Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)

2000-09-12 / 214. szám

2000. szeptember 12., kedd Gazdaság / Hirdetés 7 Fehéredéi gazdaság Budapest (MTI) - A 90-es évek köze­pén az országban megtermelt bruttó hazai termék 30 százalékát is elérte a feketegazdaság részaránya, mára azonban 20 százalék alá szorult - tar­talmazza a Pénzügyminisztériumnak a feketegazdaság visszaszorításáról készített tanulmánya. Az elmúlt két esztendőben a feketegazda­ság részaránya csökkent, javult a közte­herviselés, egyre kevésbé lehetséges és ér­demes a jövedelmeket eltitkolni - állapít­ják meg az elemzők. A kormány tudatos erőfeszítéseket tesz a gazdaság fehérítésé­re. Az elmúlt két évben már tapasztalható volt, hogy az állam pénzéhsége mérséklő­dik, s egyre több jövedelem marad a pol­gároknál és a gazdaságban. Az állami el­vonás mértéke 1997-ben 45,7 százalék volt, az idén valószínűleg 41 százalék közelében lesz, s a következő években 38 százalékra mérséklődik. Ez részben az adóterhek mérséklődésé­nek, részben pedig a társadalombiztosítási járulékok lefaragásának következménye. Míg 1998-ban minden munkabérként kifi­zetett 1 forint után 49 fillért kellett tb-járu- lékként a munkáltatóknak és a munkavál­lalóknak eljuttatniuk a társadalombiztosí­táshoz, addig az idén 44 fillért, 2002-ben pedig 38 fillért. / Átalakuló vegyipar Az elmúlt hetet 184 ponttal csökkentve 8271 ponton fejezte be a Budapesti Érték­tőzsde indexe a BUX. A forgalom közel 90 százalékát három papír, a Matáv (1555 Ft), Borsodchem (7880 Ft), TVK (3955 Ft) trió adta az első kettő 6, illetve 16 százalékos mínusszal, az utóbbi 13 százalék plusszal zárva. A Picknek (8950 Ft) újabb lehetősége nyílhat a romániai Comtim élelmiszeripa­ri vállalat felvásárlására, miután az előző pályázaton győztes ausztrál cég nem tudta határidőre kifizetni a teljes vételárat. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) júli­usi bejelentésének megfelelően versenyhi­vatali eljárást indított a Mól (4040 Ft) el­len piaci erőfölénnyel való visszaélés és a verseny korlátozása kapcsán, ám mivel a GVH még sosem talált a cég üzemanyag árképzésében kivetni valót, feltételezhető­en ez inkább rutineljárásnak minősül, és ezzel próbálják a fogyasztók elégedetlensé­gét csillapítani. A BorsodChem bejelentette, hogy egy írországi off-shore társaság a Milford Hol­dings Ltd. (aki piaci pletykák szerint a Gazprom fedőcége) 24,58 százalékos része­sedést szerzett a cégben. A hírre erőteljes csökkenés vette kezdetét, mely a bizonyta­lanságnak, az orosz cég nevének és a hír nyomán kialakult vegyipari kérdőjelek­nek tudható be. A Compaq-Montana-Synergon trió nyer­te el az ORFK központosított közbeszerzé­si pályázatát, ahol hatezer munkaállomás amortizációs cseréjét, és mintegy három­ezer nyomtató szállítását kell megoldani­uk. A tender értéke 3 milliárd forint, ami­ből 1,5 milliárd lehet a Synergon (1920 Ft) része. A TVK pénteken 15 százalékot emel­kedett (először adva lehetőséget a bróke­reknek az új BÉT szabály szerinti felső li­miten történő kereskedés éles tesztelésé­hez), melynek hátterében valószínűleg egy kibontakozó felvásárlási csata állhat, amelyben a Mól illetve a Gazprom a két valószínűsíthető fél. Előbbi a korábban megszerzett 20 százalékos tulajdoni hánya­dának súlyát féltheti, míg utóbbi az olajár okozta komoly árbevétel-növekedést ki­használva további vegyipari akvizíciókat eszközölhet. A hét vesztesei BorsodChem -16,53% Nabi -6.78% Matáv -5.76% A hét nyertesei TVK 13,32% Pick 2.29% OTP 0,31% (A-kategória zárónapjai alapján) Az elemzést készítette: RUDA-CASH B.RÖKERHA2 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u 27. Tel.: 46/502-260 3580 Tiszaújváros, Bethlen G. u. 5. Tel.: 49/544-080 Ellenpontok a megyeszékhely fejlődésében A „szigetszerű” fejlesztésekre szükség van - azok is emelik az igényszintet Méhes László Miskolc (ÉM) - A fejlődést reprezentáló bevásárló és szórakoztató központok, egy-egy új tér, köztéri szo­bor, a gazdasági stabilizáció jelei, illetve ezek ellenpont­jaként szegényes városré­szek és azok igénytelen kör­nyezete jellemzi Miskolc mai arculatát. A borsodi megyeszékhely, az észak-magyarországi régió köz­pontja címet viselő város elmúlt évekbeli változásairól sommá­san így fogalmaz Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Eu­rópa Gazdaságtana Intézetének igazgatója. Személye több szem­pontból is érdekes, ha Miskolc fejlődése szóba kerül: a kezde­tektől részt vett a város 1996-ban elfogadott középtávú fejlesztési koncepciójának kidolgozásában. Akkor még a válságkezelés állt a tervezés középpontjában, a cél pedig egy harmonikusan fejlődő település képének megrajzolása volt. Napokon belül szakmai vi­tára bocsátják azonban azt a programot, amely Miskolccal kapcsolatban a 2001-2003-as idő­szakra egy dinamikusan fejlődő nagyváros képét vetíti előre. „Nem sikerült látványosan növelni a termelő-beruházások volumenét, s az egy főre eső GDP növekedése is elmaradt á kívánatos , ütemtől" ................................................ ..... A jó érzetének alapjai- A biztos munkahely, vonzó feladatok, komfortos lakásviszo­nyok, a szabadidő kulturált el­töltésének lehetősége alapvetően fontos ahhoz - sorolja Kocziszky György -, hogy a polgár jól érez­ze magát szűkebb és tágabb kör­nyezetében. A korábban megfo­galmazott városfejlesztési terv­ben alapvetően a gazdasági gon­dok kezelése kapott hangsúlyt. Bár jóléti-szociális piacgazdaság­ra jellemző városképet vázolt, ám az, aki tervez, a makrogaz­dasági megszorításokra kevés ráhatással bír. Mindenesetre, amikor a most vitára bocsátandó városfejleszté­si elképzelést készítették, szám­ba vették a múltat: az infrast­ruktúrában bekövetkezett jelen­tős, állami támogatással segített változásokat. Például a városi szennyvíztisztító megépítését, az idegenforgalom fejlődését, a fő­utca és a belváros rekonstrukci­óját, a város ingatlangazdálko­dásában vagy éppen Miskolc kulturális életében végbement pozitív elmozdulásokat. Ezekkel szemben nem sikerült látványo­san növelni a termelő beruházá­sok volumenét, s az egy főre eső GDP növekedése is elmaradt a kívánatos ütemtől.- Miskolc deklarált észak-ma­gyarországi régióközpont, illetve intraregionális szerepe aligha vitatható, de nem kevés a meg­oldásra váró jövőbeni feladatok száma - összegezte a szakember. Majd hozzátette: jelentősen ja­vult a városmarketing színvona­la, nőtt a Miskolcot bemutató ki­adványok száma és színvonala, de nőtt a városok közötti ver­seny is. Ezért nagyon lényeges, hogy a város időben és jól „kommunikálja" eredményeit egyrészt a város polgárai, más­részt országos és nemzetközi szinten egyaránt. A köz kontrollja Az elmúlt évek városfejlesztési törekvéseinek kontrolljaként ezen a nyáron - igaz nem tudo­mányos alapossággal - készült egy úgynevezett Miskolchoz való kötődésvizsgálat. A felmérés öt­száz megkérdezettjének vélemé­nye alapvetően jó Miskolcról, 70- 80 százalékuk fejlődést érzékel.- Ami ellentmondásossá teszi a város megítélését, az a város­képről kialakult összbenyomás. A szigetszerűnek érzékelhető fej­lesztésekre azonban szükség van, azok a közvetlen környezet, illet­ve a városban élők igényszintjét emelik - vetette fel Kocziszky György. Mint kifejtette: vélemé­nye az, hogy a gazdasági fejlődés­hez avval összhangban lévő kul­turáltsági szint szükséges. Vilá­gos értékrendek kellenek, amik­nek formálásához a városképen javító beruházások, például egy park, egy új szobor megjelenése ugyancsak hozzájárulhat.- A városlakók életminőségé­nek emelését Miskolc elkövet­kezendő három évére szóló, a 2001-2003-as időszakot felölelő városfejlesztési programja fon­tos feladatának tekinti - közli Kocziszky György. - Teszi min­dezt az életszínvonal emelkedé­sével járó dinamikus, harmoni­kus gazdaságfejlesztéssel pár­huzamosan. Ehhez pedig előtér­be kell helyezni a tudásközpon­tú tőkeberuházásokat vonzó, illetve azokat biztosító koncep­ciókat. Olajár és inflációs hatása Budapest (MTI) - A magas vi­lágpiaci kőolajár - számításba véve a dollár-forint árfolyam- változást is - mintegy 20-30 szá­zalékkal növelheti a teljes ma­gyarországi energiafelhasználás költségeit, ami éves szinten 0,5- 0,6 százalékponttal emeli az in­flációt - nyilatkozta Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. A GKI arra számít, hogy az olajár éves átlagban hordónként 30 dollár lesz, szemben a tavalyi 15-17 dollárral. Az ügyvezető igazgató szerint ez azt jelentheti, hogy a magyarországi fogyasztói árak 2000-ben nem 8,5, hanem 9 százalékkal emelkednek. Hegedűs Miklós emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi, 35 dollár feletti ár körülbelül a 80-as évek eleji szintnek felel meg. Ugyan­akkor a magyar gazdaság az el­múlt 20 évben komoly átalakulá­son ment keresztül, így a magas érték korántsem gyakorol olyan drámai hatást a gazdaságra. Ennek egyik fő oka, hogy míg a 80-as években az export 10 mil­liárd dollár körül volt, addig most 24 milliárd dollár értékű. - így a várhatóan 500-600 millió dolláros többletimport az akkori 5-6 százalékkal szemben csak a kivitel 1-2 százalékát teszi ki. Az olajárnak a magyar gazda­ságra gyakorolt hatásait tompít­ja az is, hogy az elmúlt évtized­ben az ipar szerkezete teljesen átalakult, a nagy energiafo­gyasztó ágazatok háttérbe szo­rultak, szerepüket a kevéssé energia-, sokkal inkább techno­lógiaigényes, korszerű iparágak vették át. Molnár László, az Energia Központ igazgatója rámutatott: az elmúlt öt évben a magyar gaz­daság fajlagos energiafelhaszná­lása folyamatosan csökkent: a bruttó hazai termék (GDP) gyor­suló ütemű növekedése mellett a teljes energiafelhasználás gya­korlatilag stagnált. Az elmúlt tíz évben az ország energiaszükséglete mintegy 25 százalékkal csökkent. Az igazga­tó elmondta: ez az ipar korsze­rűsödése mellett a hatékonyabb szigetelési és fűtési módok, a ta­karékosabb háztartási gépek, ki­sebb fogyasztású autók elterje­désével is magyarázható. A hazai energiafelhasználás­nak jelenleg 32 százalékát adja a kőolaj, a földgáz részesedése 37- 38 százalék. Csökkenő olajár Bécs (MTI) - A vasárnapi OPEC-döntés nyomán hétfő reggel az Európában irányadó északi-tengeri Brent olajféle­ség hordónként 61 centtel 32,17 dollárra olcsóbbodott ok­tóberi szállításra a londoni nemzetközi olajtőzsdén (IPE). Pénteken közel 2 dollárt vesz­tett ez a kontraktus az IPE-n. Az árcsökkenés az olajpia­con azt jelzi, hogy az árak he­lyes irányba mozdultak, de azoknak tovább kell csökkenni­ük, hordónként 30 dollárig, hogy megszűnjön a Kőolaj-ex­portáló Országok Szervezetére (OPEC) nehezedő nyomás - je­lentett ki Ali al-Naimi. A sza- udi olajipari miniszter hétfőn tett bécsi nyilatkoztában hozzá­tette: a tavasszal elhatározott ármechanizmus - amely sze­rint, ha az olaj ára tartósan 28 dollár fölött van, akkor auto­matikusan napi 500 ezer hordó­val növelik a kínálatot- a november 12-ei felülvizsgálatig működik, úgyhogy az OPEC - mint mondta - november előtt is intézkedhet, ha kell. Emlékeztetőül: az OPEC va­sárnapi bécsi értekezletén ok­tóber 1-jei hatállyal napi 800 ezer hordós kínálatbővítésről döntött. Ezáltal a tizenegy ta­gú kartell termelése napi 25,4 millió hordóról napi 26,2 mil­lió hordóra emelkedik. Szaud- Arábia ily módon nem tudta keresztülvinni az általa java­solt napi 1 millió hordós vagy még nagyobb termelésnöve­lést. Értékelik a Postabankot Budapest (MTI) - A Credit Suisse First Boston (Budapest) Rt. (CSFB) Postabankról olyan tanulmányt készít, amely átfo­gó bankértékelés után alterna­tívákat vázol fel a kormány számára a bank privatizációjá­nak előkészítéséről - hangzott el a CSFB és a Postabank teg­napi, budapesti sajtótájékozta­tóján. A CSFB ügyvezető igaz­gatója elmondta: kitérnek a bank általános piaci helyzeté­nek bemutatására, a verseny­helyzetének értékelésére, arra, hogy egy későbbi bel- vagy külföldi stratégiai partner ese­tén az értékesítésnek milyen hatása lesz a hazai pénzpiac fejlődésére. Auth Henrik, a Postabank Rt. vezérigazgatója szerint annál jobb, ha a bank privatizációja minél hama­rabb megtörténik. Hirdetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents