Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-11 / 85. szám

2000. április 11., kedd Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Fotex az interneten. A Fotex-csoport egy-másfél hónapon belül megkezdi az in­ternetes értékesítést, szeptemberre felépíti portálját. Összességében 380-400 millió fo­rintot költenek a projekt megvalósítására. Az internetes elárusítóhelyet 14 ezer zenei címmel nyitják meg és már a kezdeti idő­szakban kínálnak fotó-, film- és műszaki árukat, a későbbiekben mintegy 200 ezer cikket értékesítenek a világhálón. • KAC-támogatások. Trabantonként 90 ezer, Wartburgonként 130 ezer, Barkason- ként 150 ezer forint támogatásban része­sülhetnek a Környezetvédelmi Alap Cél- előirányzatból (KAC) az évente legalább 100 jármű forgalomból kivonását és azok ártalmatlanítását vállaló cégek. A levegő­tisztaság-védelemre a KAC-ban idén a kör­nyezetvédelmi fejlesztésekre rendelkezés­re álló keret 20 százaléka használható fel. • Kötvények. Az MNB-kötvények hétfői aukcióján az érvényes 89,31 milliárd fo­rintnyi ajánlatból 31 milliárdnyit fogadott el a jegybank, 10,86 százalékos átlagos éves hozam mellett. Az aukcióra 94 érvé­nyes ajánlat érkezett, ebből 41-et foga­dott el az MNB. A kialakult maximális éves hozam 10,89 százalék, a minimális 10,76 százalék volt. A Westelé a piac 55 százaléka Budapest (MTI) - A Westel 900 Rt. hétvégi közgyűlésén újjáalakult a cég igazgatósága, a testület elnöke Csák János lett. A köz­gyűlés hozzájárult az 1993. október 27-én alakult cég névváltoztatáshoz. Az új név: Westel Mobil Távközlési Részvénytársaság. A Westel 900 tavalyi, a nemzetközi számviteli előrások (IAS) szerinti árbevé­tele 107,356 milliárd forint, adózott nyere­sége 29,36 milliárd forint volt. Az ered­mény több mint 50 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A cég ügyfeleinek száma egy év alatt 54 százalékkal, 546,5 ezerről 842,28 ezerre emelkedett. Ezzel a Matáv többségi tulaj­donában álló társaság a GSM piac több mint 55 százalékát tudhatja magáénak - áll a Westel Rt. közleményében. HETI ÉRTÉKPAPÍRPIAC Hangulatváltozás A Central European pénzügyi szaklap az idén ismét a közép-európai térség legjobb, tőzsdéjévé választotta a Budapesti Érték­tőzsdét. A BorsodChem bejelentette, szerző­dést írt alá a cseh MCHZ megvásárlásáról. A vételárat 60 millió dollárra becsülik, mely elemzők szerint előnyösnek mondha­tó. A Graphisoft NV, mely május közepétől az A-kategória szereplője lesz egy amerikai és egy japán szoftvergyártó cégben is része­sedést szerzett. A cég tőzsdei bevezetése nem jár együtt részvénykibocsátással, je­lenlegi frankfurti ára 22-25 euró között van. A TVK igazgatósága 175 forint/részvény, míg a konzervatív osztalékpolitikájáról is­mert Mól 55 forint/részvény osztalékot ja­vasol közgyűlése számára. Kedden Surányi György jegybank elnök lemondásáról szóló pletykák 3 százalékot faragtak az árakból, azonban a Fidesz-frakció vezetőivel folyta­tott megbeszélése után maga az érintett cá­folta a híreszteléseket. Szerdán az esést már nem a pletykák, hanem az amerikai piacokon végigsöprő high-tech pánik okoz­ta. Az index napközben a -350 pontot is megközelítette, de ez sem tudta csökkené­sét. Amilyen rossz napot könyvelhettek el a befektetők szerdán, másnap olyan lelkese­déssel vágtak neki - a világpiaci megnyug­vást követően - a kereskedésnek így napvé­gén a Bux 338 pont erősödést mutatott. A hét nyertesei Graboplast +5% OTP +2,8% Rába +0,5% A hét vesztesei Fotex -9,5% Zalakerámia -7,8% NABI -7,5% (A-kategória, árfolyamváltozás százalékban) Befektetőinknek a gépipari részvényeket és a BorsodChemet javasoljuk vételre kel­lő mértéktartás mellett, látva a nemzetközi piacok hektikus árfolyam mozgásait. Az elemzést készítette: 3525 MISKOLC. KIS-HUNYAD U.27. TEL.:46/356 646 DAM F.A.: versenyfutás az idővel Ha nem sikerül a gyár újraindítása, valamennyi dolgozó utcára kerül Marjasné Endrédi Zsuzsanna: Az elbocsájtásokat nem lehet elkerülni Méhes László Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Acélművek F.A. felszámolója versenyt fut az idővel: né­hány hete van arra, hogy - úgymond a semmiből - újra­szervezze az állásidőben is veszteséget termelő kohá­szat újraindítását. A felszá­molás kezdete, március 14 óta eltelt időről beszélget­tünk Marjasné Endrédi Zsu­zsanna felszámolóbiztossal. A Diósgyőri Acélművek Rt. F.A. felszámolóbiztosának asztalára a társaság korábbi vezetése még nem tette le a 2000. március 13- ával befejeződött tevékenységét záró mérleget, a DAM adóssága­ival kapcsolatban így az 1999-es számadatok kerültek be a köztu­datba: a korábbról görgetett 7 milliárd forint ez évben további 1,5 milliárddal nőtt. • Üres kasszával, raktárkészlet és életképes megrendelésállo­mány nélkül, a vevők előtt hite­lét vesztve került felszámolás alá a DAM Rt. Ami az előző ve­zetés után maradt: a technológia és a humán erőforrás - emlékez­tet a felszámolás kezdeteire Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámolóbiztos. - Mivel célunk a gyár újraindítása, az elmúlt hetek komoly piackutatással tel­tek itthon és külföldön annak érdekében, hogy a teljes verti­kum működtetéséhez - a vevők előfinanszírozása és fizetési ga­ranciavállalása mellett - leg­alább két hónapra szóló rende­lésmennyiséget gyűjtsünk be. □ Rendelkeznek-e már a gyár in­dításához szükséges konkrét meg­rendelésekkel? • Szerződéseket még nem ír­tunk alá. Meg kell érteni: a konkrét megállapodások kriti­kus pontja, hogy a termelés fo- lyamatosságáhóz alapanyaggal és pénzzel járuljon hozzá a meg­rendelő, aki előtt viszont bizo­nyítanunk kell. hogy a DAM F.A. korrekt és megbízható part­ner, aki időben teljesíti vállalá­sait. A folyamatos működés vi­szont hozzájárulhatna ahhoz, hogy a kohászat visszaszerezze az elmúlt hónapokban elveszí­tett elismertségét a piacon. Ez­zel kapcsolatban elengedhetet­len a technológiai fegyelem be­tartatása és számonkérése, hogy a vevőket ismét megnyerjük a DAM számára. □ Korábbi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy a DAM újraindítása csak szigorú gazda­ságossági szempontok figyelem­bevételével történhet meg, és csak akkor, ha veszteségmentes­nek látszik a termelés. Milyen költségtakarékos megoldásokra gondol? • Az acélmű kiadásai között el­ső helyen az energiaköltség sze­repel, az elektrokemence mű­ködtetéséhez elengedhetetlen villamos áramért fizetendő ár. Tárgyalást folytatunk a Magyar Villamos Művek Rt.-vei és az ÉMÁSZ-szal annak érdekében, hogy csúcsidőben pluszköltség­től mentesen juthasson hozzá a kohászat az áramhoz. Ameny- nyiben ez a megállapodás létre­jönne, elébe mennénk az energi­apiac jövő évtől bevezetni terve­zett liberalizációjának, ami a nagyfogyasztók számára kedvez­ményeket jelentene. Ugyancsak a takarékosságot szolgálja, hogy kereskedelmi vonalon az elvte­len, a társaság érdekeivel ellen­tétes szerződéseket felmondtak. □ Amikor egy társaságnál a költségtakarékosság felmerül, el­ső helyen a bérköltségek lefara­gását szokták említeni. A DAM 1998-ban történt privatizációja­kor a hatékony létszámot 1300 fő körülire tették, amennyiben tech­nológiai fejlesztésekre sor kerül. A kassai tulajdonos - évekre le­bontva - 30-40 százalékos lét­számcsökkentést jelentett be. A cégnek pillanatnyilag 2200 alkal­mazottja van... • Gazdasági szempontból egy­értelmű, hogy az elbocsájtáso­kat nem lehet elkerülni, de hangsúlyozom: ez nem irány­számok alapján történik. A DAM belső munkaerőviszonya­inak átvilágítása még nem zá­rult le. Célunk az, hogy egy adott termelési volumen fenn- tartásához, azaz a gyár működ­.8 tetéséhez szükséges munkahe- Ü lyeket megtartsuk. Ami viszont ü. látszik: adminisztratív és fizi- ^ kai állományban egyaránt bi- 2 zonyos „túlnépesedés” tapasz- talható. □ Mikorra derül ki, hogy hány dolgozótól válnak meg? • Április végére, május elejére, amikorra a DAM indítását ter­vezzük. A termelés megkívánta létszám akkorra derül ki ponto­san, akkor látható, mely dolgo­zói állományt és milyen mérték­ben érint a leépítés. Két rossz közül kell választanunk, nagy mozgásterünk nincs: vagy csök­kentett létszámmal munkát tu­dunk adni azoknak, akik marad­nak, vagy mindenkinek megszű­nik a munkahelye, mert nem ér­hető el, hogy gazdaságos legyen a termelés. Válasz nélkül maradt levél a kohászat jövőjéről Borsod-Abaúj-Zemplén ipará­nak húzóágazata lehetne a gépipar, amely bázisát az 540 ezer tonna acélgyártási kapaci­tással rendelkező Diósgyőri Acélművek Rt. világviszonylat­ban is korszerű metallurgiai bázisára lehetne építeni. „Fej­leszteni szükséges viszont a hengerlési kapacitást - elsősor­ban minőségi oldalon - a mé­retpontos hengerlés kibővítésé­vel, illetve a különféle hőkeze­lési eljárások biztosításával” - áll abban a levélben, amelyet Matolcsy György gazdasági mi­niszternek 2000. január 5-én postáztak, utalva arra, hogy a DAM-ban egy aranyrészvény erejéig résztulajdonos magyar államnak szerepet kellene vál­lalni a gyár stratégiájának ki­dolgozásában. A levél keltezésekor Diós­győrben már nem termeltek, írója, Szalai József, az alsózsol- cai székhelyű Csavar- és Hú- zottáru Rt. elnök-vezérigazga­tója pedig olyan kérdéseket fe­szegetett, mint a Kassai Vasmű és az ÁPV Rt. közötti tulajdo­nosi arányok újratárgyalása; a DAM-nak a költségvetés irá­nyában fennálló tartozásainak átütemezése; kedvezőbb villa- mosenergia-tarifa elérése az acélgyártás költségeinek csök­kentéséhez; a diósgyőri terme­lés volumenéhez viszonyítva fölös dolgozói létszám részfog­lalkoztatási lehetőségének meg­oldása, a végkielégítéshez szükséges források biztosítása. Felhívta a figyelmet az esetle­ges felszámolási üzemeltetéssel járó buktatókra, többek között arra, hogy egy hitelképtelen cég az acélpiaci versenyben csak jelentős árcsökkentéssel tudna visszajutni a piacra, ami megkérdőjelezi majd további működését. A hazai acélfel­használók 300-350 ezer tonnás igényét ugyanakkor csak im­portból kielégíteni nem szeren­csés, mert ez - például a garan­ciák, az előre fizetés miatt - a tőkehiányos hazai beszállítói kör pozícióját tovább nehezíti. Alapanyag terén a hazai kon­kurencia hiánya miatt nem lesz árverseny, nem beszélve arról, hogy a DAM megszűné­sének következményeként ke­zelhetetlenné válna az észak­magyarországi régió munka­erőpiaca... A levél megérkeztét a mi­nisztériumi titkárságról visz- szajelezték. Szalai József felve­téseire választ mindeddig nem kapott... A nagyobb vállalatok EU-érettebbek Budapest (MTI) - A magyar magántulajdonban lévő vál­lalatok az EU-csatlakozásra való felkészülésben látvá­nyos hátrányban vannak az állami, illetve a vegyes tulaj­donú vállalatokkal szemben - állapította meg a Minisz­terelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjá­nak tavalyi felmérése.- A felmérésében 250 magyaror­szági nagyvállalat vezetőjét ke­resték meg, de csak 108-tól kap­tak választ. A válaszadók 27 szá­zaléka már érettnek érzi cégét az európai uniós csatlakozásra, s ugyancsak 27 százalék azok ará­nya, akik úgy érzik, hogy ezt a szintet egy éven belül elérik - számolt be az eredményekről Farkas György, á kutatás vezető­je Budapesten a Magyar Közgaz­dasági Társaság rendezvényén. A nyilatkozó vállalatok 25 százaléka rendelkezik a csatla­kozásra stratégiai tervvel, s ezek csaknem fele állami cég, egyharmada vegyes vállalat, s mindössze 5 százaléka magyar magántulajdonosoké. Farkas György kiemelte, hogy a nagyvállalatok közül mind­össze 8 százalék állította azt, hogy meg is valósulnak integrá­ciós programjaik. Ezek nagy ré­sze vegyes vállalat, kisebb há­nyada az állami cégek közül ke­rül ki, míg a magyar tulajdonú magáncégek szerint ilyen prog­ramjaik alig valósulnak meg. A vizsgált vállalatok 89 százalé­kának éves költségvetésében nincs kifejezetten EU-alkalmazko- dási célra megnevezett összeg. A magánvállalatoknál, sőt az ezer főnél kevesebb dolgozót foglalkoz­tató, illetve az 5 milliárd forintnál kevesebb éves forgalmú cégeknél sem tudnak ilyen keretről. Vi­szont az állami vállalatok egyne­gyedénél és az 5 ezer fő feletti lét­számú vállalatok 30 százalékánál rendelkeznek e célra elkülönített költségvetési előirányzattal. A válaszadó cégek 61 százalé­ka értékeli versenyképességét jelesre a magyar piacon, ezzel szemben az 1998-as felméréskor mindössze 28 százalékuk gondol­ta így. A nemzetközi piacon csu­pán 27 százalékuk érzi megfele­lőnek versenyképességét, ám ez is 15 százalékkal magasabb arány, mint egy évvel korábban. Farkas György közölte: 1998- hoz képest javult a megkérde­zett cégek önértékelése EU-felké- szültségükről. Összesen 31 szá­zalékuk helyezi el magát a leg­jobb minősítésű jeles kategóriá­ban, szemben a korábbi évben megfogalmazott 18 százalékkal. Az állami tulajdonban lévő cé­gek több mint 50 százaléka szük­ségesnek tartaná saját területén az átmeneti mentesség kérését a csatlakozáskor. Ezzel szemben a magyar magáncégek 45 százaléka és a vegyes vállalatok egyharma­da érzi úgy, hogy derogációs igényt kellene megfogalmazni. A felmérés elemzése alapján megállapítható, hogy a létszám és forgalmi nagyság szerint is a kisebb cégek EU-felkészültsége elmarad a nagyobbakétól - mondta Farkas György. Van-e elég forrás az EU-alkalmazkodásra? Fotó: végh Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents