Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-17 / 14. szám
2001. január 17., szerda Miskolc és környéke 7 • Megnyitják. A bükkszentkereszti üveghuták működését bemutató épületet, építményeit a tervek szerint idén, augusztus 20-án adják át. A hegyi településen megvalósuló beruházás révén a bükki üveghuták történetét is megidézik majd. A létesítmény a már meglévő üvegmúzeummal teljes képet ad e régi mesterség itteni körülményeiről. • Nagy érdeklődés. A nemrégiben megjelent „Onga XX. századi története fotók tükrében" című könyv iránt sokan érdeklődnek. A kötet anyagának összeállítását másfél éves gyűjtő munka előzte meg. A sok száz fotóból összesen négyszázat válogattak ki, melyek szerepelnek e könyvben. • Szociális térkép. Felsőzsolcai szociális helyzetet tükröző térkép készül el február végéig. Ez a tanulmányterv tartalmazza a település mindazon adatait, melyek tartalmazzák a város szociális vonatkozású adatait. Peremkerületek Nagy Zoltán Az elmúlt hetekben kilenc alkalommal foglalkoztunk Miskolc peremkerületeivel e rovatban. Lehetett volna másképpen is tagolni, bemutatni e városrészek életét, de végül is követtük az önkormányzati képviselői körzeteket, és leginkább e képviselők „szemüvegén" keresztül láttatni múltat, jelent s jövőt. A beszélgetések arról tanúskodnak, hogy a különbözőségekkel együtt hasonlóságok, azonosságok is mutatkoznak a körzetek életében. Általánosnak mondható tendencia a kettős kötődés erősödése, a nagyvároshoz való tartozás tudatának fejlődése mellett élénkül a hagyományaik ápolásának, a saját arculat markánsabb formálásának igénye. Tendencia a lakosság keveredésének folytatódása is, csak amíg a korábbi években a falvakból az iparba, bányákba beáramló munkaerő megtelepedése volt a jellemző, újabban a város belső részeiből telepszenek ki a kertes családi házba kívánkozó, azt megtehető polgárok. Tanulságos a törzsökös és az újonnan települt peremkerületiek egymásra találása a köz érdekében, és a helyi lokálpatriotizmus felélesztésében. Peremkerületek? - nem is igazán jó az elnevezés, vitatták némelyek beszélgetéseink során. Egyenrangú miskolci polgárok valamennyien és nem másodrangúak, arányosan kell tehát részesülnie a város külső övezeteinek is a közös pénztárcából. Merthogy úgy érzik: hamarább takarékoskodnak az ő rovásukra, mint a belső részekére. Ezzel együtt elvárják a nagyobb figyelmet gondjaik iránt, egyben a nagyobb beleszólás jogát is, amikor lakóhelyük sorsának alakulásáról döntenek. Még él az emléke az egykori önállóságnak, amikor még külön községek voltak a mai peremkerületek, pontosabban azok egy része. Ezt a múltat nemigen akarják visszaállítani, de igénylik a nagyobb beleszólás jogát, például részönkormányzati megoldással is. Igaz, alkalmasint akár kellemetlen lehet szembesülni az igényekkel, kivált, ha gyér a kassza tartalma, de az igénynek, az igényességnek inkább örülnünk lehet, mintsem bosszankodni. Keserűségre igazában az ad okot, ha az emberi lét igényminimuma alatt élők sorsával szembesülünk. Sajnos még nem elhanyagolható a számuk, időszámításunk harmadik évezredének küszöbén sem. Az oldalt írta: Mészáros István telefon: 20/326-5966 Szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@inform.hu A jó postagalamb visszajár gazdájához A világháborúban hírszerzésre használták a szárnyas postásokat Igen értékes jószágokról van szó Felsőzsolca (ÉM - SZIA) - A Felsőzsolcai Postagalamb Egyesület a közelmúltban galambbemutatót tartott a helyi Művelődési Házban. A kiállítás alkalmával a legeredményesebben szerepelt szárnyas postásokat tekinthették és vásárolhatták meg az érdeklődők.- Az 1962-ben alakuLt egyesületnek a környező települések postagalambászaival együtt mintegy 32 tagja van. A felső- zsolcaiakon kívül az arnótiak, az alsózsolcaiak együtt versenyeztetik galambjaikat. Nem kis sikerrel. A Miskolc és Környéke Postagalamb Egyesületeinek Területi Szövetségén belül működve az elmúlt év legeredményesebb egyesületének bizonyultak a felsőzsol- caiak - mondja Simárszki István az egyesület elnöke, aki foglalkozása szerint a Borsod Volán Rt. autóbuszvezetője. Szinte kérdés nélkül meséli a postagalambok kalandos történetét. Elárulta: a galambok ezen fajtáját az 1800-as években több galamb keresztezésével tenyésztették ki Belgiumban. Valamikor - mint azt a neve is mutatja - postai szolgálatra használták őket.- Az I. világháborúban igen elterjedt volt a postagalambok használata, amikor is e madarak katonai tulajdonban voltak, vagyis be voltak sorozva. Ezek a mozgó galambdúcok vitték a lábukhoz rögzített üzeneteket egyik helyről a másikra. Svájcban a magas hegyek miatt még ma is gyakran használják a levelezés ezen formáját - teszi hozzá az elnök. A postagalambokat versenyszerűen reptetik, melyet komoly felkészülési, edzési időszak előz meg. Idén Magdeburgba vitték a felsőzsolcai galambokat. A 800 kilométeres távolságot négy és fél óra alatt tette meg az egyik felsőzsolcai galamb.- A galambokat a versenyzésre igyekszik mindenki formába hozni. Több módszer is létezik erre. Van, aki a természetes módszerre esküszik. Ez az, amikor tojásait költi a madár. Ilyenkor a fiókáihoz való ragaszkodás miatt gyorsabban repül vissza a madár a dúcba - fejter geti Simárszki István. Szavaiból kiderül a galambokat 5-6 éves korukig reptetik, mert utána már kiöregednek, lassulnak. Végül kiderül az is, egy többszöri versenygyőztes galambért akad, aki több tízezer forintot is áldoz. Sőt, olimpiagyőztes postagalamb nem kevesebb mint 5 millió forintért is gazdára talált már. A kiállítás ideje alatt sok érdeklődő tekintette meg a ketrecbe zárt postásokat. Olyan nézelődő is akadt, aki üres kézzel jött. de jó néhány postagalambbal távozott abban a reményben, hogy ha az ára vissza nem is térül, az legfeljebb - visszarepül. Sajóládon köszöntötték az időskorúakat Egy egész délutánt betöltő műsorral kedveskedtek a településen élő nyugdíjasoknak Sajólád (ÉM - SZIA) - A hagyományoknak megfelelően az elmúlt év végén is megrendezték az öregek Estjét Sajóládon. Az eseményt a testület kulturális bizottságával karöltve a helyi iskola és óvoda szervezte. A rendezvénynek már sokadik alkalommal ad helyet a Fráter György Általános és Zeneművészeti Iskola. Szükség is van az aulára, hiszen ilyenkor mindig megtelik - mondta Varga István polgármester, aki hozzátette, mintegy 381 meghívót küldtek ki az idős lakosoknak, akik közül közel 300- an el is fogadták a meghívást. Az Öregek Estje néven ismert programon adták át a vendégeknek, a testület döntésének megfelelően, azt a 2500 forintot, melyet az év végi kiadások enyhítésére szavaztak meg a képviselők.- A képviselőtársaimmal egyetemben úgy vélem, a pénz mindenkinek jól jött. Főleg az olyan embereknek nagy segítség volt ez, akik kis nyugdíjból élnek. Örömömre szolgált, hogy az ön- kormányzat kasszájából, ha kis pénzt is, de adni tudtunk. Nem beszélve a műsorról, melyre nagyon készültek az intézmények. Az est keretén belül köszöntötték a település két legidősebb polgárát, Bahor Imrénét, aki 1910-ben valamint Gorgyán Józsefet, aki 1911-ben született. Ők a jókívánságok mellett egy kis ajándékcsomagot is átvehettek. A köszöntések sora azonban itt még nem ért véget. Varga István polgármester meleg szavakkal köszöntötte Dr. Balpataki Béla plébánost, aki már 25 éve szolgál Sajóládon. A plébános elmondta, Istennek ad hálát, hogy ilyen vallásos helyre került és hogy erőt adott arra, hogy szolgáljon. Erre a legjobb példa mondta -, hogy amióta dolgozik, egyszer sem maradt el a szentmise. A karóra pedig, amit ajándékként a polgármestertől vett át a jövőre nézve: biztosíték. „Csak mindig járjon jól!” - tette hozzá mosolyogva. Ezt követően az iskola tánccsoportja Sárközi, Rábaközi táncokat, valamint Szatmári csárdást adott elő, melyet az iskola tánctanára, a Zsolca néptáncegyüttes vezetője, Farkas Attila tanított be a tanulóknak. A vendégek végül a nagycsoportos óvodások előadásában tekinthettek meg egy Betlehemes jelenetet. Téli szabadidős programra nyertek pénzt Kétszer kétnapos kirándulást szervez a tanítónő az általános iskolásoknak Alsózsolca (ÉM - SZIA) - A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványhoz beadott sikeres pályázatnak köszönhetően az alsózsolcai fiatalok hat hétvégét magában foglaló téli szabadidős programsorozaton vehetnek részt az elkövetkezendő hétvégéken. Az elmúlt évtől Alsózsolcán ifjúsági referensként is dolgozik Ézsöl Katalin tanítónő, akinek feladata, hogy a helyi ifjúság szabadidős tevékenységéhez hasznos programokat szervezzen. Eddig már többször volt játszóház, diszkó és madár megfigyelés a Sajó parton. Az ő közreműködésével tartottak karácsonykor ruhagyűjtést és meghívására karácsonyi hangversenyt adott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekara. Nagy megmérettetés volt számára a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványhoz benyújtott pályázat, hiszen mint kiderült ez volt az első pályázat, amit írt. Nem dolgozott hiába, hiszen 150 ezer forintot nyert. Az összegből kétszer kétnapos kirándulást szervezek a Fónagysági Oktatási Központba. Az egyik alkalommal azok az általános iskolások mennek majd a Hermanból és Benedekből, akik dráma és színjátszó foglalkozásokra járnak, azt követően pedig a helyi Ifjúsági Táncklub vesz részt a programban. Természetesen, aki oda nem fog eljutni sem kell szomorkodnia, hiszen szervezek még korcsolyázást és kirándulásokat, melyekre mindenkit már most sok szeretettel hívok és várok - mondja Katalin. Mint azt elárulja a pályázatnak csupán egy szépséghibája volt, ami időközben elhárult.- A nyert összeget csak akkor tudjuk majd felvenni, ha teljesítjük a vállaltakat és mindezt számlával igazoljuk. Megkerestem Horváth János polgármester urat, aki készséggel felajánlotta segítségét. Megelőlegezte a szóban forgó összeget, így neki köszönhetően a gyerekek téli programja megvalósulhat. A műemlékek megóvásáért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18 műemlék van állami tulajdonban a Széchenyi- terv kastély-programján belül az elkövetkezendő években négy kiemelt műemlék rekonstrukciós céljaira fordíthatók nagyobb összegek. így a Diósgyőri várra 4 éves intervallumban 450 millió, a füzért várra 7 évre 300 millió forintot lehet felhasználni. Hasonló összegek jutnak a boldogkőváraljai és a regéci várakra is - tájékoztatta lapunkat Újfalvi Lajos, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság B.-A.-Z. megyei kirendeltségének vezetője. Fotó: Bódisz A.
