Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-28 / 73. szám
2000. március 28., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Isten vándora és írója. Regőczi István atya, az Isten vándora I., II., III. kötetek szerzője előadást tart a miskolci Szent Anna-templom melletti Kolping-házban március 28-án, kedden, azaz ma este 6 órától. • Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjak. Farkas Ferenc, Petrovics Emil zeneszerzők és Kovács Dénes hegedűművész kapta meg az idei Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjat, amely az egyik legrangosabb zenei művészeti elismerés. A zenei díjakat szombaton, Bartók Béla születésnapján nyújtották át. • Iskola a galériában. A tardonai Jókai Mór Általános Iskola tanulóinak rajzaiból, festményeiből nyílik kiállítás március 30-án, csütörtökön délután fél 3-kor a kazincbarcikai Gyermekgalériában. Beethoven - vendégkarmesterrel Miskolc (ÉM) - Ungár Iván vezényletével és Oravecz György zongoraművész közreműködésével adja következő koncertjét a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Március 30-án, csütörtökön este 7 órától a Zenepalota Bartók-termében Beethoven VII. szimfóniája, valamint VI. concertója szólal meg. Jegyek elővételben a Filharmónia Kelet-Magyarország Kht. irodájában, illetve koncert előtt a helyszínen válthatók. Ezeregyéjszaka meséi Csörnök Mariann Az Ezeregyéjszaka meséiről, néhány jellegzetes szereplőről (Sahrazád, akit eddig Seherezádé- ként emlegettünk, Hárún ar-Rásid, vagy a dzsinnek) mindenki hallott, ám Magyarországon valójában senki nem ismerte, mert nem ismerhette Az Ezeregyéjszaka meséit. Ennek a csodálatos történetfolyamnak a legtöbb európai nemzet kultúrájában (így a magyarban), sőt születése helyén, az arab világban is megvolt a maga különös, ferdítésekkel, hozzátoldásokkal vagy épp tendenciózus rövidítésekkel, gyermekmesévé vagy erotikus könyvvé való átírásokkal teli története. Most azonban megszületett, a fordító, Prileszky Csilla 15 éves munkája, majd az Atlantisz kiadó hatalmas vállalkozása révén Az Ezeregyéjszaka meséinek első teljes magyar nyelvű kiadása. Hét kötben jelenik meg ez év karácsonyáig a küllemében is igényes munka, az első 270 éjszaka meséit már olvashatjuk. Nemcsak teljes fordítás ez, de a lehető leghitelesebb is. Az autentikus forrás szöveghű, magas szintű és rendkívül élvezetes átültetése. Csodálatos nyelvezettel elmesélt történetek, amelyekben mindennaposak a csodák. A jellemzéseknél gyakran rímes prózába forduló szöveg („ifjúsága édes, öltözéke ékes, a termete sudár, arcán fénylő sugár, szemöldöke párja kettős ív csodája”), a mesékbe illeszkedő (Tótfalusi István fordításának köszönhető) versek a nyelvi gazdagság leginkább kézzelfogható példái. És a csodák - talán azért lehetnek annyira az élet részei, mert a végzetét (Allah akaratát) úgysem kerülheti el a legkiválóbb sem. Ám a történet maga életet menthet. Nemcsak a Sahrijár király kíváncsiságát ébren, ezzel magát életben tartó Sahrazádé, de bárkié is. Sok mesében újabb és újabb szereplő kezd elbeszélésébe, így három vagy akár négy történet is egymásba épül, míg az első végére érünk. Hiszen csak annak van élete, akinek története van, amit akár arany tintával jegyezhetnek fel a ká- di udvarában. Mindez „ha a szemünk sarkába lenne vésve, intő tanulságul szolgálna minden arra figyelmezőnek”. De legalábbis rendkívüli élmény, nem csak ezeregy éjszakára. Csalók és csalódások a louisville-i háremben Az amerikai szerző darabjának európai ősbemutatója a miskolci Játékszínben A professzor nem a nőket, hanem asszisztensét hipnotizálja (Fandl Ferenc, Safranek Károly) Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Kivételes pillanat részesei lehettek, akik a miskolci színház pénteki premierje, a Pajzánsá- gok a louisville-i háremben című színpadi játék európai ősbemutatója után köszönthették a szerzőt, John Orlock amerikai drámaírót, a clevelandi egyetem drámai tanszékének vezetőjét. Azon túl, hogy mai amerikai színpadi mű európai ősbemutatójának részese lehetett a játékszíni közönség, és találkozhatott a szerzővel, tartogatott még számára néhány meglepetést az előadás. Kezdjük mindjárt a címmel! Aki arra számít, hogy a háremben feleségeket, ágyasokat lát majd, és a ház urán kívül legfeljebb eunuchok léphetnek a nők közé, annak csalódnia kell. A hárem úgy értendő, hogy a világi élettől elzárva élnek itt a nők. A század eleji amerikai kisvárosban - szigorú társadalmi konvenciók által korlátozva - két nővér - mit szépítsük! -, két vénlány lakik a louisville-i házban. Viola és Florence, így hívják a két lányt, nem pajzánko- dik, nem tesznek illemet sértő, sikamlós megjegyzéseket. Persze, titokban, mélyen elfojtva csak foglalkoztathatja őket a nemiség, de még talán önmaguknak sem merik bevallani, hiszen a monológjaik sem erről szólnak. De megjön a két férfi: Amos, a messzmerista profesz- szor és asszisztense, Winfild. Nősülési szándékkal érkeznek, és az udvarlás előtt egy kis bemutatót is tartanak tudományuk demonstrálására. A XVIII. században, amikor a német orvos, Mesmer kitalálta az úgynevezett állati mágnesség, és annak gyógyászatban való gyakorlati alkalmazásának tanát, sokakat elkápráztathatott azzal, miként árad emberről emberre a delejes áram. Itt jöhetne a pajzánkodás! Egyébként sem kell ahhoz nagy tudomány, hogy jóképű férfiak felszabadítsák az egészséges nők elfojtott vágyait! De a dráma messzmerista professzora nem a nőket, hanem az asszisztensét hipnotizálja. Trükk- jeik banálisak, viszont az előadásuk zseniális. Ahogy maga a történet is meglehetősen naiv, és ehhez képest a színpadi játék lenyűgöző. Olasz Ági Viola szerepében megmutatja mindazt a huncutságot, játékosságot, amit megengedhet magának a kisebbik testvér. Monológjainak köszönhetően beavat bennünket a legtitkosabb gondolataiba, félelmeibe. Tanúi lehetünk annak is, milyen nagy hatással van rá, amit Amos professzor gondol róla, és ahogy azt az asszisztens, Winfild közvetíti számára. Más író drámát épít a látszat és a lényeg, a szó és a gondolat kettősségére. De John Orlock csak felveti ezt a lehetőséget, és könnyedén átlép a dilemmán. Pásztor Edina mint Florence igyekszik megfelelni annak a szerepnek, amit elvár a világ az idősebb testvértől. A maga módján gondoskodik a húgáról, őrzi a ház jóhírét, vigyáz a látszataikra. Viszont Florence is nagyon szép monológokat kap a szerzőtől, és Pásztor Edina képes is hitelesen közvetíteni: mit érezhet egy negyvenhez közelítő nő, aki egyedül maradt, aki nem kapta meg az élettől a kiteljesedés lehetőségét. Safranek Károly Amos professzora rendkívül tiszteletre méltó, ugyanakkor komikus is. A színész számára különösen nehéz feladat lehet, úgy bemutatkozni, hogy egyetlen szót sem szólhat. Az előadás egyik legnagyobb meglepetése a két színész tökéletes összjátéka. Fandl Ferenc jó asszisztensként pontosan „szinkronizálja” a professzor gondolatait. Az pedig igazán különleges teljesítmény, amikor eljátssza, hogy médiumként alszik, miközben a professzor hangján hipnotizálja önmagát. De még arról is meggyőzően beszél, hogy nem tud beszélni... Müller Péter Sziámi - a Szinte Gábor díszlet- és jelmeztervező által megálmodott, a század- eleji viktoriánus hagyományokat idéző térben - minden lehetőséget megragad arra, hogy megmutassa a különböző helyzetek fonákságait. A zenét is az előadás szolgálatába állítva növeli a gégék hatását. Szó sincs tehát erotikától túlfűtött színpadi pajzánkodásról, de nem is konfliktusokkal terhelt, katarzist hozó tragédiát, és nem is könnyed vígjátékot kap a közönség, hanem csetlő-botló emberek burleszkké oldott - olykor logikátlannak tűnő - tragikomikus történetét. Húsz alkotó év summázata Miskolc (ÉM) - Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész alkotásai láthatók a Miskolci Galériában hamarosan nyíló Summa című kiállításán. Már a tárlat címe is utal arra, hogy egy hosszabb periódus összegzését láthatja a közönség. Gaál József húsz év munkájából válogatta ki a mostani bemutatkozás anyagát. Ami azonban nem lezárás, hiszen egy alig negyvenéves művész esetében inkább erőgyűjtésről lehet szó. Gaál József művein homogén háttér előtt ábrázolja az átformált emberi testet, legfőbb, legkedveltebb témáját. A komor hangulatú festményeken át együttérzéssel beszél a művész embertársairól. „Számomra egyetlen lehetőség a hagyományban megmerítkezve továbblépni. Nem tudok, és nem is akarok a végső konzekvenciákhoz eljutni, a tradíciók csak fejlődés által léteznek a mában, akik a megkövesedett formákat ismételgetik, elvágják a kiteljesedés fonalát” - fogalmazza meg alkotásának mottóját. A Tahitótfalun született művész Miskolchoz is köződik, hiszen kétszer is díjat nyert a városban. A XIII. Országos Grafikai Biennálén Kondor Béla emlékérmet, A XVI. biennálén viszont már a nagydíjat érdemelte ki. Egyéni kiállítását március 30-án, csütörtökön délután 5 órakor Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész nyitja meg a Rákóczi- házban. Gaál József: Figura penetra I. Zongorával Kárpátaljától Svájcig A 12 éves Kaszó Susan újhelyi hangversenye Sátoraljaújhely (ÉM - DBI) - Az ungvári Kaszó Susan, aki mindössze 12 éves, de már akadémiai szinten zongorázik, másfél órás hangversenyt adott a napokban Sátoraljaújhelyen. A kis művésznőt édesapja, Kaszó Lajos, a sárospataki zeneiskola tanára mutatta be. Tanára - édesanyja, Kaszó Anna, a koncerten az első sorból figyelte, s mintegy végigjátszotta gyermekével - tanítványával a futamokat. Susan ujjai alatt meglepő virtuozitással szólaltak meg Bach, Mozart, Csajkovszkij, Paganini, Chopin, Rahmaninov, Kodály és Liszt darabjai. A siker titka - természetesen a kiemelkedő tehetség mellett - a napi öt-hat órás gyakorlás. Kaszó Susan 1987. október 7- én született a kárpátlajai Ungvá- ron, hatéves kora óta zongorázik, és már gyermekként a helyi zeneművészeti szakközépiskola tanulója. Először Gleb Dobrus- kin professzor irányítása alatt tanulta a zongoraművészetet, majd Volkonszkaja Varianna tanárnő igazgatta pályafutását. Több nemzetközi verseny résztvevője és helyezettje. PályáKaszó Susan ismét Svájcba készül ja szerencsésen alakult, hiszen a nemzetközi hírű, svájci Rédey József professzor meghallgatta, majd vállalta zenei tanulmányainak irányítását. Ettől fogva Kaszó Susan pályája komoly kihívások sorozata: először egy kárpátaljai turné résztvevője volt, majd egy budapesti fellépést követően sorozatosan vendégszerepeit Svájcban. A mostani sátoraljaújhelyi szereplés is egy következő svájci turné előkoncert- ie volt. 35 év ünnepe zenével, tánccal Kazincbarcika (ÉM - CsM) - Fennállásának 35 éves évfordulóját ünnepli mától a kazincbarcikai Kodály Zoltán Művészeti Iskola. A rendezvénysorozat keretében bemutatkoznak az intézmény tanárai és növendékei, és megrendezik a megyei zeneiskolák V. kamara- zenekari találkozóját is. Harmincöt évvel ezelőtt, 1965- ben zeneiskolaként indult a kazincbarcikai intézmény - az évek során az igények hívták életre az immár Kodály Zoltán Művészeti Iskolában a tánc-, valamint képző- és iparművészeti képzést. Az új szakok is egyfajta minijubileumot ülhetnek az idén, hiszen táncot 1985 óta, tehát tizenöt éve, a vizuális művészeteket pedig kihelyezett tagozatként hat éve, ám a kazincbarcikai központban éppen öt éve oktatják. A majd egyhetes rendezvénysorozat elsősorban bemutatkozás, lehetőséget nyújt arra, hogy a város közönsége, illetve a kihelyezett tagozatokkal összesen 21 településen működő iskolában a különböző művészeti ágakkal foglalkozók megismerhessék egymás munkájának az eredményeit. Az ünnepi programsor március 28-án, ma est 6 órakor veszi kezdetét az Egressy Béni Művelődési Központban: a tanári hangverseny előtt Nagy Imre alpolgármester tart ünnepi megemlékezést. Március 30-án, csütörtökön délután 4 órakor a képző- és iparművészeti ág munkáiból nyílik kiállítás a Városi Kiállítóteremben. Mintegy száz, rajz-festészettel, illetve textillel, kerámiával, bőrművességgel, tűzzománccal, kézművességgel vagy fatárgykészítéssel foglalkozó diák munkái szerepelnek a tárlaton. Március 31-én, pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik - a többi programhoz hasonlóan az Egressyben - a megyei zeneiskolák V. kamarazenekari találkozója, amelyen a házigazdák mellett tizenkét intézmény növendékei lépnek fel. Április 1-jén, szombaton délután 5 órától a volt növendékek, ma többségükben zenetanárok adnak hangversenyt, majd az ünnep zárásaként április 2-án, vasárnap délután 5-től a táncművészet ág mutatkozik be.
