Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-09 / 34. szám
2001. február 9., péntek Kultúra 8 HIRCS • Francia sanzonok. A miskolci Alliance Francaise sanzonestet szervez a bábszínházba február 23-án este 6 órától. A dalokat Helene Carletti és Loic Fauche adja elő. • Szimfonikusok a városházán. A városházi esték sorozatában legközelebb, február 15-én, csütörtökön délután fél 6-tól a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad koncertet. A varázsköpeny újra mesél. Mire jó a varazsköpeny? A mesékben persze varázsolni, például láthatatlanná válni. A bábszínházban pedig: mesélni. Hiszen a Varázsköpeny újra mesél című előadására várja a legkisebbeket február 11-én, vasárnap délelőtt 10 órától a miskolci Csodamalom Bábszínház. Fotó: Dobos Klára Még bílják tűvel és cérnával, tudással Az Aranygyűszű jubileumi kiállítása tizenhárom tájkörzet népi motívumaiból A kiállított darabok mindegyike zsűrizett, díjazott Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - PB) - A hímzéssel járó hosszú és fárasztó munkát ma már nem sokan vállalják, az ózdi Aranygyűszű Népi Díszítőművészeti Szakkör tagjai azonban 25 éve készítenek népi hímzéseket. Ennek eredményeként látható tárlatuk - még a hónap közepéig - a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégiumban.- Otthon, Ózdon volt a 25 éves jubileumi kiállításunk karácsony előtt - kezdi a beszélgetést Holló Istvánná, az Aranygyűszű Népi Díszítőművészeti Szakkör vezetője. Ezt követően fogalmazódott meg több szervezet - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet, a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület és az Ózdi Bükk Művelődési és Vendéglátóház - képviselőiben, hogy a kiállított darabokat Miskolcra is elhozhatnánk. A Teleki Tehetséggondozó Kollégium pedig vállalta, hogy helyet ad ennek a népművészeti kiállításnak. Nem véletlen a kiállítás helyének megválasztása, a szervezők úgy vélik, egy tehetséggondozó kollégium igazán jó helyszín, hiszen diákjai érdeklődőek, fogékonyak, de rajtuk kívül természetesen bárki más is látogathatja a kiállítást, amely 13 tájkörzet népi motívumaiból ad ízelítőt. Láthatunk például matyó, nógrádi palóc, komádi, gömöri csomós, erdélyi, tardi stb. hímzéseket. A kiállított darabok mindegyike zsűrizett, a Zobor vidéki hímzés kivételével, amely különdíjas, a többi különböző bemutatókon, versenyeken mind dobogós helyezést ért el. Legtöbbjük hónapokig készült. Nem szeretnénk, hogy ezek a gyönyörű hímzések feledésbe merüljenek, jó lenne, ha tudásunkat átadhatnánk a fiatalabbaknak is. Most 15-en vagyunk a szakkör tagjai, mind idősebbek, ezért szükség lenne a fiatal utánpótlásra - magyarázza a vezető. Nem a pénz miatt készítik a hímzéseket, hanem egyszerűen azért, mert szeretik ezeket a népi motívumokat, és fenn akarják tartani a hagyományt. Nehéz helyzetben vannak, hiszen külső támogatást nem kapnak, így a hímzőfonaltól kezdve a térítők anyagán át a nevezési díjakig mindent saját zsebükből kell kifizetniük. Saját helyiségük nincs, az ózdi Árpád Vezér Úti Általános Iskolában kapnak termet hétről hétre. Ennek ellenére szép eredményeket értek el 25 év alatt, ezt a mostani kiállítás is bizonyítja. Holló Istvánná tavaly novemberben külön elismerésként a Népi Iparművészeti Tanácstól megkapta a népi iparművész címet.- Most sem pihenünk, mert a Kis Jankó Bori országos hímzéspályázatra készülünk, amelyen saját vidékünk motívumaival szeretnénk részt venni - mondta végül a szakkör vezetője. A „dallá lett” zeneszerző miskolci emlékei Glóriás angyalkák Fecske Csaba „Ott laktunk mi Ózdon, az iparváros szélén, az erdő mellett, a hegyen.” - kezdi Glóriás angyalkák című önéletrajzi ihletésű regényét Harkály Emil Elemér. A helyszín tehát pontosan behatározott, a leírtak alapján bárki fölkeresheti, a regény történéseinek helyszíne reálisan létező. Á történet sem fikció, megélt eseményeket elevenít föl az elsőkönyves író. Nem elhanyagolható tény, hogy Harkály Emil Elemér cigány származású. Áz ózdi cigánytelep életét vetíti elénk filmszerűen pergő eseményekben. Regényalakjai plasztikusak, igazi hús-vér emberek. Szociográfusi hitelességgel tárja elénk a cigányság életét, tárgyi és szellemi kultúráját, bepillantást enged a cigánylélek rejtelmeibe, hiedelemvilágába. A történések ideje, vagyis a regényidő az ötvenes évek, akkor volt eszmélkedő kisgyerek a mindenré nyitott, az élményeket habzsoló, a világot éppen birtokba venni szándékozó írónarrátor, aki nem egyszerű cigánylurkó volt, hanem a mindenki által félve tisztelt cigányvajda unokája. Ez a kiváltságosnak mondható társadalmi helyzet lehetővé tette az érzékeny kisfiú számára, hogy többet megismerjen a világból, mint hasonló korú és származású társai, hogy bepillantást nyerjen a magyarok életébe is. Harkály Emil Elemér az élőbeszéd természetességével, érdekfeszítően, lebilincse- lően tud mesélni. Igazi prózanyelvet teremtett, amelynek nemcsak dinamikája, hanem sajátos muzsikája is van. Prózaírói tehetségét bizonyítja alakjainak plaszticitása, pszichológiai hitelessége, elevensége. Megdöbbentő hitelességgel ir le például egy gyilkosságot, amit nagyapja, a vajda követ el önvédelemből a rátámadó árulóval szemben. ítéletvégrehajtás ez voltaképpen, egy más világ szigorú törvényei szerint. Katar- tikus olvasói élmény. Naturális és lírai részletek, álom és valóság, reális és szürreális harmonikusan váltogatják egymást, olykor a kettő közötti igen keskeny határ- mezsgyén járunk. A közelmúlt cigányirodalmából Lakatos Menyhért Füstös képek című regényét tudom említeni, amelyhez a Glóriás angyalkák mérhető kvalitásait tekintve. A könyv, miként a „fülszöveg” is említi, lírai énregény, egy kisfiú fejlődés- története, ugyanakkor pontos és hiteles képet fest az ötvenes évek cigányságának életéről. Egy különös érzékeny gyermek szemének optikáján keresztül látjuk az általunk kevéssé ismert mikrovilágot. Az olvasó hamar a bűvkörébe kerül, nem szívesen szakítja meg az olvasást, a dinamikusan sorjázó események láncolatát. Á recenzens sejti, vagy inkább csak reméli a könyv sikerét. Hogy a laikusok és irodalmárok, cigányok és nemcigányok körében egyaránt méltó fogadtatásra talál. (Felsőmagyarország Kiadó, 2000) Verdi-emlékkiállítás látható a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban Miskolc (ÉM - MG) - Giusep- pe Verdi halálának századik évfordulójára szerte a világon megemlékeztek az elmúlt napokban, s az idei évad operaeseményei közül is számtalan tiszteleg a művész emléke előtt. Miskolc nyári Bartók+Verdi operafesztiválja előtt már most is felidézhetjük az olasz zeneszerző alakját. A Miskolci Nemzeti Színház Rigoletto produkciója mellett az alkalmi tárlatoknak is helyt adó Színháztörténeti és Színészmúzeum várja kiállításával a hónap közepéig a Verdi-rajongókat. A színház és a Miskolci Galéria által közösen szervezett emlékkiállításon az életmű sokszínűségét Kosárik Nándor lemezgyűjteményének reprezentatív darabjai jelzik. A kulisszák mögötti műhelytitkokba is bepillantást engednek a korábbi Verdi-produkciókhoz készült makettek - köztük a Rigolettoé, amelyet az előadás rendező-karmestere, Kesselyák Gergely maga készített. A színház repertoárján is szereplő Traviata világát, s benne a pezsgőáriát jelképezi a miskolci bemutató néWM Ei Pezsgőária - a miskolci Traviata jelmezeiben Fotó: Dobos Klára hány jelmeze. Plakátok, s régi fotók idézik az ötvenes évek operaelőadásait, az 1953-as Trubadúrt és az 1954-es Rigolettot. Az Orosz György rendezte operák fényképfelvételein felfedezhetjük az ismert prózai színészt, Némethy Ferencet, aki pályáját az Operaházban kezdte, színházunkban annak idején Luna gróf illetve Marullo szerepét énekelte.- A kiállítás részét képezi a Miskolcon újra kibontakozó operakultúrának - hangoztatta a tárlatot megnyitó Emődi Gyula, a miskolci operabarátok egyesületének elnöke, s a zeneszerző életútját méltatva kiemelte: Verdi operáinak középpontjában az ember áll - erényeivel, hibáival, gyorsan múló boldogságával... Tánclépésoktatás felsőfokon - és a közelben A Nyíregyházi Főiskola a Magyar Táncművészeti Főiskola konzultációs központja Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - A tánc tanulható, a tánc tanítható. A megyében alap- és középfokon is oktatják. Aki azonban felsőfokon szerette volna elsajátíttatni a táncnak valamely válfaját, annak a fővárosba kellett utaznia. Eddig. Miért kellene annyi táncművész? Ám miért ne kellene még több, jól képzett táncpedagógus? A hivatott szakmai háttér és az igény adva volt ahhoz, hogy a Nyíregyházi Főiskola konzultációs központja legyen a Magyar Táncművészeti Főiskolának, s decentralizálódjon ezzel a felsőfokú táncpedagógus felkészítés. Az első fecskék Most másodévesek azok az első fecskék (harmincötén vannak), akik két és fél év múlva megkapják tánc-, méghozzá néptánctanári diplomájukat Nyíregyházán. De a főszervezők, dr. Szabó Antal, a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészet- és Művészettudományi Karának oktatási főigazgató-helyettese és Demar- csek György, a Nyírség Tánc- együttes vezetője (maga is a budapesti táncművészetin szerzett külön oktatói végzettséget a tanári mellé) a tapasztalatokból, az információkból azt a következtetést szűrték le, hogy lehetne még továbbfolytatni. így szeptemberben, ha elegendő érdeklődő lesz, a néptánc mellett, vagy ideiglenesen helyette, modern társastánc-tanárokat is képeznének. A gyakorlat azt bizonyltja, hogy sokan nagyon jól táncolnak (a felvételizőknek igazolni kell öt év táncos előéletet), jól tanítanak vagy tanítanának, csak hiányzik a papír. Írásbeli táncból Különben felvételizniük kell azoknak, akiknek álma a tánctanárság, írásbeli és gyakorlati felkészültségről is számot kell adni. A karnak az a koncepciója, hogy a lehető legideálisabb az, ha egy speciális ismeret és készség egymásra, rendszerbe épül az alapoktól a legmagasabb szintig, ezért is kínálták fel a partnerséget a táncosok törekvéséhez, s kapcsolták az ének tanszék munkájához a táncos levelező szakot. Nem beszélve arról, hogy egyszerűbb néhány tanárt utaztatni, mint tucatnyi hallgatót Budapestre. Mostani diákjaik a hétvégéket töltik a főiskolán, közöttük is található már borsod- abaúj-zempléni diák, de Hajdúbihari is, sőt van pedagógusjelölt a Dunántúlról is. Táncosok a Szemerében. Nyíregyházán tanulhatnak tovább. Fotó: b t.
