Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

2001. február 9., péntek Miskolc és környéke 7 1 •’ • • ..........v ' ' ■ *.....■ , yjjiikolü h: | ITT ÉLÜNK Kilátás llpr a toronyból j Kiss László Felépült az a bizonyos tornyos ház a villanyrendőrnél. Előrebocsátom: minden új épületnek örülnünk kell, és örülünk is, hiszen szeretett városunk az utóbbi évtizedben nem éppen a dinamikus és látványos fejlődéséről lett híres az országban. Visszhangtalanul, a Jutottak még" kategóriájában zajlott le a város közéletében ez az igen fontos építkezés. A tornyos ház ugyanis a Miskolc szívének tekintett, mindenki randizóhelyeként és a miskolci köztudatban örök tájékozódási pontként számon tartott helyen áll - s nézhetjük most már akár évszázadokon át, azzal a tudattal, hogy nem volt igazán közünk a megszületéséhez. Ivem emlékszem arra, hogy az építést bárminemű jelentős, közfigyelmet kiváltó vita, a városlakók - szakértők és városszeretők - széles körében megszülető, nyilvánosság elé vitt, egymással megmérkőző gondolatok előzték volna meg. Úgy lett ott ház, hogy nem lett belőle a döntés előtt közügy: nekünk épült, de nem velünk. Pedig milyen nagyszerű alkalom lett volna, hogy a ház tervein túl, beszéljünk a városról, a jövőnkről, arról, hogy megbékélünk-e örökre vagy sem a hazai nagyvárosok közötti sereghajtó szerepünkkel. De hát nem így lett, s ebben mi, a média napszámosai sem vagyunk vétlenek. Az, hogy mi nem történt, egyébiránt tökéletesen jellemzi azt az álmos, mindent elfogadó miskolci létet, amelyben két választás között már régóta nem közbeszéd tárgya a város arculata, s az hogy milyennek szeretnénk látni mi, a benne lakók ezt a várost tíz év múlva. Ez a bizonyos belvárosi torony persze praktikus is lehet számunkra, hiszen a tornyokból messze szoktak nézni. Csak az a kérdés, hogy akarunk-e látni is. HÍRCSOKOR • Átadják a nyereményt. Átadja február 12-én az újharangodi iskolában a Generali-Providencia Biztosító Rt. képvi­selője a 100 ezer forintról szóló csekket. Az összeget az intézmény a biztosító pá­lyázatán nyerte. • Hegyi futóverseny. Hegyi futóversenyt rendez Bükkszentkereszten a Zöld Spor­tok Klubja és a helyi önkormányzat feb­ruár 17-én. A versennyel Dodóra, vagyis a néhai Tóth Dezső síelőre emlékeznek. Irányadó. Menj nyugatra - hirdeti a tábla. Mi van nyugaton, ami itt nincs? Ta­lán nincs ennyi szemét? Fotó: Bujdos Tibor A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 414-022/212, 218, 230 e-mail: bujdos@inform.hu, szaioczi@inform.hu, wmitty@inform.hu Van még hová építeni a belvárosban Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - BAL) - Több nagyáruház, azaz a miskolci városképet nagymértékben meghatározó épület jelent meg az utóbbi években a bor­sodi megyeszékhelyen. Sok-e ennyi üzletház, vagy kevés? Van olyan, hogy telítődik tő­lük egy település? Ha újabbak jönnek, vajon hol találnak ne­kik helyet? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a polgármesteri hivatal fő­építészi kabinetjének tanácso­sát, Albert Ágnest. • Miskolc hagyományos kereske­dőváros - kellene hogy legyen koncepciója a kereskedelem bete­lepítésére. Még most sem késő ilyet kialakítani, bár jó lett vol­na, ha már a hipermarketek ide- települése előtt elkészül. Úgyne­vezett gazdaságfejlesztési koncep­ció létezik, de az nem ilyen szem­pontból közelíti a kérdést; azt hi­szem, a kereskedelemmel csak szőrmentén foglalkozik. Ennek a következménye az, hogy amikor például a Plaza éveken át próbált „betörni” a városba, folytak az egyeztetések, olykor hiábavaló­nak tűnőén próbáltuk magyaráz­ni, hogy milyen mélyreható hatá­sa lesz a belváros életére az új komplexumnak. □ Mennyire érvényesülhetnek a városépítészeti szempontok? • Ezek a folyamatok az ingatlan- eladás, telekeladás szintjén foly­nak, az építészeti szempontok háttérbe szorulnak. A főépítészi kabinetnek a beépítésre vonat­kozó érvei csak a szabályozás erejével támogathatók. Ha meg­felel a beruházás az érvényes szabályozásnak, csak jelezhet­jük, hogy milyen városképi, vá­rosrendezési, közlekedési problé­mákat látunk, amiket meg kell oldani. Sokan úgy vélik, az, hogy szép-e, jó-e egy épület, pusztán az ízlés körébe tartozik. □ Mit ajánlanak szívesebben a szakemberek áruháztelepítéshez: a külvárosi, vagy belvárosi hely­színt? • Mindkettő mehet. A belváros­ba inkább a Szinvapark típusú létesítmény illik, mondjuk, a Plazának, már a saját filozófiájá­Panoráma ból adódóan is, inkább a külvá­rosban lett volna a helye. A bel­városban jobban illeszkednek a kiskereskedelmi jellegű, a külvi­lág felé kirakattal forduló üzle­tek. A város szélén viszont elfér­nek a hatalmas raktáráruházak, és az elhanyagolt környezetre is élénkítő hatást gyakorolhatnak. □ Hogyan dől el, mi hova települ? • Ha egy beruházó jelentkezik, megnézzük a rendezési terveket, hova lehet építeni. Lehetne más­képp is, például a városépítésze­ti „hiányhoz” keresni adott pro­filú befektetőket; ez a jelenlegi­nél progresszívebb szemléletet igényelne. Van még számos olyan intézményi terület - tehát ahova irodaháztól hivatali vagy egészségügyi célú épületen át üzletközpontig sok minden felépíthető -, amely jelenleg beépítetlen. Lehet aztán olyan eset, amikor a rendezési terv nem tenné lehetővé az adott be­ruházást, de az önkormányzat megváltoztatja az RRT-t. Ilyen kérésekkel az évtized elején so­kat bombázták befektetők a hi­vatalt, ma már kevésbé jellem­ző. Köszönhetően talán elsősor­ban annak, hogy mára nagyon megerősödött a civil szféra: az emberek, a környéken lakók nem hagyják, hogy mondjuk egy parkból építési terület legyen, így történt a Szent Anna-temp- lom előtti benzinkút tervével is: a lakosság - és a műemlékvédel­mi szakma - akadályozta meg. □ Van arra nézve utalás a szak- irodalomban, hogy egy hasonló méretű nagyvárosban mennyi ke­reskedelmi központ léte az „egész­séges"? A Dunántúlról már halla­ni híreket, hogy pár éve létesült plazákat zárnak be: túlbecsülték a forgalmat. • Nem ismertek efféle „sarokszá­mok”. Arról, hogy helyenként már tönkrement, vagy vegetál egy-egy hipermarket, mi is csak pletykaszinten hallottunk. Ahhoz tudnám hasonlítani, ami Miskol­con az ÖMV-féle benzinkutakkal történt a tapolcai elágazásnál. Az aggályok ellenére a beruházó hármat telepített egymás mellé. Aztán nem sokkal később az egyiket fel kellett számolnia. Ne­héz behatárolni, mire, illetve mennyire van felvevőkapacitás egy városban. Szálloda igen, üzletház nem Ha ifjabb beruházó akarna meg­jelenni Miskolcon, hol találna magának - irodaházának, üzlet- központjának, hipermarketjének- helyet a belvárosban? Ennek néztünk utána a városháza ille­tékes építészeti szakemberével. Dayka Gábor utca: - A város régóta szeretett volna építeni oda egy művészeti középisko­lát, és az egyházak is érdeklőd­nek. Üres terület, de meglehe­tősen keskeny. A Béke mozi mögötti terület:- Vegyes felhasználású terület, közel a főutcához. Most parko­lóként használják, ha épül oda valami, annak az RRT szerint kötelezően meg kell oldania a parkolás kérdését is. Nem hi­szem, hogy nagyáruháznak ké­ne ide bejönnie. Az ITC-székház tömbje (Cor- vin-Uitz Béla-Szemere utcák határolta telek): - Lehet, hogy épp itt létesül a közeljö­vőben nagyberuházás konferenciaközpont számára lenne ideális -, de nehéz lesz összhangba hozni az ITC épüle­tével. Corvin utca (a „hldház” és az Arany-Corvin között): - Jó lenne, ha beszegődne, iroda vagy kereskedelmi célú épület egyaránt elképzelhető ide, ma sebként éktelenkedik a város­képben. „Bazár”-tömb: - A Széchenyi utca homlokzata mögötti terü­let rehabilitációja során lesz­nek ugyan bontások, de na­gyobb terület csak egy helyen alakul ki, oda pedig parkoló­ház építését tervezi a város; nagyobb üzletház számára nemigen adódik hely. Dísz tér (a Városház tér és az Avas között): - A szakem­berek ezt nem is tartják tér­nek, mivel nincs minden oldal­ról térfallal lehatárolva. A hiány pótlására a banképület mögötti részen alkalmas volna egy olyan épület, amit az ön- kormányzat méltónak talál a hely szelleméhez. Egy szálloda például, vagy iroda, üzleti cél­ra kevésbé alkalmas. Más kér­dés, hogy a közvélemény el­lenállása nagyon erős a beépí­téssel szemben. MISKOLCIAK MONDJAK Miskolc-Hollywood Minden település városképét erősen meghatározzák a törté­nelmi városmag, illetve a belvá­ros építészetében megvalósuló célok és irányelvek. Miskolc Hollywoodot idézi, annak filmes díszleteit, melyet ebben a formá­ban eddig nem sikerült valódi értékekkel, valódi belső tarta­lommal megtölteni. A homlokzatok, utcafrontok mögött az emberi elesettség, a fizikai pusztulás minden jele fel­fedezhető. Az elmúlt évtizedek tapaszta­latai alapján nyugodtan elmond­ható: néhány sikeresen megva­lósított beruházás önmagában még nem képes gátat vetni az emberek rossz érzését kiváltó Díszlet, használaton kívül folyamatoknak. Miskolc belvá­rosának elszomorító helyzete nemcsak építészeti probléma, hanem gazdasági, szociális, tár­sadalmi kérdéseket is felvet, melyek megoldásában mindazok kudarcot vallanak, akik képtele­nek ezt a kérdést összetett prob­lémaként kezelni. Az irreverzibilisen megbom­lott tulajdonosszerkezet eredmé­nyeképpen új tulajdonosok, akiknek állagmegőrző kötelessé­ge - törvényi eszközök hiányá­ban - kikényszeríthetetlen, az ingatlanokra, lakásokra sokat áldozó, de a tulajdonosi szerke­zetváltásból kimaradt, elkesere­dett bérlők, és szociálisan hátrá­nyos helyzetű rétegek néznek far­kasszemet a forráshiány által kényszerpályára terelt városve­zetéssel. Az „üzletorientált”, „bevétel­motivált” várostervezés sem építészetileg, sem társadalmi közérzet szempontjából nem kifizetődő. A leszakadó, területileg ide koncentrálódó, helyzetükön önerőből javítani nem tudó réte­gek, szociális katasztrófája, a bérlakásaikba, bérelt üzleteikbe befektetők fokozódó egziszten­ciális szorongása, a jogi szabá­lyozatlanság mentén végbement tulajdonossá válás egyszerre van jelen minden házfalon, és együtt csak azt eredményezheti, hogy idegenné válik a város, ahol élünk. Erdős Attila szociológus Fasor a Szinva-partra Miskolc (ÉM) - Fakivágás, fa­sortelepítés volt a csütörtöki program Miskolcon, a Selyemréti lakótelepen. A zömmel három­négy emeletes társasházak, csalá­di házak alkotta környéken az utóbbi időre nagyon elöregedtek a fák. A városháza szakemberei nemrégiben kijelölték a kivágás­ra, gallyazásra ítélt növényeket. A munka tegnap az Éder György utca 4. szám előtt meg is kezdő­dött. Az önkormányzatnak a sza­bályok szerint rövidesen gondos­kodnia kell az eltávolított növé­nyek pótlásáról: az ígéret szerint a lakótelepet határoló Szinva patak partján fasort telepítenek. Tanösvény a Blikkben. Egy 3 és egy 6 kilométeres tanösvény kiépítését tervezi a bükkszentkereszti önkormány­zat. A segítő társszervezetek, erdőgazdaságok közreműködésé­vel tavasz végére elkészülhet a kirándulóút. Fotó: v.Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents