Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-04 / 283. szám

2000. december 4., hétfő Aktuális / Hirdetés 6 • Mikulás bábosokkal. Mikulás napi báb­színházi rendezvényt tartottak vasárnap délután a tiszaújvárosi Derkovits Művelő­dési Központ színháztermében. A Hajcihő Bábcsoport mutatta be a Mese a két kis borzról című előadását. Az előadás után a Mikulás meglepetéssel várta a gyerme­keket. • A rivaldában Balázs Pali. Nem adom kölcsön a szívem címmel Balázs Pali ad koncertet a tiszaújvárosi művelődési köz­pont színháztermében december 7-én, csütörtökön este hét óra kezdettel. A Surányi Karácsonyi vására Kazincbarcika (ÉM) - Ma reggel kilenc órakor sajtótájékoztatót tartanak Kazinc­barcikán, amelyet a Surányi Endre Szak­képző Iskola integrált kereskedő, reklám - marketing ügyintéző szak tanulói rendez­nek a Surányi Karácsonyi Vásár ünnepé­lyes megnyitásának alkalmából. A cél az, hogy a sajtó segítségével megismertessék azt a munkát, amelyet majd tanulmányaik elvégzése során élesben a munkahelyen is végezni fognak. A barcikai Surányi Endre Szakképző Iskola tanirodájában megtar­tandó eseményen jelen lesz Szatmáriné Szabó Erzsébet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ka­zincbarcikai képviselet vezetője, az Ipar­kamara kazincbarcikai képviseletvezetője, Vattay József, a Surányi Endre Szakképző Iskola igazgatója, az iskola integrált keres­kedő, valamint a reklám - marketing ügy­intéző szak képviselői. A sajtótájékoztatót követően délelőtt tíz órakor kerül sor a vásár ünnepélyes megnyitójára - közölte lapunkkal Riczu Zsanett, az integrált ke­reskedő osztály képviselője. 200 településnek Budapest (ÉM) - Több, mint hatvan te­lepülés képviselőinek rendezett szak­mai találkozót a Soros Alapítvány a na­pokban Budapesten, a Marczibányi téri Művelődési Központban. A résztvevők szakértők segítségével megis­merhették, miként tudja egy település kö­zössége felvázolni a helyi problémákat és milyen lehetőségek rejlenek az ott élő em­berek összefogásában, s a települési egész­ségterv alapján felvázolt cselekvési prog­ramban való aktív részvételében. Az elmúlt három évben pedig mintegy hatszáz telepü­lés készítette el egészségtervét a Soros Ala­pítvány felhívására, közülük több, mint 200 kapott összesen 100 millió forint támogatást ennek megvalósításához. 2001. március 1-i beküldési határidővel immár hatodik alka­lommal, ezúttal utoljára kapnak lehetőséget a települési önkormányzatok, a helyi civil szervezetek vagy egyes magánszemélyek er­re a célra szerveződő csoportjai, hogy kü- lön-külön, illetve együttesen elkészítsék te­lepülésük egészségtervét (állapotleírás és cselekvési terv). A program tervezett kerete 20 millió fo­rint, melyet olyan egészségtervek megvaló­sítására osztanak szét, amelyek a települé­sen élő emberek életminőségének, egészégi állapotának javulását szolgálják, s megvaló­sításuk a pályázó település lakosságának összefogásán, aktív részvételén alapul. Ezek a megvalósuló programok elősegítik a kö­zösségek kialakulását, illetve megerősödé­sét, s olyan folyamatokat indítanak el, ame­lyek a pályázati támogatás megszűntét kö­vetően is életképesek maradnak. Szó esett a települési egészségterv pályázati program­járól (Belia Anna, Soros Alapítvány). Előadás hangzott el a Mi az egészségterv, - s mi nem az? (dr. Tistyán László, Fact Ala­pítvány) címmel. Hogyan készítsünk egész­ségtervet? - lépésről-lépésre (dr. Füzesi Zsu­zsanna, Fact Alapítvány) címmel gyakorlati tanácsokat kaptak a jelenlévők. A követke­ző előadás címe Egészségterv megvalósítá­sának társadalmi bázisa, szervezeti és pén­zügyi erőforrások (Mura-Mészáros Levente, Együtt Egészségesen Egyesület) volt. A kulcsproblémák kiválasztása az egészség- terv összeállítása során című témában dr. Ivády Vilmos (Fact Alapítvány) fejtette ki álláspontját. A további program így alakult: Egy település egészségterve és cselekvési programjai (Szanyi Lászlóné polgármester, Levelek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Nehézségek a pályázatok elkészítése során (dr. Füzesi Zsuzsanna, Fact Alapítvány). Gondok a hőfogyasztás elszámolásával Januárban kezdik a nem fizető lakók fűtésének kikapcsolását Sárospatakon Januártól ajánlott viselet a kiválasztott nemfizetőknél: télikabát bundás sapkával, hideg- radiátorral, vagy anélkül Fotó:Vincze Tamás Sárospatak (ÉM-VT) - A sá­rospataki TÁVHŐ kintlévősé­ge 27 millió forint, és évről- évre az árbevétel 5-6 százalé­ka az elmaradás. Ez azt jelen­ti, hogy 4-5 millió forint nem folyik be a szolgáltató kasz- szájába, ami éppen a mini­mális fejlesztések összege. A sárospataki TÁVHŐ Kommu­nális Szervezet (TÁVHŐ) türel­me - úgy tűnik - elfogyott. Nem kívánja tovább görgetni a ’92 óta halmozódó tartozásokat, és a sokszor évekig húzódó bírósági eljárások mellett él szolgáltatói jogával: a tartósan nem fizető la­kók radiátorait kikapcsolja. La­punk megtudta Tóth József igaz­gatótól, hogy egy, máshol már alkalmazott módszer segítségé­vel akár a szomszéd lakásból is el tudják zárni a radiátorokat. A fűtésből kikapcsolt lakást nem terheli tovább a hődíj, tartozá­sát csak az alapdíj növeli to­vább, ami egy 50 négyzetméte­res lakásnál kétezer-ötszáz fo­rint körül van, havonta. A TÁVHŐ igazgatója elmondta: a kikapcsolásokra elsősorban azoknak kell számítani, akik több százezer forint tartozást halmoztak fel, vagyis évek óta nem fizetnek. Ugyanakkor Tóth József szomorú ténynek tartja, hogy a tartozók többsége anyagi helyzete miatt nem képes fizet­ni. Itt a kis nyugdíjból, segé­lyekből élő lakókról van szó. Itt kellene, hogy belépjen az önkor­mányzat szociális helyzetet fel­mérő szerepe. A TÁVHÖ-nek ugyanis nincsenek hivatalos adatai azokról, akik nem fizet­nek. így ők csak az adósság mértékét látják, az pedig nem ad információt a fizetési hajlan­dóságról, és a vagyoni helyzeté­ről - mondta el Tóth József. A fizetés alapja ma már a la­kások jelentős részében a költségmegosztó szerinti elszá­molás, aminek lényege: az épü­letbe bejövő hőmennyiséget mé­rik, és szétosztják az egyes radiá­toroknál mért fogyasztási aránnyal. Patakon van olyan épület, melynél a kiszámlázott hődíj - szomszédos lakások ese­tében - négyszeres. Györgyi Bé­la, aki még a sátoraljaújhelyi távhő-szolgáltató cég igazgatója­ként az egyedi mérést megvalósí­totta, négyéves tapasztalaton ala­puló véleményének adott hangot. Megjegyezte, hogy a legkirívóbb esetben is legfeljebb másfélszeres volt a mért különbség. De ez is az átlag, és egy nagyon rossz adottságú, másik épületben lévő lakás esetében fordult elő. Györ­gyi Béla szerint négyszeres kü­lönbséget a fogyasztási szokások nem indokolnak, itt az elszámo­lási rendszerben lehet valami­lyen hiba. Ha viszont ez igaz, a sokat emlegetett egyedi mérés akár még tovább ronthatja a fize­tési morált. Mivel közben átér­tünk Sátoraljaújhelybe, ezért ott beszéltünk, távfűtést „élvező” olyan lakóval, akinek lépcsőhá­zában két „renitens” lakástulaj­donos összesen negyvenezer fo­rint tartozást halmozott fel. J. B. elmondta: a második havi elma­radást követően azonnal cédula jelent meg, a lépcsőházban az összes lakó felháborodására: há­rom napon belül az illetők ren­dezzék tartozásukat, különben radiátor nélkül töltik a telet. En­nek érdekében tartózkodjanak is otthon, hogy a szolgáltató elvi- hesse a fűtőtesteket. Mellesleg az intézkedés az ő érdeküket szol­gálja, vagyis hogy ne halmozód­jon tovább a tartozásuk - olvas­hatták az illatos levélkén. A tör­ténet vége happy end lett, mert az illetők - a burkolt kipellengé- rezést követően - fizettek. Emberileg elfogadhatatlan a kizárás Újhelyben a szolgáltatást a Zemplén-Abaúj Gázszolgáltató Rt. (ZAB) végzi. A cég ügyvezető igazgatója kérdésemre elismer­te, hogy a városban már szerel­tek le radiátorokat, olyanoktól, akik több hónapja tartoznak. Ezek után azt kérdeztem Rakonczai Lászlótól, mennyi a több hónap: kettő, vagy tizenket­tő? Ő erre azt felelte, nem isme­ri a konkrét ügyeket, de a ZAB üzletszabályzata pontosan meg­határozza, milyen feltételekkel lehet élni a kikapcsolás és a me­legvíz-korlátozás eszközeivel. Emberileg viszont elfogadhatat­lan szerinte, hogy egy-két hóna­pos tartozás miatt valakit kizár­janak a szolgáltatásból. A lakók szerint viszont az ő érdekeik he­lyett a ZAB a saját, anyagi érde­keit védi. Megszokta, még köz­műfejlesztő korából, hogy a nagy gázberuházások idején rendelkezett komoly, hatósági jogosítványokkal. így ma nehe­zen viseli, ha packáznak vele. Nehéz kérdés, hogy a fogyasztók érdekeit talán jobban szolgáló, eddig engedékeny sárospataki TÁVHŐ, vagy a ZAB árbevételt mindenáron erőszakoló, sok la­kó szerint arrogáns magatartása a jobb. A nemrégiben megtartott képviselő-testületi ülésen a ZAB első embere szájából elhangzott hitvallás szerint: - A szolgálta­tás igénybevétele nem kötele­zettség. Ezt értem, de ha a sors engem távfűtéses lakásba so­dort, és nem tudom fizetni a magas díjakat, akkor mit te­gyek? Gondoljak erősen a tró­pusi nyárra? Hátha ettől felme­legszik nemcsak a lelkem, de a testem is... Lapunk megkérdezte dr. Vágner Béla ügyvédet az eljárás­sal - a radiátor leszerelésével kapcsolatosan. Ő válaszában el­mondta: - A radiátor a lakás tar­tozéka. Ha saját tulajdonú, akkor a polgári jogi szempontból aggá­lyos lépésre (nem fizetés) egy másik, jogon kívüli eszközzel vá­laszol a szolgáltató: a tulajdont viszi el. Bérlakás esetében még bonyolultabb a helyzet: ott a bér­beadót fosztják meg tulajdonától, ráadásul a tudta nélkül. Jogilag az olyan eljárás sem megenged­hető, hogy levágják (de nem vi­szik el) a lakó tulajdonát képező radiátort a hálózatról, mert a visszakapcsolás költségei a lakót terhelik. Ezt meg lehet érteni olyan esetben, ahol például az áramszolgáltatóé az áram vétele­zésére szolgáló mérőóra. De itt nem erről van szó - fejtette ki ál­láspontját Vágner Béla. Együtt búcsúztatják az évezredet Szerencs (ÉM - SFL) - Javá­ban tartanak már Hegyalja ka­pujában, Szerencsen a Zempléni Szilveszter elnevezésű program- sorozatnak az előkészületei. A dr. Kupa Mihály független or­szággyűlési képviselő elnökleté­vel vezetett, kilencvenkét tagte­lepülést számláló Zempléni Tele­pülésszövetség minden esztendő­ben szervez egy közös bulit a térségben élők számára. Az elmúlt évben a karácsonyt ünnepelték együtt a zempléniek, most pedig az új évezredet kö­szöntik a hegyaljai város sport- csarnokában, illetve a szerencsi Rákóczi - vár kertjében. A ren­dezvényen Balázs Pali koncertjé­re, szerencseleves kóstolására, tű­zijátékra, és számos meglepetésre számíthatnak