Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-28 / 73. szám

2000. márius 28., kedd Csatlakozunk Az ÉM EU-melléklete 6 HÍRCSOKOR • Milliós pályázat. Az ózdi Kamaszparla­ment a PeaceChild nemzetközi gyermek­jogi szervezet felkérésére két projekttel pályázott a Millennium Action Found-nál. Egy új EU-tanterem kialakítása és az isko­lák környezetvédelmi örökbefogadási programja egymillió forintos támogatás­ra számíthat, ebből eszközöket, növénye­ket vásárolnak. • Modellkísérlet. Hárommegyés régiónk 5 fejlesztési szervezete vett részt a PHARE- CREDO program múlt héten, Szepsiben rendezett nyitókonferenciáján Boros Imre, az EU-felelős tárca nélküli miniszter veze­tésével. A most indult, többhónapos euro- régiós határmenti kapcsolatépítés és tér­ségfejlesztési együttműködési képzés rész­leteiről áprilisi mellékletünkben írunk. Érdekképviselet Brüsszelben Brüsszel (ÉM - NyZ) - Jelenleg 160 európai régió képviselete működik Brüsszelben. A magyarországi régió­kat 1999 óta képviseli iroda Hans Beck nagykövet vezetésével.- A régiók érdekeiről van szó - kezdte Hans Beck nagykövet, majd az irodák cél­jait felsorolva vázolta: első teendőjük, hogy Magyarország és Brüsszel között mindkét irányban segítsék az információk áramlá­sát, a második, hogy minden szükséges erejükkel képviseljék a régiókat, a harma­dik, hogy felkészítsék a magyar állampol­gárokat a történelmi feladatra, a negyedik pedig a területfejlesztés előmozdítása.- A regionalizáció lendületet ad a gaz­daság fejlődésének, és segít meghonosíta­ni a demokráciát Magyarországon. A ré­giók fejlődése bizalmat kelt az ország iránt, a kedvező benyomás pedig rendkí­vül fontos. Sokan még most sem tudják Nyugat-Európában, hogy mi is történik ma azokban az országokban, melyek ko­rábban a vasfüggöny mögött voltak - fo­galmazott Hans Beck. A pozitívumok után azonban megemlítette: az Európai Bizottság országjelentéseiben elsősorban azt bírálja, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre a minimális adminisztratív infrastruktúra, és csak most kezdi kihasz­nálni a lehetőségeket. Sokrétű kapcsolat A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képvi­selete (postacím: 5, Square Vergote, 1200 Bruxelles; e-mail: rep.hongrie@skynet.be) elsősorban a Regionális Fejlesztési Taná­csok vezetőivel, hivatalaival, ügynöksége­ivel, a Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium államtitkáraival, a me­gyei közgyűlés vezetőivel, a városok veze­tőivel tart kapcsolatot. Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékle­tünkben szeretnék olvasóink véleményét, kérdéseit, gondolatait is megosztani. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal, a csatlakozással, konkrét tapasztalataikkal kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdéseiket is, me­lyekre szakemberektől szeretnének segít­séget kapni. A kérdéseket és a válaszokat lapunk következő mellékleteiben tesszük közzé. Címünk: Észak-Magyarország Szer­kesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. Levele­ikre írják rá: „Csatlakozunk”. Európa építése a világ befolyásolása A csatlakozással kapcsolatosan alapelveket hangsúlyoznak az EU vezető politikusai Brüsszel (ÉM - NyZ) - Az Európai Unió (EU) bővítése szemléletesen egy sínpáron haladó folyamaként is fel­fogható. A csatlakozás elő­készítése egyrészt az EU-ban, másrészt pedig a jelölt or­szágokban zajlik - mondta Giorgio Bonacci, az Európai Bizottság országtárgyalója. Mikor is léphet Magyarország a közösség tagjainak sorába? - ez foglalkoztatja leginkább a ma­gyar közvéleményt, az Európai Unió vezető politikusai azonban konkrét dátumról egyáltalán nem beszélnek, annál inkább hangsúlyoznak bizonyos alapel­veket. Megállás nélkül Az unió bővítésével kapcsolatos áttörő eredményt az 1999 decem­berében tartott Helsinki Csúcs- találkozóhoz kötik, ekkor dön­töttek ugyanis határozottan ar­ról az unió vezető politikusai, hogy mind a 12 jelölt országgal meg kell kezdeni a tárgyalá­sokat. A bővítéssel kapcsolatos kér­dések az Európai Bizottság prio­ritása közé tartoznak, a bizott­ság mondja meg, hogy melyek azok a területek, melyekben az adott országokkal tárgyalni kell, megvilágítja azokat a problémá­kat, melyeket a jelölt országok nem értenek, és hangsúlyozott szerepet kap a közös álláspon­tok kidolgozásában is. A csatlakozási tárgyalások fe­jezetekre oszlanak, a 30 fejezet közül Magyarországgal eddig 23- at tárgyaltak meg. A cél azonban az - jelentette ki Giorgio Bonac­ci, az Európai Bizottság ország­tárgyalója a közelmúltban ma­gyar újságírók egy csoportja előtt Brüsszelben -, hogy akiket felvesznek az unióba, azok ne gyengítsék a közösséget. A bi­zottságnak tehát meg kell bizo­nyosodnia arról, hogy a jelölt or­szágok eleget tudnak tenni azok­nak a követelményeknek, me­lyeknek a jelenlegi tagállamok. Giorgio Bonacci hangsúlyozta azt is: Magyarország a legdina­mikusabb ország a jelölt orszá­gok közül, a legtöbb erőfeszítést tett meg azért, hogy csatlakoz­hasson az unióhoz.- A közösség szintjén az érzé­sünk, hogy koherencia és kong­ruencia érvényesül Magyaror­szág és az Európai Unió között. De nem a sebesség a lényeg, ha­nem a hosszú távú, tartós ered­mény - folytatta az országtár­gyaló. - A dinamizmus a célba- érés miatt fontos. Nem lehetnek optimista és pesszimista pillana­tok, maximális kapacitást kell kibírniuk az elkövetkező idő­szakban. Egy jobb világért A bővítésről szólva Javier Sola- na, az Európa Tanács főtitkára azt ígérte: ő mindent megtesz, hogy a jelölt országok csatlako­zása mihamarabb végbemenjen.- A bővítés fontos stratégiai kérdés - kezdte a főtitkár. - Az Európai Unió azért jött létre, hogy az európai háborút meg­előzze. Ügy építjük Európát, hogy azok beléphessenek, akik földrajzilag, kulturálisan idetar­toznak, de időbe telik, míg ez megvalósul. Javier Solana a magyar újság­írók előtt azt is részletezte, hogy az unió elvárásai mellett a jelölt országok érdekeit is figyelembe kell venni. Hogy az államok ak­kor csatlakozzanak, amikor megértek rá, hiszen egyik tagál­lam sem szeretne másodosztályú tag lenni egy közösségben - fo­galmazott a főtitkár.- Az Európai Unió másik ki­hívása a globalizáció - tágítot­ta gondolatmenetét Javier So­lana. - Európa értékteremtés. Cél az, hogy Európa komoly szerepet játsszon a világ új konfigurációjában. Sokat tehe­tünk a világ jobb kormányzása érdekében, annak érdekében, hogy a világ jobb hely legyen. Felelősségünk van tehát nem­csak Európával, hanem a világ­gal szemben is. Nagyobb, mint az USA Az Európai Unió a kibővítések után négyszer akkora lesz, mint a jelenlegi Japán, és kétszer ak­kora, mint az Amerikai Egye­sült Államok - emelték ki min­den ízben az EU elöljárói. A je­lenlegi közösség stabilizálására- a júliustól kezdődő francia el­nökség idején különösen az in­tézményi reformban, a védelem és biztonság kérdésében, vala­mint az európai állampolgárok jogainak megfogalmazásában - pedig mindenképpen még a bő­vítés előtt szükség van. A bőví­tés megindulása során ugyanis - főként Törökország belépésével- az EU kereszténységen alapu­ló, kulturális értékrendje is megváltozik. De Javier Solana azt is megemlítette: már most gondolkodni kell abban is, hogy körülbelül tíz-tizenöt év múlva közös határok alakulnak ki Szí­riával, Irakkal, Iránnal, és meg­változnak az Oroszországgal va­ló kapcsolatok is. Veszélyes várakozások az EU-val szemben Luxembourg (ÉM - NyZ) - Paul Leser, az Európai Befek­tetési Bank sajtószóvivőjé­nek helyettese nyugtalanító­nak tartja, hogy a közvéle­mény nem tudja, hogy mi is történik az Európai Unióban. Paul Leser úgy látja: veszélyes várakozást vált ki, ha ország vezetői úgy állítják be az uniót, melynek legnagyobb előnye az, hogy a különböző stratégiai ala­pokból részesedhetnek az ál­lampolgárok, ezzel ugyanis a meggazdagodás érzését keltik, a Kánaát idézik. A gyors meggaz­dagodás azonban nem a struk­turális alapokból történhet, ha­nem úgy, hogy egy nép dolgo­zik - fogalmazott Paul Leser. Az EU előtt álló legnagyobb kihívásnak pedig azt tekintet­te, hogy a közösség kialakítson egy olyan állapotot, melyben az unió polgárai érzelmileg, po­litikai entitással ragaszkodnak az unióhoz. A nemzeti állam ugyanis még mindig élő, erős, a közösségi állam képe pedig kevésbé - jegyezte meg a Euró­pai Befektetési Bank sajtókép­viselője. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: VALLALT-E MŰNK M N em, pláne nem mos­tanában, rég elmúlt már az idő ahhoz. Koráb­ban meg nemigen adó­dott rá lehetőség. A terü­let, ahol dolgoztam, az anyaggazdálkodás sem olyan, hogy alkalmat kí­nált volna a külföldi munkára. Kipróbáltam volna, de csak anyagi okokból. Ha itthon is megfizetnének, ki akarna máshova menni? Kovács György (66) nyugdíjas S ajnos, még nem volt rá módon, de szívesen megtenném. Azt mondja, az európai uniós csatla­kozás után több esély lesz rá? Reméljük, igen. Bár a szakmám nem olyan, hogy én magam él­hessek vele. Könyvekkel foglalkozom, és úgy hal­lottam, kint nem nagy „divat” a könyvárusítás. Mégha az ember tudna nyelveket, talán... Somogyi Béláné (46) vállalkozó E lőfordulhat, hogy egy­szer kipróbálom ma­gam külföldön, eddig még nem adódott rá alka­lom. Milyen területen képzelem? Bármilyenen, akár a saját szakmám­ban, akár másban. Majd akkor kiderül. Azért ab­ban bízom, hogy amihez értek, arra szükség lesz az EU-ba lépésünk után is. Kőművesre azért min­dig szükség lesz. Méhai Attila (24) kőműves E gyszer dolgoztam már Németországban, négy éve, nem hivatalo­san. A testvérem házát építettük. Felmerült ben­nem, hogy kinnmarad­jak, de nem volt munka- vállalási engedélyem. Pe­dig ott tíz márka volt az órabérem, a német kő­műveseké meg húsz-har­minc. Az itthoni bérem, kinti pénzre átszámítva, két márka körül van... Boros Zoltán (31) kőműves M ost, ilyen „öregen” már nem mennék, a családot nem hagyhatom itt. A fiatalok, a pálya­kezdők előtt viszont az unió keretei között nagy lehetőségek állnak. A ko­rom mellett a munkám is a külföldi munkavállalás ellen szól. Egy magamfaj­ta vállalkozó, ha legáli­san akar működni, tőke nélküLott sem igen él meg. Faragó Zoltán (44) horgászboltos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents