Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

2000. március 16., csütörtök íszak-maoyarorszAo# Aktuális 3 Bocsi főhajtás Bocs (ÉM - MA) - Hagyomány már Böcsön, hogy március idusán, az 1848/49-es szabadságharcra emlékez­ve megkoszorúzzák az egykori vörös- sipkás honvéd nyughelyét. Az idei március 15-ei ünnepség is apa és fia, Futó Sámuel és vitézkedő gyermeke sírja előtti tisztelgéssel kezdődött. (Egyéb­ként amellett, hogy mindketten részt vet­tek a szabadságharcban a Hernád-parti te­lepülés református lelkészei voltak.) Ez­után az önkormányzat szervezésében em­lékeztek méltó keretek között az 1848/49- es forradalomra és szabadságharcra. Ün­nepi beszédet a község önkormányzati képviselője, Major Dezső mondott, majd az általános iskolások műsora követke­zett. Elhelyezték az ünneplők a kegyelet virágait a Bőcs főterén három esztendővel ezelőtt felállított kopjafánál is. Szentmise Monokon Monok (ÉM - MMI) - Kossuth Lajos szülőfalujában. Monokon tegnap délelőtt fél tízkor tartottak szentmi­sét a római katolikus templomban, mely egyben a helyi ünnepségsorozat kezdete volt. Itt szólt a hívekhez dr. Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, aki méltatta Kossuth Lajos történelmi szere­pét. Beszélt arról is, hogy Monok még egy miniszterelnököt adott az országnak Né­meth Miklós személyében. A havas, szeles időjárás miatt a hegyal­jai településen egyébként a helyi iskola tornatermében tartották a március 15-ei ünnepséget. A szép számban összegyűlt kö­zönséget Csordás Ferenc, Monok polgár- mestere köszöntötte a Himnusz hangjai után. dr. Orosz István, debreceni egyetemi tanár ünnepi szónoklatában kiemelte a 48/49-es forradalom és szabadságharc máig ható történelmi jelentőségét. Méltatta a Kossuth Alapítvány tevékenységét is. A helyi Kossuth Népdalkor fellépése szintén nagy sikert aratott a nézők, ünneplők kö­rében. A különféle szervezetek, intézmé­nyek elhelyezték a koszorúikat a faluban lévő emlékhelyeknél: a Kossuth-szobornál, a szülőház falánál és a Petőfi-szobornál. Délután tartotta meg a tíz éve, Mono­kon létrejött Kossuth Alapítvány a jubile­umi közgyűlését. Itt emléklapokat, okleve­leket kaptak az alapítvány munkájában aktívan résztvevők. Az alapítvány tízéves múltját reprezentáló kiállítást is megnyi­tottak az Andrássy-kastély lovagtermének előterében. A dokumentumokat Dávid- házy Ferenc, az alapítvány alapító tagja válogatta össze. Párhuzam a jelennel Ózd (ÉM - ÓKI) - Tegnap délelőtt Ózdon, a Petőfi téren tartották meg az 1848-as megemlékezés központi ünnepségét, amelyen Strohmayer László mondott ünnepi köszöntőt. Az ózdi polgármester párhuzamot vont a 152 évvel ezelőtt történtek és a mai viszo­nyok között: - A győztes csatákat mindig alapozás, előkészület előzi meg, ami igaz volt 1848-ban és napjainkban is. Akkori elődeink is egy megrendült birodalom romjain indították el a szabadságharcot, és ezért van, hogy mi újra érezzük a márciusi ifjak lelkesedését. A lelkesedés az, ami előrevitte Ózdot, és 10 éves po­koljárás után elmondhatom, a felemelke­dés fázisában vagyunk - mondta a pol­gármester. A nap folyamán a hódoscsépányi Pető- fi-szobomál is volt megemlékezés, Szent- simonban pedig a templomkertben avatta fel Bárdos Balázs alpolgármester az egy­kori község első és második világháborús emlékművét. Mezőkeresztes templomában ünnepeltek Mezőkeresztes (ÉM - SZÍ) - A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei önkormányzat Mezőke­resztesen, a református temp­lomban tartotta március 14- én ünnepi közgyűlését. A vendégek mellett a dél-borsodi község lakossága is szép számmal jelen volt az egyszerűségében im­pozáns gótikus-barokk templom­ban. Dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Fónagy János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára mondott beszédet. Minden tavasz a március 15-ét idézi a magyar népnek, s mindig másként ünnepeltük. A 80-as évektől ismét emlékezhettünk a forradalmi időkre, bár szerényen, halkan. A rendszerváltással kap­tuk vissza amit kiérdemeltünk, a méltó megemlékezést. Szól arról, hogy a Nyugat-Eu- rópába való beilleszkedés, felzár­kózás célja volt már Szent István­nak, Szent Lászlónak is, s ’48. március 15-e nem csak közelebb vitt minket Európához, de köve­teléseink is azonosak voltak más népekével. 