Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-29 / 50. szám
2000. február 29., kedd Ai ÉM EU-melléklete 6 HÍRCSOKOR • Köztisztviselők képzése. Az Európai Unióról szerveznek regionális képzést megyei, települési önkormányzatok és intézmények köztisztviselői, képviselői számára. Megyénkből összesen 104-en vesznek részt a képzésen. Az első kurzust április 5-én és 6-án Nyíregyházán tartják. • Dokumentumok mindenkinek. Miskolci Egyetem könyvtárában lévő Európai Dokumentációs Központban a legfrissebb - főként angol, német és francia nyelvű - könyvekből és folyóiratokból szerezhetnek ismereteket az érdeklődők. A dokumentumtár az egyetem nyitva tartása szerint - hétfőtől péntekig, reggel 8 órától este 8 óráig - látogatható. A folyamatos ellenőrzés biztonságot ad Miskolc (ÉM - NyZ) - A sikeres programokhoz szükséges a jó tervezés és menedzselés. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány a közelmúltban tartott tréninget Miskolcon. Az Európai Unióban a civil szervezetek a mindennapokban is megjelennek, bevonják őket a döntések előkészítéseibe. Az uniós elvárások közé tartozik az is, hogy az önkormányzati, civil és üzleti szféra párbeszéd alapján - főként a szociális ellátás, az egészségügy, kulturális, művelődés, környezetvédelem területén - együttműködjék. Jelenleg Magyarországban még csak a civil szervezetek és az önkormányzatok között jutott előbbre a párbeszéd, az üzleti szféra - jórészt csak az adományozás szintjén megmaradva - még nem vállalt hangsúlyos szerepet az együttműködésben. Sátor Balázs, a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány trénere az uniós elvárások kapcsán a programok menedzseléséről is szólt.- Ha a szervezetek nem jólfelkészültek, akkor nem jutnak pénzekhez. Elsősorban a minőségi biztosítékok, a politikai szándék hiányzik, és a régiókra szabott információ. A programtervezésben pedig az a legfontosabb, hogy a célokat, a minőségi elvárásokat, és hogy milyen szempontok szerint fogják majd az adott programot értékelni, azt az elejétől a végéig folyamatosan kell érvényesíteni. A biztonságos működéshez feltétele a folyamatos ellenőrzés. A szervezetek fejlesztésében pedig fontos, hogy a nem hagyományos bevételi forrásokat is hasznosítani kell. Előző havi kérdésünk így szólt: melyek az EU jelenlegi tagállamai? A helyes válasz: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Írország, Dánia, Egyesült Királyság, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Finnország és Svédország. Kérdésünkre rengeteg helyes megoldás érkezett. A szerencse Zebegnyei Évának (3571 Méra, Kézsmárk út 52.) kedvezett. E havi kérdésünk a következő: ki volt Róbert Schumann? Ne feledjék: a helyes megfejtők között minden hónapban ajándéktárgyakat, a legtöbb helyes választ beküldők között pedig évvégén egy brüsszeli utazást sorsolunk ki. Válaszaikat március 22-éig várjuk. Címünk: Észak-Magyarország, 3501 Miskolc, Pf.: 351. A borítékra írják rá: „EU-játék”. Alapmodulokként, egyelőre választhatóan Európai Unióról szóló tárgyakat két éve oktatnak a Miskolci Egyetemen Nagy Aladár Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - NyZ) - Az Európai Tanulmányok Központ 1998 óta létezik a Miskolci Egyetemen. A központ működéséről és szerepéről Nagy Aladárral, az intézmény nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettesével beszélgettünk. • Az Európai Tanulmányok Központ az Európai Unió anyagi támogatásával jött létre a Miskolci Egyetemen. Az unió azt is meghatározta, hogy a központnak a politikai, a gazdasági integrációra, a jogharmonizációra és az Európai Unió intézményeinek történetére vonatkozóan kell szakmai ismereteket terjesztenie. □ Kik a megcélzottak? • Egyetemisták, a köztisztviselők, a középiskolai tanárok, a jogászok, az üzletemberek és az újságírók. □ Tapasztalataik szerint ezek a rétegek hogyan fogadják a kurzusokat? • Az általunk elérhető társadalmi célcsoportok és az egyetemi hallgatók esetében is ellentmondásos az érdeklődés. Vagy teljesen közömbösek, vagy rendkívül fokozott az érdeklődés. A szélsőségességet az indokolja, hogy még nem íródott be a társadalomba: a csatlakozás az élet minden területén változást hoz. A jogászok esetében a bíróságokon, az ügyészségeken dolgozók vagy a köztisztviselők pozitívan reagáltak. Tanúsítványt is adunk, ez azért fontos, mert a köztisztviselők, bírák és ügyészek esetében a belügyminiszter rendelete előírja, hogy az európai uniós alapfokú képzést meg kell szerezniük. Az üzletemberek esetében már bonyolultabb a helyzet, nehéz ugyanis megfelelő időpontot találni. A középiskolai tanárok csak akkor mutattak hajlandóságot, ha a kurzus része volt a kötelező továbbképzési rendszernek, újságírók pedig egyáltalán nem jelentkeztek. □ Hogyan épül be az Európai Tanulmányi Központ az egyetemi oktatás rendszerébe? • A négy említett témában huszonkilenc alapmodult hirdetünk meg minden évben. Ezeket bármely kar hallgatója felveheti a kötelező óraszámon felül. Vizsgázni nem kell. A közgazdászok képzésük második szakaszában európai uniós szakirányt választhatnak, a jogászok pedig karrierlehetőséget látnak az európai jog és a nemzeti jog vizsgálatában. □ Az egyetemi hallgatók milyen arányban vesznek részt a kurzusokon? • A két év alatt radikális fordulat nem történt, de növekedés megfigyelhető. □ Ön szerint az egyetemi oktatásba mikor kerülnek be kötelezően is az Európai Unióról, az európaiságról szóló tárgyak? • Ennek egy-két éven belül be kell következnie, hiszen ez jól felfogott érdeke az egyetemi oktatásnak. Néhány éven belül pedig majd európai tanulmányok szakot is szeretnénk indítani Miskolcon. □ A támogatást három évre kapta az egyetem a központ létesítésére és fenntartására. Jövőre lejár a szerződés. Folytatás várható? • Egyelőre erre a kérdésre a többi tizenkét egyetem, ahol szintén van központ, vezetői sem tudnak választ adni. A szerződés szerint a következő öt évben önerőből kell folytatnunk a képzéseket, de bizonytalan, hogy tudjuk-e fizetni az oktatókat. □ Az Európai Unió Egyezménye az oktatás feladatai között fogalmazza meg az európai indenti- tástudat kialakítását és megerősítését. A kialakítás vagy a megerősítés fázisában tartunk? • A megerősítéstől fényévnyi távolságra, de a kialakítástól is messze vagyunk. Hétköznapi, praktikus ismereteket adunk át, melyek a csatlakozáshoz szükséges szakismeretekre korlátozódnak. OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Martonyi: Látványos fordulat nem lesz Miskolc (ÉM) - Megváltozik-e az életszínvonal az Európai Unióba való belépésünk után? „Uniósak" lesznek-e a munkabérek? - kérdezték olvasóink. Választ Martonyi János külügyminisztertől kértünk.- A csatlakozási szerződés hatályba lépésének napján a mindennapi ember nem vesz észre majd semmit. Azonnali, látványos fordulatra nem számíthatunk. Nem zuhan hirtelen a nyakunkba Dárius kincse - kezdte Martonyi János. A kérdésre adott válaszában a csatlakozásról mint folyamatról beszélt. Elmondta, hogy ez a folyamat kilenc évvel ezelőtt indult el, és nem áll meg a csatlakozás után sem. A pénzforrások Martonyi János fokozatosan nyílnak majd meg Magyarország, mint az Európai Unió tagja előtt, az első esztendőben azonban ezek a források nem lesznek jelentősek. Előre megjósolni nem tudta a külügyminiszter, hogy hazánk mikor érheti el az uniós tagállamok életszínvonalát, csak utalt rá. Ha tizenöt-húsz éven keresztül kétszer olyan gyors lesz Magyar- országon a gazdasági fejlődés, mint az EU tagállamaiban, és a növekedés felét tartós fogyasztásra, béremelésre tudjuk fordítani, akkor van esély - mondta.- A huszadik században óriási ugrások következtek be Svédországban, Finnországban. Írország húsz évvel ezelőtt, még a legszegényebb országa volt Nyu- gat-Európának, ma pedig fejlett állam - hozta a példákat. Majd hangsúlyozta: a lényeg, hogy az uniós tagság segítségével szűkül a lemaradás, a jövedelemszint lemaradása is. Pályázatfigyelő A Socrates Nemzeti Irodához 2000. március 1-jéig a következő pályázatok adhatók be: • COMENIUS 1., az intézmények együttműködésére • COMENIUS 2., az inter- kulturális oktatási továbbképzésre • COMENIUS 3.1., a tanárok alap- és továbbképzésére • LINGUA A, az Európai Uniós együttműködésre a nyelvtanításban • LINGUA B, szakmai továbbképzésre idegennyelvi oktatásban • LINGUA D, a nyelvoktatás eszközeinek fejlesztésére • GRUNTVIG, a felnőttoktatásra • MINERVA, a nyitott távoktatásra Felvilágosítás a következő telefonszámon 1/343-03-31 kérhető. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: MILYEN IDEGEN NYELVEN BESZÉL? A rendszerváltás előtt dolgoztam Németországban, ezért a német nyelv ismerete sajátos adottságot jelent számomra. Amióta polgármester vagyok, praktikusan használom ezt a nyelvet. A testvér- városi kapcsolatok létrehozásában is előnyt jelentett a nyelvismeret. Fontos, hogy közvetlenül szót érthetek tárgyaló- partnereimmel. Magda Gábor (49) polgármester ... jjí A nnak ellenére, hogy egy német és holland megrendelésre szállító varrodában dolgozom, nincs szükségem ide- gennyelv-ismeretre. Her- cegkúton, a német nemzetiségű településen lakom. Az unióhoz való csatlakozásunkkal kapcsolatban úgy gondolom, itt az északkelet-magyarországi régióban a jövőben sem lesz szükségünk idegennyelv ismeretére. Vitányi Zoltánné (36) varrónő A ngolul és franciául is beszélek. Szerintem a nyelvismeret ma már elengedhetetlen követelmény. Harmadéves egyetemi hallgató vagyok a miskolci jogi karon. Már az Európai Unióhoz való kapcsolódásunkat megelőzően meg kell történnie a jogharmonizációnak. Az EU norma elsőkézből való tanulmányozása során szükségem lesz a nyelvismeretre. Vass Andrea (22) egyetemi hallgató V alamikor oroszul tanultam, középiskolában a német nyelvvel foglalkoztam. Gyakorlati nyelvhasználatra csak akkor volt szükségem, amikor külföldre utaztam. Hasznát vettem, hogy ismerek két nyelvet. Annak a kézzelfogható közelségét azonban, hogy megyénkben, a munkám kapcsán kellene hasznosítani bármelyik nyelvet, nem látom. Kukola László (30) üzletvezető A zt várom, hogy a népek és emberek közelebb kerüljenek egymáshoz és a fejlődésünk felgyorsuljon. Ehhez elengedhetetlennek tartom az angol nyelv valamilyen szintű ismeretét nem csak a fiataloknál. A nyelvismeret nagy mértékben javítja az elhelyezkedési esélyeket. dr. Simkó János (52) igazgatóhelyettes
