Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
2000. március 1., szerda Miskolc és környéke 5 HÍRCSOKOR • Pénz civil célokra. Alsózsolcán a várható költségvetési többletbevételek egy része fedezetet nyújhat az intézmények többletigényének finanszírozására, és néhány, már korábban is támogatott civil szervezet és egyház további segítésére. • Önkormányzati farsang. A sajópálfalai képviselő-testület március 4-én rendezi meg farsangi mulatságát. Az este hét órakor kezdődő mulatság bevételét az óvoda udvari játékainak vásárlására ajánlják fel. • Szociális iroda. A kistokaji önkormányzat elképzelései között szerepel egy szociális iroda kialakítása. Erre azonban csak akkor kerítenek sort, ha pályázaton sikerül majd pénzt nyerni rá. JEGYZET Magyar királyok Mészáros István Diztos jól érzik magukat azok, akik úgy gondolják: rájuk nem vonatkoznak a szabályok, a törvények. Korlátlan emberek, „szabadságuk" végtelen. Nem néznek se istent, se embert, ők élik a maguk egyedi mindennapjaikat. Biztos ők az erősek, a gazdagok, a mérhetetlen hatalommal rendelkezők. Talán a királyoknál is magasabb rendűnek érzik magukat, sőt, nem talán, hanem biztos, hiszen a királyoknak > ugyancsak szigorú rend szerint kell élniük. Feltételezhetően még kötöttebbek a mindennapjaik, mint egy szimpla állampolgáré. Halad járművével az ember a szép, napsütéses időben, vasárnap kora délután a forgalom is csendes. Álmos, vidéki városi tempó, kissé kókadt az ember a hirtelen jött tavaszias napsütésben, éppen hatalmasat ásít, amikor nagy robajjal, „alig tompitóval" felszerelt krosszmotorok robbantanak mellette. A két járműsor között balanszíroznak, egykerekez- nek, olyan mutatványokat produkálva, hogy a jámbor trabantos hűségesen viselt kalapjához kapva majdszívszélhűdést kap... két motoros közül az egyiken bukósisak sincs, a motorokon rendszám one, úgyhogy minden a szabályok szerint. Az „természetes", hogy a két fiatal a sebességet tekintve valamicskét elmérte magát (pluszba), ám ez még semmi ahhoz képest, hogy három közlekedési lámpa piros jelzése sem számit nekik, ők csak haladnak... Biztos nagyon siettek, esetleg a színlátásukkal van baj, de az valószínűbb: egész egyszerűen tesznek minden szabályra. Ők a királyok. Magyar királyok. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást települése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeretné, ha erről szűkebb pátriájában, térségében olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Magyaror- szág zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöljük azt is, hogy melyik olvasónktól származnak az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldőjét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István Telefon: 20/326-5966 e-mail: mmi@iscomp.hu Felelős szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Gázcseretelep kontra fenyőfák Minden létező fórumot megjárt kifogásaival a martintelepi panaszos Fekete István az egyik kivágott fenyőfa mellett Fotó mmi Miskolc (ÉM - MMI) - Már több szép fenyőfámat kivágtam a gázcseretelep miatt. Most mi a fontosabb: a jó levegő, az egészséges környezet, vagy egy gázcseretelep? - teszi fel a kérdést Fekete István martintelepi lakos. A panaszos szerint a Martintelepen túl sok a gázcseretelep, holott a lakótelepen már többségében a vezetékes gázt használják. Fekete István úgy véli, semmi szükség a martintelepi nagy gázcseretelepen kívül még három, az utcákban, családi házak udvarán vállalkozásban működtetett kis cseretelepre. Ebből egy éppen az ő szomszédjában van, s ezt erősen sérelmezi. Ha kinyitja az ablakot, érezni a büdös gázszagot, s a pakolásnál is nagy a zaj. Tudatában van, hogy legálisan működteti a szomszéd, hivatalos engedély alapján, de azt nem érti, hogy egy ilyen vállalkozást hogyan engedélyezhetett a hivatal a szomszéd engedélye nélkül? Azt a választ kapta, hogy amikor a működési engedélyt kiadták, nem kellett csatolni a szomszéd hozzájárulását. Ezt furcsálja, hiszen minden egyéb tevékenységhez, például a szomszéd más üzleti tevékenységéhez is kikérték a hozzájárulásukat, amit ők meg is adtak, hiszen azok nem olyanok, mint a mini cseretelep.- Már szinte minden fórumot megjártam ebben az ügyben - mondja. - Megkerestem országgyűlési és városi képviselőket, írtam levelet a polgármesternek, miniszternek, felkerestem az alpolgármester asszonyt. Mindenki elismeri, hogy nem helyénvaló itt üzemeltetni ezt a cseretelepet, de történni semmi sem történik. Tovább megy minden, ahogy eddig. Mondom nekik: hiszen érvényes engedély alapján működik a vállalkozás, így nem valószínű, hogy bármit lehet tenni... Ők, tudniillik feleségével együtt, ezzel tisztában is vannak, ám a bűz és a zaj ettől még tényként kezelendő. Fekete István tőzsgyökeres martintelepi, szülei is itt éltek. Mindig arra törekedett - hangsúlyozza hogy a környezete rendben legyen, ezért is ültette a fenyőfákat, a bokrokat.- Most mindez lassan tönkremegy - véli a panaszos. - Mondtam dr. Koleszár Lajos országgyűlési képviselőnek, amikor itt járt: én kivágom az összes fenyőfát. Azt mondta a doktor úr, ne tegyem, mert egy-egy ilyen fenyőfa 15-20 évig növekszik, míg egy ilyen palackos állványt fél óra alatt el lehet bontani. Most bizakodik feleségével együtt, mert hallották a rádióban: felülvizsgálják a polgár- mesteri hivatalban a kiadott vállalkozói engedélyeket. Szerintük akkor kiderülhet, hogy nincs szükség ennyi kis gázcseretelepre a Martintelepen. Otvenötmilliós új gyermekintézmény Bővíteni kellett a kistokaji óvodát, mert a gyermeklétszám ezt követelte A kistokaji ovisok már birtokukba vették az új létesítményt Fotó: Mészáros István Kistokaj (ÉM - MMI) - Két évvel ezelőtt kezdték az építkezést, s mára új óvodájuk nagy részét már „belakták" a kistokaji kicsik. Az elmúlt két esztendőben az önkormányzat legjelentősebb beruházása volt a helyi óvoda átépítése, bővítése.- Ennek során új szárny épült a szintén korszerűsített régihez - tájékoztatja lapunkat Bajor Jó- zsefné polgármester. - Mivel örvendetesen növekedett a gyermeklétszám a településünkön, a képviselő-testület elhatározta a már szűkösnek bizonyult régi óvodánk bővítését. Ez nem kis munkát jelentett, és anyagilag is jelentős volt, hiszen a beruházás ötvenötmillió forintból valósult meg. Ebben természetesen pályázati pénz is benne foglaltatott: a megyei területfejlesztési tanácstól 14,9 milliót nyertek, a címzett támogatás összege 15 millió forint volt, melyekhez még hozzá kellett tenniük a saját erőt is. Ezen túl tízmillió hitelt kellett felvennie az önkormányzatnak, hogy tető alá hozzák az óvoda bővítési elképzeléseiket.- Jelenleg hetvenöt gyerek jár az óvodába - folytatja a polgármester asszony. - Ez azt jelenti, hogy most három csoporttal foglalkoznak az óvónők, a dajkák. A megépült intézményben a hely négy csoportnak elegendő, úgyhogy a jövőbeni plusz létszámnak szintén biztosított a hely. A kicsik éppen ebédhez készülődtek ottjártunkkor. A konyha a követelményeknek mindenben megfelel. Itt készítik az iskolásoknak is az ebédet, és a szociális étkeztetésben résztvevőknek szintén. Aki még csak a régi épületet látta, most bizonyára rá sem ismerne már. Az egy csoportnak helyet adó volt ovirészben most tornaszobát alakították ki, illetve az utómunkálatokat még most végzik, például az ablakokra szerelik a labdafogó hálót. A kicsiknek persze, már az új termekben kötik le a figyelmüket, a nagycsoportosoknak pedig az iskolára előkészítő foglalkozásokat tartják.- Az ünnepélyes átadást későbbre terveztük - mondja Bajor Imréné - Úgy tartottuk, a legfontosabb az, hogy a gyerekek minél előbb használatba vegyék a megújult, kibővített óvodájukat. Sok még a felfedezetlen üvegcsűr A helytörténeti kutatás kiindulópontjai az egyházi dokumentumok Bükkszentkereszt (ÉM) - A csodálatos szépségű Bükk- hegység fában gazdag területe, geológiai adottsága már évszázadokkal ezelőtt lehetőséget nyújtott üveghuták, üvegcsürök kialakításához - állapítja meg Balogh Sándor, a Bükk kutatója. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos gondolatait adjuk közre. Az üveg alapanyaga a kvarc és a hamuzsír előállításához szükséges faanyag korlátlan mennyiségben rendelkezésre állt. A ma is létező községek közül említésre érdemes Óhuta (a mai Bükkszentlászló), Újhuta (Bükkszentkereszt) és Répáshuta. E helyeken nem csak a cégek által létrehozott üveghutákkal találkozhatunk. Sok volt a magánosok által létrehozott üvegcsűr, melyek a bányászati termékek kémiai vizsgálataihoz biztosították a különféle termékeket, valamint a bortermelőknek állították elő az üvegeket. Később pedig már paraszti használati üvegtárgyakat is gyártottak. Akadtak bizonyos erdőrészek, ahol egymáshoz közel jöttek létre üveghuták. Ilyen a répáshutai, a gyertyán-völgyi és a Hór- völgyi Kohinka-féle is. Kutatásaim eredményeképpen anyagi támogatással sikerült a legnagyobb, a gyertyán-völgyi temetőjét felújítani, újból körülkerít- tetni és emléktáblával ellátni hangsúlyozza Balogh Sándor. A temetőben a bükkszentkereszti egyház halotti anyakönyvi adatok szerint 274 halott nyugszik.- Kutatásaimhoz a legnagyobb hiteles segítséget ezek az anyakönyvek nyújtották jelentette ki Balogh Sándor. 1996- ban sikerült a Huta réten lévő üveghuta helyét megtalálnunk. Az itteni üvegtöredékek darabjai - melyek már színes üvegtermékekre is utalnak - a bükkszentkereszti múzeumban láthatók. Két évvel ezelőtt az egyházi anyakönyvek alapján találtuk meg a Hór-völgyében lévő Kohinka-féle három olvasztókemence alapjait. Itt az volt a meglepő, hogy az üveget nem homokból (kvarcból) ha nem kőzetekből állították elő, ezért nem volt szükség a Hideg patak vizével hajtott törőmalomra.- A Bükk még nagyon sok föl nem fedezett kisebb üvegcsűrrel rendelkezik. így keresem Kőhután a volt üveghutát, amelyhez valóságos adatokkal az egyház halotti anyakönyve szolgált. Nagyon szeretném, ha segítséget kapnék az üveghuta helyének felfedezésére. A Répáshután lakó idősebb emberek, akik az erdőgazdaságban dolgoztak, még emlékeznek egy kisebb temetőre, mely Kőhuta közelében lehetett. Megtalálása esetén érdemes lenne egy emléktáblával megjelölni a helyet - mondotta végezetül Balogh Sándor.
