Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-04 / 283. szám

2000. december 4., hétfő H '-J­Gazdaság 7 í t A'VÁ :t (i) ö v'í A i’, i) — ............................................... ■_________!__ december 5.____________________________ Bevallás/adatszolgáltatás: Gyakoribb áfa december 12. Befizetés/támogatásigénylés: Áfa gyako­ribb áfaengedély alapján; az elővő havi ki­fizetésekből a munkáltató által levont jö­vedelemadó-előleg, a kifizető által levont jövedelemadó és jövedelemadó-előleg; ki­fizető által levont osztalékadó; kifizető ál­tal külföldi személytől levont adó; kifizető által termőföld-bérbeadási jövedelem után levont adó; a munkáltató, kifizető ál­tal levont egészségbiztosítási és nyugdíjjá­rulék; a munkáltató, kifizető tb-járuléka; társas vállalkozás baleseti járuléka; tételes, illetve a munkáltató és a kifizető százalé­kos egészségügyi hozzájárulása. Felemás helyzet az élelmiszeriparban Budapest (MTI) - Felemás helyzet ala­kult ki az élelmiszeriparban, ugyanis beszerzési költségei mintegy 16 szá­zalékkal növekedtek, miközben érté­kesítési árai csupán 7 százalékkal emelkedtek az év első tíz hónapjá­ban - mondta Piros László, az Élelmi­szer-feldolgozók Országos Szövetsé­gének (ÉFOSZ) főtitkára. A szakember elmondta: tavaly az a sajá­tos helyzet állt elő az ágazatban, hogy míg a termelése 2,8 százalékkal növekedett, az árbevétele nem nőtt. Az idén az első tíz hónapban a termelés nyolc százalékkal bővült az ágazatban. Piros László ugyanakkor úgy véli, hogy az árbevétel várhatóan mintegy 10 száza­lékkal emelkedik majd az év végére az el­múlt évhez képest, és eléri az 1800 mil­liárd forintot, szemben a tavalyi 1650 mil­liárd forinttal. Alacsony nyereség Az érdekképviseleti szervezet vezető tiszt­ségviselője szerint az ágazatban működő cégek árbevétel-arányos nyeresége vi­szonylag alacsony, átlagosan 2 százalék. A jobban menő alágazatokban, ezek .közé tartoznak a jövedéki termékeket előállító cégek, a nyereségtartalom eléri az 5 szá­zalékot, de még ez is kevés ahhoz, hogy az ágazat fejlődni tudjon. Az ÉFOSZ főtitkára úgy véli, hogy az ágazat fejlődéséhez mindenekelőtt a tör­vényi szabályozás változtatására volna szükség. Módosítani kellene - Piros Lász­ló véleménye szerint - a Polgári törvény- könyvet, hogy az egyértelműen rögzítse a fizetési határidőket. Ennek hiánya ugyanis oda vezet, hogy a kereskedő cé­gek rendkívül hosszú határidőre fizetnek az előállító vállalatoknak. Új törvényre lenne szükség Az ÉFOSZ főtitkára úgy gondolja, hogy új belkereskedelmi törvény is szükséges, mi­vel a jelenleg érvényben lévőt még a 70-es években hozták, és a gazdasági környezet azóta jelentősen megváltozott. A versenytörvénnyel sincsenek kibé­külve az élelmiszergyártók, mivel az sze­rintük elsősorban trösztellenes szabályo­kat foglal magában. Piros László alkotmányossági aggá­lyokat is megfogalmazott azzal a gyakor­lattal szemben, hogy a beszerzési társu­lásokat és az értékesítési szövetkezetek létrehozását is támogatja az állam, mi­közben a gyártók hatékonyságuk érde­kében nem hozhatnak létre hasonló szervezeteket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei K kedelmi és Iparkamara Nemzetközi csolatok osztálya a következő olasz nerkereséseket. ajánlja a kamarai t figyelmébe: Európai autógyáraknál gácsolt alkatrészeket beszállító olas; termelésbővítő beruházáshoz keres 1500 nm területű csarnokot és az od lepítendő gépeket működtető szaké: reket. Öntapadó etiketteket, előlap és háztartásigép-vezérlőpaneleket gj olasz cég vegyes vállalat alapítási keres magyar gyártót 300-500 nm ( nokkal és az oda telepítendő gép működtető szakemberekkel. A ma, fél legyen érdekelt a termékek közé] rópai forgalmazásában. További fel gosítást Zórád István ad a 46/328-6' telefonszámon. CII/’CDDADTDK.IA I ÍV Km ■» wi ■» I jHiSinlV. Szakma: „csak” elismertség, siker: a család Pernyei István szerint a megye legnagyobb gazdasági erejét az egyetem jelenti Az összecsuklott nehézipar nagyon erős visszahúzó erő Fotó: Farkas Miskolc (ÉM - KI) - A siker furcsa jószág: igazán élvezni, együtt élni vele csak akkor lehet, ha a megszerzéséhez vezető utat közmegbecsülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket kerestünk sző­kébb pátriánkban, olyanokat akik a gazdasági életben ah­hoz is hozzájárultak, hogy a városnak, amelyben dolgoz­nak, jobb híre legyen. Pernyei István, a Bank Austria Creditanstalt miskolci fiókigaz- gatőja úgy látja: a megye gazda­sága fejlődik ugyan, de ennek az üteme csak ahhoz elég, hogy a számos mutató tekintetében utolsó helyezéseket tartani le­hessen. □ Életére visszatekintve, ma mi­lyen kezdők érkeznek gazdasági pályára? • Tapasztalatom szerint óriási előnyük van, mert hatalmas mennyiségű - szakmai és egyéb - információt birtokolnak, s azt kezelni is tudják. A hozzánk ér­kezőknek kevesebb a gyakorlati ismeretük, de pillanatok alatt meg tudnak felelni a követelmé­nyeknek. □ Banki gyakorlatából van nap­rakész összehasonlítási alapja két régió fejlődéséről, hiszen egyik héten Miskolcon vezet bankfiókot, a másik héten Szege­den. Milyen alapvető különbséget lát? • Csongrád megye gazdasága színesebb volt, s ma is az. A szerbiai helyzet konszolidálódá­sával tovább erősödik a határ menti kereskedelem is. Ez pedig rendkívül pezsdítő a gazdaság fejlődésére nézve. Borsodban az összecsuklott nehézipar problé­mahalmaza nagyon erős vissza­húzó erő, teher. □ Lát valamilyen kitörési pontot? • Az infrastruktúra fejlődése szempontjából nagy hátrányt je­lent, hogy az autópálya csak közvetve ér le ide. Olcsó munka­erő a járulékok miatt már nem vonzó a külföldi befektetőknek, az adókedvezmény pedig - sze­rintem - önmagában nem ele­gendő csáberő. A megye legna­gyobb ereje a szellemi tőke, s ebben a helyzetben a Miskolci Egyetem hatalmas erőforrást je­lent. Olyan multinacionális be­fektetőkre volna szükségünk, amelyek széles beszállítói kört tudnak kialakítani. Egyelőre - néhány kivételtől eltekintve - csak olyan cégeket látni, ame­lyek itt valamit összeszereltet­nek, s nagy számban csak beta­nított munkásokra van szüksé­gük, s ha ez a tevékenység más­hol jövedelmezőbb, akkor odébb- állnak. A megye gazdasága is fejlődik, de ennek üteme csak ahhoz elég, hogy a számos muta­tó tekintetében utolsó helyezése­ket tartani lehessen. □ Miben csapódik le a fejlődés a bank életében? • Növekednek a megtakarítások és a hitelkihelyezés kockázata is csökkent. Ám ez még távol van az ország másik felén tapasztal­taktól. □ Kedvezőtlen gazdasági környe­zetben, ráadásul két munkahe­lyen dolgozva gondolom, sok a munkája... • Jószerével csak a vasárna­pom szabad. De ezt vállalni kell. Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? - ez pont olyan. Ha nem tudok otthon megfelelő anyagi biztonságot teremteni, akkor az otthon légköre sem lesz zavartalan, ha nem ki­egyensúlyozott és biztonságot jelentő a családi életem, akkor nem tudok a munkámra kon­centrálni. Egy dolgot azonban szeretnék hangsúlyozni, már csak azért is, mert ez a sorozat a sikerről is szól: én úgy tekin­tem, hogy ezt a szakmában elis­mertségként kell értelmezni. S, hogy mi a siker? A család, s az, hogy a felségemmel két lá­nyunk számára tudjuk biztosí­tani egy jó életpálya feltételeit, s ők ezzel élni is tudnak. Pernyei István 1951-ben született Sajókeresztúrban 1970-ben a miskolci Hermán Ottó Gimnáziumban érettségizett 1975-ben végzett a Kertészeti Egyetem egyik karán mint agrárköz­gazdász 1977-ig a harsányi Petőfi Termelőszövetkezetben gyakornokoskodott 1977-ig a megyei tanács Miskolc járási hivatalában dolgozott 1988-ig a Hő- és Hidrotechnikai Vállalat főmérnöke 1997-ig az OTP megyei igazgatóságán a vállalkozási osztály vezetője 1997-től a Bank Austria Creditanstalt miskolci fiókigazgatója, április­tól vezeti a bank szegedi fiókját is Japán gazdasági titkokról Miskolcon Miskolc (ÉM - FL) - A Jetro Japán Külkereskedelmi Szerve­zet Titokzatos Japán 2000 cím­mel a távol-keleti ország sajátos kultúráját bemutató rendezvény- sorozatot tartott Miskolcon az ITC-székházban. A rendezvényen A japán gazdaság pozitív és ne­gatív oldala címmel gazdasági szemináriumot is rendeztek.- Brüsszel, Amszterdam, Pá­rizs után Miskolcon is azért szerveztünk konferenciát, hogy példánkkal bátorítsuk a ma­gyarországi befektetőket. A ma­gyar vállalkozókkal megismer­tessük a japán gazdaságot, ipart, szolgáltatási szektort, üzleti gya­korlatokat és ösztönözzük őket - mondta A japán csoda című előadásában Hishiki Kinji, a Jetro igazgatója. Suzuki Hajime, Jetro-szakértő a japán termelés irányításának napi gyakorlatát ismertette, be­mutatva a termelés irányításá­ban alkalmazott legpraktikus módszereket a világsikert elért Toyota gyártása alapján.- Az ember teljesítménye csú­csára törekszik, de mégsem gép. Suzuki Hajime, a Jetro szakér­tője Fotó: Végh Csaba Japánban az emberek évtizede­kig nem vették ki a szabadságu­kat, hogy csak a munkahelyük­nek éljenek. Ebben változás tör­tént, de a jó eredmény, a minél magasabb teljesítmény elérésé­re, a legprecízebb munkára tör­ténő törekvés szándéka nem vál­tozott - mondta Suzuki Hajime. A hozzászólók a világszerte elismert hazai szürkeállomány­ra hívták fel a japán előadók fi­gyelmét a világátlagot meghala­dó magyar Nobel-dijasok számát emlegetve.- A japán pénzügyi és a ma­gyar szellemi tőke összefogása világcsodát eredményezhetne - mondta a hozzászóló Kiss Jó­zsef. Kovács Gábor véleménye szerint a rendszerváltás után Magyarországra leginkább Nyu­gatról érkezett tőke. - Már csak a Nyugat és Ázsia közötti egyen­súly miatt is örömmel üdvözöl­nénk hazánkba és Miskolcon is a japán tőkét - mondta. Válaszában Hishiki Kinji hangsúlyozta: irodájuk célja a japán gyakorlat terjesztése és a befektetők érdeklődésének fel­keltése. A további lépések a két ország vezetőire várnak. Ma­gyarországon jelenleg 25 japán gyártó cég működik, de a külföl­di tőkék sorában jelentős szere­pet nem játszanak. Részesedé­sük alig éri el a 3 százalékot. Ezen a jövőben kétségtelenül le­het javítani - mondta a japán szakember. Hitelszövetkezeti kártalanítás Budapest (ÉM) - A felszá­molás alatt álló Rákóczi Hi­telszövetkezetnél, a befa­gyott betétek kártalanítása során 2000. október 17-étől 1681 betétre érkezett igény- bejelentés, melyből az Or­szágos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) november 30-ig, 1325 betétre, csaknem 221,4 millió forintot fizetett ki - tájékoz­tatott az ÓBA. Ebből az összegből mintegy 155,8 mil­lió forintot OBA-kártyára utalással, 65,6 millió forintot kedvezményezett számlára utalással fizettek ki, 356 beje­lentett betét jóváhagyásának elbírálása még nem zárult le. Ezek között 70 olyan betét szerepel, amelyek hitelinté­zeti adatai hiányosak, ennek pótlására az ÓBA felvette a kapcsolatot a hitelszövetke­zettel. A hitelintézeti adatok alapján 740 betétre nem érke­zett igénybejelentés, ezek összege 12,9 millió forint, 345 betét 100 forint alatti. Gazdaság: várakozások 2001-re Parkban az érték Nagyatád (MTI) - Jelenleg 112 ipari park van Ma­gyarországon, ezekben 970 cég 81 ezer dolgozót foglal­koztat; e vállalkozások éves termelési értéke mintegy 1400 milliárd forint - mond­ta Bolla László, a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa egy, az ipari parkokról foly­tatott tanácskozáson. Ipari park létesítésére az idén 33 pályázat érkezett a Gazdasági Minisztérium­hoz, és ezeket még a hónap közepéig elbírálják - tette hozzá. Budapest (MTI) - A jövőre vár­ható 5 százalékos gazdasági nö­vekedés motorja a lakossági fo­gyasztás és a beruházások lesz­nek az idei exportorientált növe­kedéssel szemben - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénz­ügykutató Rt. tudományos fő­munkatársa a Cégvezetők Klub­ja által szervezett konferencián. A szakember hozzátette: az inflációt az idén várható 9,8-9,9 százalék után 2001-ben 8,5 száza­lékra prognosztizálják, a kor­mány által kalkulált 6 százalék helyett. Petschnig Mária Zita szerint a kormány 2001-től várható gaz­daságpolitikáját az arccal a vá­lasztók felé jelmondat jellemzi. Ez kimutatható olyan elemek­ben, mint a belső kereslet gene­rálása a bérpolitikában, a lakás- támogatásoknál, a nyugdíjeme­lésnél, valamint a gyermekked­vezmény növekedésében. Vértes András, a GKI Gazda­ságkutató Rt. elnöké elmondta: a világgazdaság, ezen belül az EU gazdasága az idei 3,4-3,5 szá­zalékos növekedés után jövőre várhatóan 3,1-3,2 százalékra csökken és ez a dekonjunktúra hatással lesz a magyar gazda­ságra is. Hozzátette: az előrejel­zések szerint 2001 derekára az olaj világpiaci ára 25 dollár kö­rüli szintre csökken. Ez kedvező Magyarország számára is, ám az infláció csökkenésében nem fog megjelenni, mivel az idei őszi magas olajárak hatását a ma­gyar gazdaságpolitika nem en­gedte begyűrűzni. Kékesi László, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitká­ra közölte: jövőre a GDP-hez vi­szonyított átlagos adóterhelés 1 százalékkal csökken, ami összes­ségében 142-145 milliárd forintot tesz ki. Ezt az összeget csökken­ti a minimálbér bevezetése miatt várható 70 milliárd forin­tos tehernövekedés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents