Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-31 / 76. szám

2000. március 31., péntek ÉSZAK-NMGYABORSZÁG# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Báb Bartókra. Bartók: Cantata Profana cí­mű zeneművére készített bábelőadást Tóth László, a miskolci Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanára. A darab bemutatóját - az is­kolai bábcsoport tagjainak közreműködé­sével - ma, pénteken délután fél 4-től tart­ják a Rónai Művelődési Központban. • Hazai praktikák. A Szentendrei Szabadté­ri Néprajzi Múzeum idei rendezvényeinek sora április 2-án, vasárnap a Házi Praktikák napjával kezdődik: a látogatóknak a régi idők paraszti portáinak háztartását, a kony­hai munkát segítő fogásokat mutatják be. Harmincéves fúvósok Edelény (ÉM) - Az edelényi Gyermek Fú­vószenekar fennállásának 30. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek április 1-jén, szombaton délután 5 órától az edelé­nyi művelődési központban. A zenekar eddigi munkáját Hadobás Pál, a Művelő­dési Központ, Könyvtár és Múzeum igaz­gatója méltatja, majd Molnár Oszkár or­szággyűlési képviselő, a zenekar egykori tagja, és Szilágyi Adolf polgármester kö­szönti az ünneplőket. A Gyermek Fúvós- zenekar hangversenye után Kurucz And­rás, a zenekar vezetője elmondja Ábrányi Emil Mi a haza? című elbeszélését is. A mai zenekar elődje egy négy évig mű­ködő kisegyüttes volt, melyben négy hege­dűs, két furulyás, két B klarinétos, egy do­bos és egy zongorista muzsikált. A fúvósze­nekart az edelényi bányászegyüttes 1970-es megszűnése után hozta létre a helyi általá­nos iskolák tanulóiból Kurucz András. Az elmúlt 30 év során körülbelül 350 tagja volt az együttesnek, nagyon sok fiatal még kö­zépiskolásként is visszajár ide muzsikálni, bár még így is 3-5 évenként kicserélődik a tagság. Az edelényi Gyermek Fúvószene­kar állandó szereplője a városi rendezvé­nyeknek, és gyakran hívják őket a kömye- • ző településekre is. Az egykori járás 32 te­lepülésen is bemutatkoztak már, és eljutot­tak - többek között - Miskolcra, Egerbe, Putnokra, Encsre, Sárospatakra és Buda­pestre is. Évente általában 13-14 alkalom­mal szerepelnek, a statisztikák szerint az elmúlt 30 év alatt 392 fellépésük volt - a szombati születésnapi gála lesz a 393. A titkos tudományok története Eszenyi Miklós Az idén 80 esztendős, Párizsban élő világ­hírű nyelvész, Fónagy Iván professzor 1943-ban írta meg A mágia és a titkos tu­dományok története c. könyvét. Az akkor igen fiatal, mindössze 23 éves szerző nyil­ván nem gondolta, hogy egyszer ismét - ráadásul több mint fél évszázad múlva - megjelenik a műve. De a könyv kiállta az idők próbáját: a mai olvasónak is hallat­lanul izgalmas. A könyv nem törekszik arra, hogy a rejtélyes dolgokat támadja vagy védje, ha­nem az a célja, hogy bemutassa az egyes misztikus tanok történetét, kialakulását, esetleg feledésbe merülését. Megtudhat­juk, hogy miért tartották híresnek a pré- vosti látónőt, érintkezett-e Svédenborg más naprendszerek szellemeivel, léteztek- e a több száz évig is élő rózsakeresztesek, hogyan akartak életelixírt előállítani, lé­tezett-e a Bölcsek Köve, hogyan szeretett volna aranyat előállítani Kazinczy apósa, gróf Török Lajos, mit feltételeztek a ten­geri szirénekről stb. A titkokra fény de­rül: Fónagy leírja, hogy valós dolgok mi­képpen alakulnak misztikává. Habár a középkori „varázslók” tanácsai közül eléggé kézenfekvőnek tűnik az, mely sze­rint ha egy asszony teherbe akar esni, „legyen a férjéhez minél barátságosabb.” De Fónagy Iván könyve valóban álmat­lan éjszakákat okoz: élvezetes stílusa miatt nemigen lehet letenni. És ahogy a szerző fogalmaz: a mai, racionális embernek sem válik kárára a mágia megismerése, mert „még ma is fél lábbal mágikus kultúrában élünk, ahol a szó és az akarat mágiájának nagyobb szerep jut, mint a középkor folya­mán. Meg kell ismerkednünk vele már csak azért is, hogy megszabadulhassunk bűvköréből, és valóban olyan racionálisak legyünk, amilyennek hisszük magunkat.” (Fónagy Iván: A mágia és a titkos tudományok története - Bp.: Pallos, 1999) Felújított épületben, több feladattal Áprilistól a nevük: Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda Itt még dobozok között. Költözés közben sem állt a munka. Fotó: végh Miskolc (ÉM) - Új helyen és kibővült feladatkörrel várja az áprilist a miskolci Belvá­rosi Kulturális Menedzser Iroda, pontosabban immár Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. A március 15-i miskolci rendez­vények voltak az utolsók, ame­lyet a Kossuth utca 11. szám alól vezényelt le a Belvárosi Kultu­rális Menedzser Iroda. Azóta már át is költöztek a Batthyány utca 1. szám alá, és ha még nincs is a helyén minden, a munka egy pillanatra sem állt meg. A régi és az új épület kö­zött a távolság alig néhány száz méter, a körülmények ennél lé­nyegesebben különbözőbbek. • Négyzetméterre valamivel még kisebb is ez az épület a ré­ginél - mondja Stéhlik Ágnes igazgató -, ám nagyon fontos, hogy teljesen felújított házba költözhettünk. A Kossuth utcán nem lett volna pénzünk még a festésre sem, mert a belmagas­ság miatt állványozni kellett volna. Bízom benne, hogy pályá­zataink révén még az idén sike­rül a kiszolgált bútorzatot is le­cserélni, az igényesen felújított műemlék épülethez igazítani. □ Az új székhellyel egy időben új feladatokat is kapott az iroda. • Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Irodaként működünk április 1-jétől, tehát az eddig munkánk idegenforgalmi tevé­kenységgel bővült. Ezentúl szer­vezetileg hozzánk tartozik a Szé­chenyi utcai Tourinform Iroda, szakmailag azonban közösen mű­ködtetjük a Megyei Idegenforgal­mi Hivatallal. A feladat természe­tesen az, hogy Miskolc értékeit minél szélesebb körben kínáljuk, hogy a turisták mindenről pon­tos információkhoz jussanak hoz­zá a kisvonat menetrendjétől a fesztiváli programokig. Ehhez rendelkezésünkre állnak a város illetve a Magyar Turizmus Rt. ál­tal kiadott különböző kiadvá­nyok, vagy például az internet is. □ Mi lesz a jelenleg is a Kossuth utca 11. alatt működő Mini Galé­ria sorsa? • Még a közgyűlés döntésére vár, hogy a város eladja-e a Bel­városi Egyházközségnek a Kos­suth utca 15. számú házat, ahol a Bató-szoba berendezését is el­helyeznék. Ha ez megtörténik, akkor a Mini Galéria átköltöz­Helyes tervek A Csodamalom Bábszínház nagyon számít a felszabaduló helyiségekre, hiszen régóta helyhiánnyal küzdenek - tud­tuk meg M. Németh Erzsé­bettől, a bábszínház igazgató­jától, aki hivatalosan még nem értesült a változásokról.- Régi tervünk itt egy gyermekcentrum kialakítá­sa. Az elképzelés elvileg már korábban támogatásra ta­lált, de a helyszűke miatt nem tudtuk eddig megvaló­sítani. Nagy a szakmai és a közönségigény egy stúdió létrehozására, amit a Mini Galéria helyére képzelünk. De bővítenünk kellene a raktárt és a műhelyünket is, hiszen folyamatosan bővül a repertoár, egyre több a báb, a díszlet, a kellék... A gond­jaink megoldásával nem csak a mi helyzetünk javul­na, hanem a város gyermek­közönsége is gazdagodna. hét azokba a termeinkbe, ame­lyeket korábban a Bató-hagya- téknak szántak. A tavaszi kiállí­tásokat azonban még, a MIK hozzájárulásával, mindenképp a régi helyen rendezzük meg. Országos elismerések az első évfordulóra Sikeres hímzők, eredeti motívumok Fotó: Serfőző László Taktaharkány (ÉM - SFL) - Tavaly márciusban még csak alakulófélben volt Taktahar- kányban az a kézimunka­szakkör, amely egyéves év­fordulójára már országos si­kereket tudhat magáénak. Vajtóné Szabó Ilona szakkörve­zető már régóta tagja volt a Hegy­aljai Mesterek Népművészeti Egyesületének (HMNE), és ott fogalmazódott meg fejében a gondolat, hogy saját településén összefogja a varrást kedvelő lá­nyokat, asszonyokat. Azelőtt so­ha nem volt Taktaharkányban hasonló munkát végző csoport. Ennek ellenére (vagy talán ép­pen ezért, a hiányt felismerve) Varga László polgármester és az önkormányzat képviselő-testüle- te hathatós anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott megalakulá­sukhoz, méghozzá látatlanban, úgy, hogy akkor még egyetlen öltést sem tettek.- Tizennyolc felnőtt és öt is­koláskorú gyermek dolgozik a szakkörben jelenleg - mondja Vajtóné. - Erdély egyik jellegze­tes mintáját, a lövétei kereszt­szemes motívumokat varrjuk egyelőre, szigorúan az eredeti stílusra hagyatkozva. Első forrás­anyagunk egy Csíkszeredán vá­sárolt könyv volt, amit Schnei- der Imrénétől, a HMNE elnöké­től kaptam. Később múzeumo­kat kerestem fel, és tanulmá­nyoztam a mintákat. Természe­tesen az egy év alatt elkészült mintegy hatvan hímzés között már fellelhetők egyéni feldolgo­zások, arra azonban vigyázunk, hogy az ősi motívumok ne szo­ruljanak háttérbe. Elvem, hogy ha elkezdünk egy mintát varrni, azt sajátítsuk el a tökély szintjé­ig. így csak most kezdünk má­sik tájegység mintáival foglal­kozni. Március közepén, a Békéscsa­bán megtartott VII. Országos Textiles Konferencián első díjat, majd négy nap múlva Szeren­csen a Kaláris Nívódíját kapták meg a taktaharkányi hímzők. Utóbbit éppen egyéves születés­napjukon vehették át... Oscar-díjas holland filmek a Hevesyben Három, világot megjárt alkotást láthat a miskolci közönség Miskolc (ÉM - FK) - A miskol­ci Hevesy Iván Filmklub az egyik állomása a holland Os­car-díjas filmek országjáró fesztiváljának. A három alko­tást április 3-5. között vetítik. A miskolci CineMis Kft. már az elmúlt években is szervezett nemzeti filmnapokat. Ezek sike­rén felbuzdulva a holland ter­mésből is készült hasonló soro­zatra, amikor a holland nagykö­Jelenet a Karakter című holland filmből vétség megkereste a kft.-t, tud­tuk meg Bíró Tibor igazgatótól. A konzulátus rendezvénye a Bu­dapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódik, de mindenképpen szerették volna országuk legsi­keresebb filmjeit négy vidéki nagyvárosban, Miskolcon, Debre­cenben, Szegeden és Győrben is bemutatni. A fesztivál három filmet utaztat az országban, ezek kö­zül Miskolcon kettőt, a Karak­tert és a Merényletet vetítik. Fons Rademakers Merénylete 1986-ban nyerte el a legjobb kül­földi filmnek járó, az amerikai Filmművészeti és Filmtudomá­nyi Akadémia által odaítélt Os- cart. A film hőse a második vi­lágháborút gyermekként túlélő Anton, akinek egész életére ki­hat családja lemészárolásának éjszakája. Mike van Diem film­je, a Karakter 1998-ban kapta meg az Oscart. Ez az alkotás egy, a húszas években apagyil­kossággal megvádolt fiú útját meséli el ártatlansága bebizo­nyításáig. A harmadik, Miskol­con nem vetített film az 1996- ban díjazott Marleen Gorris rendezte Antónia egy céltuda­tos, független asszonyt mutat be, aki a második világháború után próbál megalkuvás nélkü­li, teljes életet élni. Hollandia évente körülbelül ugyanannyi játékfilmet készít, mint Magyarország, mintegy húszat. Ők azonban az elmúlt ti­zenöt éveben három Oscar-díjat zsebelhettek be, szemben a mi egy szobrunkkal, melyet 1982- ben kapott meg a Mephisto. Bár az amerikai filmakadémia 72 éve választja meg az előző év legjobbjait, külföldi, vagyis nem angol nyelvű filmeknek csak 1957 óta ítélnek oda Oscar-díjat. Az évek alatt olyan nagy rende­zők munkái részesültek az elis­merésben mint Federico Fellini (négyszer is), Kurosawa Akira, Ingmar Bergman, Szabó István vagy legutóbb Pedro Almodóvar. Április 3. Karakter. Este fél 8-tól. (zártkörű díszelő­adás) Április 4. Merénylet. Du. 5 órától. Antónia. Este 9 órá­tól. Április 5. Karakter. Este 7 órától (az Európa filmklub sorozaton belül) és 9 órától.

Next

/
Thumbnails
Contents