Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-19 / Vasárnapi észak, 3. szám
2000. június 18. ★ GAZDASÁG ★ 5 Mennyiért kukázunk? Egy 110 literes kuka (heti egyszeri) elszállításának havi összege Sokat szemetelünk, s ez sokba is kerül. Könnyen lehet, hogy hamarosan nekünk kell különválasztanunk a feleslegessé vált műanyagokat, az üvegeket és a papírokat, mert az önkormányzatok bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést. 2001. január elsején életbe lép a hulladékgazdálkodási törvény, mely gyökeres változásokat eredményez mind a lakosság, mind a vállalkozások, mind az ön- kormányzatok életében. Jelenleg például egyedül a fővárosban égetnek kommunális hulladékot, más helységekből hulladéklerakókra szállítják a szemetet, de olyan is előfordul - s ez a legolcsóbb megoldás -, hogy a faluszéli bányagödörbe szórják. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 lerakóhely létezik, melyek helyett az Európai Unió normái szerint 100-150 korszerű, válogatóval, feldolgozóval ellátott telepet kell létesíteni. Borbély János, a Környezetvédelmi Hivatal vezetője szerint a gazdasági élet szereplőivel komoly egyeztetéseket és vitákat kellett folytatni a tervezet elkészítése során, arra gondolva, hogy az unióból száműzik azokat a termékeket, amelyek azért jutnak árelőnyhöz, mert előállításuk, csomagolásuk az ottani környezetvédelmi normák semmibevételével történik. A tervezet az összes helyhatóságot kötelezi a szemét elszállítására és megfelelő kezelésére. A kétezres lélekszám feletti településeknek 2002-ig, az ennél kisebb helységeknek pedig 2003-ig meg kell oldaniuk a hulladék elszállítását a jogszabályban előírt objektumokba. A szilárd települési hulladék kezelése a háztartásokban kezdődik. A szelektív gyűjtést a tervezet nem írja elő, de a helyi önkormányzatoktól számítani lehet ilyen rendelkezésekre. A szolgáltatások díjai várhatóan a lakosság fizetőképességét meghaladó mértékben nőnének, ha a törvénytervezet nem operálna a normatív támogatással, illetve a szakaszos hatályba léptetés rendszerével. A hulladékelszállítás díja jelenleg átlagosan 2800 forint/év/lakás, mely a törvény életbe léptetése után 4500- 4900 Ft év/fő mértékűre változik. K. Tóth László 2 000 000 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 ‘A KSH 1999. január 1-jai adatai, ererre ke ráütve Megközelíthetetlen Záhony A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetben a befektetni szándékozók jelentős adókedvezményekre, állami támogatásokra, kedvezményes hitelekre számíthatnak.- A befektetők kevésbé jönnek ide mindaddig, amíg ilyen nehéz a térség megközelíthetősége - állítja Tokody Attila, a 31 települést tömörítő Bereg Térségi Fejlesztési Társulat menedzsere. - Az autópályáról sem tudni, elhozzák-e erre, pedig itt nagy a munkanélküliség, olcsó a munkaerő. Nagy László, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetben - Nyíregyházát és környékét leszámítva - nagyobb a befektetési kedv. Főként német és olasz érdekeltségű cégek a széles és a keskeny nyomtávú vasútvonal találkozására építve kereskedelemmel, szállítmányozással, raktározással igyekeznek megvetni a lábukat. Remény van egy 500 millió forintos PHARE-programra amely az infrastruktúra fejlesztését tűzte ki célul. A nagybefektetők évente legalább hárommilliárd forint értékű termék előállítását szolgáló beruházás és 100 új munkahely létesítése esetén - az üzembe helyezést követő tíz évig - akár a társasági adó teljes összegéig részesülhetnek kedvezményben. A beruházók választhatják a társasági adó 70 százalékáig az úgynevezett limitált adókedvezmény igénybevételét is, vagy a gyorsított amortizáció lehetőségét. Az övezethez tartozó 50 település ön- kormányzata a helyi iparűzési adó részleges vagy teljes elengedésével segíti a befektetőket. Vissza nem térítendő támogatás jár munkahelyteremtő beruházásokhoz, tőkejuttatás és kamatmentes hitel nemzetközileg versenyképes termékek előállításához, mező- gazdasági, illetve környezetvédelmi fejlesztésekhez. DEMJÁN IS FONTOLGATTA... Demján Sándor három évvel ezelőtt nagy fantáziát látott egy vállalkozási övezet, „a magyar-ukrán Hongkong” létrehozásában, s komolyan fontolgatta, hogy anyagilag is beszáll a projektbe. Vasúton ugyanis például a Távol-Keletről jóval gyorsabban Európába lehetne szállítani az árut, mint hajóval. Ám az ügy teljesen leállt, így a sikeres vállalkozó később letett az ottani terveiről, pedig nem jellemző rá, hogy bármit is feladna. _ Újra szárnyal a Red Bull Előreláthatóan nyártól újra lehet majd kapni a Red Bull nevezetű, 1997-ben betiltott energiaitalt. Erről az egészségügyi miniszter rendelete döntött, amely az OÉTI határozatát bírálta felül. Április 20-án kelt határozatában leszögeszte: az ital közegészségügyi szempontból megfelelő, így forgalmazását ideiglenesen engedélyezi. Azért ideiglenesen, mert hamarosan elkészül az energiaitalokra vonatkozó törvény, így ha ennek megfelel a Red Bull, akkor véglegesítik az engedélyt.- Nagyon jó lenne, ha elkészülne ez a törvény, s felismernék, hogy az energiaital nem az üdítőitalkategóriába tartozik, s ezért másképp kellene elbírálni - szögezi le Krasovecz Péter, a Red Bull Magarország Kft. ügyvezetője.- Az italban lévő koffeinmennyiség sokkal több, mint a törvényben előírt, így ezért is javasoltuk az ital forgalmazásának tiltását - mondja dr. Horacsek Márta, az OÉTI osztályvezetője. Mert bizony a Red Bull is úgy „működik”, mint a kávé: feldobja, felébreszti az embert, s rendesen megdobogtatja a szívét annak, aki nem bírja a koffeint. A Red Bull új címkét is nyom a terméknek, így a szabályoknak megfelelő fogyasztói tájékoztatás lesz a csomagoláson.- Természetesen nem változtattunk az ital koffeintartalmán, hiszen akkor az már nem lenne energiaital, s most is csak két vitamin mennyiségét korrigáltuk - tájékoztat Krasovecz Péter. A cégnek a betiltás miatti vesztesége mintegy 4-5 milliárd forint, de Krasovecz Péter még elmondta, hogy ezt most kénytelen „lenyelni”, s inkább a jövőre koncentrál, mint hogy a múlton merengjen. így valószínű, hogy a jövőben a Red Bull ismét sokaknak ad majd szárnyakat. Szenvedi W irámiK A mosóporon spórolnak Manapság inkább technikai eszközökre - rádiótelefonra, számítógépre vagy internetre - költenek Magyar- országon, a mosó- és tisztítószerek forgalma az utóbbi években jóval lassabban emelkedik, sőt, időnként stagnál, mint általában a lakossági fogyasztás. A „kárvallottak” ezért az exportban igyekeznek erősíteni. A japánok megálltak Ercsiben Húszmillió dollárt fektet be Ercsiben az autóalkatrész-gyártással foglalkozó japán Musashi Seimitsu Industry Co. A körülbelül 4-5 hektáros területen az első fázisban 3000-4000 négyzetméteres üzemcsarnok felépítését tervezi a társaság. A japán vállalat, melynek fő megrendelői közé tartozik a Honda, a Ford, a Mitsubishi, a Volvo, a Denso és a Suzuki, Európában pillanatnyilag csak Nagy-Britanniában működtet üzemet. Mérnök híján Csehország A Mitsubishi Electric Corporation a csehországi Slanyban 32 millió dolláros zöldmezős beruházásként alkatrészgyártó üzem hoz létre, melyet a tervek szerint 2001 közepén adnak át. A leendő gyárban nemcsak a Mitsubishinek, hanem a Mazdának, a Hondának, a Volvónak is gyártanak majd alkatrészeket. A vállalat egyébként eredetileg Magyarországon akarta létrehozni legújabb üzemét, ám nem találtak megfelelő számú angolul és németül beszélő mérnököt. ' Alkatrészüzem Veszprémben Csaknem 4,2 milliárd forint értékű beruházást valósít meg 2001 közepéig a francia tulajdonban lévő Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. A Gazdasági Minisztérium 100 millió forinttal támogatja a projektet. A veszprémi székhelyű, francia tulajdonban lévő Valeo Kft. tavaly vásárolt egy 5,4 hektáros,földterületet, amelyen 10 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot emeltek, ahol autóalkatrészeket gyártanak majd. KÁRPÓTLÁSI JEGY Újra és újra a spekulánsok célpontjává válik a tőzsde speciális papírja, a kárpótlási jegy. A befektetők abban re- ménykednek, hogy még az idén értékes részvényekre - talán Antenna Hungáriára - cserélhetik a sok vihart látott jegyeiket. E reményeket az ÁPV Rt. vezetőjének nyilatkozata is táplálta, noha a beígért csere részletei még homályban vannak. Az pedig korántsem mindegy, hogy milyen cserearányt fognak alkalmazni, s vajon a tőzsdén vett jegyekkel is lehet-e majd pályázni, vagy csak az eredeti kárpótoltak számára áll majd a zászló. Visszafogottabb marketing- tevékenységre intették a legnagyobb magyar alapkezelőket tulajdonosaik, a bankok. A befektetési alappiac nagyobb hányadán osztozó vagyonkezelő cégek szövetségükön, a Befektetési Alapok Magyarországi Szövetségén (Ba- mosz) keresztül átfogó reklám- kampánnyal szerették volna népszerűsíteni ezt a viszonylag új, de máris sok befektetőt meghódító megtakarítási formát. A Bamosz eredeti elképzelése szerint júliusra, a külföldi alapkezelők magyarországi megjelenésének kezdetére időzítették a teljes pályás letámadást a médiában. Időközben szinte bizonyossá vált, hogy a külföldiek bejöveteléhez nem lesz meg valamennyi jogszabályi feltétel júliusra, ezért az alapkezelőket birtokló bankok „meggyőzték" a Bamoszt: halassza el a kampányt. PENZESLADA Az árverésektől sokan idegenkednek, hiszen gyakran hallani több tízmilliós vásárlásokról, pedig ennyit szinte kivétel nélkül festményekért fizetnek ki. Érmeárveréseken vagy vegyes- műtárgyaukciókon 500 forintos tételek is előfordulnak, de a néprajzi aukcióktól sem kell megijedni. Június elején például a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt., valamint a Nagyházi Galéria is tartott egy- egy ilyen aukciót: az előbbinél 1500, az utóbbinál 3000 forint volt a legkisebb induló ár, s a legkisebb összeg, amit kifizettek 2000, illetve 4500 forintra rúgott. (Ehhez hozzá kell adni 15 százalék közvetítői jutalékot.) Akár eladni, akár venni akar valaki, akár csak megtartani vagy tovább gyűjteni az örökölt tárgyakat, árverésre mindenképpen érdemes elmennie vagy legalábbis beszereznie katalógusokat és a leütési árak jegyzékét -, hogy informálódjon az árakról. Persze aki százezreket szeretne befektetni műtárgyba, az sem fog csalódni a néprajzi tárgyakban. Vidéken ma is gyakran találkozunk ilyen darabokkal, a Viharsarokban például egészen különlegesek is előkerülnek. S míg a tőzsde kockázatokkal jár, a műtárgyak értéke rendre növekszik. A sérült, hiányos, javításra szoruló darabokat érdemes restaurátorhoz vinni, hiszen a helyreállítás után az értékük magasabb lesz, mint amennyibe a rendbehozatal került. A népi használati eszközök ráadásul díszítik a lakást, a nyaralót, a bútorok pedig használhatók is. A két legutóbbi néprajzi árverés érdekessége, hogy mindkettőn szerepelt egy-egy XVI. századi ácsolt, festett láda: a bizományinál 180 ezer forintért hirdették meg, s 300 ezerért kelt el - ez bizonyult az aukció legmagasabb összegű leütésének Nagyházinál pedig a 190 ezer forintos induló áron vásárolták meg. Ám kínáltak vételre múlt század végi kelengyeládát is 28 ezer forintért, melyet végül 40 ezerért vitt haza újdonsült tulajdonosa. Múlt századi konyhai mérlegekért 12 ezer, illetve 16 ezer forintot fizettek, míg egy különlegesebb fajtáért 42 ezret. Van tehát pénz a ládában... Egy tatai cserépkorsót 13 ezer forinton ütött le a kalapács, egy 1873-as, hódmezővásárhelyi bütykös korsót pedig 50 ezren, szűrőtálakat 4-8 ezer forinton. A rézeszközökről vagy a fatárgyakról - mángorlókról, présekről, rokkákról, különösen a faragott, festett példányokról - se feledkezzünk meg.