majd a résztvevők. Az új évezredet, illetve az új évet, és az e vidéken lakókat - amit korábban az Ifjúság Évének titu­lált a Zempléni Településszövet­ség vezetése - természetesen dr. Kupa Mihály köszönti. Lövészet és terepgyakorlat a harsányi lőtéren Harsány (ÉM - UJ) - A Miskol­ci Rendészeti Szakközépisko­la használatában áll jelenleg a harsányi lőtér. A több tíz­hektáros terület lő- és terep- gyakorlatok lebonyolítására egyaránt alkalmas. Bár a köztudatban harsányi lő- térként terjedt el a terület ne­ve, a községnek nincs köze a gyakorlótérhez. Mint Fehér Ernőtől, a Ren­dészeti Szakközépiskola gazda­sági osztályvezetőjétől megtud­tuk, a lőtér a Magyar Állam tulajdonában, a Belügyminisz­térium kezelésében és az isko­la használatában áll. Lassan már három éve, 1998. január 1- jétől vették át a korábbi hasz­nálótól, a honvédségtől. A területet A és B biztonsá­gi zónára osztották. Üzemelte­tését és felügyeletét egy lőtér- gondnok látja el. Elvileg nyílt területről van szó, de a tapasz­talatok szerint - például gom­bázni - sem járnak oda a kör­nyékbeliek. A gyakorlótér pisztoly, géppisztoly és maxi­mum géppuska-lövészeti gya­korlásra alkalmas. Az éleslövé­szet előtt harminc nappal ko­rábban értesítik a biztonsági zóna lakosságát. A lőgyakorlatok előtt min­den alkalommal megszólaltat­ják a szirénát és figyelőponto­kat, biztonsági őrséget állíta­nak fel, nehogy bárki is vélet­lenül betévedjen a területre. Az iskola egyébként bizo­nyos kártalanítást fizet azok­nak, akiknek telkük a veszé­lyeztetett zónában található - mert az éleslövészet idején ter­mészetesen nem dolgozhatnak a földjükön.- Amióta a használatukban van a harsányi lőtér - mondot­ta Fehér Ernő - a biztonsági szabályok betartásával nem volt gond. Lövészetet a területre beté­vedő ember miatt még nem kellett helyreállítani és baleset sem történt az egyéb­ként igen veszélyes gyakorla­tok során. Háló-hely B»ck A<Mn»ss:(rj © C Öl ® © (£ Á a' & Rtfr*«h Hóm* 3**rch M*il Favorit** Ur*f*r Smalltr Pr*í*r*net* http://Www.borsodweb.hu/cgl-bin/index.cgi Egy különös, ám koránt­sem egyedi problémára világít rá „Miskolc első önálló internet-szolgál­tatójának" honlapja (hogy mitől önálló, és mások miért nem azok, nem derül ki). Neveze­tesen: ok nélkül miért kell olyan nyitóképet tervezni, ami nem fér rá a képernyőre? 1 Márpedig számos webdesigner ezt teszi. Van, amikor okkal: ha a site elrendezése alapvetően vertikális, az újabb szerkezeti elemek szépen egymás alatt (észak-déli irányban) helyezkednek el. De ha nem? Ha a kép tényleg csak puszta nyitólap, csak a menüsor mellé szánt illusztrációul szolgál? Mire jó, hogy az egész kompozíciót csak akkor láthatjuk át (ha nem, az sem minden esetben tekinthető az egyetemes művészettörténet múlthatatlan veszteségének), ha a le-fel gombbal ugrálunk, le-fel? Vagy fel-le? Pedig a Borsodweb home page-e grafikailag rendben is lenne, a formatervezés asszociatív alapeleme egy távközlési antenna (mégse lehet egy szigetelt kábelI), aminek kékes látványát egy céglogós flash- animáció igyekszik feldobni. A két menü egyikének baja, hogy apró - ez sem egyedi hiba -, azaz pokolian kell igyekezni, hogy az ember beletaláljon a klikkeléssel (a sokdioptriás nagymamák körében tán ezért is kevésbé elterjedt a szörfölés). Van viszont sitemap, ami dicséretes, és akad hírrovat is, ami csak egy hónap késésnél tart. A hozzá mellékelt (beszkennelt) fénykép viszont kifogástalan. BAL ISZIK-MMYIRORSZáCi#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents