Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-30 / 125. szám
2000. május 30., kedd Csatlakozunk (az INI Ell-melléklete) 7 EU-LEXIKON • európai polgári jogok: az Európai Unió állampolgárai az alapvető szabadságjogokon kívül egyéni jogokkal is rendelkeznek. Ilyen a szavazáshoz való jog az európai parlamenti választásokon, a petíció benyújtásához való jog, a diplomáciai védelemhez való jog és az összes nyilvános dokumentumhoz való hozzáférés joga. • jogorvoslati lehetőségek: az Európai Unió polgárai két szervezethez, az Európai Ombudsmanhoz és az Európai Parlamenthez fordulhatnak jogorvoslatért. • Európai Ombudsman: adminisztratív hibákkal, igazságtalanságokkal, diszkriminációs esetekkel, hatalommal való visszaéléssel és az információk megtagadásával foglalkozik. • Európai Parlament: az Európai Unió bármely polgára petícióhoz való jogát gyakorolva írásos panaszt tehet vagy kérvényt nyújthat be az Európai Parlamenthez. • Európa Tanács: emberi jogi kérdésekkel foglalkozó testület, de nem tartozik az Európai Unió intézményrendszeréhez. Romapolitika az Európa Tanácsból Budapest (ÉM) - Alábbi összeállításunkat Dominique Rosenberg, az Európa Tanács konzultánsának, a magyarországi romáknak szóló hosszú távú terv kidolgozása során megfogalmazott jelentéseiből készítettük. 1999. október Megtörtént a kapcsolatfelvétel az Európa Tanács által megbízott szakértő konzultáns és a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal között. Egy partneri kapcsolat első szakaszáról van szó, mely a magyar hatóságok jogainak teljes tiszteletben tartása mellett példaértékű, állami politika kidolgozásához vezet. Az érintettek a hosszútávú stratégia célkitűzéseivel és tartalmával foglalkoznak. A stratégia három kulcsszava: demokratizálás, legitimáció, mobilizáció. 1999. december A stratégiát nem szükséges minden részletre kiterjedően kidolgozni, mert már rendelkezik intézményi, jogi és anyagi háttérrel. A stratégia kialakítása, léte és jövőbeli sikere a cigányság legitim képviselőinek és az állami szerveknek, elsősorban az érintett minisztériumoknak közös csatlakozásától függ. Fontos, hogy az 1999-ben elfogadott középtávú intézkedési terv végrehajtása folytatódjék. A politikai ösztönzést olyan gyakran kell kifejezni, amilyen gyakran csak lehet. 2000. január A romák helyzetének javítását a romák és az egész magyar társadalom számára előnyös célnak kell tekinteni, nem pedig az uniós csatlakozást megkönnyítő vagy felgyorsító eszköznek. A magyarországi romapolitika nemzetközi ellenőrzés alatt nem áll, az európai intézmények részéről bátorítás, partneri viszony nyilvánul meg. Ha véget akarunk vetni a rövid távú politikák folytonos ismételgetésének, az egyetlen lehetséges politika a hosszú távú. A stratégia nem születhet meg sem a roma szereplők ellen, sem nélkülük, de nem lesz semmilyen stratégia, ha nem emelkednek felül személyes törekvéseiken. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk című melléklete a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. Romakérdés - nem az Unió miatt fontos Többségük közművesítetlen, túlzsúfolt lakásban él Fotó: Kocsis Zoltán Budapest (ÉM - NyZ) - Sokan úgy tartják: hazánk csatlakozását nehezíti a romák helyzetének rendezetlensége. Az érintettek, a hosszú távú stratégia kidolgozásában résztvevők szerint: a megoldás nem az Unió miatt fontos.