Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-28 / 278. szám

2000. november 28., kedd Csatlakozunk (az EM EU-melléklete) 7 Angyalka - Jézuska Miskolc (ÉM - BGO) - Ahogy a világ globalizálódik, úgy a karácsony is egy­re egyformább lesz - Európában is. A magyar ünnepi kelléktárra kétségtele­nül hatással van a nyugat-európai kellék­rendszer - tudtuk meg dr. Tátrai Zsu­zsanna néprajzkutatótól, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Néprajzi Kutatóintéze­tének tudományos főmunkatársától. A keresztény egyház a IV. század óta ünnepli december 25-ét Jézus születésé­nek napjaként, a középkorban a kará­csonnyal kezdődött az esztendő, az ókori hitvilágban pedig a téli napforduló, a nap újjászületésének ünnepe volt. Szent Miklós a IV. századi püspök Kis- Ázsiában, Kyra városában élt, a piros kö­penyes, nagy szakállú, jóságos Mikulás a krampusszal a városi polgárságtól a falusi értelmiségen át jutott el a parasztsághoz. Népszerűségének növekedésében a keres­kedelemnek is része volt. A Mikulás a szó­tárakban először 1856-ban szerepel, a szépi­rodalomban először Jókai Mór használta. Az ötvenes években a Mikulás szó haszná­lata helyett az orosz gyed moroz mintájára a télapó kifejezést igyekeztek népszerűsíte­ni. Az elmúlt évtizedben azonban - hívta fel rá a figyelmet dr. Tátrai Zsuzsanna - a december 6-ra vonatkozó hagyományain­kat a reklámok és az idegen nyelvről fordí­tott mesekönyvek megzavarták. Ezeken a Mikulás már nem Miklós püspök alaKjá- ban jelenik meg, hanem a telet megszemé­lyesítő, mosolygós, puttonyos, nagyszakál- lú figuraként karácsonykor érkezik, még­pedig a kéményen át és a harisnyákba csempészi az ajándékait. A karácsonyi ünnepkört - hangsúlyoz­ta - egyre jobban manipulálják a reklá­mok, a kereskedelem, a rádió és a televí­zió, az újságok, a könyvek és az Internet is. A kirakatok már november eleje óta karácsonyi díszben vannak. Egyszerre árulják a Mikulás-figurákat a karácsony­fa-díszekkel és együtt reklámozzák a Mi­kulást és a karácsonyt. EU-JÁTÉK > » Minden hónapban megjelenő, Európai Unióról szóló mellékletünkben rendszere­sen teszünk fel kérdést olvasóinknak. Elő­ző havi kérdésünk így szólt: Mi pontosan (!) az európai himnusz? Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európa Tanács 1985-ös milánói ülésén az Örömódát, Bee­thoven IX. szimfóniájából a negyedik tétel bevezetőrészét fogadták el európai him­nusznak - emellett minden tagország megőrzi saját nemzeti himnuszát. A legpontosabb válaszok beküldői kö­zül ezúttal Fészki Imre (Boldva) érdemel­te ki az Észak-Magyarország ajándékait. E havi kérdésünk: mely országok lettek 1973-ban és 1981-ben az EU tagállamai? Leveleiket december 20-ig várjuk a követ­kező címre: 3501 Miskolc, Pf. 351. A borí­tékra írják rá: „EU-játék”. Ne feledjék, a legtöbb helyes megfejtést beküldő játékosok közül egy év végén brüsszeli utazáson vehet részt. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk című melléklete a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. Európai Unió és modernizáció A szaktárca illetékese szerint közszolgálati rendszerünk kiállja a próbát Okmányiroda: a tisztviselőkre most is sok feladat hárul Fotó: v.cs Zelei Zoltán Miskolc (ÉM) - Útközben az Európai Unió felé fontos a közigazgatásunk fejlettsége is a csatlakozási esélyeinket nézve. A teendőkről - az or­szágjelentés figyelembevéte­lével - kérdeztük dr. Kontrát Károlyt, a Belügyminiszté­rium politikai államtitkárát. □ Mindig jó szakemberekkel ren­delkezett magyar közigazgatás. Az Európai Unió felé igyekezve melyek a tennivalók? • A magyar közigazgatás, s ezen belül a közigazgatás személyi ál­lománya előtt az európai uniós csatlakozás feladatai rendkívül nagy kihívást jelentenek. Az uniós integráció, mely egyben hazánk társadalmi és gazdasági modernizációját is jelenti, a köz- igazgatási személyi állománya számára az eddigi igazgatási és közszolgálati feladatokhoz ké­pest minőségileg új helyzetet te­remt. Az uniós csatlakozás összetett feladatait minden eddi­gi csatlakozó országban a köz- szolgálatnak kellett végrehajtani annak érdekében, hogy e fejlett közösségbe történő integráció a legkisebb problémákkal és zava­rokkal járjon. □ Ehhez megvan-e a jogszabályi háttér? • Az 1992-ben hatályba lépett köztisztviselői törvényünk meg­teremtette a karrierelvű köz- szolgálati rendszer alapjait, e te­kintetben a közigazgatás szemé­lyi állományára vonatkozó köz­jogi szabályrendszerünk az OECD- és az EU-tagállamok me­chanizmusaihoz teljes mérték­ben igazodik. Az elmúlt közel nyolc év szakmai tapasztalatai, valamint a most már remélhető­leg egy-két év távlatában bekö­vetkező uniós csatlakozásból származó felkészülés kényszere alapján vált alapvető fontossá­gúvá a köztisztviselői előmene­teli rendszerünk közszolgálati életpályává átalakításának prog­ramja, ahol közigazgatási alap- és szakvizsgát tesznek a köz- tisztviselők. □ Melyek ezek az intézkedések? • Jelentős költségvetési ráfordí­tással kívánjuk csökkenteni a versenyszféra és a közigazgatás közötti jövedelmi különbsége­ket. A közigazgatás jövedelmi pozícióinak jelentős erősítése mellett azonban szükségessé vá­lik a köztisztviselőket érintő kö­telezettségek szigorítása is, így különösen az etikai és erkölcsi fegyelem megteremtése, a köz­szférában dolgozók vagyoni helyzetének átvilágítása, illetve a teljesítményértékelés rendsze­rének kialákítása. Ennek érde­kében bevezetjük a Köztisztvise­lői Etikai Kódexet és a kapcsoló­dó tételi kötelezettséget, vala­mint a szervezeti célokhoz és feladatokhoz rendelt köztisztvi­selői munkaértékelést. □ Az idegen nyelvtudás előbb- utóbb nélkülözhetetlenné válik.... • A kormány közszolgálati élet­pálya programja célul tűzte ki a több nyelven beszélő tehetséges fiatal, felsőfokú végzettségű szakemberek közigazgatási pá­lyára vonzását. Ennek érdeké­ben jelentősen emeljük az ide­gen nyelvtudási pótlékot, célirá­nyosabbá és tervezettebbé ala­kítjuk az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjat, s javaslatot teszünk a köztisztviselői után­pótlást segítő központilag kezelt átfogó ösztöndíjrendszer kialakí­tására. □ Lesz-e „elit" köztisztviselői réteg? • Szakmai értelemben igen. Az európai uniós integrációból adó­dó rendkívül komplex társadalmi és gazdasági folyamatok magas szintű szakmai kezelése érdeké­ben alakítjuk ki a közigazgatás­ban a főtisztviselői kar jogintéz­ményét. Az EU- és az OECD- tagállamokban már meghonoso­dott főtisztviselői kar feladata lenne az önkormányzati munka erősítése, az integrációs folyama­tok által érintett stratégiai prog­ramok elkészítése és menedzselé­se, valamint az egyes ágazati- szektorális reformprogramokban történő aktív részvétel. Meggyő­ződésem, hogy közszolgálati rendszerünk kiállja az EU- és OECD-tagországok közszolgála­taival való összehasonlítást és teljes mértékben alkalmassá vá­lik a taggá válást követő időszak rendkívül nehéz és összetett feladatainak kezelésére. .................. A kormány a közigaz­gatási pályára vonzaná a tehetséges fiatalokat dr. Kontrát Károly ......................................................................?» Ösztöndíjasként szerezhetnek tapasztalatokat Miskolc (ÉM - KHE) - A ki­lencvenes évek közepétől számtalan olyan program jött létre, melynek segítsé­gével a magyar diákok ta­nulmányi ösztöndíjat kap­hatnak az uniós országok va­lamelyikébe. Az általános képzéshez kapcsoló­dó lehetőségeket a SOCRATES, a szakképzéshez kapcsolódóakat a Leonardo da Vinci nevű prog­ramjaiban vonta össze az Európa Tanács. A Tempus Közalapítvány koordinálja hazánkban az Euró­pai Unió Tempus, SOCRATES és Leonardo programjait, valamint a közép-európai CEEPUS-progra- mot. Ezek közül két nagy prog­ramcsoportot Zarándy Zoltán, a Világpolgár 2000 Oktatási Ta­nácsadó Iroda igazgatója muta­tott be. A SOCRATES oktatást támo­gató program időtartama 2000. ja­nuár 1-jétől, 2006. december 31-ig terjed. Megvalósítandó célok: az oktatás európai dimenziójának fejlesztése, az európai nyelvek is­meretének javítása, az oktatási együttműködések és mobilitások elősegítése, az oktatási újítások támogatása, az egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden te­rületén. A programnak nyolc ak­ciója van, melyek közül a felső- oktatásra irányuló, Erasmus- programot emeljük ki. Az Erasmus az első nagy euró­pai program a felsőoktatás terü­letén. Keretem belül az EU orszá­gaiban lehet részképzést folytat­ni, legalább egy tanulmányi ter­minuson át, de maximum egy tanévig. Mióta elindult, több mint 700 ezer európai hallgató kapott külföldi ösztöndíjat. A program segítséget nyújt a hall­gatóknak, hogy 3-12 hónapot tölt­hessenek el valamely partneror­szág felsőoktatási intézményé­ben. A hallgatóknak saját intéz­ményüknél lehet pályázni. A másik nagy programcsoport, a Leonardo hármas célkitűzése: a szakmai tudás fejlesztése, a szak­mai továbbképzések minőségé­nek fejlesztése és újítások támo­gatása. Ezen belül nagy hang­súlyt fordít a kísérleti progra­mok támogatására, nyelvi készsé­gek fejlesztésére, nemzetközi há­lózatok kiépítésére, referencia anyagok létrehozására. Egyének, magánszemélyek csak intézmé­nyeken keresztül részesülhetnek Leonardo-támogatásban. \t F.crvesült Államok új elnökének hatása térségünkre kell vonulnia az amerikai kato­nai csapatoknak és helyette eu­rópai csapatoknak kell a béke- fenntartói feladatot végeznie. Támogatja egy nagy méretű nemzeti rakéta védelmi rend­szer bevezetését, amely hasonló a Rónáid Reagen elnök által kez­deményezett „Stratégiai Védel­mi Kezdeményezéshez” (SDI), akár az Oroszországgal megkö­tött Anti-ballisztikai Rakéta Egyezmény (ABM Egyezmény) megsemmisítésével is. Külkereskedelem politikai ál­láspontja szerint pedig kezdemé­nyezni akarja az Európai Unió­ba irányuló amerikai mezőgaz­dasági termékeket sújtó vámok csökkentését, illetve az Európai Unió exporttámogatási rendszer csökkentését. A1 Gore szintén ellenzi, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Alap (IMF) új hiteleket biztosítson Oroszországnak, illetve Bush-hoz hasonlóan támogatja azt az elkép­zelést, hogy a nemzetközi pénz­ügyi szervezetek visszatartanak pénzügyi segítségnyújtást Orosz­országtól az említett okokból. A1 Gore védelmi politikai ál­láspontja támogatja a NATO Eu­rópa új demokratikus országok­kal való további bővítését, egy olyan korlátozott méretű nemze­Varga Ferenc Brüsszel (ÉM)- Egyelőre nem tudni, az amerikai nép 2000. novem­ber 7-én a kö­vetkező 4 évre George W. Bush-t, Texas kormányzóját, vagy Al Gore-t, az USA alel- nökét választotta meg az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökének. Miközben a szavazatszámlálás és az akörüli vita még tart, ér­demes elgondolkodni azon, mi­lyen hatással lehet az új elnök személye Európára, az Európai Unióra? Bush ellenzi, hogy a Nemzet­közi Pénzügyi Alap (IMF) új hi­teleket biztosítson Oroszország­nak, illetve támogatja, hogy a nemzetközi pénzügyi szerveze­tek visszatartanak pénzügyi se­gítségnyújtást Oroszországtól a Csecsenföldön történt civil la­kosság elleni támadások miatt. Támogatja az USA katonai megerősödését, viszont csak ab­ban az esetben vetne be külföl­dön katonai csapatokat, ha nem­zeti érdekről van szó. Határozott véleménye, hogy Koszovóból ki ti rakétavédelmi-rendszer beve­zetését, amely nem veszélyezteti az ABM Egyezmény és támogat­ja az USA katonai jelenlét meg­tartását Európában, s ezen belül Koszovóban, megtartva az USA vezető szerepét a NATO-n belül. Gore támogatja az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (ESDI) létrejöttét, a külkereske­delemben pedig kezdeményezni akarja az Európai Unióba irá­nyuló amerikai mezőgazdasági termékeket sújtó vámok csökken­tését, illetve az Európai Unió ex­porttámogatási-rendszer csök­kentését. Ha tehát Bush győz, várhatóan Bush és Gore romlani fog az USA és Oroszor­szág kapcsolata. Jelentősen csök­ken az amerikai haderő jelenléte Európában. Erősödne a NATO ál­tal korábban is kezdeményezett ESDI bevezetése. Ám, ha Gore lesz az elnök, na­gyobb változás nélkül folytatódik az USA eddigi külpolitikai irány­vonala. Az USA és Oroszország közötti kapcsolata várhatóan ha­sonló szinten marad. Megmarad az amerikai haderő jelenléte Eu­rópában. Az USA jelentős támo­gatásával megerősödik a NATO által korábban is kezdeményezett Európai Biztonsági és Védelmi Indentitás bevezetése. Fotó: APA/EPA BRÜSSZELI KÉPVISELŐNK JELENTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents