Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2000. március 1., szerda Aktuális 6 HÍRCSOKOR • Tállai András fogadóórája. Március 3- án, pénteken 14-18 óra között Tállai And­rás országgyűlési képviselő fogadóórát tart a Mezőkövesdi Polgármesteri Hivatal B-épületében, az első emelet 6-os szo­bában. • József Attila-est. A Szia Club Gönc Ala­pítvány március 3-án 18 órai kezdettel Légy ostoba! címmel József Attila-estet rendez a helyi polgármesteri hivatal dísz­termében. A rendezvény előadója Földes László - Hobo. • Nőnapi bál. ATaktaszadai Általános Isko­la szülői munkaközössége március 11-én es­te hét órai kezdettel nőnapi jótékonysági bált rendez a helyi oktatási intézményben. Továbbra is tiltott a guberálás Tiszaújváros (ÉM - SzP) - Továbbra is tilos és belátható ideig az is marad a kukázás Tiszaújvárosban. így határoztak ugyanis a tiszaújvárosi vá­rosatyák legutóbbi ülésükön. A szavazás­kor a képviselők egyhangúlag elutasítot­ták Kaltenbach Jenő kisebbségi ombuds­man azon kérését, hogy a dél-borsodi vá­ros önkormányzata vonja vissza a kuká­zást tiltó rendeletét. Az állampolgári jo­gok biztosa szerint a rendelet jogsértő és diszkriminatív. A tiszaújvárosi képviselő- testület ezt nem fogadta el, mondván, hogy a tiltás feloldása nem enyhít a szoci­álisan hátrányos helyzetűek sorsán, ellen­ben rontja a köztisztaságot és fertőzésve­szélyt idéz elő. Ezután is fellépnek a kukázókkal szemben Elfogadott költségvetés - csökkenő támogatások Tiszaújváros (ÉM - SzP) - A tiszaújvá­rosi képviselő-testület a legutóbbi ülésen elfogadta a dél-borsodi város önkormányzatának 2000. évi költség- vetését, amelyben mind a bevételi, mind a kiadási oldalon 4,7 milliárd forint szerepel, forráshiány nélkül. A grémium több lényeges módosítást haj­tott végre az eredeti előterjesztéshez képest. Egyik fontos módosítás, hogy az előzetes te­lekkialakítási tervben szereplő ingatlanok­nak csak mintegy a fele, összesen 37 új por­ta alakítható ki a négyes szomszédsági egy­ségben. A képviselő-testület számos terüle­ten csökkentette a támogatásokat az eredeti javaslathoz képest. Például a versenysport támogatása a tavalyi támogatáshoz képest 60 millió forinttal, az eredeti tervhez képest 25 millió forinttal csökkent. Egy másik dön­tés arról szól, hogy 2000-ben Tiszaújváros nem indul a Játék határok nélkül című nemzetközi vetélkedőn. Az előirányzat általános csökkentése a tiszaújvárosi polgármesteri hivatalra is vonatkozik. Döntés született a költségve­tési vitában arról is, hogy márciusban a képviselők elé kerül a hivatal tevékenysé­gét, feladatellátását érintő javaslat. Esze­rint a hivatali dolgozók létszáma akár húsz fővel is csökkenhet. A tiszaújvárosi költségvetés feszességét példázza az a döntés is, amelynek értel­mében - a feladatellátás egyfajta kontroll­jaként - a féléves költségvetési rendelet- módosításkor felül kell vizsgálni, hogy elegendő pénz áll-e rendelkezésre, például a szociális kiadásokra. Karnyújtásnyira a munkahelyteremtés Az az eset állt elő: Bőcsöt egy kategóriába sorolták a csereháti Szanticskával Bocs (ÉM - MA) - Úgy tűnik, elérhető közelségbe került Bőcsön az új munkahelyek létrehozása. Az önkormány­zat olyan beruházást szor­galmaz, ahol a piacképes ter­mékek hosszú távon biztosít­ják a rentábilis működést. Lippai Lajostól, Bocs polgármes­terétől megtudtuk: olyan projek­tet indít be a településen egy részvénytársaság, amely jelen­leg még az üzleti titok kategóri­ájába tartozik. Az életképességét azonban bizonyítja az is, hogy a megyei területfejlesztési tanács 80 millió forint vissza nem térí­tendő és 80 millió forint kamat­mentes hitellel támogatja a meg­valósulást. Sikerült a tevékeny­ségre alapított részvénytársaság­nak a Gazdasági Minisztérium­tól is 40 millió forint kamatmen­tes hitelt elnyernie. Pozitív hozzáállás a fejlesztési tanácsnál- Nagyon örültünk annak, hogy a megyei fejlesztési tanács ilyen pozitívan állt hozzá a bo­csi munkahelyteremtéshez- mondja Lippai Lajos. - A köz­Lippai Lajos Fotó: B.Gy. tudattal ellentétben ugyanis Bőcsön jóval magasabb a mun­kanélküli ráta, mint az országos, vagy a megyei átlag. Nagyon rosszul érintette településünket a nagyvárosi ipari üzemek, vállalatok karcsúsítása, ugyanis először a vidéki bejárókat küldték el. A megoldás mindenképpen az lenne, hogy a településünkön olyan befektető jelenjen meg, aki hosszú távon kínálhat al­ternatívát, és jelenthet gyógyírt a helyi munkanélküliségre. Ezért is szorgalmazzuk hogy az állás nélküliek a Hernád- parti községben találják meg a boldogulásukat, a számításai­kat. A bocsi munkahelyterem­téshez kapcsolódik az is, hogy az önkormányzatunk beadta a pályázatát a Népjóléti Miniszté­riumhoz szociális otthon meg­valósítására - jelentette ki Lip­pai Lajos polgármester. - A hajdani sörgyári munkásszáll­ás helyén hoznánk létre a nyolcvan személy gondozására alkalmas otthont. Itt, személy­zetként, elsősorban a bocsi, szakirányú végzettséggel ren­delkezőket foglalkoztatnánk. Ezt a beruházást mindenkép­pen szeretnénk még ebben az esztendőben megvalósítani. Nem értenek egyet az új rendszerre] Bőcsön február elején tárgyalta az önkormányzat az idei év költségvetési koncepcióját. A képviselők itt is észrevételez­ték: nem értenek egyet a Pénz­ügyminisztérium új finanszíro­zási rendszerével, az adóerőké­pesség vizsgálatával. Ez hátrá­nyosan érintette a települést: 45 millió forintot vontak meg tőlük a normatíván keresztül. Nem vették figyelembe, hogy egy adott lélekszámú község milyen intézményi hálózattal rendelkezik, mennyit fordít szociális célokra, munkahelyte­remtésre, fejlesztésekre. Az az eset állt eiő: Bőcsöt egy kategó­riába sorolták'Szanticskával. Az óvoda kerül most sorra A Hernád menti településen en­nek ellenére az idén is folytat­ják a felújításokat. Tavaly elké­szült az általános iskola bővíté­se, most az óvoda kerül majd sorra: a konyharekonstrukcióra 20 millió forintot költenek. Az utak és járdák jó állapotúak. El­készült a fedett belvízelvezető rendszer is, amely nagy segítsé­get jelentett az árvizes, belvizes ’99-es esztendőben. Ennek kö­szönhetően Bőcsön kivédhetőek voltak azok a belvizes gondok, amely más, hasonló adottságú községeket érintettek. Egy auschwitzi visszatérő emlékezései Aki pusztán merő tévedésből került a halál tornácára, a lágerekbe... Hangony (ÉM - ÓKI) - Nem lehet tudni, áldhatja-e sze­rencséjét a hangonyi Danyi Béla. Tizenhat évesen, 1943. februárjában olyan szeren­csétlenség érte, ami majd­hogynem az életébe került. Egy zsidócsalád gyerekeivel ba­rátkozott és akkor is náluk volt, amikor a nyilasok betoppantak. Kérdezés nélkül felpakolták a te­herautóra és a végállomás Auschwitz volt. Holott ő nem a zsidó vallásúak, hanem a cigá­nyok népcsoportjához tartozott. Az egésznek annyi a szerencse- vonzata, hogy élve került haza. □ A cigányok deportálása már 1943-ban elkezdődött? - kérdez­tük a most 73 éves Béla bácsitól, aki családtagjaival együtt meg­becsült polgára az észak-borsodi Hangony községnek. • Senki nem kérdezte, ki vá­gyók, mikor megjelentek a tehe­rautók Kóhnéknál. Felpakoltak a családdal együtt, mivel azt hitték, én is zsidó vagyok. Együtt utaztattak az észak-bor­sodi község többi zsidó családjá­val, Sirmanékkal, Wéberékkel, Péterékkel, Greskovitsékkal és Kóhnékkal és mint később meg­tudtam, cigány származásúként egyedül én kerültem a deportál­tak közé. Az ózdi vasútállomá­son marhavagonokba tereltek és Budapestre vittek, a Valkó tanyára, ahol lehettünk vagy öt­százan. Ott szétválogatták a fia­talokat, az öregeket, a nőket és a gyerekeket külön helyezték el. Három hónapot töltöttem ott, majd Komáromban a Csillag­gettó következett. Az újabb állo­mást Ausztriában Salzburg je­lentette. Egy fegyvergyárban vé­geztem igen kemény munkát, napi 14-15 órát. Azt hittem, a magyar nyilasoknál nincsenek embertelenebbek, de áz SS-ek rajtuk is túltettek. Úgy vágtak bennünket mint a répát. Bármit csináltunk, csak ütöttek. Enni pedig alig kaptunk. Ez tartott tíz hónapig, majd onnan vittek Auschwitzba. □ Mi volt az első benyomása ar­ról a halálgyárról? • Mikor megérkeztünk, azt sem tudtuk, hol vagyunk. Lát­tuk a magas kerítést, a három soros szöges drótot és hogy húszméterenként vannak őrtor­nyok, azokban pedig géppuskás őrök állnak. Négy barakk volt, olyan ötven méter hosszúak. A földön szalma, gyapot, azon le­hetett feküdni. □ Az emberirtásra semmi nem utalt? • Nagyon lesoványodott, le­gyengült embereket hoztak te­herautókkal, akiket később azért gyűjtöttek össze, hogy fer­tőtleníteni vigyék őket. Leg­alábbis ezt mondták, de soha többé nem láttuk őket. Szörnyű volt nézni, milyen undorral do­bálták fel őket a platóra. Mint a trágyát... □ Maga hogyan kerülte el a „fertőtlenítést”? Danyi Béla Fotó: óki • Igen sok ember halt meg a koncentrációs táborban éhen vagy betegségben. Először uta­sítottak arra, hogy talicskákon hordjuk őket a már kiásott mély árkokra, később pedig már magunktól csináltuk. Olyan volt, mint egy futóárok, még vécézni is odajártunk. Klórmésszel is folyamatosan lo­csoltunk, de rettenetes bűz ter­jengett. Arra viszont sorstársa­immal együtt rájöttünk, hogy akik hordják a hullákat, azokat az őrök békén hagyják. ü Mikor sikerült elhagyni a lá­gert? • Július végén már kevesebb embert vittek el és kevesebbet is hoztak. Augusztusban egy reggel azt vettük észre, hogy a tornyokból eltűntek az őrök. Akik még kibírtak mászni a ba­rakkokból, a kapu felé vették az irányt, amit közösen kifeszí­tettünk és elindultunk. Nem tudtuk merre, csak onnan el. Másfél hónapig tartott az út Hangonyig. Útközben akadtak jó szándékú emberek, akik ad­tak egy kis ennivalót, hogy ne haljunk éhen. Igaz, enni is alig tudtam. Hatvan kiló voltam, mikor elvittek és 27 mikor ha­zaértem. Sokan csak a postásra várnak Hangonyban... □ Milyen maradandó nyomo­kat hagyott a hosszú ideig tar­tó halálfélelem? - kérdeztük Danyi Bélától. • 1944 szeptemberében érkez­tem haza és négy év múlva híztam fel 53 kilóra. Sikerült elhelyezkednem az ózdi gyár­ban, de az idegi gondok egyre többször jelentkeztek. Epilep­sziás lettem, és emiatt 1965-től rokkant nyugdíjas vagyok. □ Sok ellentmondó adat jelenik meg a cigány holokausztról. Béla bácsi hány cigány sors­társával találkozott a lá­gerben? • Őszintén megmondom, egy­re sem emlékszem. Igaz, hogy mindenki egyforma rabruhát viselt, de szerintem ott csak zsidók voltak. Mikor hazake­rültem, hallottam, hogy 1944- ben cigányokat is deportáltak. Hangonyról mind a 13 család­ból elvitték a családfőt, mert akkor annyian voltunk, de ők Pestig sem értek el. Útközben dolgoztatták őket, de minde­gyik élve került elő. □ Egy cigány politikus 50 ezer magyarországi cigány áldozat­ról beszélt a közelmúltban... • Nem tudom, élt-e akkor a mostani országhatárokon be­lül olyan létszámú ci­gányság... □ Zajlik a holokauszt áldoza­tainak kárpótlása. Kapott már valamilyen juttatást? • Érkezett 500 márka és ezer dollár. December elején pedig 1500 svájci frank, amelyhez le­velet is kaptam. „A Magyar Vöröskereszt megkereste a Svájci Alapot, hogy a holoka­uszt sokat szenvedő áldozatai­nak egyszeri, humanitárius támogatást folyósítson. A má­sodik világháború időszaka alatti üldözés áldozataként ön elképzelhetetlen méretű szen­vedésen ment keresztül. Pénz a fájdalmat nem enyhíti, ezért kérjük, ne is tekintse támoga­tásunkat az elszenvedett fáj­dalmak jóvátételének...” - áll az írásban. □ Mint a helyi kisebbségi ön- kormányzat alelnöke, miként látja a cigányság mai hely­zetét? • Már a harmincas években is a társadalom alján volt a ci­gányság, de több akarat volt bennük. Nem szégyellték a pa­raszti munkát és elszegődtek cselédnek. Ezt zenéléssel egé­szítették ki. Sokan haragsza­nak rám, mikor elmondom, hogy csak postásra várnak és nem akarnak semmit csinálni. Megkapják a segélyt, meg a családi pótlékot és a sok pénzt dobálják be a nyerő automa­tákba, hordják a kocsmába. Nem törődnek a holnappal. Lassan az is gyakorlattá válik, hogy azokat a családokat, akikkel helyben nem bírnak a vezetők, önkormányzati pén­zekből elköltöztetik másik tele­pülésre. Ózdra is így kerültek többen. Nem értem, miért le­het ilyenekre költeni közös pénzeket? □ A maga családja köztisztelet­nek örvend. Egyik fia, az időköz­ben elhunyt Tamás, alakította meg Hangonyon az első cigány önkormányzatot. Munkahelyet is teremtett volna, de egyesek ebben megakadályozták... • Létrehozta az Agrorom Szö­vetkezetei, amely sertéstartás­ra akart berendezkedni. Beta­nultak az emberek és volt nyolcmillió forintjuk. Kétmilli­óból kialakították az ólakat, de hogy mi lett a másik hatmillió­val... Akit Horváth Aladár ide­hozott elnöknek, azt később a rendőrség elfogta hamis pén­zekkel. Úgy tudom, ma már külföldön tartózkodik. Látta a falu, hogy nem a fiam hibá­zott. Az pedig, hogy családo­mat elfogadja a község, annak is betudható, hogy közülünk még senki nem volt egy órá­nyit sem börtönben. Pedig nyolc gyermekem volt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents