Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-09 / 34. szám
2001. február 9., péntek Miskolc és környéke 7 1 •’ • • ..........v ' ' ■ *.....■ , yjjiikolü h: | ITT ÉLÜNK Kilátás llpr a toronyból j Kiss László Felépült az a bizonyos tornyos ház a villanyrendőrnél. Előrebocsátom: minden új épületnek örülnünk kell, és örülünk is, hiszen szeretett városunk az utóbbi évtizedben nem éppen a dinamikus és látványos fejlődéséről lett híres az országban. Visszhangtalanul, a Jutottak még" kategóriájában zajlott le a város közéletében ez az igen fontos építkezés. A tornyos ház ugyanis a Miskolc szívének tekintett, mindenki randizóhelyeként és a miskolci köztudatban örök tájékozódási pontként számon tartott helyen áll - s nézhetjük most már akár évszázadokon át, azzal a tudattal, hogy nem volt igazán közünk a megszületéséhez. Ivem emlékszem arra, hogy az építést bárminemű jelentős, közfigyelmet kiváltó vita, a városlakók - szakértők és városszeretők - széles körében megszülető, nyilvánosság elé vitt, egymással megmérkőző gondolatok előzték volna meg. Úgy lett ott ház, hogy nem lett belőle a döntés előtt közügy: nekünk épült, de nem velünk. Pedig milyen nagyszerű alkalom lett volna, hogy a ház tervein túl, beszéljünk a városról, a jövőnkről, arról, hogy megbékélünk-e örökre vagy sem a hazai nagyvárosok közötti sereghajtó szerepünkkel. De hát nem így lett, s ebben mi, a média napszámosai sem vagyunk vétlenek. Az, hogy mi nem történt, egyébiránt tökéletesen jellemzi azt az álmos, mindent elfogadó miskolci létet, amelyben két választás között már régóta nem közbeszéd tárgya a város arculata, s az hogy milyennek szeretnénk látni mi, a benne lakók ezt a várost tíz év múlva. Ez a bizonyos belvárosi torony persze praktikus is lehet számunkra, hiszen a tornyokból messze szoktak nézni. Csak az a kérdés, hogy akarunk-e látni is. HÍRCSOKOR • Átadják a nyereményt. Átadja február 12-én az újharangodi iskolában a Generali-Providencia Biztosító Rt. képviselője a 100 ezer forintról szóló csekket. Az összeget az intézmény a biztosító pályázatán nyerte. • Hegyi futóverseny. Hegyi futóversenyt rendez Bükkszentkereszten a Zöld Sportok Klubja és a helyi önkormányzat február 17-én. A versennyel Dodóra, vagyis a néhai Tóth Dezső síelőre emlékeznek. Irányadó. Menj nyugatra - hirdeti a tábla. Mi van nyugaton, ami itt nincs? Talán nincs ennyi szemét? Fotó: Bujdos Tibor A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 414-022/212, 218, 230 e-mail: bujdos@inform.hu, szaioczi@inform.hu, wmitty@inform.hu Van még hová építeni a belvárosban Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - BAL) - Több nagyáruház, azaz a miskolci városképet nagymértékben meghatározó épület jelent meg az utóbbi években a borsodi megyeszékhelyen. Sok-e ennyi üzletház, vagy kevés? Van olyan, hogy telítődik tőlük egy település? Ha újabbak jönnek, vajon hol találnak nekik helyet? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a polgármesteri hivatal főépítészi kabinetjének tanácsosát, Albert Ágnest. • Miskolc hagyományos kereskedőváros - kellene hogy legyen koncepciója a kereskedelem betelepítésére. Még most sem késő ilyet kialakítani, bár jó lett volna, ha már a hipermarketek ide- települése előtt elkészül. Úgynevezett gazdaságfejlesztési koncepció létezik, de az nem ilyen szempontból közelíti a kérdést; azt hiszem, a kereskedelemmel csak szőrmentén foglalkozik. Ennek a következménye az, hogy amikor például a Plaza éveken át próbált „betörni” a városba, folytak az egyeztetések, olykor hiábavalónak tűnőén próbáltuk magyarázni, hogy milyen mélyreható hatása lesz a belváros életére az új komplexumnak. □ Mennyire érvényesülhetnek a városépítészeti szempontok? • Ezek a folyamatok az ingatlan- eladás, telekeladás szintjén folynak, az építészeti szempontok háttérbe szorulnak. A főépítészi kabinetnek a beépítésre vonatkozó érvei csak a szabályozás erejével támogathatók. Ha megfelel a beruházás az érvényes szabályozásnak, csak jelezhetjük, hogy milyen városképi, városrendezési, közlekedési problémákat látunk, amiket meg kell oldani. Sokan úgy vélik, az, hogy szép-e, jó-e egy épület, pusztán az ízlés körébe tartozik. □ Mit ajánlanak szívesebben a szakemberek áruháztelepítéshez: a külvárosi, vagy belvárosi helyszínt? • Mindkettő mehet. A belvárosba inkább a Szinvapark típusú létesítmény illik, mondjuk, a Plazának, már a saját filozófiájáPanoráma ból adódóan is, inkább a külvárosban lett volna a helye. A belvárosban jobban illeszkednek a kiskereskedelmi jellegű, a külvilág felé kirakattal forduló üzletek. A város szélén viszont elférnek a hatalmas raktáráruházak, és az elhanyagolt környezetre is élénkítő hatást gyakorolhatnak. □ Hogyan dől el, mi hova települ? • Ha egy beruházó jelentkezik, megnézzük a rendezési terveket, hova lehet építeni. Lehetne másképp is, például a városépítészeti „hiányhoz” keresni adott profilú befektetőket; ez a jelenleginél progresszívebb szemléletet igényelne. Van még számos olyan intézményi terület - tehát ahova irodaháztól hivatali vagy egészségügyi célú épületen át üzletközpontig sok minden felépíthető -, amely jelenleg beépítetlen. Lehet aztán olyan eset, amikor a rendezési terv nem tenné lehetővé az adott beruházást, de az önkormányzat megváltoztatja az RRT-t. Ilyen kérésekkel az évtized elején sokat bombázták befektetők a hivatalt, ma már kevésbé jellemző. Köszönhetően talán elsősorban annak, hogy mára nagyon megerősödött a civil szféra: az emberek, a környéken lakók nem hagyják, hogy mondjuk egy parkból építési terület legyen, így történt a Szent Anna-temp- lom előtti benzinkút tervével is: a lakosság - és a műemlékvédelmi szakma - akadályozta meg. □ Van arra nézve utalás a szak- irodalomban, hogy egy hasonló méretű nagyvárosban mennyi kereskedelmi központ léte az „egészséges"? A Dunántúlról már hallani híreket, hogy pár éve létesült plazákat zárnak be: túlbecsülték a forgalmat. • Nem ismertek efféle „sarokszámok”. Arról, hogy helyenként már tönkrement, vagy vegetál egy-egy hipermarket, mi is csak pletykaszinten hallottunk. Ahhoz tudnám hasonlítani, ami Miskolcon az ÖMV-féle benzinkutakkal történt a tapolcai elágazásnál. Az aggályok ellenére a beruházó hármat telepített egymás mellé. Aztán nem sokkal később az egyiket fel kellett számolnia. Nehéz behatárolni, mire, illetve mennyire van felvevőkapacitás egy városban. Szálloda igen, üzletház nem Ha ifjabb beruházó akarna megjelenni Miskolcon, hol találna magának - irodaházának, üzlet- központjának, hipermarketjének- helyet a belvárosban? Ennek néztünk utána a városháza illetékes építészeti szakemberével. Dayka Gábor utca: - A város régóta szeretett volna építeni oda egy művészeti középiskolát, és az egyházak is érdeklődnek. Üres terület, de meglehetősen keskeny. A Béke mozi mögötti terület:- Vegyes felhasználású terület, közel a főutcához. Most parkolóként használják, ha épül oda valami, annak az RRT szerint kötelezően meg kell oldania a parkolás kérdését is. Nem hiszem, hogy nagyáruháznak kéne ide bejönnie. Az ITC-székház tömbje (Cor- vin-Uitz Béla-Szemere utcák határolta telek): - Lehet, hogy épp itt létesül a közeljövőben nagyberuházás konferenciaközpont számára lenne ideális -, de nehéz lesz összhangba hozni az ITC épületével. Corvin utca (a „hldház” és az Arany-Corvin között): - Jó lenne, ha beszegődne, iroda vagy kereskedelmi célú épület egyaránt elképzelhető ide, ma sebként éktelenkedik a városképben. „Bazár”-tömb: - A Széchenyi utca homlokzata mögötti terület rehabilitációja során lesznek ugyan bontások, de nagyobb terület csak egy helyen alakul ki, oda pedig parkolóház építését tervezi a város; nagyobb üzletház számára nemigen adódik hely. Dísz tér (a Városház tér és az Avas között): - A szakemberek ezt nem is tartják térnek, mivel nincs minden oldalról térfallal lehatárolva. A hiány pótlására a banképület mögötti részen alkalmas volna egy olyan épület, amit az ön- kormányzat méltónak talál a hely szelleméhez. Egy szálloda például, vagy iroda, üzleti célra kevésbé alkalmas. Más kérdés, hogy a közvélemény ellenállása nagyon erős a beépítéssel szemben. MISKOLCIAK MONDJAK Miskolc-Hollywood Minden település városképét erősen meghatározzák a történelmi városmag, illetve a belváros építészetében megvalósuló célok és irányelvek. Miskolc Hollywoodot idézi, annak filmes díszleteit, melyet ebben a formában eddig nem sikerült valódi értékekkel, valódi belső tartalommal megtölteni. A homlokzatok, utcafrontok mögött az emberi elesettség, a fizikai pusztulás minden jele felfedezhető. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nyugodtan elmondható: néhány sikeresen megvalósított beruházás önmagában még nem képes gátat vetni az emberek rossz érzését kiváltó Díszlet, használaton kívül folyamatoknak. Miskolc belvárosának elszomorító helyzete nemcsak építészeti probléma, hanem gazdasági, szociális, társadalmi kérdéseket is felvet, melyek megoldásában mindazok kudarcot vallanak, akik képtelenek ezt a kérdést összetett problémaként kezelni. Az irreverzibilisen megbomlott tulajdonosszerkezet eredményeképpen új tulajdonosok, akiknek állagmegőrző kötelessége - törvényi eszközök hiányában - kikényszeríthetetlen, az ingatlanokra, lakásokra sokat áldozó, de a tulajdonosi szerkezetváltásból kimaradt, elkeseredett bérlők, és szociálisan hátrányos helyzetű rétegek néznek farkasszemet a forráshiány által kényszerpályára terelt városvezetéssel. Az „üzletorientált”, „bevételmotivált” várostervezés sem építészetileg, sem társadalmi közérzet szempontjából nem kifizetődő. A leszakadó, területileg ide koncentrálódó, helyzetükön önerőből javítani nem tudó rétegek, szociális katasztrófája, a bérlakásaikba, bérelt üzleteikbe befektetők fokozódó egzisztenciális szorongása, a jogi szabályozatlanság mentén végbement tulajdonossá válás egyszerre van jelen minden házfalon, és együtt csak azt eredményezheti, hogy idegenné válik a város, ahol élünk. Erdős Attila szociológus Fasor a Szinva-partra Miskolc (ÉM) - Fakivágás, fasortelepítés volt a csütörtöki program Miskolcon, a Selyemréti lakótelepen. A zömmel háromnégy emeletes társasházak, családi házak alkotta környéken az utóbbi időre nagyon elöregedtek a fák. A városháza szakemberei nemrégiben kijelölték a kivágásra, gallyazásra ítélt növényeket. A munka tegnap az Éder György utca 4. szám előtt meg is kezdődött. Az önkormányzatnak a szabályok szerint rövidesen gondoskodnia kell az eltávolított növények pótlásáról: az ígéret szerint a lakótelepet határoló Szinva patak partján fasort telepítenek. Tanösvény a Blikkben. Egy 3 és egy 6 kilométeres tanösvény kiépítését tervezi a bükkszentkereszti önkormányzat. A segítő társszervezetek, erdőgazdaságok közreműködésével tavasz végére elkészülhet a kirándulóút. Fotó: v.Cs.
