Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-30 / 125. szám
2000. május 30., kedd gSMy-j|í\ Yi ggj^ n| £•. Csatlakozunk Az ÉM EU-melléklete 6 HÍRCSOKOR • Könyv a Galyaságról. A Galyaság a harmadik évezred küszöbén címmel jelent meg egy, az „eurokisrégiót" természetvédelmi, kulturális szempontból bemutató kiadvány. A könyvet a Galyasági Településszövetség perkupái irodájában, az ede- lényi városi könyvtárban és a miskolci Bíbor Kiadónál lehet megvásárolni. • EU-pontok a Zemplénben. A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Miskolci Egyetem Európai Tanulmányok Központja szerződéskötése értelmében az EU-ról szóló információk Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Tokajban, Szerencsen, Monokon, Pálházán, Ricsén, Bodrog- halmon, Kenézlőn is hozzáférhetőek. • Köztisztviselők képzése. Folytatódik az közigazgatásban dolgozók uniós továbbképzése. Megyénk köztisztviselői ma, május 30-án Debrecenben, június 8-án, 9-én, 15-én, 16-án, 19-én, 20-án, 26-án, 27-én, 28-án pedig Egerben hallhatnak értékes információkat az Unió adminisztrációjáról. A térség fejlődik, vannak pozitív jelek Chikán Attila: Ebben a térségben különösen nagy elszántságra van szükség Chikán Attila Fotó: Végh Csaba Ózd (ÉM - NyZ) - Chikán Attila gazdaságpolitikus, a budapesti közgazdaság-tudományi egyetem rektora, volt gazdasági miniszter a közelmúltban az Őrhegy Térségi Szenátus megalakulásán tartott előadást az ózdi térség és a megye fejlődéséről.- A magyar gazdasági átmenet a közép-kelet-európai térségben a legsikeresebb. A gazdasági növekedés gyors. Kétszer akkora, mint az Európai Unió tagállamaiban. A gazdaság helyzete stabil, megtörtént a szerkezetváltozási átalakulás, mely a piacgazdaság alapjait megteremtette. A makrogazdasági helyzet majdnem olyan jó, vagy még jobb, mint az Európai Unióba az utóbbi években felvett államok gazdasági helyzete volt a felvétel időpontjában - fogalmazott előadásának első mondataiban Chikán Attila. Nem könnyű És ahogy az ország gazdasági helyzetét nem lehet elvonatkoztatni a környező országokétól, úgy Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzetét sem lehet elkülöníteni az ország gazdaságától - fűzte gondolatait a volt gazdasági miniszter. Megyénkre vonatkozó állításait pedig statisztikai adatokra alapozva vonta le.- Nehéz helyzetben van ez a térség. A fővárostól távol van. Nem megfelelő az infrastruktúra. Az ország keleti részén fekszik, és az ország kelet felé irányuló kereskedelme visszaesett az utóbbi években. De az is gond, hogy a térség gazdasági szerkezete olyan ágazatokra épült, melyek nem húzóágazatok- fogalmazott a gazdaság- politikus.- Egy dolog biztos: ebben a térségben különösen nagy elszántságra van szükség - vezette át mondandóját a térségfejlesztés gondolatához a budapesti közgazdaság-tudományi egyetem rektora. Majd a térség fejlődésére egyértelműen utaló pozitív jeleket sorolta fel. Mint mondta: gyorsabban fejlődött a kiskereskedelmi üzlethálózat, több szálláshely alakult ki Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, mint az ország más részeiben. A belföldi turizmus nagyobb, mint hazánk más részein. A kutatásfejlesztési ráfordítások is nőttek. Megújulás hosszú távon Egy, a vállalkozókra vonatkozó felmérés alapján pedig elmondta: a borsodi vállalkozók nem pesszimistábbak az országos átlagnál. Ugyan kevesen szóltak arról, hogy a rövid távú fejlődés érdekében új termékeket, szolgáltatásokat kellene bevezetniük, a hosszú távú fejlődés, az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében azonban fontosnak tartják az innovációt. Az is érdekes jelenség - emelte ki Chikán Attila -, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye vállalkozói a legkevésbé számítanak arra, hogy a modernizációt állami támogatásból váltják majd valóra.- Hosszú távon támaszkodni kell majd a helyi erőkre - mondta a gazdaságpolitikus. Végezetül pedig így bátorította az Ózd és környéke településeinek képviselőit: - Ez a régió szem előtt van az ország gazdaságpolitikájában a többi megyéhez képest. Odafigyelnek rá a gazdasági szakemberek, a politikusok. Előző havi játékunkban azt kérdeztük olvasóinktól: hol található a közölt képen látható nevezetesség, a város milyen szerepet tölt be az Unióban. A felvétel a brüsszeli Atomiumot ábrázolta, Belgium fővárosa pedig az Európai Unió központja. A helyes megfejtést beküldők közül Kovács Attilának (Miskolc, Bajcsy-Zsi- linszky 52.) kedvezett a szerencse. Ebben a hónapban azt szeretnénk megtudni: mikor került sor az EU és Magyar- ország között az Európai Megállapodás aláírására? Válaszaikat június 22-éig várjuk a következő címre: Észak-Magyaror- szág Szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf.: 351. A borítékra írják rá: EU-játék. Ne feledjék: a helyes megfejtők között minden hónapban ajándéktárgyakat, a legtöbb helyes megfejtést beküldők között pedig egy brüsszeli utazást sorsolunk ki. AZ EU ÉS HAZÁNK • Gazdasági növekedés. Az elkövetkező két évben legalább 4,5-5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani Magyarországon - derül ki az Európai Bizottság előrejelzéséből. Magasabb növekedést Lengyelország és Észtország könyvelhet el. • Euró a csatlakozás után. Nincs értelme az euró bevezetésének a feltételek teljesítése nélkül - hangzott el az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank rigai ülésén a közelmúltban. A tagjelölteknek is garantálniuk kell a közös pénz erejét. • Francia elnökség: támogat? A francia elnökség nem tekinti prioritásnak a dátum kitűzését, azzal azonban hozzá kíván járulni a bővítéshez, hogy decemberben befejezi a belső EU-reformokról folyó kormányközi konferenciát - fogalmazott Pierre Moscovici francia államminiszter. • Félelem az ingázástól. Az EU és a tagjelöltek megkezdik a személyek szabad vándorlásáról szóló fejezet tárgyalását, Ausztria azonban fél az ingázóktól. Megoldásként azt javasolják: a szomszéd országok határ menti térségeinek gazdasági fejlődését átlagon felül támogassák. OLVASÓINK KÉRDEZTEK Írország: kulcsfontosságú a nép, a fegyelem Sajóvámos, Miskolc (ÉM) - Hogyan alakult Írország kulturális, gazdasági, politikai élete, miután aláírta a belépésről szóló okmányt? - kérdezte egyik sajóvámosi olvasónk.- Írország uniós tagsága nemcsak gazdaságilag hozott jelentős változásokat, hanem politikai, szociális és kulturális téren is - kezdi Brian McElduff, a magyarországi ír Nagykövetség első titkára. Válaszában kitér arra is, hogy 1973-ban, amikor Írország csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, még viszonylagos gazdasági „holtágnak” számított az ország. Az azóta eltelt évek tanúsága szerint azonban az ír gazdaság elérte, de ténylegesen meg is haladta nyugateurópai szomszédainak gazdasági szintjét. A Brüsszeltől kapott szerkezeti és mezőgazdasági átcsoportosítások évekig segítették az ország gazdasági átalakulásának folyamatát.- De akárhogy is nézzük, a legnagyobb szerepet Írország sikerében maga az ír nép játszotta - hangsúlyozza a külképviselet első titkára. - A szilárd gazdaság megteremtésében kulcsfontosságú volt a fegyelem. Különösen a nyolcvanas évektől, amikor a csatlakozási folyamatot összekapcsoltuk a Közös Piacba való belépéssel. Politikai szempontból - tér át Brian McElduff a kérdés többi részére - az EU véleményformáló taggá tette Írországot. A gyarmati uralom után az EU- tagság lehetővé tette, hogy egy kis nép részt vegyen a világ meghatározó gazdasági tömörülésének döntéshozatalában, és hogy kibontakoztathassa egyre erősebb politikai szerepét. Arra a félelemre, hogy az ír identitás elsorvad, az EU-tagság rácáfolt: az ír kultúra sikeres időszakába lépett, a világ színpadán talán még erősebb, mint valaha. Előny kizárólag a gazdasági fejlődésben Mit gondol, mindent egybevetve, az EU-hoz való csatlakozásunk az ország SZÁMÁRA INKÁBB ELŐNYÖKKEL VAGY INKÁBB HÁTRÁNYOKKAL JÁRNA? 1997 2000 inkább előnyökkel 68 68 inkább hátrányokkal 13 14 nem tudja 19 18 Forrás: Szonda Ipsos, Külügyminisztérium , Ha Magyarország európai uniós tagságának kérdésében holnap népszavazás LENNE, ÖN A TAGSÁG MELLETT VAGY A TAGSÁG ELLEN VOKSOLNA? 19972000 a tagság mellett 6065 a tagság ellen88 nem szavazna 9 9 még nem döntött 19 14 nem tudja 4 4 Forrás: Szonda Ipsos, Külügyminisztérium Budapest (ÉM) - Az Európai Unió legjellemzőbb vonása, hogy hozzájárul az európai béke és a világbéke megteremtéséhez - derül ki a magyar lakosság véleményét feltáró közvélemény-kutatásból. A Szonda Ipsos által 2000 januárjában készített közvéleménykutatás a magyar társadalomban élő Európa-képről és az európaiságról, a csatlakozás várható hatásairól, a felkészülés folyamatáról valamint az integrációs ismeretekkel kapcsolatban kérdezte meg a magyar lakosságot. Közepesnél alacsonyabb A 3000 megkérdezett válasza alapján állapították meg: az utóbbi években az attitűdök és ismeretek terén történtek elmozdulások. Az egzisztenciális területekkel és a jogokkal - iskolai végzettség elismertetése, letelepedés, munkavállalás - kapcsolatban legtájékozottabb a lakosság. Hiányoznak viszont az általános ismeretek. Az integrációval kapcsolatos ismeretszint továbbra is a közepesnél alacsonyabbnak mondható, bár az elmúlt évekhez képest emelkedett. A férfiak, a fiatalabbak és a vezető értelmiségiek a tájékozottabbak. Előny az anyagiakban A megkérdezettek három tizede csak előnyöket, egytizede pedig csak hátrányokat sorolt fel a csatlakozással kapcsolatban. Az előnyöket kizárólag a gazdaság fejlődésében, az életszínvonal emelkedésében látták. Az ország életében a lakosság 68 százaléka, a lakóhelye életében 48 százaléka, a saját és családja életében pedig már csak a 40 százaléka számít pozitív változásokra. Sokan úgy vélik, hogy szűkebb környezetükre egyáltalán nem lesz hatással az EU-tagság. Mikor? A közvélekedés szerint tíz olyan társadalmi csoport van - az idegen nyelvet beszélők, a nagyvállalkozók és nagyiparosok, a politikusok, az értelmiségiek, a fiatalok, a fővárosiak, a nyugati országrész lakói, a gyerekek, az aktív dolgozók és a tanárok -, mely egyértelműen a csatlakozás nyertese lesz. A lakosság hazánk felkészülését közepesnek ítéli. Legnagyobb lemaradást a hadsereg, a mezőgazdaság és a környezet- védelem terén érzékelik. A megkérdezettek 23 százaléka bízik abban, hogy 2002-ben sor kerül a csatlakozásra, az egy tized azonban még 2005-től is későbbre teszi az időpontot. A januári felmérések alapján a lakosság 65 százaléka a csatlakozás mellett, 8 százalék ellene voksolna, 18 százalék nem tudja, 9 százalék pedig nem menne el szavazni.
