Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-28 / 278. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG « 2000. november 28., kedd Csatlakozunk Az ÉM EU-melleklete 6 EU-LEXIKON Közvetlen választás: Az Európai Parlament képviselőit 1979 előtt a nemzeti parlamentek delegálták, azóta a tagállamokban közvetlenül, az általános parlamenti választásokhoz hasonlóan, az állampolgárok választják őket, ötéves időtartamra Csatlakozási tárgyalások: A csatlakozni kívánó ország kormánya szakértőinek és az EU illetékes munkacsoportjainak egyeztető tárgyalásai, melyek során azt vizsgálják, hogy az adott ország milyen mértékben felel meg a csatlakozás követelményeinek. Európai Ifjúsági Központok: Európai ifjúsági szervezetek részére szemináriumokat, tanfolyamokat szervező intézmények, amelyek e szervezetek közötti kapcsolatokat ösztönzik. Az egyik központ Budapesten található. Az Európai Ifjúsági Központok az Európa Tanács intézményei. MIT IS JELENT? JHA - Bel- és igazságügyi együttműködés. Ezt az 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés hozta létre. A maastrichti modell szerint három pillérre épülő Európai Unió harmadik pillérét alkotó együttműködés célja az volt, hogy a tagállamok közötti belső határokon folytatott személyellenőrzés megszüntethető legyen, a határok szabadon, útlevél és minden egyéb ellenőrzés nélkül átléphetők legyenek. Ennek érdekében közös akcióprogramokat, egyezményeket dolgoznak ki, amelyek hatékonyan biztosíthatják az Unió tagállamai által alkotott térség külső határainak védelmét és a belépők szigorú ellenőrzését. A kormányközi szintű együttműködés keretében a tagállamok elsősorban a menekült- és bevándorlási politikában, a szervezett bűnözés különböző formái elleni küzdelemben, a rendőrségek közötti együttműködésben, a tagállamok állampolgárainak büntető és polgári ügyekben való jogszabály-szolgáltatásban működnek együtt. CFSP - Közös kül- és biztonságpolitika. Ez az Európai Unió második, kormányközi jelleggel rhűködő pillérét jelenti, melynek célja az EU függetlenségének, érdekeinek és közös értékeinek védelme. Jelenleg érvényes döntéshozatali rendjét és eszközrendszerét az 1993 novemberében életbe lépett Maastrichti Szerződés V. fejezete szabályozza. Az Amszterdami Szerződés életbe lépését követően kibővült a CFSP eszköz- és intézményrendszere: sor kerül a CFSP képviselőjének (Mr/Mrs CFSP) megválasztására, közös startégiák kidolgozására, egy tervező-elemző egység felállítására. Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékletünkben szeretnék olvasóink véleményét, kérdéseit is megosztani más olvasóinkkal. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal,' a csatlakozással, kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdéseiket is, melyekre szakemberektől szeretnének segítséget kapni. Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. E-mail: bgo@iscomp.hu. Leveleikre írják rá: „Csatlakozunk”. Adósságbehajtás napjaink Európájában Az üzleti kapcsolatot ne vacsoráztatással, a céginformációk beszerzésével kezdjük! A számítógép jelzi: ezzel a céggel a kockázat magas Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - FL) - A közelmúltban rendezett X. Nemzetközi Üzletember Találkozón Szabó György, a Creditreform Miskolci Képviseleti Irodájának vezetője Az adósságbehajtás Európában címmel tartott előadást. • Napjaink globalizálódó világában elsődleges, hogy az üzleti kapcsolatok kiteljesedjenek nemcsak belföldi, hanem belföldi és külföldi vállalatok között is. Eközben