Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-23 / 274. szám
2000. november 23., csütörtök ÍSIM-MABVBRORSZáO# Kultúra / Hitélet 8 EHiHHi • Az Irigy hónaljmirigy együttes ad koncertet november 25-én, szombaton este 7 órától Miskolcon a Városi Sportcsarnokban. • A lyoni golyók. Mielőtt Miskolcra jött volna, Raymond Lardellier 35 évig élt Lyonban. A várost bemutató előadás témája lehetett volna a sok műemlék, a gasztronómia, a híres emberek, de ő a golyókat választotta - amely egyeseknek játék, másoknak sport. Az előadást november 24-én, pénteken este 6 órától tartja az Alliance Francaise nagytermében. • Afrika képei. Bárdos István fotóiból Afrika címmel látható kiállítás november 24-től, péntektől a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Vezényel: az alapító Miskolc (ÉM) - A Népszerű Zenei Esték sorozat következő hangversenye november 27-én, hétfőn este fél 8-kor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Mura Péter vezényli, az (énekes) szólista Palackova Adriana lesz. A műsorban Wagner: Lohengrin (III. felvonás előjáték), Wesendonk-dalok, Weber- Berlioz: Felhívás keringőre, Csemiczky: Schatten Lieder és Mendelssohn: Szentivánéji álom (három tétel) szerepel. * Mura Péter 1924-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola zongora- és a Nemzeti Zenede karmester szakán végezte. Többek között a Magyar Állami Operaházban, a Varsói és Sziléziai Operában, a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott. A Miskolci Szimfonikus Zenekar alapító karmestere, 1963-84-ig, nyugdíjba vonulásáig művészeti vezetője. Liszt-díjas, érdemes művész. Palackova Adriana Érsekújváron született, zongora- és énektanulmányait Pozsonyban végezte. Budapesten 1997 óta Bende Zsolt, majd Keönch Boldizsár tanítványa a Zeneakadémián. Jelenleg Nádor Magda és Mura Péter tanítványa. A Magyar Rádió 2000. évi énekversenyén 3. díjat nyert. A Szegedi Nemzeti Színház tagja. november 23. Szt. Kelemen, Szt. Kolumbán november 24. Vietnami szt. vértanúk, Szt. Emma, Szt. Flóra, Virág november 25. • Alexandriai Szt. Katalin, Liza november 26., Krisztus Király ünnepe Szt. Konrád, Szt. Viktória, Lénárd november 27. Szt. Virgil, Virgínia november 28. Marchiai Szt. Jakab, Stefánia november 29. Szt. Filoména, Ilma, Taksony---------------------------------------------------------------------------y—------------— SZENT PETER UTÓDAI I. Nagy Szent Leó (440-461) A Liber Pontificalis szerint Tusciaból származott, atyja neve: Quintianus. Született a 390. év körül, s korán az egyházi pályára lépett, melyen gyorsan emelkedett. Úgy sejtjük, ő volt az a Leó akolytus, ki Zozimus pápának a pelagiánusok ellen mondott ítéletét az afrikai püspökökhöz vitte. I. Cölestin pápa idejében már nagytekintélyű diakónus volt. Prosper szerint ő akadályozta meg, hogy a nagytudományú eclariumi Julianus pelagiánista tanaival III. Sixtus pápát félrevezesse. Sőt, már ekkor politikai befolyással is rendelkezett. Megválasztása után visszatért Rómába, s 440. szeptember 29-én, vasárnap felszentelte az ostriai püspök. Szent Péter 45. utóda régi szokás szerint évenként megülte trónra lépése évfordulóját. Ezen alkalmakkor mondott homiliáiból több fennmaradt, melyekben kidomborodnak ezen eszmék: Krisztus egyházában egységnek kell uralkodnia; a római pápa Szent Péternek törvényszerű utódja, akinek ajkáról az apostolfejedelem beszél, Itáliának a barbárok és a bizánciak által szorongatott népei politikailag is csak a pápaságtól remélhetnek oltalmat. Porga Zsolt Akik gyakran néznek fölfelé a munka során Beszélgetés a Zrínyi Gimnázium közel negyed évszázados ének-zene tagozatáról Homródiné Engi Zsuzsanna próbál a Zrínyi Leánykarral Fotó: Bujdos t. Miskolc (ÉM - CsM) - „Az ének-zene tagozat fennállásának közel negyed évszázados működése alkalmából" - ez állt a Zrínyi Leánykar legutóbbi koncertjének meghívóján. A miskolci gimnáziumi regionális szinten is egyedülálló tagozatának 25 éves születésnapja valóban közeli - de csak jövőre esedékes. • Közös meglátás alapján 1976- ban indult be az ének-zene tagozat, Bíró Tiborné igazgatósága alatt a Zrínyiben, akkor még fél osztállyal - emlékszik vissza Homródiné Engi Zsuzsanna, aki a kezdetektől a tagozat és a kar vezetője. - A jubileumot jövőre is szeretnénk megünnepelni. De sürgetőnek éreztem, hogy kiáll- junk a szülők, a város elé, és megmutassuk, mit tudunk. □ Mi volt ilyen sürgető? • Öt évvel ezelőttig évfolyamonként fél osztály foglalkozhatott kiemelten az ének-zenével. Azóta már csak negyed, ami tíz embert jelent. Ebben a tanévben megszűnt a fakultáció. Minden évben tartunk előkészítőt nyolcadikosoknak, és még megvan a lehetőségünk, hogy valamennyi évfolyamon heti három órában próbáljuk tágítani a diákok zenei látásmódját, de gyakran értetlenséggel is találkozom. Kívülállónak talán valóban nehéz belátni, hogy ezt nem lehet könyvből megtanulni. Együttes munkára, a fül folyamatos kontrollálására van szükség ahhoz, hogy több szólamban tudjunk énekelni. Tagozat nélkül nincs jó kórus. Félreértés ne essék, komoly eredményeket érnek el a többi középiskola énekkarai is. De az más, mint nemzetközi színpadra meghatározott darabokkal kiállni. □ A Zrínyi Leánykor gyakran szerepel nemzetközi versenyeken, a miskolci ünnepi koncerten is a spanyolországi kórusfesztiválon elhangzott programját adta elő... • Feszített tempóban készültünk erre a fesztiválra, csak szeptember végén kezdhettük a próbákat. Egy hónap alatt egyórás műsort kellett elsajátítaniuk a lányaimnak, és akkor hol van még az a plusz, amit az előadó ad hozzá a műhöz? Viszont történt valami fantasztikus, ami csak utólag csapódott le bennem. A próbák során, amikor a zene lényegéről beszéltem, döbbent csenddel hallgattak. E2 a csend, majd a produkciójuk azt bizonyította, beérett a munka gyümölcse. Ezért is öröm, hogy úgy tűnik, sikerült megfelelő minőségben rögzíteni a miskolci koncertet, és Sándor Zoltánnak, a zeneművészeti intézet igazgatójának jóvoltából a kamarakórus fesztivál programját is. A jubileumot talán hanghordozóval is ünnepelhetjük. □ A kórus eredményeit számon tartja a közönség, ugyanakkor az is igaz, hogy a zenei képzésnek megvannak a maga intézményei. • Pontosan ez a lényeg. A zeneiskolák a konziba, tehát a zeneművészeti szakközépiskolába készítik fel a diákjaikat, míg a konzi a zeneművészeti főiskolára és az akadémiára. Ezeken a szinteken zenészképzés folyik. De nem születik mindenki kiemelkedő tehetséggel - zenei elkötelezettsége viszont lehet. A mi tagozatosaink az ének-zene szakos tanári pályára kapnak magas szintű felkészítést. Ennek is létezik alapozása a zenei tagozatos általános iskolákban, így lépésről lépésre lehet haladni az oktatási rendszerben. Tízéves jubileumunkra számoltuk ki: tagozatos tanítványaink 80 százaléka ének-zene szakos pedagógus lett. □ Jó néhány tanítványa dolgozhat már a megyében, hiszen a tagozat jubileumának évében ön is ünnepel: az lesz a 30. éve a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. • Ennek eddig nem is számoltam utána. Valóban meg kell ünnepelni majd azt is. Persze muzsikával. Ezt mindenkinek ajánlom. A zene átsegíti az embert a nehézségen, mert jelen van benne a hit és a szeretet. Ezért mi gyakran nézünk fölfelé a munkánk során. kolci Avas, a mezőkövesdi Matyó, a kazincbarcikai Borsod, a sátoraljaújhelyi Romano Suno Cigánytáncegyüttes és a házigazda Hegyalja) lépnek színpadra. Este 7 órakor a Magyar Állami Népiegyüttes Budapest Tánc- együttese adja elő a Kelet tangója, avagy a csárdás című műsorát. Este 9-kor a résztvevőknek táncház kezdődik. Szombaton: néptáncantológia Miskolc (ÉM) - Sátoraljaújhely minden évben több visszatérő néptáncos rendezvénynek ad otthont: a Kelet-Magyarországi Néptáncantológiát immár ötödik alkalommal rendezik meg. A kiírás szerint ez a rendezvény a Dunától keletre működő néptáncegyütteseknek teremt bemutatkozási lehetőséget, a csoportok a tavalyi vagy az idei általuk legjobbnak ítélt produkcióval nevezhetnek. A sátoraljaújhelyi művelődési központban november 25- én, szombaton délután 4 órakor kezdődő program első részében gyermek- és ifjúsági csoportok (a sárospataki Kukucska és Ördögszövő, a derecskéi Szivárvány, a cigándi Zemplén és a berettyóújfalui Bihar) mutatkoznak be, a második részben a felnőtt csoportok (a sárospataki Bodrog, a debreceni DATE-Hortobágy, a misA lelkész, aki menti a tegnapot Pókhálós padokon böngészgetett a vasgyári tiszteletes Kovács Imre a Bibliák között Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Imádsá- gos- és énekeskönyvek, bibliák..., guzsaly, motolla, bíróbot..., a falakon képeslapok: Kovács Imre lelkész helyett most ezek a tárgyak lakják a vasgyári református parókiát.- Hatvannégy évemből, néhány gyerekkorit leszámítva, foglalkozom gyűjtéssel - kezdte Kovács Imre tiszteletes a megnyitón. - Rengeteg tárgy gyűlt össze a szülőfalumból, Sajóivánkáról, s ezeket szerettem volna bemutatni. Tavaly beköltöztünk új házunkba, így a parókia felszabadult, most így lakom be „fél lábbal”. Vágó, tiloló, guzsaly, motolla, csörlő..., mind olyan tárgyak, amelyek hozzánőttek a lelkészhez, ha rájuk néz, felelevenedik az élete.- Nem tagadom le, hogy „eke szarva mellől” jöttem. Az eke, a borona számomra többet jelentenek egyszerű tárgyaknál, hiszen én nem a tengerparton töltöttem a nyarakat... Fáj, mikor látom, hogy a régi házaknál a gyönyörű fa tárgyak mennek a tűzbe, a vas meg a méhbe, fáj, hogy eltűnik a tegnap. Ezért böngészgetek pókhálós padokon: a sarokban álló bíróbotot például szülőfalum utolsó bírójának a padlásáról hoztam le. Persze az itt látható szőtteseket sem a boltban vettem, feleségem, anyósom szőtték. A falakra képeslapok kerültek a több mint tízezer darabos gyűjteményből, melynek felét Pásztor Pál volt vasgyári lelki- pásztortól kapta ajándékba.- Ahol csak megfordulok, nem térek haza 20-25 lap nélkül. 1994 novemberben teljesült nagy vágyam, eljutottam a Szentföldre, 150 képeslappal jöttem haza. Természetesen nem csak az ekeszarv volt a meghatározó életében, hanem legalább annyira az is, hogy szülei már kiskorában megfogták a kezét, és vitték magukkal a templomba. Ezért is került a népi tárgyak közé egy egész szobányi egyházi irodalom, nem csak református anyag, hanem római, görög katolikus, evangélikus, sőt, héber eredeti biblia is.- A Károlyi fakszimilét például nem volt könnyű megvenni a lelkészi fizetésemből. A legrégibb eredeti kötetem az 1746-os kiadás, Tótfalusi Kis Miklós fordítása. Amikor a debreceni teológián tanultam, kijártam az ócskapiacra, ott vettem 8-10 forintért. Itt találtam azt az 1845-ös könyvet is, amelynek tulajdonosa 46-ban gyönggyel hímzett rá borítót. A debreceni könyvtár 200 forintot kínált érte, de nem adtam, mondtam, hagy öregedjen egy kicsit nálam is. Van egy imádságos könyvem - Szikszai keresztény tanításai - 1812-ből, s megvan az 1870-es szép római katolikus Arany Biblia is. De számomra az egyik legértékesebb anyai nagyapám bibliája, ami kétszer járta meg hajón Amerikát. Mondja, amikor csak teheti, délután 3 és 6 óra között ott van, bárkinek szívesen megmutatja a gyűjteményt. S elhatározta, elhozza majd a hittanos gyerekeket is, hogy élettel töltődjön a múlt. EGYHÁZI HÍREK • Kereszténybál lesz november 25-én, szombaton este 7 órától Miskolcon a Fráter György Katolikus Gimnáziumban. Belépőjegyek 400 forintért a plébániákon válthatók. •Nyílt napot rendez november 29-én, szerdán délután fél 6-tól Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. A Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky u. ' 15. száma alatt megtartott rendezvény célja, hogy bemutatkozzanak, és lehetőséget adjanak arra, hogy bárki bepillanthasson az egyház működésébe, mindennapi életébe. • Az egyházi év utolsó vasárnapja, Krisztus király ünnepe lesz november 26-án. A Miskolci Katolikus Énekkar ezen a napon tartja Szent Cecília egyházzenei áhítatát a miskolci martintelepi templomban délután 5 órától, este 6-kor szentmise kezdődik az énekkarok közös szolgálatával. • Az Új Misszió novemberi számából: Hazánk talán legrégibb, ma is működő temploma Tarnaszentmárián található. A román kori, egy- hajós építmény a X. század végén épült. Az Új Misszió katolikus folyóirat borítóoldalain közöl színes felvételeket a templomról. Olvashatunk beszámolót az október 7-i, római magyar nemzeti zarándoklatról, a fiumei Csodatévő Szűzanyáról, a turini lepel „üzenetéről", s a lelki elmélyülést tovább segíthetik a folyóiratban megjelentetett versek is.
