Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-09 / 185. szám
2000. augusztus 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZ/ÍG $ Aktuális 3 Terítik az új aszfaltszőnyeget Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - Néhány nap múlva befejezik Sátoraljaújhely belvárosában az aszfaltréteg felújítását. Arra aligha lehetne elfogadható magyarázatot találni, hogy a heteken át tartó előkészületek során jól megmérten megemelt aknafedelek és lefolyók miért nincsenek szintben a vadonatúj aszfaltszőnyeggel. A látvány szép, a burkolat friss, az autó pedig ugyanúgy botorkál a fedeleken, mintha semmi sem történt volna. Újhely Új szőnyege Fotó: Puskár Tibor Nem jelentkezett a vevőjelölt Miskolc (ÉM - ML) - A felszámolás alatt álló Diósgyőri Acélművek majdani eladására nincs befolyással az a hír, miszerint a DAM korábbi tulajdonosa, a Kassai Vasmű iránt az amerikai U. S. Steel mellett az ugyancsak tengerentúli Ispat In- land Inc.-csoport is bejelentette vételi szándékát. A diósgyőri kohászat fölötti felügyeleti és irányítási jogát a szlovák gyáróriás a felszámolás megkezdésének hivatalos időpontjában, 2000. március 14-én elveszítette. így ha a Kassai Vasművet eladják, majdani vevője csak vásárlóként juthatna hozzá a DAM vagyonához. A kassai gyár iránt érdeklődők hasonló szándékkal azonban mindeddig nem jártak Diósgyőrben - tudatta az Észak-Ma- gyarországgal a DAM felszámolóbiztosa. Marjasné Endrédi Zsuzsanna hozzátette: más befektetői csoportok azonban vizsgálódnak a gyár területén, elemezve, vizsgálva a gyár működtetését. A DAM F.A. újraindításának első hónapja 3,6 millió forint veszteséggel járt. A működést elemző mérleg szerint ez az újraindítás magasabb költségeinek tudható be. A működés második hónapját záró mérleg pedig még nem készült el. A diósgyőri gyár napjainkban havonta 24 ezer tonna készárut termel, ami - Marjasné Endrédi Zsuzsanna szerint - a technológia és az adott munkaerő optimális kihasználását jelenti. Mint emlékeztetett rá: tavaly havi átlagban 16 ezer tonnás termelése volt a DAM-nak. Kutatnak. A második világháború alatt eltűnt fegyverek és könyvek után kutatnak Makkoshotyka határában. A csoport Lőrincz Sándor (képünkön) - ma Erdélyben férfi élő - édesapja, Lőrincz Imre által 1944-ben elásott három nagyméretű faládát keres. Az utód maga is részt- vesz a kutatásban. Tegnap ugyan nem jutottak semmire, ám a keresést tovább folytatják. Fotó: Vincze Tamás Víz és út nélkül, szeméthegy mellett Több 100 millióba kerülne a telepek felszámolása Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - BGO) - Megyénkben 91 település 113 nyomortelepén több mint 27 ezren élnek emberhez méltatlan körülmények között - derül ki egy felmérésből, amely azonban még készítői szerint sem teljes. Megyénkre lebontott adatokkal az FVM illetékese egyelőre nem tudott szolgálni, ám azt elmondta: országosan jellemző, hogy a telepeken rengeteg a vert falú és vályogház, illetve a putri, azaz a földbe vájt gödör, sárból tapasztott oldalfallal és legfeljebb nádtetővel. Elsőként ezeket (a telepek több mint 5 százalékát) kellene felszámolni a tárca tervei szerint. Szilárd burkolatú úton a kolóniák kevesebb, mint felét lehet megközelíteni, körülbelül ugyanennyitől több mint fél kilométert kell gyalogolni az első telefonkészülékig. Ugyancsak kevés az olyan telep (58 százalék), amelyben vezetékes víz, vagy legalább közkifolyó van, rengeteg az olyan hely, amelyek esetében 100 méternél, vagy akár fél kilométernél távolabb található az első vezetékes vízcsap. A kolóniák közül igen sok fekszik egészségtelen, vizenyős területen, illetve szeméttelep közvetlen, vagy közeli szomszédságában. A megyeszékhelyen kolóniákat tartanak nyilván a Szondi telepen, a Béke-szállón, a József Attila utcán, a Mésztelepen, Perecesen és a Lyukó-völ- gyi Annabányán. Kottman Dezső, a MIK Rt. műszaki igazgatóhelyettese szerint ha itt is a „négy, lakókörnyezeténél rosz- szabb ház” alapján számolnánk, még rosszabb adatokat kapnánk. Az önkormányzat - hangsúlyozta - nehéz helyzetben van az ilyen telepek felszámolásánál, hiszen ezek lakóit olyan, alacsony komfort- fokozatú lakásokban kellene elhelyeznie, amelyek bérleti díját még meg tudják fizetni. Ám ilyen lakások már alig vannak, újak egyáltalán nem épülnek. Azonnali lépésekre csak akkor kerül sor, ha telepes házak életveszélyessé válnak, ilyenkor a lakókat elköltöztetik. Néhány hónapja ezen okokból a Béke-szálló két épületét bontották le. A város összes kolónia-lakójának elhelyezése (családonként 1 millió forinttal számolva) több 100 millióba kerülne. Érdemi megtakarítás nem várható Az ágyszámleépítés a kórházak szerkezet-átalakításából következik Budapest, Miskolc (ÉM - NyZ) - Az ágyszámleépítéssel kapcsolatban a szaktárca eredeti szándéka a struktúra átalakításában jelölhető meg. Költség-megtakarításra azonban nem lehet számítani. Az ágyszámleépítés a kórházakban a rendszerváltás óta húzódó kihasználatlan kapacitásokat szüntetné meg. Ennek a célnak megfelelve született meg 1996- ban a LXIII. törvény, mely úgynevezett normatív ágyszámokat határoz meg minden megyében. A normatív ágyszámokat az egészségi állapot, a szociális és gazdasági helyzet függvényében alakították ki - áll a kapacitási tárgyalásokra vonatkozó háttéranyagban. Szerettünk volna választ kapni a szaktárcától, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP): mit várnak az ágy- számcsökkentéstől, és mi indokolja az intézkedést. Kérdésünkkel azonban az OEP a minisztériumhoz irányított bennünket, a tárca pedig „hírzárlatra” hivatkozott. Csupán háttéranyagot bocsátott rendelkezésünkre, melyből az első bekezdésben foglaltakat összeállítottuk. Várhegyi Krisztina, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Főosztályának vezetője úgy ítélte meg: a megyei önkor* HÉT TÉMA JA: A KÖÉHAZ. AaYÉZAMCÉÖKKÉNTÉS Ezen a héten folyamatosan többször is foglalkozunk a kórházi ágy- számcsökkentés aktuális történéseivel, háttérinformációival. Olvasóink véleményének is teret adva tesszük fel a kérdést: Ön szerint képes-e ellátni feladatait az ágyszámcsökkentés után a megyei egészségügy? IGEN-NEM Amennyiben Tisztelt Olvasónk véleményét is megosztaná olvasótársaival, itt fogalmazhatja meg: A beérkezett szavazatok alapján a mérleget folyamatosan közzé- tesszük, tallózva olvasóink véleményéből is. mányzat által fenntartott intézményekben az osztályok kihasználtsága nem megfelelő, a demográfiai hullámból adódóan különösen a szülészeten és a gyermekosztályon adódnak felesleges ágyak. Az ágyszámcsökkentés nem más, niinthogy tényhelyzethez igazodik a struktúra. Alapvetően a szaktárca szándéka is ez: szerkezet-átalakítás. Felvetésünkre - mely szerint az ágyak számának csökkentésével még nem változik a szerkezet -, Várhegyi Krisztina így válaszolt: lehetőség volt a szakorvosi óraszám növelésére is. Vagyis a fekvőbeteg-ellátás helyett a járóbeteg-ellátást kell erősíteni, annál is inkább, mivel a fekvőbeteg-ellátásra nincs olyan nagy igény, melyet ne tudnának kielégíteni. A főosztályvezető hangsúlyozta: a leépítéssel ágyakat nem, csak a kihasználatlan állapotot szüntetik meg. A változás Megyei önkormányzati fenntartású intézmények által leépítésre felajánlott ágyak száma Megyei Kórház (Miskolc): 75 Szent Ferenc kórház (Miskolc): 10 II. Rákóczi Ferenc Kórház (Szikszó): 18 Reumatológiai Kórház (Mezőkövesd): 0 Pszichiátriai Szakkórház (Miskolc): 0 (Forrás: B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat) létszámcsökkentéssel nem jár együtt, nővérek átcsoportosításáról azonban eshet szó. Várhegyi Krisztina úgy összegezte: érdemi, gazdasági típusú megtakarítás nem várható. Nem sérül, reformálódik Eddig nem érkezett beadvány arra vonatkozóan, hogy a kórházi ágyszámleépítések kapcsán az Alkotmányban garantált egészséges élethez való joga sérülne meg az állampolgároknak - mondta el felvetésünkre Szőnyi Zsuzsa, az állampolgári jogok biztosának sajtóreferense. Az ágyszámcsökkentés az egészségügyi reform részét képezi, hivatalból ezért nem indítanak eljárást. Egyedi panasz esetében pedig csakis konkrét, valós, megtörtént jogsértés adna alapot a vizsgálatra. Alig áll útmenti parlagfű a megyében A pollenek terjedéséért az elhanyagolt földek és közterületek okolhatók Miskolc (ÉM - FK) - Megyénkre is kiterjed a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöViM) még júliusban elkezdődött kiemelt parlagfű-irtási programja, mely az ország közúthálózatát mentesítené az erősen allergén növénytől. A parlagfű elleni védekezés egyik legjobb eszköze a kaszálás, hiszen ez a kétszikű növény nehezen viseli a visszametszést, néhány generáció után ártalmatlanná tehető, ezért ritka, hogy vegyszerekkel küzdenek ellene - mondta a szakember. Hogy mégis terjed, annak az oka, hogy az elhanyagolt mező- gazdasági területeken nem fordítanak kellő gondot az irtására, így a parlagfű az utak mentén is állandóan megtalálható, sok más allergén növénnyel együtt.- Csak ritkán választjuk egy növény vegyszeres irtását, mivel sok olyan kisebb növényt is elpusztítana, amely összetartja az útpadkát - folytatta Dobos Zsolt. - Kémiai módszerrel csak a törmelékes útpadkákat tisztítjuk, vagyis azokat, amelyeket eleve növénymentesre terveztek. A vegyi irtást a kht. minden esetben vállalkozókra bízza, de csakis az általunk megszabott feltételek mellett. Ezek az emberre és állatra legkevésbé veszélyes kemikáliák használatát írják elő, melyeket olyan eljárással kell teríteni, hogy csak az adott területre jusson el. A lakosságot pedig a sajtó útján minden esetben értesítenünk kell a permetezés pontos helyéről. Pollen a levegőben A Borsod-Ahaúj-Zemplén Megyei ÁNTSZ e heti jelentése szerint az elmúlt héthez képest megyénkben háromszorosára nőtt a levegőben szálló pollen mennyisége. A parlagfű virágporának koncentrációja e területen közepes mértékű, de az ország déli részein már magasnak mondható. A legtöbb, levegőben megtalálható pollen a csalántól származik, de ennek pora csak ritkán okoz allergiát. Jelentős mennyiségben található meg a levegőben az üröm virágpora és az allergén gombafajok spórája is. Irtani való fű - a parlagon levő földek miatt szapora az utak mentén Fotó: Végh Csaba