- Az Európai Unióba való belépésnek csak egyik feltétele a roma kisebbség helyzetének megoldása. A bűnözés, a korrupció is szerepel az országjelentésekben - mondja Farkas Tibor, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) alelnöke. - A roma kisebbség szociális életkörülményein és a társadalmi helyzetén javítani kell. Ha 2004-ig nem történik semmi, gondok keletkezhetnek. Parlamenti képviseletet Az OCÖ alelnöke alapvetőnek tartja a kisebbségi törvény módosítását: a létszámarányos országgyűlési képviseletet, a legfontosabb bizottságokban a szavazati joggal bíró részvételt. Farkas Tibor úgy látja: ha a romák legalább a középiskoláig eljutnak, állami beruházásokkal támogatottan munkahelyet kapnak, nem segélyekből, minimálbérből kell megélniük, életszínvonaluk emelkedik. Felvetjük azt a kérdést Farkas Tibornak: sokan úgy tartják, a roma kisebbséghez tartozókat nehezen lehet motiválni, és ez gátolja a programok megvalósítását.- Ha az érdekeltségi viszonyokat megteremtjük, akkor megvan a motivációi is - szögezi le az OCÖ alelnöke. Középtávból hosszú táv Varjú Gabriellát, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal - mint a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság alelnöki teendőit ellátó szerv - elnökhelyettesét arról kérdeztük: milyen stádiumban van az 1999-ben megfogalmazott középtávú stratégia. A 1047/1999. (V.5) számú, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló kormányhatározatban megfogalmazottak közül az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális és egészségügyi területeket emeltük ki. Valamint azt kérdeztük a hivatal elnökhelyettesétől, hogy az Unióhoz való csatlakozás gyorsítja-e roma program megvalósítását? Varjú Gabriella így válaszolt:- Magyarországon létezik egy több százezres nagyságú kisebbség, melynek tagjai gyakran hátrányosan megkülönböztetve, a társadalmilag elfogadható szint alatt élnek. Ez azonban nemcsak az érintett kisebbség problémája, hanem a társadalom egészét érintő kérdés. A cigány kisebbség súlyos gondjaival elsődlegesen nem az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt kell foglalkozni, hanem a magyar társadalom belső integrációjának megőrzése érdekében. Oktatás, foglalkoztatás A közoktatási törvény módosítása elősegíti azt, hogy a roma gyermekek rendszeresen járjanak iskolába, óvodába, kiterjeszti a tanköteles korúak számára a szakmaszerzés lehetőségeit. Az óvodai szakaszt szakértői vélemény alapján meg lehet hosszabbítani, alsó tagozatban egyéni haladási ütem biztosítható. A cigány gyermekek intézményes neveléséhez kapcsolódó feladatokhoz kiegészítő oktatási norma használható fel. A norma igénybevételének feltételei között viszont szerepel: minimum 8 szülőnek kell kezdeményeznie a kisebbségi program bevezetését. Eredményes pedagógiai munka azonban csak ott érhető el, ahol a cigány kisebbségi önkormányzatok élni tudnak a kisebbségi törvényben biztosított jogaikkal és kötelezettségeikkel - hangsúlyozta Varjú Gabriella. Általánossá vált, hogy a megyei munkaügyi központok együttműködési megállapodásokat kötöttek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal. A megállapodások meghatározzák, hogy a cigányságot érintő speciális képzési, foglalkoztatási programokat előnyösen kell elbírálni. A Szociális és Családügyi Minisztérium a tartósan munkanélküliek esélyeinek érdekében folytatja a közhasznú, közmunkap- rogramokat, a szociális földmunkaprogramot - említi a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal alelnöke. Betegségek- A romák tíz-tizenöt évvel élnek rövidebb ideig, mint a nem cigányok - tér át a szociális és egészségügyi területek vázolására Varjú Gabriella. A Világbank Magyarországi Regionális Képviselete által készített tanulmány szerint az okok a következőkben jelölhetők meg: a romák többnyire közmú- vesítetlen, túlzsúfolt lakásokban élnek, szennyezett környezetben laknak, veszélyes helyeken dolgoznak. Problémáik adódnak abból, hogy erősen dohányoznak, egészségtelenül táplálkoznak, elterjedtek körükben a szenvedélybetegségek. A korán jelentkező betegségek pedig csökkentik a romák mobüizációs esélyeit, egészségi állapotuk kihat a munkavállalásukra, szociális helyzetükre is. Cigányügyi Tárcaközi Bizottság A középtávú intézkedéscsomag célkitűzéseinek megvalósítására hozták létre 1999 májusában a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot. A bizottság az igazságügy-miniszter elnöklete alatt működik, az alelnöki teendőket a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke látja el, állandó tagjai a tíz érintett minisztérium helyettes államtitkárai, és az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A bizottság állandó meghívottjai a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosai. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: MIBEN LÁTJA A FELZÁRKÓZÁS MÓDJÁT? áltozás szükséges egyrészt a jog világában, másrészt a mindennapok világában. Az állampolgári jogok, kötelezettségek érvényesülését és a diszkriminációmentes állami igazgatás megvalósulását elsődlegesnek kell tekintenünk. A diszkrimináció a közigazgatásban, a rendőrségi eljárásokban és az oktatásban valósul meg. A mindennapokban a változás az oktatásban, a szociálpolitikában és a munka világában a legfontosabb. Az alulról felfelé épülő önszerveződési folyamatokat segíteni kell. Loss Sándor egyetemi docens Miskolc A munkahelyteremtés- xxben és a szociális háló javításában, enélkül ugyanis nem igazán tudunk továbbfejlődni. A válságból kivezető utak közül sokfélével próbálkozhatunk, az integrációra azonban csak a gócok megszüntetése után kerülhet sor. A munkahelyeket egyrészt kívülről kell teremteni, ez nem más, mint mikor a többségi társadalom számára is munkát teremt az állam. Másrészt maguknak a romáknak is szerepet kell vállalniuk, össze kell hívni például a megyében a roma vállalkozókat. Burai Aladár önkormányzati képviselő, Miskolc K is léptekkel lehet haladni. Egyrészt az oktatásban kell nagyobb figyelemmel és méltányossággal fordulni a romák felé, hogy a gyerekek 3 éves korukban bekerüljenek az óvodába, és az iskolában is nagyobb eséllyel induljanak. Másrészt a családok, a szülők számára kell példát állítani. Hogy a 8 osztályt sem végzett, a szakképzettség megszerzéséig el nem jutó rétegek ne termelődjenek újra. A civil szervezeteknek, az államnak és a helyi önkormányzatnak ugyanúgy szerepet kell vállalnia. Ádámné Dunai Irén szociális decentrum vezetője, Miskolc A hivatalos álláspont szerint az oktatásban, de én túllépnék ezen. A gyerekek ugyanis kikerülnek az iskolapadból, és azt a környezetet, ahol már például a délutánt is töltik, nem tudja ellensúlyozni az iskola. Esetleg, ha teljesen kivennénk őket a környezetükből. Az is gond, hogy számolatla- nul adjuk a különböző szociális támogatásokat, ezzel ösztönözzük arra őket, hogy minél több gyereket szüljenek. A pótlékokat bérként kellene megkapniuk, akkor megváltozna az életvitelük is. Mester Árpád polgármester Szendrő TV /Tagyarország jövője ÍVimúlik azon, hogy az integrált társadalom létrejöjjön. Ebben a társadalomban a cigányok is ugyanúgy benne vannak, mint bármely más réteg. Fontos, hogy egyértelművé tegyük: a cigányság nem azonos a teljesen leszakadt, nyomortelepeken élő rétegekkel. A legnagyobb veszély az, hogy újratermelődnek a cigányságon belül az iskolázatlan csoportok, ezért van szükség az iskolarendszeren belül a sikeres, akár integrált, akár szegregált oktatási formákra. Pankucsi Márta megbízott tanszékvezető Miskolc
