Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)
2000-09-26 / 226. szám
ÉsznK-MnfiYflRORSznc * 2000. szeptember 26. kedd Az ÍM EU-melléklete 6 EU-LEXIKON Alapszerződések: Általában az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957), az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), valamint az Amszterdami Szerződés (1997) összefoglaló neve. Elsődleges jog: A közösségek alapító szerződései (alap- szerződések), azok módosításai, valamint a rájuk épülő szerződések. Ezek együtt képezik az EU „alkotmányát". Fehér könyv: Az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett sajátos „műfaj": valamely nagy horderejű kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó összeállítás, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogszabályalkotás számára. Integráció: Az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság „összenő, a köztük lévő különbség mindinkább eltűnik, az egymás közti gazdasági (majd később egyéb) kapcsolatok is mindinkább közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait. Szubszidiaritás: A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell megh'ozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján. MIT IS JELENT? Az Európai Unióval kapcsolatosan leggyakrabban használt rövidítések feloldása COREPER - Állandó Képviselők Tanácsa (Commité des Représentants Permanents) GSP - Általános Preferencia Rendszer (Generalized Systems of Preferences) EIB - Európa Beruházási Bank (Europe- an Investment Bank) YES - Fiatalok Csereprogramja (Youth Exchange Scheme) EFTA - Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association) Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékletünkben szeretnék olvasóink véleményét, kérdéseit, gondolatait is megosztani más olvasóinkkal. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal, a csatlakozással, konkrét tapasztalataikkal kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdéseiket is, melyekre szakemberektől szeretnének segítséget kapni. A kérdéseket és a válaszokat lapunk következő mellékleteiben tesszük közzé. Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. E-mail: bgo@iscomp.hu. Leveleikre írják rá: „Csatlakozunk”. Kórházi ellátás: útban odafelé Az egészségügyben nem ugyanazt jelentik a százalékok, mint a pénz világában Miskolc (ÉM - SzK) - Dr. Szabó László, a B.-A.-Z. Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjának osztályvezető főorvosa. Orvosi pályája negyedszázada alatt számos Európai Unió-beli országban töltött el hosszabb- rövidebb időt. E tapasztalatai alapján kértük, vegye górcső alá a hazai fekvő- és járóbeteg-ellátást, összehasonlítva azt az uniós országokéval. Dr. Szabó László a hazai helyzet elemzésével, illetve kritikájával kezdte. A főorvos kifejtette: a mostani, gazdaság által meghatározott világban köny- nyen azt hihetik a laikusok, hogy a 100 százalékos kihasználtság minden téren a jó működésre utal. Holott egy kórházban ugyanez azt mutatja, hogy a betegek egy része biztosan nincs jól ellátva. Ott egy 20 százalékos tartalék nem „üresjáratot” jelent, hanem részben az esetenként (például tömegbaleset, fertőzés, járvány következtében) megnövekedett betegszám ellátását biztosítja, részben pedig lehetővé teszi, hogy az egy adott ágyra felvett új beteg és az ugyanazon ágyról hazabocsátott beteg közül egyiknek se kelljen órákat folyosón való üldögéléssel töltenie; vagy j ‘A 'j > fij} l'fjtj M jírt & I,1 .;\ : j ( / yj Ország GDP (%)-a Közösségi ráfordítás (%)-a Privát ráfordítás (%)-a Zsebből (%) Teljes Közösségi ráfordítás ráfordítás (USD/fő) (USD/fő) Zsebből (USD/fő) Ausztria9,067,332,723,61 960 1 320 462 Belgium8,0 83,2 16,8 14,7 1 738 1 446255 Kanada8,672,028,017,01 8361 322313 Csehország7,692,37,77,764059150 Franciaország9,876,923,1 20,4 2 125 1 634 433 Németország10,577,522,511,32 365 1 832267 Magyarország 5,3 84,915,115,137231656 Hollandia8,8 70,729,316,81 911 1 351 321 Lengyelország6,271,6 28,428,4392281111 Románia3,860,3 39,839,81368254 Oroszország5,4 76,823,2 ’ 23,7 25119358 Szlovákia8,681,8 18,2 18,2 574 470105 Szlovénia 9,480,819,219,2996805 101 Spanyolország8,070,629,420,41 211855247 Svédország 9,278,0 22,022,0 1 943 1 516427 Svájc10,169,330,729,7 2 644 1 833784 Anglia 5,896,9 3,13,1 1 1931 15637 USA13,7 44,1 55,916,6 3 7241 643 619 Forrás: www:who.int/whr/2000/en/report.htm például csecsemőágyba nem fektethető tizenéves. Szükséges tartalék A százalékok merev kezelése ellen szól az elvárás, hogy ahol átlagosan 70 százalékos az ágykihasználtság, ott a nővérek 30 százalékát el lehetne bocsátani.- Ugyan mihez kezdenénk az osztályon, amikor egyik napról a másikra megtelik minden ágy Összevetés: hol mi a jobb? Dr. Szabó László összevetése és következtetése az alábbi. Az ellátás minőségében (az átlagos betegségek kezelését, nem a szakirodalmi ritkaságokat tekintve) az egészségügyi dolgozók fölkészültségében, a diagnosztikai lehetőségekben nincs lényeges különbség. Kivéve a kórházi ellátáshoz kapcsolódó hotelszolgáltatást, amire az EU-ban nagy hangsúlyt fektetnek. Az egyes diagnosztikai vizsgálatokra történő várakozási idő nálunk rövidebb. A biztosítási rendszer jobb az Unióban, a többféle biztosító közül - ennek járulékfizetési vonzatát is felvállalva, akár többet is - választva a legnagyobb igények kiszolgálására is van lehetőség, anélkül, hogy a beteg anyagilag „belerokkanna” egy betegségbe. A több-biztosítós rendszer a kontrollingot is erősíti, szabályozóig hat, ezzel szemben nálunk nincs konkurenciája az egészségbiztosítónak. A pontrendszeren alapuló finanszírozás kicsit hasonló. A különbség abból adódik, hogy Magyarországon aránytalanul kevesebbet fizetnek az ellátásért, s hogy a költségek nem tartalmazzák az amortizációt, annak ellenére, hogy az értékes eszközöket itt is nyugati árakon vásárolják. Az egészségügyi dolgozók és munkájuk társadalmi megbecsültsége szinte összehasonlíthatatlan - tekintve, hogy Magyarországon erről szinte nem is beszélhetünk. Csak az anyagiakat nézve: egy kétszakvizsgás (többszörösen specializált tudású) orvos Nyugaton 7-10 szeres jövedelemmel rendelkezik. (Ez az arány nagyjából áll a nővérekre is.) beteg gyerekkel?! Honnan vennénk a hiányzó 30 százalék nővért? A rendszernek el kellene tudni tartani a szükséges tartalékot is - jelentette ki dr. Szabó László. Ma Magyarországon alapvetően a beteget finanszírozzák, így a bevétel nem igazán attól függ, hány ágy van az osztályon, hanem hogy egy adott területen hány beteg jelentkezik. Az ágy- számcsökkentéssel nem takarítható meg alkalmazotti létszám sem, hiszen ugyanannyi betfg gyorsabb - korrekt - ellátásához éppen hogy több dolgozóra van szükség. Nem mindenkinek A járóbeteg-ellátás napirenden lévő privatizációjáról szólva a főorvos megállapította: nem érvényesül benne a szektorsemleges finanszírozás, hiszen valójában azok számára kínál választási lehetőséget, akik jelenleg is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott járóbeteg-ellátásban dolgoznak.- Most is hiába választana a beteg egy jól felszerelt magánrendelőt, s hiába gyógyítaná ott meg egy kitűnő szaktudású orvos, a biztosító a biztosítottért csak az állami vagy önkormányzati rendelőnek fizet, a „maszeknak” nem. Pénz nélkül Arról a kormányzati törekvésről, hogy a kórházi ellátás felől a járóbeteg-ellátás felé tereljék a betegeket, Szabó főorvosnak az a véleménye: mindaddig hiábavaló a próbálkozás, ameddig ugyanazon beteg ellátásáért 60-70-szer kevesebbet fizet a biztosító, ha járóbetegként történik az ellátás.- Ha jól megfizetnék a járóbeteg-ellátást, akkor nyomban kevesebb beteget utalnának kórházba. A privatizáció önmagában ezen a helyzeten nem változtat, anélkül, hogy a rendszerbe valahonnan pénz kerülne. Az eddig ismert tervezetek azonban erre valódi alternatívát nem tartalmaznak. ....................... A rendszernek el kellene tudnia tartani a szükséges tartalékot is dr. Szabó László Jövőkép, avagy visszavetés Dr. Szabó László úgy véli: az uniós csatlakozásnak nemigen lesz akadálya az egészségügyi rendszer eltérése, legfeljebb tesznek majd néhány kikötést. Mint például, megakadályozandó az egészségügyi dolgozók elvándorlását, megtiltják - mondjuk 5 évre - számukra a külföldi munkavállalást.- Csak hát ezt is ki lehet védeni, hiszen már most is sok végzős orvostanhallgató él azzal a lehetőséggel, hogy az utolsó év előtt megszakítja tanulmányait, külföldön vállal ápolói, nővéri állást. Külföldön szívesen fogadják őket, hiszen jól képzettek. Az egy esztendő alatt megszerzik azokat az ismereteket a gyakorlatban, amelyek birtokában könnyedén leteszik az utolsó vizsgákat. S ugyan mi akadályozná meg a külföldi intézményvezetőket, hogy felvegyék a jól képzett, már gyakorlatban is kipróbált munkaerőt? Márpedig a jó egészségügyi szakemberek nélkül a magyar egészségügy is alapjaiban rokkanhat meg. szintén szólva nincs időm a politikával foglalkozni. Számomra az a fontos, hogy a jelenlegi körülmények között boldoguljak. Ezért mélyebben az EU-csatlako- zásról sem tájékozódtam, de szerintem, ha a tagországoknak bejött gazdaságüag az együvé tartozás, miért ne próbálhatnánk meg mi is. Én igennel szavaznék. Kerepesi József (22), sofőr A zt mondom: csatlakozzunk. Az uniós tagság reményt ad, hogy jobban éljenek a kisemberek. Úgy látom azonban, hogy a kormány eddig nem tett igazán azért, hogy a csatlakozás feltételeinek megfeleljen az ország. Pedig a napi politizálás mellett erre is szükség van, ha már ezt az utat akarja választani az ország. Kavanda Béla (45), fodrász génnél szavaznék. Olyan hosszú ideig topogtunk egyhelyben, elkülönülve a nyugattól, hogy épp itt az ideje a változtatásnak. Ami volt eddig, annál csak jobb lehet. Garancia persze nincs arra, hogy a csatlakozás csak jót hoz, de nagyobb az esély a magasabb életszínvonalra, ha gazdagabb országokhoz tartozunk. Bacsó Gyula (65), nyugdíjas C satlakoznunk kell. Hogy a fejlődést aztán mindenki érezze, évekbe telhet. De a gyerekeimnek, unokáimnak jobb lehet. Sok minden történik az országban manapság, ami nem tetszik nekem. A mostani mederből ki kell lépni, az embereknek jobb életet kell biztosítani, és erre jó alap az uniós csatlakozási törekvés. Eperjessy István (76), nyugdíjas A rendszerváltozást /■^.követően elkezdődött egy folyamat. A tagságunk a NATO-hoz vagy az európai országokhoz is ennek a része. Mint ahogy a népszavazás is, amely során dönthetne a nép, hogy akarja-e a csatlakozást. Én igennel szavaznék. Magam is reménykedem benne, hogy a tagság jót hoz az országnak. Nagy Rebeka (24), eladó