1848 eszméinek megőr­zése azért is nagy fontosságú, mert csak az a nép képes változ­tatásokra, mely lélekben erős. Dr. Fónagy János megemléke­zett a mezőkeresztesiek helytállá­sáról is. Az 1849. februári kápol­nai csatában a borsodi huszárok­kal ott voltak a keresztesiek is. A történelem során mélyen beleivó­dott az itt élő népbe a szabadság szeretete.'Nem véletlenül hívták egy időben a települést Kossuth- falvának. Az ünnepi beszéd után zenében folytatódott a megemlékezés. A nagy múltú, a szabadságharc le­verése után néhány évvel alakult Mezőkeresztesi Férfikórus Bar­tók, Kodály műveket adott elő, to- borzót, huszámótát. A szabadság­harc költőinek szellemét idézte meg a sárospataki 8-kor együttes. Petőfi és kortársainak költemé­nyeiből íródott a rockopera, ame­lyet magas színvonalon adott elő a társulat. Dr. Ódor Ferenc szavaival zá­rult a templomi ünnepség. Meg­köszönte, hogy az ünnepi közgyű­lésen ilyen sokan jelen voltak, s megemlékezett a közeli Vatta köz­ség jeles szülöttéről, Szemere Ber­talanról is. A templomból koszorúzáshoz indult a népes ünneplő társaság. Kossuth és Petőfi szobránál he­lyezték el koszorúikat a megyei közgyűlés, a pártok, a társadalmi szervezetek képviselői. A délutáni megemlékezés után a község lakossága folytatta az ünneplést. Nemzetiszín fények pásztázták a főteret, ahová fák­lyás menet indult két irányból. Itt tartották meg az iskolások, óvo­dások zenés, táncos műsorát, szóltak a katonadalok, s ropta a verbunkos táncot a Matyó együt­tes. A mezőkeresztesi művelődési házban pedig hajnalig tartó bál kezdődött. A forradalomra emlékeztek és teret avattak Miskolc (ÉM - BAL) - Megem­lékezés a 152 évvel ezelőtti márciusi forradalomról és a felújított tér avatása - ez a kettős program töltötte meg sok száz érdeklődővel tegnap délelőtt a megszépült Petőfi teret. Az elmúlt évtizedekben, mint emlékezetes, a március 15-i meg­emlékezés menetének két vég­pontja mindig a Kossuth- és a Petőfi-szobor volt; hol ebben, hol a fordított sorrendben. Mostantól alighanem adja magát a mostani ütemezés: a koszorúzók az egy­kori kormányzó emlékművétől indulnak, s útjukat a szabadság- harc lánglelkű költőjének szobrá­nál fejezik be. A város vezetői, továbbá a poli­tikai és társadalmi szervezetek, Kobold Tamás Fotó: Bujdos T. és a lakosság kegyeletét tegnap is a kialakult útvonal mentén rótta le a másfél évszázaddal ezelőtti történelmi események kiemelke­dő alakjainak emlékhelyeinél. Az Erzsébet tér után a Széchenyi Ist­ván, majd - Petőfi, később Bat­thyány Lajos emléktáblájának érintésével - Szemere Bertalan, Lévay József, Deák Ferenc szob­raihoz vezetett, s Petőfi Sándoré- . nál ért véget. Itt mondott beszédet Kobold Tamás polgármester is. Szavaiból kiderült: jelen rendezvény nem­csak a dicsőséges forradalom kez­detének megünneplését jelenti, hanem, rendhagyó módon, a tér­avatást is. Ismeretes, a szobrot körülölelő teret az elmúlt eszten­dő során újították fel, bővítették ki, több tízmillió forintos költség­gel. E helyt kell megjegyezni: az ünnepség alatt többek részéről is felmerült a kérdés, mi került ezen a munkán ennyibe...? A tömeg egy része már a Kos- suth-szobortól érkező menet jö­vetele előtt a téren gyülekezett: ők az utóbbi idők bizarr asszo­ciációjának jegyében mai rock­zenei darabokat hallgathattak magnetofonról. Még egy hasonló furcsaság tűnhetett fel a megje­lenteknek az ünnepség során: az diákságot - szemmel láthatóan - egyedül a jelenlegi hatalom irányvonalához legközelebb álló ifjúsági szervezet barnasapkás tagjai képviselték hivatalosan. A koszorúzás során aztán minden, a városban működő párt, számos társadalmi és kulturális szerve­zet, önkormányzat intézmények és hivatalok, honvédség, tűzoltó­ság, polgári védelem vezetői megjelentek, hogy leróják kegye­letüket Petőfi és dicső társai em­léke előtt. Az ország ereje a kiművelt emberfőkben van Bodrogkisfalud (ÉM - BSZA) - öt hegyaljai település vezető­je vehette át a kormány által adományozott millenniumi zászlót Járay Zsigmond pénz­ügyminisztertől kedden este Bodrogkisfaludon az 1848-49- es szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezésen. A rendezvény első szónokaként dr. Kupa Mihály, a térség függet­len országgyűlési képviselője, a Zempléni Településszövetség el­nöke kijelentette: március 15-én a magyar polgári társadalom megszületésének évfordulóját is ünnepeljük. Mint mondta, a joga­ikért, szabadságukért, független­ségükért küzdő magyarok céljai­kat együtt akarták elérni, a szó­nok ezt az egységet a mai társa­dalom elé is példaként állította. Dr. Kupa Mihály azt hangsú­lyozta, hogy Zemplén különle­ges hely a történelem és a sza­badságharc szempontjából. E vi­déken dolgozott Kazinczy Fe­renc, a térség szülötte Kossuth Lajos és a tokaji-keresztúri csa­ta volt az, amely során 1849. ja­nuárjában a honvédek megállí­tották az osztrák Schlick tábor­nokot, lélegzetvételnyi időhöz juttatva ezzel a Debrecenbe köl­tözött magyar kormányt. A csa­ta emlékére állított obeliszk tö­vében megrendezett ünnepségen a ZTSZ elnöke azt hangoztatta, hogy szabadságharcosok olyan vívmányokért küzdöttek, ame­lyekre egy modern, demokrati­kus társadalmat is fel lehet épí­teni. - A szabadság felelősséget jelent, mi dönthetjük el, mivé is lesz ez az ország - figyelmezte­tett dr. Kupa Mihály. Egyben hozzátette: ehhez nemzeti egye­Járay Zsigmond átadja a zászlót Pataky Sándornak Fotó: Bódisz a. tértésre, tudásra és alkotásra van szükség. Járay Zsigmond pénzügymi­niszter a millenniumi zászlók átadását megelőzően elmondta: azt, hogy Magyarország ma ilyen erősen áll, az elsősorban kimű­velt emberfőknek köszönhető, valamint annak, hogy a magyar nép folyton Éieg tudott újulni. A pénzügyi tárca vezetője beszédé­ben kitért arra is, hogy Zemplén nincs könnyű helyzetben, ugyan­is a környező országok gazdasá­gilag nem túl fejlettek, a ez nem segíti a térség felemelkedését sem. Nagy az infrastrukturális elmaradás, rossz az úthálózat, az itt élő embereknek többet kell dolgozniuk, mint az ország más részén élőknek - ugyanazon cé­lért - fogalmazott a miniszter. A beszédek után Járay Zsig­mond átadta a millenniumi zászlókat Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegi- long, valamint Tárcái polgár- mestereinek. A szabadságharc és az utókor tisztelete Tállya (ÉM - BSZA) - A ma­gyar nép lelkében ez az ün­nep a legmélyebb, ez dobog­tatja meg legjobban az embe­rek szívét - hangoztatta ked­den Szabó János honvédelmi miniszter Tállyán az evangéli­kus templomban - Kossuth Lajos megkeresztelésének he­lyén - megrendezett március 15-ei megemlékezésen.- 1848-ban és ’49-ben két sors­döntő évet éltünk meg Európa történelmének sodrában, mind­végig magunkra hagyatva - em­lékeztetett a honvédelmi tárca Szabó János (elöl) Fotó: bsza vezetője. Mint elmondta, az 1848-as forradalmak közül a ma­gyar - széles népi támogatottsá­gának köszönhetően - tartotta magát a legtovább. Szabó János arra is rámutatott, hogy a két vi­lághatalom ugyan eltaposta a ma­gyar nép törekvéseit, ám a sza­badságharc vívmányait (a job­bágyság eltörlését, a köztehervi­selést, a törvény előtti egyenlősé­get, a sajtószabadságot) javarészt lehetetlen volt visszafordítani. A miniszter kijelentette: a forrada­lom után egy olyan nemzet köt­hetett békét akkori elnyomóival, amely kivívta magának az utó­kor tiszteletét, s amely megmu­tatta: a magyar országalapító, ha­zát teremtő nép és annyi törté­nelmi sorstragédia után is méltó helye van a Kárpát-medencében. - Az elmúlt ezer év sorsfordulói megtanították a magyar nemze­tet annak felismerésére, hogy a jövő a múltból fakad, s a jelen csak akkor építheti sikerrel jövő­jét, ha tanul saját múltjából - tag­lalta Szabó János. A honvédelmi tárca vezetője az ünnepséget követően ellátoga­tott a tállyai Mailloth-kastélyba, ahol megtekintette a tokaj-hegy- aljai bortermelők kiállítását.

Next

/
Thumbnails
Contents