mindkét esetben előfordul(hat), hogy a társvállalkozás nem fizet, tehát tartozás, követelés keletkezik - kezdte Szabó György. □ Mire hívná fel leginkább az üzletemberek, vállalkozók figyelmét? • Legfontosabb, hogy a külföldi követeléseket csak az adott ország jogrendje szerint szabad kezelni, amelynek legfontosabb eleme a magyarországitól eltérő elévülési idő. Külföldön már a követelés elévülése előtt bírósághoz kell fordulni. Tehát meg kell tudni ítélni azt a határidőt, nagyon biztosan, ameddig lehetőség van peren kívüli egyezségre. Az utóbbiban képviselő lehet maga a hitelező társaság, külön egy megbízott eljáró személy vagy ügyvédi iroda. A polgári per indításakor számba kell venni a magyarországitól jóval magasabb költségeket és azt, hogy ezzel szemben mekkora követelés áll. Előfordulhat ugyanis, hogy rettentően magas a peresítési illeték és végeredményként ugyaneny- nyit sem lehet követelésként az adóson behajtani. Közbülső megoldás a peren kívüli tárgyalás, amelyhez olyan partnert kell választani, aki ezt a legkisebb költséggel vállalja. Olyat, melynek nyelvismerettel rendelkező, az adott ország jogrendszerét, az adott céget jól ismerő munkatársai vannak. □ Az önök cége borsodi cégek esetében is járt el sikerrel? • Csak név és cím nélkül mondhatom: a megye egyik legnagyobb vállalatának is a Ceditreform a követelésbehajtója. A külföldi követelések területén a cégcsoport is eredményesen alkalmazott minket, hiszen követeléseik a tőkeösszeg felett térültek meg. Másik: szolgálatunknak idejében sikerült egy olyan céginformációt letenni az információt kérő asztalára, amelynek ismeretében elállt az üzletkötés szándékától. Igazolható volt ugyanis, hogy a partnernek jelentkező gazdasági társaság fizetésképtelen, nagy valószínűséggel nem tudja megvalósítani az általa felvázolt projektet. □ Ebből a szempontból milyennek ítéli meg a megyénkben cégeket? • Ha az a kérdés, hogy a borsodi gazdasági társaságok mennyire néznek utána bel- vagy külföldi üzleti partnereiknek mielőtt árut, pénzt vagy szolgáltatási hitelt folyósítanának, akkor azt mondom, hogy nem jó a helyzet. Az ország más vidékén elhelyezkedők sokkal nagyobb arányban használják az információt. Sokkal körültekintőbben, hamarabb kérik, jóval előtte mielőtt a vacsoráztatás, a vendéglátás, a szálláshely elfoglalása megkezdődne. A külföldiek számára ez már olyan megszokott dolog, mint az étkezés előtti kézmosás. Persze ők könnyen beszélnek, hiszen 120 éve ezt tanulták, náluk a piac- gazdaságnak történelmi hagyománya van. Magyarországon csak februárban volt 10 éve a Creditreform alapításának. Miskolc vendége volt Varga György kassai főkonzul Miskolc (ÉM - KHE) - Bemutatkozó látogatást tett Miskolcon novemberben Varga György, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja, aki a helyi közélet szereplőivel ismerkedett. A konzulátus feladatairól, céljairól szólva elmondta: a konzulátus csupán 3 hónapos múltra tekinthet vissza. Létrehozásának fő célja volt a Kelet-Szlovákia és Észak-Magyarország közötti intenzívebb kapcsolat segítése, kapcsolatrendszerek kialakítása. Pozsonyból ez lehetetlennek bizonyult a nagy távolság miatt. A konzulátuson mindössze két diplomata dolgozik: Varga György főkonzul és egy szakkonzul.- Napjainkban élénk érdeklődés van kialakulóban Miskolc és Kassa között - mondta Varga György. - Ennek egyik bizonyítéka, hogy különböző együttműködések jönnek létre a két térség között melynek oka az egymásrautaltság. Magyarország stratégiai érdeke, hogy Szlovákia is minél előbb tagja legyen a NATO-nak, majd, ha nem is egy időben Magyarországgal, de az Európai Uniónak is. Olyan történelmi lehetőségek ezek, melyeket feltétlenül ki kell használnunk. A kassai főkonzulátus működésének kulcsszava: a regionális együttműködés. Integrációs követelmény a szomszéd országok megfelelő baráti viszonya. Gyakran halljuk, hogy az új Európa a régiók Európája. A határ mindkét oldalán jószándékot tapasztalok, az anyagi lehetőségek viszont szűkösek a szorosabb együttműködés kialakításához. Előfordul, hogy az uniós követelmények nem megfelelő értelmezése késlelteti a regionális kapcsolatok felvételét. Foglalkozunk a határátkelők problémájával is: a történelmi múltra visszatekintve újabb átkelők megnyitását szorgalmazzuk a két régió szorosabb együttműködésének érdekében - mondta kassai főkonzul. ............... A határ mindkét oldalán jószándékot tapasztalok Varga György A keresztény Európa Magyarország nélkül elképzelhetetlen. A magyar nép évszázadok óta védi Európát. Ezért nem akadályokat kellene gördíteni elénk. Hálával, köszönettel tartoznak nekünk a nyugaton élő nemzetek. Valójában itt nem lehetne szó semmi másról, mint arról, hogy végre egy rövid jogi procedúra után ismét világossá tétessék Európa számára: Magyar- ország önszántából sohasem adta fel ezer éves keresztény hovatartozását. Legfeljebb erőszakkal emelhettek vasfüggönyt eléje. Deli Lajos (47), plébános E urópában akkor válhat kedvezőbbé a rólunk alkotott kép, ha a privát kapcsolatokban is egyre több szál köt össze. Ehhez beszélnünk kell az európai nyelveket. Európának tudnia kell, hogy bennünket már nem lehet csupán volt keleti, elmaradott országként nyilvántartani. Fiataljaink ugyanazokon a műholdas műsorokon, intemethálón nőnek fel, mint nyugati társaik. Azonos problémák nyomasztják őket. A határok átjárhatók, de a gazdasági, kulturális kapcsolatainkat csak párbeszéddel fűzhetjük még szorosabbra. Tomoly Ágnes (27), nyelvtanár M unkamódszerben és hatékonyságban már Európában érezhetjük magunkat. Cégemnél, a ZAB-nál ugyanolyan normákat alkalmazunk, mint amilyenekkel az általunk fejlett világnak nevezett országokban is dolgoznak. Oktatási színvonalunkat köztudottan a világelsők között tartják számon. Amiben lényeges az eltérés: a javadalmazás. Az EU-s bérek összehasonlíthatatlanul magasabbak. Azt egyelőre senki nem tudja garantálni: tagként megkapjuk-e majd az áhított bért saját hazánkban. Szoták Csaba (34), ügyintéző A sajtóban közzétett információk szerint jó esélyünk van, hogy néhány éven beiül az Európai Unió tagállamává váljunk. Az EU szakemberei által készített országjelentés erről tanúskodik. Számomra az a legfontosabb: unokáim békességben, biztonságban és nem utolsó sorban egészségesen nőjenek fel. Sajnos nyugatról nemcsak a jó dolgok jöttek be Magyarországra, hanem a negatív jelenségek is idejekorán begyűrűztek. Ilyen nem kívánatos tendencia például a drogfogyasztás egyre nagyobb térnyerése. Fazekas LAszlóné (52), közalkalmazott S zükségünk van Európára és kaphatunk is onnan támogatást. Több pályázatot nyújtottam már be munkám során az Európai Unióhoz. Tapasztalataim szerint, ha értelmes célra kér támogatást bármelyik szervezet, sikerrel jár. Az EU ismeri Magyarország erényeit és hibáit is. Táncosaimmal sokszor szerepeltünk már Nyu- gat-Európában és elvittük jó hírünket. Ha a külhoni bepillantást nyert életünkbe, megismerte szokásainkat és értékeinket sokkal hamarabb befogad majd Európába, mint azt hinnénk. Rónay Ferenc (61), néptánccsoport-vezető