Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-19 / 42. szám

2001. február 19., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Könyv az Álomforgatásról. Varga Ru­dolf Álomforgatás című könyvének be­mutatóját tartják a miskolci Szabó Lőrinc Könyvtárban február 21-én, szerdán dél­után 4 órától. A bemutatón Feledy Gyula grafikusművésznek a könyvhöz készült rajzait is megtekinthetik az érdeklődők. • Zenei Fesztivál. A miskolci Ifjúsági és Sza­badidő Házban február 21-én, szerdán este 6 órától rendezik meg a II. Ámen Zenei Fesztivált, melynek keretében fellép a Legi- Team, az Ámen Gospel Bánd, az Ágapé és a Bili Drake-Anglia együttes. Vezényel: Wolfgang Gábriel Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Leánykarának (karigazgató: Sándor Zoltán) koncertjét hallhatja a Mozart-bérlet közönsége február 19-én, ma este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínhá­zában. A zenekart Wolfgang Gábriel - a miskolci zenekarral sok éve kapcsolatban álló, így a közönség által is jól ismert nép­szerű bécsi karmester - vezényli, szólót énekel Szitás Marian és Megyesi Schwartz Lucia. A műsoron Pergolesi: Stabat Mater és Haydn: fisz-moll „Búcsú szimfónia” cí­mű zeneműve szerepel. Újraindul a Palócföld Salgótarján (MTI) - Újra indul a Palóc­föld irodalmi és társadalmi folyóirat; Praznovszky Mihály irodalomtörténész főszerkesztői megbízatását a minap sza­vazta meg a Nógrád Megyei Közgyűlés. Az új főszerkesztő, Praznovszky Mihály a Petőfi Irodalmi Múzeum címzetes főtaná­csosa, az irodalomtudomány kandidátusa. Országos terjesztésű, havi folyóiratot akar teremteni a Palócfoldből. Az újraindított lap várhatóan áprilisban jelenik meg. 102 kiskutya Miskolc (ÉM - MAL) - Szörnyella de Frász (Glen Close) ezúttal is a frászt hoz­za a kis pöttyös dalmatákra, na és persze a gyerekekre is. Az 1996-os 101 kiskutya (kassza)sikere után a Walt Disney elkészí­tette a film folytatását - ami sokkal ke­vésbé tetszetős, mint az első. Bár a külső­ségekre sokat adó Szörnyella ezúttal is egy egész ruhakollekciót vonultat fel a bő másfél óra alatt, hátha ihletet kapnak az ifjú divattervezők. A merész, olykor igen vad ruhaköltemények között megmutat­kozik a különböző állatprémből készült bundák egész tárháza, az állatvédők meg felhorkannak és kifordulnak a székükből. A csak rövid időre megjavult de Frász nagy vágya továbbra is egy olyan különle­ges bunda, melyet pöttyös kiskutyák bőré­ből varrnak, és e cél érdekében fog össze a bundamániás divatdiktátorral, Monsieur Lenyúzzál (Gerard Depardieu), akivel együtt ripacskodnak 100 percen át. A bájos dalmaták a vészről mit sem sejtve megszü­letnek a 101 kiskutyából felnövekvő nem­zedék sarjaként gazdijuk, Chloe (Alice Evans) nagy örömére. Mivel a szerelmi szál sem maradhat ki a produkcióból, a film végére a sors - és persze a rendezők - összehozza Chloet az állatmenhely jóképű igazgatójával, Kevinnel (Ioan Gruffud). Az első rész cselekményeire épülő film­ben tehát a jók és a rosszak ismét megküz- denek egymással, a tét pedig immár 102 kis­kutya életé. Ám bájos kiskutyák ide vagy oda, el kell ismerni, régen nem készített ilyen giccses és erőltetett filmet a Disney. „A legkevesebb, hogy levetkőzik az ember” Ramocsa Emese és Dézsy Szabó Gábor az „édenkertben" Fotó: Éder v. Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A Jancsó- Hernádi rendezte miskolci Csárdáskirálynővel kapcsola­tos ellenérzést leginkább egy pucér girl jelenléte váltotta ki. Egy évtized múltán Kuna Károly meztelen jelenetére hivatkozva sorra mondták le a középiskolák a bérletes Woyzeck-előadásokat. Ezzel azonban a színpadi „csupasz­kodás" nem ért véget - de a botrányok igen: nincs negatív visszhangja A velencei kalmár ruhátlan jelenetének sem... Természetesebbnek találjuk, hogy a művészetben nemcsak a képzőművészet privilégiuma a meztelen ember megmutatása, vagy magától értetődő színpadi megoldásokról lenne szó? Vagy egyszerűen megszoktuk körülöt­tünk a mezítelenséget? Édenkerti meztelenség- A meztelenség a művészetben az egyik legősibb hatáselem - mondja Hegyi Árpád Jutocsa rendező, aki A velencei kalmár egyik jelenetében kérte a színé­szektől a ruhátlan jelenlétet. - Prűd korokban (s bizonyos érte­lemben a mi korunk is ilyen) a meztelenségnek eredeti tartal­mán túl bizonyos erotikus és til­tott jelentése lett. A velencei kalmárban a szűzi, tiszta anya­szült meztelenséget találtuk a legkifejezőbb hatáselemnek ar­ra, hogy megmutassuk Shakes­peare szándékát. Lorenzo és Jessica meztelen­sége - túl a szerelmi meztelensé­gen - szimbolikus értelmű. Azt szimbolizálja, hogy úgy va­gyunk testvérek mi emberek, olyan anyaszült - lelki és testi értelemben - meztelenül, ahogy a Teremtő teremtett minket. Ab­ban a környezetben, amelyben A velencei kalmár játszódik, vagyis ahol a társadalmi, vallási jelmezek-maszkok annyira eltor­zították az embereket, hogy pusztán azért, mert valaki zsidó vagy keresztény, meg tudják öl­ni egymást - nos, ebben a kör­nyezetben a meztelen zsidó lány és a meztelen keresztény fiú az a jelkép, ami kifejezi a - talán édenkerti - ősi állapotot. A mez­telenség itt tisztaság, szépség és szeretet, szerelem és költészet, líra, vagyis zene... „hallgass a zenére”...és visszatalálsz a lel- kedhez... Legalábbis szándé­kaink szerint. Nem félek a közönségtől Lorenzo alakítója, Dézsy Szabó Gábor ugyan vetkőzött már színpadon, de csak alsónadrá­gig, ez az első eset, hogy teljesen ruhátlanul jelenik meg a színen.- Amikor a próbákon felme­rült a gondolat, hogy jelmez nél­kül játsszuk el a Jessicát alakító Ramocsa Emesével a belmonti jelenetet, azt mondtam, nézzük meg, működik-e az ötlet, ízlése­sen beleillik-e az előadás kon­cepciójába. A divat vagy a ma­gamutogatás kedvéért nem vál­laltam volna. A főpróba heté­ben, amikor összeállt a produk­ció, láttam, hogy van mondan­dója az elképzelésnek: az éden­kerti ártatlanságot, tisztaságot mindennél erősebben fejezi ki, s felerősíti a gyilkos indulatokkal teli világgal szembeni ellentétét. Az első próbákon még szemér­mesen, nehezen ment a vetkőzés:- Leginkább saját magamtól féltem, hogy mint magánember, hogyan fogom megélni. S in­kább a kollégák, a színpadon dolgozó műszakiak, színháziak jelenléte volt kezdetben kicsit kellemetlen. Viszont az egyálta­lán nem zavar, hogy a nézőtéren 700 ember ül. Számomra óvó ha­tása van a színpadnak, a közön­ségtől sosem félek. Magánem­berként iszonyúan gátlásos va­gyok, de a színpadon felszaba­dultan játszom. A színész a szín­padon kipakolja a lelkét a néző elé, ez a legkevesebb, hogy az ember levetkezik. Sokkal na­gyobb feladat, tehertétel, amikor önmagunkat kell megmutatni egy szerepben. Voltak félelmek, hogyan rea­gálnak majd a diákok, de az első ifjúsági előadásokon az „egy kis zümmögés” után végig csend­ben, figyelemmel hallgatták a shakespeare-i szöveget. (A téma szerepel a www.boon.hu fórumán.) A nyelvtanulás kellemes élmény is lehet Miskolc (ÉM) - 2001 az európai nyelvek éve. Ennek apropójából hívta meg a British Councü és a Magyar Macmillan Magyaror­szágra a nemzetközi hírű En­glish Teaching Theatre-t (ETT). Az országos turné keretében a társulat február 21-én, délután 5 órától lép fel Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban. Az ETT elsősorban nyelvtanu­lóknak adja elő produkcióit, most Magyarországon a What’s Going On? című műsorukat lát­hatja a közönség. A 90 perces előadás humoros jelenetekből áll, melyeket dalokkal és játé­kokkal ötvöz a társulat. A né­zőknek rendhagyó élményben lesz része, hiszen a színészek őket is bevonják a „játékba”! John Hatcraft, az ETT alapítója nyilatkozta a következőt: Az ETT egyik vonzereje, hogy előadásaival ráébreszti a közön­séget arra, hogy az angol nyelv nemcsak szavakból, szerkezetek­ből és idiómákból álló tananyag, hanem egy változatos, eleven kommunikációs eszköz is. A ta­nároknak olyan technikákat mutatunk, amelyeket aztán fel­használhatnak a tantermekben. Azt hangsúlyozzuk, hogy a nyelv tanulása és tanítása egy kellemes élmény is lehet. A társulat 1973 óta működik és azóta körülbelül 200 turnén vett részt a világ számos pont­ján. Népszerűségük egyik kulcsa, hogy előadásaikkal nemcsak motiválnak és taníta­nak, hanem egyben szórakoztat­nak is. Kardos Pál „égett, mint tűz, ha lánggal ég...” A Miskolcon is tanító kórusvezetőre emlékeztek egykori tanítványai Miskolc (ÉM - DK) - Hegedül­ni a hegedűtanárom taní­tott, de zenélni, a zenét a hangszeremen kifejezni Kar­dos Pál - vallja Rőczeyné Sikorszky Erzsébet, aki az egykor Miskolcon is tanító karnagy emléke előtt tisztel­gő hangverseny egyik szer­vezője volt. Kardos Pál 1953-tól ’61-ig okta­tott Miskolcon, s bár ez nem olyan nagy idő, ittléte mégis meghatározó volt a zeneiskola számára. Elsősorban kórusveze­tőként volt nagy hatással a kol­légákra és diákokra. Miután 40 évvel ezelőtt hagyta el a miskol­ci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát, az intézmény - a Kardos Pál Alapítvány közre­működésével - nemrégiben em­lékhangversenyt rendezett tiszte­letére. Az alapítványt 10 évvel ezelőtt jegyezték be Kardos Pál szellemi örökségének ápolására. A kuratórium elnöke haláláig ifj. Bartók Béla volt, jelenleg Szőnyi Erzsébet zeneszerző.- „Égett, mint tűz, ha lánggal ég...” - énekelte a Kardos Pál egykori tanítványaiból verbuvá­lódott kis kórus az emlékhang­versenyt követően. A TANÁR ŰR - ahogyan nevezték, csupa nagybetűvel -, több volt, mint tanár: a „zenén túlra” is elvezet­te tanítványait. Rőczey Ferenc, Reményi János és Kardos Pál egy 1961-es felvételen és alkalmi kórus az emlékhangver­senyen: Kardos Pálné, Szebik Imréné, Szinyési Jánosné és Rőczey Ferencné- Komplex módon foglalkozott velünk, nemcsak a zenének, de a költészetnek, festészetnek, a társművészeteknek is volt helye az óráin - jellemzi Rőczeyné Sikorszky Erzsébet. - Tanárként én is igyekeztem így tenni, de azért a tőle tanultakat elsősor­ban a hangszeres tudásomban értékesítettem. A visszaemlékezők szerint él­ményszámba mentek a kórus­próbák, s a lelkes munkának meg is lett az eredménye. Kar­dos Pál itteni pályafutásának a csúcsát az 1961-es debreceni kó­rusverseny jelentette, ahol első helyezést ért el a miskolci Bar­tók Zeneművészeti Szakiskola női kara, pedig akkor verse­nyeztek először. A tiszta hang­zásról - melyet a zsűri különös­képp értékelt - később könyvet is írt... Róla pedig a hangver­senyre jelent meg egy kötet, egy főiskolai hallgató szerkesztésé­ben. Olvashatunk a miskolci, a szegedi, a kecskeméti évekről, találhatók benne volt tanítvá­nyok visszaemlékezései, cikk­másolatok, levelek. Az emlékkoncertet az „utód” leánykar kezdte a „zenei uno­ka”, Barta Ildikó vezényletével. Eötvös Péter zeneszerző visszaemlékezései után hang­szeres darabokat adtak elő régi tanítványok, a programot az Evangélikus Kántorképző Man- dák Kórusa zárta, élén dr. Ba­lás Istvánnal. A hangverseny után emlékplakettet kaptak Kardos Pál munkásságának folytatói, hű gondozói: Rőczey Ferenc, aki a női kar zongora­kísérője volt az 1961-es kórus- versenyen is, Eötvös Péter vi­lághírűvé vált tanítvány, dr. Farbaky Gézáné, az Egressy Bé­ni Zeneiskola kórusának volt vezetője és Sereg János, a Kar­dos Pál egykori tantermében felavatott emlékfal létrehozója. Kardos Pál két év múlva len­ne 75 éves, akkor Szegeden ter­veznek a miskolcihoz hasonló rendezvényt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents