Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-28 / 73. szám

2000. március 28., kedd ÉSZU-MlMllORSZfUl# Csatlakozunk (az ÍM EU-melléklete) 7 • avis: az Európai Bizottság véleménye arról, hogy a belépési kérelmet benyújtó ország felkészültsége alapján mennyire tesz eleget az uniós tagság követelmé­nyeinek, felvételét mikor és milyen körül­mények között tarja lehetségesnek, cél­szerűnek. • derogáció: felmentés. Valamely tagor­szág átmenetileg vagy tartósan mentesül bizonyos olyan kötelezettségek alól, amelyben a tagállamok megegyeznek. • hivatalos nyelvek: angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd. Az EU minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelv­re lefordítják, ezért az EU alkalmazottai­nak több mint egyötöde tolmács vagy fordító. Az alacsonyabb szintű tanácsko­zásokon gyakran az angol és a francia a munkanyelv. Az Európai Bíróság bírái vi­szont kizárólag franciául tanácskoznak. Ki volt Róbert Schumann? - tettük fel az előző hónapban kérdésünket. A helyes megfejtés: francia külügyminiszter, politi­kus, 1958 és 60 között az Európa Parla­ment elnöke. Jean Monnet terve alapján 1950-ben megalkotta a Schumann-tervet, mely az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) létrehozásának alapjául -szolgált, és ebből fejlődött ki az Európai Közösség, a mai Európai Unió. A helyes megfejtők közül Perencsei Bé­la (Putnok, Bányász út 3.) bizonyult a leg­szerencsésebbnek, az Észak-Magyarország ajándékait vehette át. Márciusban azt kérjük olvasóinktól, so­roljanak fel legalább hármat az Európai Unió jelképei közül. Leveleiket április 20- áig a következő címre várjuk: 3501 Miskolc, Pf. 351. A borítékra írják rá: „EU-játék”. Ne feledjék: a legtöbb helyes megfejtést beküldő játékosok között év végén egy brüsszeli utazást sorsolunk ki. AZ EU ÉS HAZÁNK • Gazdaságpolitikai reformok. Az EU múlt héten tartott lisszaboni csúcstalálko­zójának témái közül kiemelkedtek a gaz­daságpolitikai reformokról, a kis- és kö­zépvállalat növekedését biztosító környe­zet megteremtéséről, az új információs technológiák kiaknázásáról folytatott el­képzelések. Hangsúlyozták az állami sze­rep fontosságát, és a társadalombiztosí­tás stabilitását is. • Enyhült a feszültség. Az osztrák külügy­miniszter szerint a lisszaboni csúcsértekez­letből ítélve enyhült a feszültség hazája és az Európai Unió tagországai között. Beni- ta Ferrero-Waldner sajtótájékoztatóján megerősítette: Bécs eleget tesz mindazon kötelezettségeinek, amelyeket az uniós tagság ró rá. A külügyminiszter szerint a tizennégy másik tagállamnak nincs igazi oka szankciókkal sújtani Ausztriát. • Rendszeresebb találkozók. Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben ered­ményes tárgyalásokat folytatott a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztéséről és Magyar- ország európai uniós csatlakozási folya­matáról Louis Michel belga külügyminisz­terrel. A külügyminiszteri tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy rendszere­sebbé teszik a magas szintű, szakértői, kétoldalú találkozókat. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk című melléklete a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. Nyelvtanulás környezetvédelemmel Római és miskolci diákok az Európai Unió támogatásával működnek együtt Miskolcon, április elején pedig Rómában tevékenykednek. Kér­dőívet készítenek a családok fo­gyasztói szokásairól, energia­felhasználásáról, hulladékkeze­léséről, közlekedéséről. Miskol­con ellátogattak az Észak-ma­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, az Ökológiai Intézet laboratóriumaiba, és Gömörszőlősre, a „fenntartható fejlődés” módszereit reprezen­táló faluba.- Nem tudnak sokat a fenn­tartható fejlődésről és a kör­nyezet védelmének szükséges­ségéről a diákok - összegezte tapasztalataikat Brúnó Fonta­ni. - A legfontosabb azonban az, hogy egymást ismerjük meg, és hogy tudunk egymás­ról. Személyes kapcsolatok ala­kulnak ki a diákok és köztünk tanárok között is. Egy város már nemcsak egy név a térké­pen, hanem a hasonlóságot és a különbségeket felismerve, telí­tődik élettel. 99 ••••••••••••••••••••• A legfonto­sabb azon­ban az, hogy egymást is­merjük meg, és hogy tu­dunk egy­másról. Brúnó Fontani ................... ........................... Gömörszölös (ÉM - NyZ) - Az Európai Unió Socrates- programjának Lingua E akci­ójában dolgozik együtt a ró­mai Itis G. Armellini szakkö­zépiskola és a miskolci Ava- si Gimnázium. Az olasz diá­kok március elején jártak megyénkben. • Közgazdasági Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) • Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) • Árpád Vezér Gimnázium (Sárospatak) • Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola (Miskolc) • Avasi Gimnázium (Miskolc) • Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola (Tokaj) 2000-re adott be pályázatot • Avasi Gimnázium (Miskolc) • Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola (Tokaj) • Zrínyi Ilona Gimnázium (Miskolc) A Lingua E-akció elsődleges cél­ja, hogy az idegen nyelv tanulá­sában és a nyelv aktív használa­tában támogassa a diákokat. Olyan nyelvek, mint a dán, az olasz, a svéd vagy a finn pedig elsőbbséget élveznek. A résztve­vők azonban nem egy tanterem­ben ülve kapnak ösztönzést, ha­nem közösen dolgoznak fel egy témát.- Korábban is részt vettünk már Socrates-programokban - mondja Brúnó Fontani, a ró­Látogatás a gyapjúfeldolgozó üzemben Fotó: végh Csaba mai Itis G. Armellini középis: kóla tanára, a program egyik szervezője. - Egy nürnbergi is­kolával különösen érdekes programot valósítottunk meg. Nürnbergben és Rómában is épült ugyanis körülbelül száz évvel ezelőtt egy kertvárosi la­kótelep munkásoknak. A diá­kok mindkét városban azt tár­ták fel, milyen építészeti, szoci­ológiai jelentőséggel bírtak egykor és bírnak ma ezek a kolóniák. Az olasz iskola idén a mis­kolci Avasi Gimnáziummal a környezetvédelem témájában dolgozik együtt, megvizsgálva azt, hogy milyen a fiatalok fele­lőssége a városi környezetvé­delmi problémák megoldásá­ban. A diákok március elején Pályázatfigyelő fiataloknak Budapest (ÉM) - Az Önkéntes európai szolgálat és a Fiatalok Európáért program együtt alkot­ja az Európai Unió új ifjúsági programjának pilléreit az elkö­vetkező négy évben. A program tizen- és huszonéves fiataloknak szól. Az önkéntes szolgálat nem katonai vagy polgári szolgálat, elsősorban azoknak a fiatalok­nak ajánlják, akik szociális, hu­manitárius vagy kulturális akci­ókban szeretnének részt venni - akár 12 hónapig is - külföldön. A Fiatalok Európáért program pedig olyan ifjúsági kezdemé­nyezés, melyben több náció fia­taljai közös projektet dolgoznak ki, majd valósítanak meg, fej­lesztve a kreativitásukat és a szolidaritásukat. A kidolgozott tervezeteknek kapcsolódniuk kell két vagy több tagország más elképzeléseihez. Mindkét programról bővebb felvilágosí­tás a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat (1145 Budapest, Amerikai út 96., tel.: 1/251-33-37) munkatársaitól kérhető. Polgár a XXI. században Budapest (ÉM) - Az európai polgár a XXL században címmel 6-21 éves diákok a kö­vetkező témákban adhatnak be pályázatot: Magyarország és Európa; mit ünnepel Ma­gyarország 2000-ben; a magyar nemzeti értékek gazdagítják Európát; az 1000 éves magyar nemzet értékeinek megjelené­se Európában; az európai pol­gár ismeri saját értékeit, más európai nemzet értékeit; a ma­gyar és az európai népeket összekötő virágmotívumok; magyarországi ünnepi ételek, étkezési szokások. A pálya­munkákat - feltüntetve rajtuk a pályázó adatait, iskolája cí­mét, a beszélt idegen nyelvet, a felkészítő tanár nevét - ápri­lis 10-éig kell benyújtani az Oktatási Minisztérium Ügyfél- szolgálati Irodájába (1884 Bu­dapest, Pf. 1.) Érdeklődni tele­fonon is lehet: 1/331-37-65. EU: kevés a nő a magyar politikában Indokolatlan a derogáció kérése a dohánytermékek kátránytartalma ügyében Miskolc (ÉM - SZN) - Mind­össze egyetlen téren kért de- rogációt a kormány az euró­pai uniós csatlakozási tár­gyalások során azok közül, amelyek a Szociális és Család­ügyi Minisztérium hatásköré­be tartoznak. Harrach Péter szerint azonban ez sem indokolt, csak a földmű­velésügyi tárca ragaszkodik hoz­zá: a dohánytermékek kátrány- tartalmáról van szó. A szigorí­tás bevezetését Harrach szerint nem kellene halogatni. A szociális ágazat uniós tár­gyalási eredményeiről akkor kér­deztük a minisztert, amikor az utóbbi hetekben Miskolcon járt. Mint mondta: a tárca az első 2-3 között van tárgyalási eredmé­nyességét tekintve. A két legfontosabb tárgyalási téma véleménye szerint a mun­kaerő szabad áramlása és a férfi­női esélyegyenlőség kérdése az emberi jogok ügyében. Előbbi kapcsán Harrach Péter elmond­ta: általánosságban a férfiak és nők munkavállalói jogainak te­rén nincs gond, Magyarországon nem rosszabb a helyzet, mint más országokban. Mindössze a politikában találták úgy a tár­gyalópartnerek, hogy túlságosan alacsony a nők aránya. A mi­nisztérium válasza egyértelmű volt: pontosan annyi hölgy ül a parlamentben és a helyi önkor­mányzatokban, amennyit a vá­lasztópolgárok megválasztanak. Harrach Péter De az is igaz: a politikusi szak­mát egyelőre nálunk kevesebb Fotó: Vajda János nő vállalja. Az uniós hivatalok­ban kötelező jelleggel öt- ven-ötven százalékos arányban kell a tisztviselőket nemük sze­rint alkalmazni, Harrach Péter szerint bizonyos esetekben ép­pen ez okozhat hátrányos meg­különböztetést. A munkaerő szabad áramlá­sának kérdésében indokolatlan félelmek és feltételezések kaptak szárnyra, főként Ausztriában. A tárca vezetője úgy véli: még Nyugat-Magyarországot sem árasztották el a munkát, jobb megélhetést kereső, keleti or­szágrészekből érkező tömegek, pedig ez közelebbi, egyszerűbb megoldás a családok számára. Ezek után nem valószínű az sem, hogy a távolabbi uniós or­szágokba özönlenének és felborí­tanák a munkaerőpiaci egyen­súlyt a magyar munkavállalók. OLVASÓINK KÉRDEZTEK Miskolc, Brüsszel (ÉM - NyZ) - A munkaerő szabad áramlásának lehetősége miatt indulhat-e lényeges munkaerőmozgás hazánk­ból Nyugat-Európa felé? - kérdezték olvasóink.- Nem számítok lényeges munkaerőmozgásra - jelentet­te ki Martonyi János külügy­miniszter. - A közvélemény­kutatások szerint hazánkban a mobilitás még az országon be­lül is alacsony, tartósan más országba költözködni pedig még kevésbé hajlandóak a ma­gyar állampolgárok. Az ideig­lenes vándorlás elsősorban at­tól függ, hogyan korlátozza a munkavállalás feltételeit az unió. A népesség számának alakulását figyelembe véve azonban számolni kell azzal, hogy 5-10 év múlva munkaerő- hiány lesz hazánkban. Mozgás most sincs Pierre Jonckheer, az Európa Parlament tagja magyar újság­írók előtt arról szólt: túlzás a munkaerő áramlásáról be­szélni a jelenlegi unión belül.- Csak egyes szektorban jel­lemző, hogy használni tudják a külföldi munkavállalókat. A közös nyelv hiánya még a tizen­ötökön belül is nehezíti, hogy valaki külföldön vállaljon mun­kát - mondta Pierre Joncheer. Az Európai Unió több politi­kusa is valósnak tartotta, hogy mivel a jelenlegi tagállamok népessége rohamosan csök­ken, gondolni kell arra, hogy a világ más részéből kell csalo­gatni az embereket Európába.

Next

/
Thumbnails
Contents