a BÖKIK ügyfélszolgálatán. Tájékoztató a gázszerelőknek A BÖKIK épületgépészeti osztálya megbe­szélést tart február 20-án délután 4 órától a gázszerelők részére. Az eseményen Karczagi Gyula, a Termoment Kft. ügyve­zető igazgatója tart előadást, amelyet szakmai konzultáció követ. ...... VvCV =' '>*&*■-* Á'A,- 'V' *v* • ■ , , ■ • • - -. ■ _______________.. Aki elégedetten hátradől, lemarad Nagyné Danka Szilvia a siker áráról, az esti elszámolásról és a kiegyenlítettségről „Jelen pillanatban kereskedelmet élénkítő beruházások létesül­nek, de keresletet élénkítő alig" Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - KI) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk szű- kebb pátriánkban, olyanokat akik a gazdasági életben ah­hoz is hozzájárultak, hogy a városnak, amelyben dolgoz­nak, jobb híre legyen. Nagyné Danka Szilvia, a Raiffeisen Bank északkeleti régiójának igazgatója szerint a kereskedelem élénkítő be­ruházások mellett a kereslet élénkítőkre is szükség volna. □ A megyében alig vannak női vezetők, pláne ilyen fiatalok. Sok nehézséget okoz ez? • Kezdetben az ügyfelek keres­ték a régióigazgatót, alig akarták elhinni, hogy ez a fiatal lány vol­na az a személy. Az elmúlt hat­hét évben azonban azt hiszem si­került ledolgoznom ezt a „hát­rányt”. Valójában azonban az a fontos, hogy egy negyvenhat fős csapatot vezetek, és napi tíz órát dolgozom. Nem ahhoz kell a lel­kierő, hogy ezt elviseljem, ha­nem ahhoz, hogy holnap és hol­napután is ugyanolyan erővel tudjam vezetői feladataimat elvé­gezni. És akkor jön a siker. En­nek persze az az ára, hogy az em­ber leszokik a baráti köréről, nincs szórakozás, nincs aerobic... □ Megéri? • Most két és fél éves a kisfiam, Márton Áron, aki sokmindent megváltoztatott az életünkben. Esténként pedig el kell számolni azzal, hogy jutott-e ma elég időm a családra, a kisfiámra, a férjemre, aki szintén hasonló tempóban dolgozik. A másik pil­lanatban pedig bevillan: ezer ember közül ezer mindent meg­tenne, hogy egy ilyen lehetőség­gel élni tudjon. A tempó pedig pörög: ha valami kész, akkor jöjjön a következő feladat, cél. Aki hátradől a székében, azt a versenyben lehagyják. Nehéz te­hát egyértelműen válaszolni, de most úgy gondolom, megéri. □ Még az egyetem alatt megjárta Budapestet, dolgozott a legna­gyobb könyvvizsgáló cégek egyiké­nél, és most Miskolcon él. A leg­többen el akarnak menni innen. • Karcag - ahol születtem - kis­város. Miskolc bár nagyobb, be­laktam az egyetemi éveim alatt. A fővárosi kitérő nemcsak arra volt jó, hogy az életrajzomban feltüntethessem: igen, a Price Waterhouse-nál is dolgoztam, hanem próbálgattam a pesti életformát is. Rájöttem, hogy nem ez a nekem való munka, és kiderült számomra, hogy kisvá­rosi ember ne akarjon fővárosi lenni. Akiben van szorgalom és tudás, kereshet annyit itt is, mint „fent”. Az igaz, hogy keve­sebb a lehetőség itt, de az nem igaz, hogy egyáltalán nincs. Én például szeretnék pályakezdőket felvenni, de a hirdetésre nincs jelentkező, vagy alig akad. □ A lehetőségek száma azzal van ugyebár összefüggésben, hogy hány új beruházás létesül, ahol minőségi munkavégzésre van szükség, s ahol azt meg is tudják fizetni. • Jelen pillanatban kereskedel­met élénkítő beruházások léte­sülnek, de keresletet élénkítő alig. A beruházok finanszírozási lehetőségeit keresőkkel találkoz­va azt tapasztalom, hogy a me­gye gazdasága stagnál. □ Könnyebb a Dunántúlon üzle­tet kötni, mint itt? • Én úgy látom, a pénzügyi piac kiegyenlített. A győri régió hi­telkihelyezéseit és forrásait te­Nagyné Danka Szilvia 1969-ben született a Szol­nok megyei Karcagon 1993-ban végzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudomá­nyi karán 1993- ban még az egyetem alatt fél évet a Price Waterhouse nemzetközi könyvvizsgáló cégnél dolgo­zott 1994- ben a Magyar Nemzeti Bank Miskolci Igazgatósá­gán pályakezdőként deviza­ellenőr 1995- től az különböző ban­ki beosztásokban dolgozik Raiffeisen Banknál 1998-tól a bank északkeleti régiójának vezetője kintve fillérre úgy áll, mint a miskolci. A két területnek a hozzájárulása magyar GDP-hez természetesen jelentősen eltér. Mi akkor a kiegyenlítettség ma­gyarázata? Itt - a szegény vidé­ken - a beruházások forráshiá­nyosak, tehát a hitelek iránt nagy az érdeklődés. Ott - a gaz­dagabb országrészben - a megta­karítások a jelentősek. □ Egy kereskedelmi bank szem­pontjából, mi hozhatna kedvező változást? • A Széchenyi-tervre pályázók 25 százalékos önerő mellett az állami támogatással együtt opti­mális esetben akár 75 százalék­nyi fedezetet tudnak majd adni. Ez már a kereskedelmi bankok számára is elfogadható. Ez lehe­tőséget adhatna a kis- és közé­pes vállalkozások munkahelyte­remtésére ebben a régióban. Együttműködő szomszédkamarák Miskolc (ÉM - MVZs) - Közel ötezer tagvállalat képvisele­tében - amely a vállalkozók mintegy 80 százalékát jelení­ti meg - állapodott meg az együttműködés érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Nógrád és a Heves megyei kereskedelmi és iparkamara. A három kamara elnökei és titkárai a jövőben eredménye­sebben összehangolják majd gaz­daságfejlesztési terveiket, s együtt pályáznak az Európai Unió regionális fejlesztési forrá­saira. Ennek érdekében hozták létre a kamarai elnökök fóru­mát, ahol az önkormányzatok, munkaügyi szervezetek, hatósá­gok bevonásával, negyedéves ta­lálkozók keretében egyeztetik feladataikat. Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke. Közös célokról beszélnek. Fontosnak tartják a Regioná­lis Fejlesztési Tanácsokkal tör­ténő együttműködést is. A kamara vezetői megállapod­tak abban, hogy regionális kül­döttgyűléseket rendeznek, ahol a gazdasági kutatások és elem­zések mellett, a fejlesztési irá­nyok meghatározásával, vásá­rok és kiállítások összehangolá­sával, valamint foglalkoztatás­politikai és szakképzési kérdé­sekkel foglalkoznak majd. A kamarák közösen kíván­nak megjelenni az Utazás 2001. kiállításon, és ugyancsak közö­sen helyeznek el információs táblákat az M3-as autópálya mellett, a régió megismerteté­sének céljával. A három szom­szédos megyében működő ka­mara fórumának titkársági feladatait Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Keres­kedelmi és Iparkamara látja el ebben az évben. 38,5 milliárd megtakarítás Budapest (MTI) - A háztar­tások inflációs hatásoktól mentes pénzügyi megtakarí­tása, az úgynevezett ope- racionális nettó finanszíro­zási képessége az előzetes adatok alapján 38,5 milliárd forintot tett ki ez év január­jában, szemben az előző ha­vi 40 milliárd, illetve az egy évvel korábbi 36,3 milliárd forinttal. A háztartások net­tó pénzügyi vagyona piaci áron 31,6 milliárd forinttal emelkedett 2001 első hónap­jában, míg 2000 decemberé­ben 127,2 milliárd forinttal, tavaly januárban 50,3 mil­liárd forinttal nőtt egy hó­nap alatt. A bányászat lemarad, a gépgyártás fejlődik Budapest (MTI) - Az ipari ter­melés volumene 2000-ben 18.3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az exportérté­kesítés 27,4 százalékkal, a bel­földi eladások volumene 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavalyelőtt 1999-ben az ipari termelés az év egé­szében 10,4 százalékkal emel­kedett a bázishoz képest. A végleges adatok szerint az ipa­ri termelés tavaly decemberben a szezonálisan és munkanap­korrekcióval kiigazított index alapján 2,8 százalékkal csökkent novemberhez képest, míg 1999 decemberéhez viszonyítva 14,9 százalékkal, korrekciók nélkül 10.4 százalékkal nőtt. Tavaly no- vembei'ben a termelés 0,7 száza­lékkal haladta meg az októberi, és 13,4 százalékkal az 1999 no­vemberi szintet. Egy évvel ko­rábban, 1999-ben a decemberi ipari termelés 1,7 százalékkal volt alacsonyabb mint novem­berben, és 12,7 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai szerint a bányá­szat termelése 2000-ben 8 száza­lékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar ter­melésének volumene 20,7 száza­lékkal nőtt, míg a villamosener­gia-, gáz-, hő és vízellátásé kis­mértékben, 1,8 százalékkal csök­kent 1999-hez képest. Legdinami­kusabban változatlanul a villa­mosgép-, műszergyártás fejlő­dött, termelésének volumene 54 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez az ágazat képviseli az ipar ter­melésének és exportértékesítésé­nek 25, illetve 40 százalékát. A feldolgozóipar ágazatai közül nagymértékű - 20 százalékot meghaladó - volt a növekedés a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártásában, valamint a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenységben. Mérsékelt, 6 százalékos volt a növekedés az élelmiszer, ital, dohánygyártás területén. A villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátási ágazat termelésének 1,8 százalékos csökkenésében jelentős szerepet játszott az utolsó negyedév szo­katlanul enyhe időjárása. Míg 2000. január-szeptemberben az ágazat termelésének volumene 1 százalékkal meghaladta az elő­ző év azonos időszakának szint­jét, addig az utolsó negyedév­ben 8 százalékkal maradt el az 1999 október-decemberi terme­léstől. 2000-ben az ipari értékesí­tés 54 százaléka, a feldolgozóipa­ri értékesítés 58 százaléka ke­rült exportra. Jelentősen, 57 il­letve 17 százalékkal nőtt a villa­mosgép-, műszergyártás és a jár­műgyártás kivitele. E két ága­zat adja az ipari export 64 száza­lékát. A kivitel felét 2000-ben az ipari vámszabad területeken működő szervezetek adták. Ezeknél a vállalkozásoknál az ipari átlagot jelentősen megha­ladó, 32 százalékos volt a növe­kedés 1999-hez képest. A belföldi értékesítés a feldolgozóipar ága­zatai közül legnagyobb mérték­ben a villamosgép-, műszergyár­tás esetében bővült, 43 százalék­kal. Az egy főre jutó ipari ter­melés a legalább 5 főt foglalkoz­tató vállalkozások körében 2000- ben kismértékű, 1,3 százalékos létszámnövekedés mellett 16,7 százalékkal volt magasabb, mint 1999-ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents