Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-31 / 76. szám
2000. március 31., péntek ÉSZAK-NMGYABORSZÁG# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Báb Bartókra. Bartók: Cantata Profana című zeneművére készített bábelőadást Tóth László, a miskolci Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanára. A darab bemutatóját - az iskolai bábcsoport tagjainak közreműködésével - ma, pénteken délután fél 4-től tartják a Rónai Művelődési Központban. • Hazai praktikák. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum idei rendezvényeinek sora április 2-án, vasárnap a Házi Praktikák napjával kezdődik: a látogatóknak a régi idők paraszti portáinak háztartását, a konyhai munkát segítő fogásokat mutatják be. Harmincéves fúvósok Edelény (ÉM) - Az edelényi Gyermek Fúvószenekar fennállásának 30. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek április 1-jén, szombaton délután 5 órától az edelényi művelődési központban. A zenekar eddigi munkáját Hadobás Pál, a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum igazgatója méltatja, majd Molnár Oszkár országgyűlési képviselő, a zenekar egykori tagja, és Szilágyi Adolf polgármester köszönti az ünneplőket. A Gyermek Fúvós- zenekar hangversenye után Kurucz András, a zenekar vezetője elmondja Ábrányi Emil Mi a haza? című elbeszélését is. A mai zenekar elődje egy négy évig működő kisegyüttes volt, melyben négy hegedűs, két furulyás, két B klarinétos, egy dobos és egy zongorista muzsikált. A fúvószenekart az edelényi bányászegyüttes 1970-es megszűnése után hozta létre a helyi általános iskolák tanulóiból Kurucz András. Az elmúlt 30 év során körülbelül 350 tagja volt az együttesnek, nagyon sok fiatal még középiskolásként is visszajár ide muzsikálni, bár még így is 3-5 évenként kicserélődik a tagság. Az edelényi Gyermek Fúvószenekar állandó szereplője a városi rendezvényeknek, és gyakran hívják őket a kömye- • ző településekre is. Az egykori járás 32 településen is bemutatkoztak már, és eljutottak - többek között - Miskolcra, Egerbe, Putnokra, Encsre, Sárospatakra és Budapestre is. Évente általában 13-14 alkalommal szerepelnek, a statisztikák szerint az elmúlt 30 év alatt 392 fellépésük volt - a szombati születésnapi gála lesz a 393. A titkos tudományok története Eszenyi Miklós Az idén 80 esztendős, Párizsban élő világhírű nyelvész, Fónagy Iván professzor 1943-ban írta meg A mágia és a titkos tudományok története c. könyvét. Az akkor igen fiatal, mindössze 23 éves szerző nyilván nem gondolta, hogy egyszer ismét - ráadásul több mint fél évszázad múlva - megjelenik a műve. De a könyv kiállta az idők próbáját: a mai olvasónak is hallatlanul izgalmas. A könyv nem törekszik arra, hogy a rejtélyes dolgokat támadja vagy védje, hanem az a célja, hogy bemutassa az egyes misztikus tanok történetét, kialakulását, esetleg feledésbe merülését. Megtudhatjuk, hogy miért tartották híresnek a pré- vosti látónőt, érintkezett-e Svédenborg más naprendszerek szellemeivel, léteztek- e a több száz évig is élő rózsakeresztesek, hogyan akartak életelixírt előállítani, létezett-e a Bölcsek Köve, hogyan szeretett volna aranyat előállítani Kazinczy apósa, gróf Török Lajos, mit feltételeztek a tengeri szirénekről stb. A titkokra fény derül: Fónagy leírja, hogy valós dolgok miképpen alakulnak misztikává. Habár a középkori „varázslók” tanácsai közül eléggé kézenfekvőnek tűnik az, mely szerint ha egy asszony teherbe akar esni, „legyen a férjéhez minél barátságosabb.” De Fónagy Iván könyve valóban álmatlan éjszakákat okoz: élvezetes stílusa miatt nemigen lehet letenni. És ahogy a szerző fogalmaz: a mai, racionális embernek sem válik kárára a mágia megismerése, mert „még ma is fél lábbal mágikus kultúrában élünk, ahol a szó és az akarat mágiájának nagyobb szerep jut, mint a középkor folyamán. Meg kell ismerkednünk vele már csak azért is, hogy megszabadulhassunk bűvköréből, és valóban olyan racionálisak legyünk, amilyennek hisszük magunkat.” (Fónagy Iván: A mágia és a titkos tudományok története - Bp.: Pallos, 1999) Felújított épületben, több feladattal Áprilistól a nevük: Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda Itt még dobozok között. Költözés közben sem állt a munka. Fotó: végh Miskolc (ÉM) - Új helyen és kibővült feladatkörrel várja az áprilist a miskolci Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, pontosabban immár Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. A március 15-i miskolci rendezvények voltak az utolsók, amelyet a Kossuth utca 11. szám alól vezényelt le a Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda. Azóta már át is költöztek a Batthyány utca 1. szám alá, és ha még nincs is a helyén minden, a munka egy pillanatra sem állt meg. A régi és az új épület között a távolság alig néhány száz méter, a körülmények ennél lényegesebben különbözőbbek. • Négyzetméterre valamivel még kisebb is ez az épület a réginél - mondja Stéhlik Ágnes igazgató -, ám nagyon fontos, hogy teljesen felújított házba költözhettünk. A Kossuth utcán nem lett volna pénzünk még a festésre sem, mert a belmagasság miatt állványozni kellett volna. Bízom benne, hogy pályázataink révén még az idén sikerül a kiszolgált bútorzatot is lecserélni, az igényesen felújított műemlék épülethez igazítani. □ Az új székhellyel egy időben új feladatokat is kapott az iroda. • Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Irodaként működünk április 1-jétől, tehát az eddig munkánk idegenforgalmi tevékenységgel bővült. Ezentúl szervezetileg hozzánk tartozik a Széchenyi utcai Tourinform Iroda, szakmailag azonban közösen működtetjük a Megyei Idegenforgalmi Hivatallal. A feladat természetesen az, hogy Miskolc értékeit minél szélesebb körben kínáljuk, hogy a turisták mindenről pontos információkhoz jussanak hozzá a kisvonat menetrendjétől a fesztiváli programokig. Ehhez rendelkezésünkre állnak a város illetve a Magyar Turizmus Rt. által kiadott különböző kiadványok, vagy például az internet is. □ Mi lesz a jelenleg is a Kossuth utca 11. alatt működő Mini Galéria sorsa? • Még a közgyűlés döntésére vár, hogy a város eladja-e a Belvárosi Egyházközségnek a Kossuth utca 15. számú házat, ahol a Bató-szoba berendezését is elhelyeznék. Ha ez megtörténik, akkor a Mini Galéria átköltözHelyes tervek A Csodamalom Bábszínház nagyon számít a felszabaduló helyiségekre, hiszen régóta helyhiánnyal küzdenek - tudtuk meg M. Németh Erzsébettől, a bábszínház igazgatójától, aki hivatalosan még nem értesült a változásokról.- Régi tervünk itt egy gyermekcentrum kialakítása. Az elképzelés elvileg már korábban támogatásra talált, de a helyszűke miatt nem tudtuk eddig megvalósítani. Nagy a szakmai és a közönségigény egy stúdió létrehozására, amit a Mini Galéria helyére képzelünk. De bővítenünk kellene a raktárt és a műhelyünket is, hiszen folyamatosan bővül a repertoár, egyre több a báb, a díszlet, a kellék... A gondjaink megoldásával nem csak a mi helyzetünk javulna, hanem a város gyermekközönsége is gazdagodna. hét azokba a termeinkbe, amelyeket korábban a Bató-hagya- téknak szántak. A tavaszi kiállításokat azonban még, a MIK hozzájárulásával, mindenképp a régi helyen rendezzük meg. Országos elismerések az első évfordulóra Sikeres hímzők, eredeti motívumok Fotó: Serfőző László Taktaharkány (ÉM - SFL) - Tavaly márciusban még csak alakulófélben volt Taktahar- kányban az a kézimunkaszakkör, amely egyéves évfordulójára már országos sikereket tudhat magáénak. Vajtóné Szabó Ilona szakkörvezető már régóta tagja volt a Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének (HMNE), és ott fogalmazódott meg fejében a gondolat, hogy saját településén összefogja a varrást kedvelő lányokat, asszonyokat. Azelőtt soha nem volt Taktaharkányban hasonló munkát végző csoport. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért, a hiányt felismerve) Varga László polgármester és az önkormányzat képviselő-testüle- te hathatós anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott megalakulásukhoz, méghozzá látatlanban, úgy, hogy akkor még egyetlen öltést sem tettek.- Tizennyolc felnőtt és öt iskoláskorú gyermek dolgozik a szakkörben jelenleg - mondja Vajtóné. - Erdély egyik jellegzetes mintáját, a lövétei keresztszemes motívumokat varrjuk egyelőre, szigorúan az eredeti stílusra hagyatkozva. Első forrásanyagunk egy Csíkszeredán vásárolt könyv volt, amit Schnei- der Imrénétől, a HMNE elnökétől kaptam. Később múzeumokat kerestem fel, és tanulmányoztam a mintákat. Természetesen az egy év alatt elkészült mintegy hatvan hímzés között már fellelhetők egyéni feldolgozások, arra azonban vigyázunk, hogy az ősi motívumok ne szoruljanak háttérbe. Elvem, hogy ha elkezdünk egy mintát varrni, azt sajátítsuk el a tökély szintjéig. így csak most kezdünk másik tájegység mintáival foglalkozni. Március közepén, a Békéscsabán megtartott VII. Országos Textiles Konferencián első díjat, majd négy nap múlva Szerencsen a Kaláris Nívódíját kapták meg a taktaharkányi hímzők. Utóbbit éppen egyéves születésnapjukon vehették át... Oscar-díjas holland filmek a Hevesyben Három, világot megjárt alkotást láthat a miskolci közönség Miskolc (ÉM - FK) - A miskolci Hevesy Iván Filmklub az egyik állomása a holland Oscar-díjas filmek országjáró fesztiváljának. A három alkotást április 3-5. között vetítik. A miskolci CineMis Kft. már az elmúlt években is szervezett nemzeti filmnapokat. Ezek sikerén felbuzdulva a holland termésből is készült hasonló sorozatra, amikor a holland nagyköJelenet a Karakter című holland filmből vétség megkereste a kft.-t, tudtuk meg Bíró Tibor igazgatótól. A konzulátus rendezvénye a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódik, de mindenképpen szerették volna országuk legsikeresebb filmjeit négy vidéki nagyvárosban, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Győrben is bemutatni. A fesztivál három filmet utaztat az országban, ezek közül Miskolcon kettőt, a Karaktert és a Merényletet vetítik. Fons Rademakers Merénylete 1986-ban nyerte el a legjobb külföldi filmnek járó, az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia által odaítélt Os- cart. A film hőse a második világháborút gyermekként túlélő Anton, akinek egész életére kihat családja lemészárolásának éjszakája. Mike van Diem filmje, a Karakter 1998-ban kapta meg az Oscart. Ez az alkotás egy, a húszas években apagyilkossággal megvádolt fiú útját meséli el ártatlansága bebizonyításáig. A harmadik, Miskolcon nem vetített film az 1996- ban díjazott Marleen Gorris rendezte Antónia egy céltudatos, független asszonyt mutat be, aki a második világháború után próbál megalkuvás nélküli, teljes életet élni. Hollandia évente körülbelül ugyanannyi játékfilmet készít, mint Magyarország, mintegy húszat. Ők azonban az elmúlt tizenöt éveben három Oscar-díjat zsebelhettek be, szemben a mi egy szobrunkkal, melyet 1982- ben kapott meg a Mephisto. Bár az amerikai filmakadémia 72 éve választja meg az előző év legjobbjait, külföldi, vagyis nem angol nyelvű filmeknek csak 1957 óta ítélnek oda Oscar-díjat. Az évek alatt olyan nagy rendezők munkái részesültek az elismerésben mint Federico Fellini (négyszer is), Kurosawa Akira, Ingmar Bergman, Szabó István vagy legutóbb Pedro Almodóvar. Április 3. Karakter. Este fél 8-tól. (zártkörű díszelőadás) Április 4. Merénylet. Du. 5 órától. Antónia. Este 9 órától. Április 5. Karakter. Este 7 órától (az Európa filmklub sorozaton belül) és 9 órától.
