Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

2000. február 29., kedd Csatlakozunk (az EM EU-melléklete) 7 *•;. A EU-LEXIKON • az unió elnöksége: az uniónak válasz­tott elnöke nincs, az elnöki tisztség fél­évente változik a tagországok között, je­lenleg Portugália elnököl. Az elnökség feladata, hogy megszervezze és vezesse a tanácskozásokat, kompromisszumokat dolgozzon ki a problémák megoldására. • döntéshozó testületek: az Európai Uni­ónak három döntéshozói testületé van. Az Európai Tanács, a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló testületé, az Európai Unió Tanácsa, a tagállamok szak- minisztereiből álló testületé és az Európai Parlament, a tagállamok választópolgárai által delegált képviselők. • Európai Tanács: az unió tagországai­nak állam- és kormányfőiből álló, évente kétszer-háromszor ülésező testületé. Fő feladata az unió jövőjét befolyásoló poli­tikai célok megfogalmazása. • Európai Parlament: az unió egyetlen olyan intézménye, melyet a polgárok közvetlenül választanak meg. Alapvetően hozzájárul az európai törvénykezés kiala­kításához, az unió vezetéséhez. Mint par­lament, törvényhozó hatalom, továbbá költségvetési jogköre van és politikailag ellenőrzi az európai intézményeket. Egyetemes, uniós, fiatalos „zenenyelv” A zeneoktatás aktivitást, gazdagodást és egységességet remél az Európai Uniótól Mészáros Imréné és Farkas Zsolt a zeneórán Fotó: czapák veronika Miskolc (ÉM - NyZ) - Az Ifjú Zenészek Európa Parlament­je legutóbbi ülésén nyilatko­zatot fogalmazott meg, több olyan feladatot megjelölve, melynek végrehajtásához az Európa Tanács támogatását kérik. Mócz Ferencet, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Igazgatói Ta­nácsának elnökét arról kérdez­tük, vannak-e a zeneoktatásban európai uniós követendő nor­mák, melyekhez a taggá válás után igazodnia kell a magyar ze­neoktatásnak. Aktivitás, gazdagodás- Elmaradva nem vagyunk az Európai Unió zenei normáihoz képest. Többen tanítanak a kollégáim közül is Német­országban, Nyugat-Európában, eredményesen szerepelnek a zenészeink a nemzetközi, sőt a világversenyeken is. Nyugod­tan mondhatom azt is, hogy a magyar zeneoktatás is példaér­tékű Európában - kezdi Mócz Ferenc. - A különbség azonban az, hogy nálunk az elméletre alapozott a gyakorlat, az EU- ban pedig inkább a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt. Sokkal kevesebb szolfézs órájuk van már az alsófokú zeneiskolák­ban is a diákoknak az unió tag­államainak iskoláiban. A leg­nagyobb eltérés itthon a zene­iskolák hangszereivel van. Eb­ből adódik a legnagyobb gond is. A hangszerek többsége még az ötvenes évekből való, pályá­zatok az állományfrissítésre pedig egyáltalán nincsenek. Remélem, hogy a csatlakozás után gazdagodni és aktivizálód­ni fog a zenei életünk. A fiatalok éppen ennek a nyilat­kozatnak a megfogalmazásával már erről tettek tanulságot. És azt is remélem, hogy könnyebben tudunk majd mo­zogni, részt vehetünk cserep­rogramokban, fesztiválokra, koncertekre tudunk majd rendszeresen kiutazni. Egymás megismerése Az Ifjú Zenészek Európa Parla­mentje által megfogalmazott nyilatkozatnak az a célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban kialakítsa az egységes zenei szemléletet, és hogy a zenészek, zenét tanulók egymás zenéjét is megismerjék - foglalható össze. A nyilatkozat legfőbb pontjai­ban pedig a zenei oktatás egyes területeinek fejlesztését, a szer­zői jogok védelmét, a pályáza­tok, támogatások szükségességét valamint a média és a zenei élet kapcsolatát részletezik. Legalább a kötelező iskolai évek alatt legyen kötelező zenei oktatás, a marketingképzés pedig azért szükséges, mert a fiatal, te­hetséges zenészek nem tudják „eladni” magukat. A nyilatkozat kéri az Európa Tanácsot, hogy biztosítsa a zenetanárok európai szintű állandó továbbképzését, és tegye lehetővé a zeneszerzők és az előadók jogainak védelmében egy közös európai szerzői jog­rendszer kidolgozását. Létre kell hozni egy olyan európai alszer- vezetet is, mely koordinálja és jobban elérhetővé teszi a zenei­művészeti célú pályázatokat, ala­pítványokat - olvasható a pontok között. A média területén pedig azoknak az európai televíziós csatornáknak a fejlesztését sür­getik, melyek klasszikus zenét, jazzt, zenei híreket, zenei doku- mentumfihneket és oktató műso­rokat sugároznak. ......................... á fiatalok a nyilatkozat megfogalma­zásával a zenei élet gazdagodását és aktivitását indították útjára BRÜSSZELI kMPVISELÖNKJíELENTI Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékle­tünkben szeretnék olvasóink véleményét, kérdéseit, gondolatait is megosztani. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal, a csatlakozással, konkrét tapasztalataikkal kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdéseiket is, me­lyekre szakemberektől szeretnének segít­séget kapni. A kérdéseket és a válaszokat lapunk következő mellékleteiben tesszük közzé. Címünk: Észak-Magyarország Szer­kesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. Levele­ikre írják rá: „Csatlakozunk”. AZ EU ÉS HAZÁNK • Agrárium felértékelődése. Európa sze­repe a világ élelmezésében felértékelődik, ugyanis az agrárterületek nagysága a kontinensen nem csökken, míg más föld­részeken mérséklődik - nyilatkozta Wolf- gang Weitert, az Agrárszakszervezetek Európai Szövetségének főtitkára. Azt is mondta: európai agrármodellt meg kell védeni az ellene irányuló támadásoktól a Világkereskedelmi Szervezetben, ez bizto­síthatja ugyanis az európai agrártermelők évszázados hagyományainak megőrzését. • A szennyezés nem érinti a csatlakozást. A ciánszennyezés nem érinti az Európai Unióba tartó Magyarország és Románia csatlakozási tárgyalásait, de lehet olyan hatása, mely a környezetvédelmi szabá­lyok gyorsabb átvételére és alkalmazásá­ra készteti az érintetteket - jelentette Margót Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi felelőse. • Tagállamkizárás. Eljött az ideje, hogy elgondolkodjanak az EU-szerződésekről, és esetleg lehetővé tegyék egy olyan tag­állam kizárását, amelyik tartósan megsérti az emberi jogokat - nyilatkozta Nicole Fontaine, az Európai Parlament elnöke. Egyben a szélsőjobboldalinak tekintett Osztrák Szabadságpárt bevonását a kor­mányba az EU eddigi legsúlyosabb válsá­gának nevezte, és az első olyan esetnek, amely az európai alapértékeket érinti. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk című melléklete a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. A vállalkozások felkészüléséről Miskolc (ÉM) - Az Európai Unió gazdaságában fontos szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások. A csatla­kozásra a gondolkodásmód és a vezetési stílus változta­tásával kell készülni.- Ma az unió 15 tagországában összesen 18 millió kis- és közép­vállalkozás működik, ez a teljes foglalkoztatás 66 százalékát teszi ki. A vállalkozások versenyké­pességét az új üzleti elgondolá­sok, a piaci rések feltárása, az új technológiák bevezetése adja - kezdi Varga Ferenc, megyénk brüsszeli képviselője. Az Európai Unióban elismert a kisvállalkozások társadalmi és gazdasági jelentősége. Az unió po­litikai céljai a vállalkozások te­kintetében az alapítást és folya­matos működést segítő üzleti kör­nyezet fejlesztésére, a versenyké­pesség javítására vonatkoznak. Az Európai Bizottságon belül külön főigazgatóság foglalkozik a vállalkozásokkal. Több progra­mot is kínálnak: megkönnyítik a vállalkozások hozzáférését a vál­lalkozásfejlesztési tőkéhez, ösztö­nöznek az innovációra, a vegyes vállalatok létrehozására, garanci­aprogramokkal kölcsönöket nyúj­tanak, új környezetvédelmi beru­házásokhoz hiteleket nyújtanak.- A csatlakozást követően, be­kerülve a 370 millió fős, egysé­ges belső piacba a magyar vál­lalkozások is hozzájuthatnak majd ezekhez a programokhoz - folytatja brüsszeli képviselőnk. Kiemeli azonban, hogy a megfe­leléshez más gondolkodásmód és vezetési stílus, a kurrens ter­mékszerkezet, a folyamatos ki­Definíció • mikrovállalkozás: 1-9 főt alkalmaz. • kisvállalkozás: 10-49 főt alkalmaz. Az éves forgalom nem haladja meg a 7 millió eurót, 1,7 milliárd forintot, vagy a mérlegfőösszege az 5 millió eurót, az 1,2 milli­árd forintot. • középvállalkozás: 50-249 főt alkalmaz. Az éves forga­lom nem haladja meg a 40 millió eurót, 10 milliárd fo­rintot, vagy a mérlegfő­összeg a 27 millió eurót, 6,7 milliárd forintot. váló minőség, a pontos szállítás, a megbízhatóság és az idegen nyelv - angol, francia, német - ismerete szükséges. Rendelkezésre álló programok • Interprise program: a gazda­sági szektorban működő kisvál­lalkozások vehetik igénybe. Uniós központi támogatás nincs. Beadási határidő: 2000. március 31., június 30., szep­tember 30. (Bővebb információ a következő interneteimen ol­vasható: http://europa.eu.int/- comm/dg23/calls/files/99_c_307- _5_en.pdf) • EIC program: célja a kis- és középvállalati kör felkészítése az egységes európai piac kö­rülményeire, követelményeire. Uniós központi támogatás nincs. Beadási határidő: 2000. június 30., október 12. (Bő­vebb információ a következő interneteimen olvasható: http://europa.eu.int/comm/dg 23/ca I Is/f i les/cf p26314en.pdf) „Nem kell identitásunkat feladnunk” A siker a társadalom felkészültségén múlik, a felkészültség pedig a jogászokon Miskolc (ÉM - BAL) - A hazai jogásztársadalom, az ügyvé­dek és a szakmai kamarák felelősségét hangsúlyozta megyeházi előadásában Dá­vid Ibolya igazságügy-mi­niszter, amikor „Európai jog- magyar jog" címmel a jog­harmonizációról beszélt.- Az európai jog olyan jogot je­lent, amely sem nem nemzetkö­zi, sem nem nemzeti - ezzel a rejtélyesen ható, ám a kérdés összetettségét jól érzékeltető meghatározással kezdte előadá­sát Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter.- Az európai jog önálló jogi csoportot képvisel, amely az európai közösséget létrehozó egyezményből saját jogrendszer­ré nőtte ki magát - folytatta a gondolatmenetet az európai uni­Dávid Ibolya Fotó: Végh Csaba ós csatlakozási folyamat joghar­monizációjának fázisait felügye­lő politikus. - Ez a fajta közössé­gi jog teljesen újszerű forma, ám az „európaiság talapzatára épül”, a tagállamok közös kultú­ráját jeleníti meg. Ily módon számunkra sem lehet idegen - tette hozzá a tárcavezető. A miniszter ismét megerősítet­te azt a vélekedést, melyszerint „azzal a jogközelítéssel, amelyet az utóbbi öt-hat évben sikerült elérnünk, az első helyen állunk a csatlakozásra váró országok kö­zött”. Mint kifejtette, az igazság­szolgáltatás szervei azzal a mun­kahipotézissel végzik a munkáju­kat, hogy a csatlakozás 2002-ben bekövetkezik. Ugyan már más időpontról is beszélnek, úgy' ké­szülnek, mintha. Más kérdés - árnyalta a kér­dést Dávid Ibolya -, hogy a jog összehasonlítása, átalakítása könnyebb, mint az alkalmazása. Hogy értse is, aki alkalmazza és az is, akire alkalmazzák, e tekintetben óriási a hazai jo­gásztársadalom felelőssége, kü­lönösen az ügyvédeké. De a szakmai és gazdasági kamaráké is: tekintsék feladatuknak, hogy tagjaikat felkészítsék az integ­rációra. A csatlakozás sikere azon múlik majd, mennyire lesz felkészült a társadalom - hangzott el.- Meggyőződésem, hogy az or­szág belépése az Európai Közös­ségbe nem jelenti a nemzeti kul­turális identitásunk vagy' a saját jogrendszerünk feladását mondta Dávid Ibolya, s magya­rázatul még azt is hozzátette: a hazai jogrendet és intézmény- rendszert egyébként is abba az irányba kellene átformálni, mint amerre a jogharmonizáció mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents