Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-31 / 76. szám

2000. március 31., péntek Miskolc és környéke 7 JEGYZET Piac Mészáros István hol minden elő­fordulhat, ahol szinte mindenhez hozzá lehet jutni -ez a piac. Alig van városlakó, aki ne fordult volna meg a miskolci piacok egyikén, másikán. A Búza téren változatos az élet: a bejára­toknál, s általában a „csomópontoknál", ahol a legtöbb ember fordul meg, rögvest a cigi­árusokkal találkozik az ember. Folyamatosan duruzsolják az ott közlekedőknek: cigi, cigi, cigit tessék! Arrébb vagy ugyanott még - ki tudja honnan származó - csokoládét kínál­nak, mindig az aktualitásnak megfelelően. Mostanában, húsvét közeledtével, már három csokitojást vehetünk egy százasért. Ha nincs valaminek a szezonja, akkor a piros mogyorós a sláger. Aztán itt vannak a különféle népek, a „lacisok" környékén: a büdösségükről messziről felismerhető „lakás nélküliek", akik a szemetesből begyűjtik a kenyérdarabokat, a még némi húst tartalmazó csontokat, darab­ka kolbászokat. „A kutyámnak viszem" - megjegyzéssel, nehogy azt higgye valaki, hogy... A zsebesek is ugyancsak rendesen működ­nek, aki nem kellőképpen elővigyázatos, aki nem figyel a táskájára, órájára, pillanatok alatt áldozattá válhat. Nagyon érdemes érték­tárgyainkra koncentrálni akkor, ha „véletlenül" lökdösnek, körülvesznek minket az egy-egy kofa előtti nézelődés, vásárlás al­kalmával. Vélhetően ilyenkor lépnek akcióba mások vámszedői, s szabadítanak meg min­ket pénztárcánktól. Lgyik ismerősöm is hoppon maradt nem­régiben. Mérgében - mert mi mást tehet, az ellopott tárcáját már sosem kapja vissza - na­ponta visszamegy a piacra, s provokálóan a farzsebébe teszi újságpapír szeletekkel kitö­mött alkalmi tárcáját. Benne egy papírra ráír­ta: Te szemét, mindig ennyit tudj lopni! S még irt rá mást is, de az már nem túlságosan publikus. • Érdekes módon eddig még nem lopták el tőle a preparált tárcát... Tavasznyitás a kertekben Miskolc (ÉM - NZ) - A Pingyomi Kert­barát Napok keretében április 4-én 10 órától a Pingyom Virága vegyes­boltnál metszési bemutatóra.növény- védelmi tanácsadásra és talajjavító mészkőliszt alkalmazásának ismerte­tésére várja az érdeklődőket a rende­zőség. A program Vietórisz László kertjében Sis­ka Gyula hegybíró metszési bemutatójával kezdődik, ezután a Biola környezetbarát növényvédőszer alkalmazásának lehetősé­geit és módszereit ismertetik, 13 órától pe­dig Talajjavító mészkőőrleménnyel cím­mel Szilágyi János ismerteti a pingyomi talajtípusokat és a talajjavítás szükségessé­gét, módszereit és a mészkőőrlemény be­szerzési-alkalmazási lehetőségeit. (A ren­dezvény a Búza térről 8 óra 30 és 9 óra 30- kor induló Volán-busszal közelíthető meg). hírcsokor • Cukorbetegek foglalkozása. A Miskolc és környéke cukorbetegek ifjúsági tagozata szombaton délután 3 órakor tartja találko­zóját a Megyei Kórház (Szentpéteri kapu) gyermekosztályán. Orvosi előadásokat hallgathatnak, ingyenes ügyvédi jogi taná­csadást igényelhetnek. Diabetikus termé­kek bemutatására, árusítására is sor kerül. Az oldalt írta: Mészáros István Telefon: 20/326-5966 e-mail: mmi@iscomp.hu Felelős szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/333-2530 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu In memóriám Hajnal Gábor Miskolc (ÉM) - Emlékszem az első találkozásra: öntudato­san, de mégis visszafogottan állt meg az igazgatói iroda ajtajában, s közölte, hogy szeretne átjönni ebbe az is­kolába. Ebben a gimnáziumban akar ta­nulni, mert szereti az irodalmat. Édesapja ugyan próbálta visszatartani, de aztán látva Gá­bor makacs kitartását szándéka mellett, elfogadta a döntést. A diáktársak hamar megkedvel­ték, s az irodalom, a színjátszás iránti érzéke, érdeklődése is gyorsan kiderült. Parancsszóra nem mondott verset iskolai ün­nepélyen, nem akart mindig és mindenáron szerepelni. Csak ha azonosulni tudott a mondaniva­lóval, akkor vállalt feladatot. Nem volt kitűnő tanuló, a taná­rok mégis tisztelték, szerették. Nem szeretett középpontban len­ni, akkor sem, amikor a rajz érettségi feladathoz modellt ült. ... És akkor a tartásában volt már valami szomorú, kedves-bús. Betegsége talán ekkor kezdődött. A kisebb műtétek miatt hiány­Végső búcsú Hajnal Gábortól zott, s örültem, ha megláttam is­mét a tanítási órákon, szünetek­ben. Nem harcolt az érdeklődé­sünkért, és vissza sem élt a hely­zetével, nem került órát és isko­lát, mint ezt sok-sok diáktársa te­szi egészségesen. Mindenki - tanár, diák, portás - kedvelte. Ritkán vállalt szerep­lései emlékezetesek maradtak. Fotó: Vajda János Úgy tudott verset mondani, hogy a legérzéketlenebb figyelmét is magára vonta. Nem lett belőle már diákkorában sztár. Nem vá­gyott ilyesmire. Irodalmi tehetsé­ge betegsége miatt nem bontako­zott ki a Miskolci Egyetem ma­gyar szakán. Nem kapta meg az élet biológiai lehetőségét. Küzdött az életéért, ez vált a legfontosabb feladatává. Amikor vissza­visszajött az iskolába, mindenki ráfigyelt, örömmel üdvözölte, s a körbezárt udvaron az épület ab­lakaiból hallatszott a „Szia Gá­bor!”, „Szervusz Gábor!”, „De jó, hogy itt vagy!”, „Gyógyulást kí­vánunk!”, „Segítünk Neked...”, „Szorítunk Érted!”. Amikor racionálisan, nyu­godtan vázolta, hogy milyen ritka, igen súlyos betegsége van, megdöbbentem, hogy ilyen fiatalon hogy lehet ereje így elmondani...! Semmi önsaj­nálat, lemondás, depressziós megnyilvánulás. Az élni aka­rás: a küzdeni tudás a remény­telen helyzetben is. Lehetett volna irodalmár, tanár vagy csak egyszerűen az életet sze­rető, tisztelő ember. Nem ada­tott meg neki, hogy alkotó fel­nőtté váljon. Hajnal Gábor! Bocsáss meg az élőknek meg nem valósult álma­idért! Mi megőrizzük kedves emlékedet. Kovács Lajosné.a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakkö­zépiskola TANÁRAINAK ÉS DIÁKJAINAK NEVÉBEN Iskolaszövetkezet ötszáz taggal Onga (ÉM - MMI) - Mind­össze tíz forintért kellett részjegyet vennie annak a tanulónak, aki tagja akart lenni az iskolaszövetkezet­nek. Ezzel majdnem mind­egyikük élt is, így jelenleg 474 diák tagja van az ongai iskolai szövetkezetnek. Az Unió ÁFÉSZ gyermekszerve­zetének fő célja a szövetkezeti élet népszerűsítése, s az, hogy a fiatalok már ideje korán megis­merkedjenek a szövetkezés elő­nyeivel. A működési szabályzat sze­rint évente egyszer tartanak tag­értekezletet, ahol a helyi vezető­ség beszámol a végzett munká­ról. Az iskolai boltban a válasz­tékot a gyerekek igényei szerint alakítják. Ennek megfelelően el­sősorban alapvető tanszereket, péksüteményeket, tejterméke­ket, édességet és üdítőket lehet vásárolni. Bár 1997-től már nem az áfész üzemelteti az iskolai boltot, ha­nem magánvállalkozó, az Unió ÁFÉSZ évente anyagi támoga­tásban részesíti az iskolaszövet­kezetét. A „cég” több kulturális és sportrendezvényt szervez és támogat. Az évente megrende­zett Hernád Kupa például min­dig győzelmet hozott sportolóik­nak. Az eltelt évek alatt több, másfajta elismerésben is része­sültek. Hatezer látogató Felsőzsolca (ÉM - MMI) - Ta­valy több mint hatezer látoga­tót regisztráltak a felsőzsolcai könyvtárban. A beiratkozott ta­gok száma több mint hatszáz. Tavaly elkészült a könyvtár alapító okirata a szervezési és működési szabályzattal együtt, amelyet a képviselő-testület el­fogadott. E két dokumentumot elküldték az illetékes minisz­tériumnak, ugyanis ez évtől ez a feltétele a minisztériumi pá­lyázatok benyújtásának. Sike­rült az elmúlt esztendőben szá­mítógépet vásárolniuk a felső- zsolcaiaknak, s pályázaton nyerték meg a Britannica Hungarica lexikon tizenöt kö­tetét. Más alkalommal 99 ezer forintot nyertek, melyet állo­mány gyarapításra fordítottak. Összesen csaknem ötszázezer forintért vásároltak köteteket 1999-ben. Ezek többsége szép- irodalom, de megtalálhatók a társadalomtudománnyal, a ter­mészettudománnyal, valamint a gyermek- és ifjúsági iroda­lommal foglalkozó kötetek is. Videokazetták szintén bővítik a zsolcai könyvtár választékát. Korábban egyetlen folyóirat, napüap sem járt a könyvtárba, most már viszont 16 különféle periodikát olvashatnak. Forráshiány plusz a pályázati nehézségek Még nem sikerült befejezni a tornaterem építését, de nem adják fel Az iskolások a jobb idő beköszöntével az udvaron tartják a testne­velésórákat. A háttérben a leendő tornaterem váza. Fotó: m.m.i. Répáshuta (ÉM - MM) - A Ré­pás erdőrészen 1790 körül kezdték meg a fakiterme­lést. Ezen a területen épült fel később a bükki település: Répáshuta. Tizennyolc üvegkészítő települt erre a részre, s az üvegcsűr mel­lett felépült kis ipartelepet ne­vezték el először Répáshutának. Az idegen ajkú telepesek Morva­országból érkeztek ide, s a Bükk korábbi huta- és hámor települé­seiről idekerült telepesekkel együtt építették fel a falut. A 19. század közepén már kétszáznál többen laktak itt. Az Alföldre szekereztek Az üveghuták mellett a mész- égetés és a faszénégetés volt a legjellemzőbb e bükki települé­sen, mint a többi hegyi helység esetében is. A mész, mint aho­gyan a faszén is a kohászatot szolgálta, s e mesterségek a mai A falu egyik hangulatos utcája napig jellemzőek a Bükkben. Annak idején a répáshutaiak út­nak indultak, főleg az Alföldre lovas vagy ökrös szekereikkel, s azokon a fehér mésszel. Az épí­tőanyagot pénzért adták, de ha úgy adódott, gabonára is cserél­ték azt. A faszénégetők a diós­győri vasgyár számára készítet­ték a terméküket, de jutott belő­le a falusi olajütőknek, ková­csoknak is. Manapság már főleg nyugat-európai exportra viszik a faszenet. A hegyek között nagy jelentő­ségűnek számított a fuvarosok munkája. Nekik mindig akadt elfoglaltságuk, s a messzebbi vi­dékekre is eljutó fuvarosok tájé­kozottak voltak a világ dolgai­ban, így az újdonságokat is ők közvetítették a hegyek közé bújt falvakba, így Répáshutába is. Nehéz a helyzetük A bükki településnek ma hat­száz körüli a lakossága. A ha­gyományaikat megőrizték, a szlovák nyelvet, kultúrát ma is gyakorolják, művelik. Az isko­la is nemzetiségi, szlovák nyel­vet oktató intézmény. Korózs Erzsébet, jegyzőnő elmondta: az önkormányzat elsőrendű fel­adatának tekinti az intézmé­nyek működtetését. Nem túl könnyű a helyzetük, hiszen idén is forráshiányos a költség- vetésük. A csaknem negyven­hatmillió forintos főösszegű költségvetésben majd hétmillió a forráshiány. Pályáznak az úgynevezett ön- hikire, mérsékelve így ezt a hi­ányt. Ami a többi pályázatot il­leti: mivel nem szerepelnek az elmaradott települések listáján, így elég nehéz bármilyen pályá­zaton eredményesnek lenniük, hiszen az üyen „státusú” helysé­gek előnyben vannak velük szemben. Pedig ők mindent el­követnek, hogy sikeresek legye­nek, mert a hegyi faluban is sok helye lenne a pénznek. Épületváz a falu közepén Ha megfelelünk a kiírásnak, ak­kor meg a saját erővel adódik gondunk - tájékoztat a répáshu­tai jegyzőnő. Példaként említi a falu közepén lévő félig, vagy ne­gyedig elkészült tornatermet, annak vázszerkezetét, mely ere­detileg tornateremnek és közös­ségi helyiségnek készül. Már elég hosszú ideje, hiszen valami­kor a kilencvenes évek elején fogtak hozzá az építéséhez, de befejezni nem tudták. A fent említett pályázati ne­hézségek miatt bizonytalan a to­vábbi sorsa az építménynek. Amikor belefogtak, húszmillió forintba került volna a kivitele­zés. Az eltelt évek során ez az összeg jócskán megnövekedett. Ma már sokkal többe kerülne, ha folytatnák, s be tudnák fejez­ni az építkezést. Gyűjtögetik a pénzt rá, egy alapítványt is lét­rehoztak, ám az ide befolyó ösz- szeg meglehetősen kevésnek bi­zonyul a tornaterem felépítésé­hez. Természetesen nem adják fel, továbbra is keresik a megol­dást - mondja Korózs Erzsébet, Répáshuta jegyzője.

Next

/
Thumbnails
Contents