Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

2000. február 17., csütörtök Gazdaság I !£Í). LÉjÉt éüé Miliiiijdít %■ HÍRCSOKOR • BC-osztalékfizetési javaslat. A Borsod- Chem Rt. (BC) igazgatósága 170 forint rész­vényenkénti osztalék kifizetésére tett javasla­tot az április 26-i éves rendes közgyűlésre. Az 1999-es üzleti évre fizetendő osztalékfizetés javasolt kezdőnapja 2000. augusztus 15. • Minősített Magyarország. A Thomson BankWatch BBB-ről BBB+-ra értékelte fel Magyarország szuverén devizaadósságá­nak besorolását. A besorolás javítását el­sősorban az indokolja, hogy Magyaror­szág legfontosabb makrogazdasági mu­tatóinak többsége jelentősen javult az el­múlt években. • Raab Karcher-veszteség. A Raab Kar- cher Tüzép Rt. 1999-ben 8 milliárd forint árbevételt ért el, mintegy kétmilliárd fo­rinttal kevesebbet, mint a korábbi évben, emellett 100 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. GE-bázis Magyarország Budapest (MTI) - A General Electric Lighting (GE) magyarországi beruházása­inak értéke meghaladja a 800 millió dol­lárt és az amerikai anyavállalat további befektetésekben is gondolkodik. Az 1999- ben beindított, 27 millió dolláros befekte­téssel kiépített ózdi elektronikai gyár után az idén az év közepén megkezdi a termelést a 15 millió dolláros invesztíció- vaT épülő veresegyházi, repülőgépmotor­alkatrészeket javító üzem is. A tervek sze­rint kezdetben 60 dolgozót foglalkoztatnak Veresegyházán, a létszám a későbbiekben felmehet 250-300-ra. Az üzemépületben most kezdik a berendezések felszerelését. Völgyes Iván szólt arról, hogy a GE számára a fényforrás üzletág magyaror­szági érdekeltsége a maga több mint 11 ezer dolgozójával a második legnagyobb munkaerőbázist jelenti Európában. Matolcsy: növelni kell a beszállítói arányt Budapest (MTI) - Magyarországnak új ki­hívásokkal kell szembenéznie 2000-től, a külföldi beruházásokért folyó verseny nem csak a régióban, hanem Európa egészében is felerősödik - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter nemzetközi vállalatok képviselői előtt szerdán Budapesten. A Jo- int Venture Szövetség rendezvényén a mi­niszter annak a véleményének adott han­got, hogy nem feltétlenül az új beruházó­kért kell versenybe szállni, hanem megfe­lelő gazdaságpolitikai lépésekkel kell ser­kenteni a már megtelepedett befektetők további beruházásait. Szólt arról is, hogy a beszállítói arány növelésének érdeké­ben a jövőben újfajta támogatást nyújta­nak a multinacionális cégeknek. Az új szemléletnek megfelelő gazdaságfejlesztési pályázatok két héten belül megjelennek. Biológiai eredetű üzemanyagok győri terve Győr (MTI) - Az alkohol üzemanyag célú felhasználása kiemelt helyen szerepel a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. tervei között - hangzott el a cég szerdai sajtótá­jékoztatóján Győrött. Folláth György vezérigazgató elmondta: a cég törekvése összhangban van a meg­újuló energiaforrások részarányának nö­velését célzó európai uniós programmal, amely a biológiai eredetű üzemanyagok részarányát az összes üzemanyag-fogyasz­tás 12 százalékára emeli 2010-ig. Az előirányzott 18 millió tonna mező- gazdasági eredetű üzemanyagból 8,3 mil­lió tonna a biodízel és 9,7 millió tonna a mezőgazdasági eredetű alkohol, azaz a bio- etanol mennyisége. Ez utóbbi alapanyaga a győri szeszgyár esetében a cukorrépa fel­dolgozásából keletkezett melasz lehet. A cég első embere rámutatott: az üzemanyag célú alkohol felhasználását az EU több tagországában, egyebek között Franciaországban, Hollandiában, Spanyol- országban adókedvezményekkel, vagy tel­jes adómentességgel támogatják.- A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács - amelynek a győri szesz­gyár is tagja - azt szeretné elérni, hogy a következő években a hazai üzemanyag-fel­használás legalább 2 százaléka biológiai eredetű etil-alkoholból származzon - mondta a vezérigazgató. Munkanélkülit feketén alkalmaznak A törvények megtartása érdekében szankcionálják a szabálytalan munkáltatókat Perjési Zsolt Fotó: Végh Csaba Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Sokan már csak akkor keresik fel a mun­kabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget, amikor rá­jönnek: feketén foglalkozta­tó munkáltatójuk „bepaliz- ta" őket. Egyáltalán milyen hátrányokkal jár a „fekete munka"? - kérdeztük Perjési Zsolt megyei igazgatót. Ötven ezertől 3 millióig terjed­hető munkaügyi bírságot kap­hatnak azok a munkáltatók, akik több személyt feketén fog­lalkoztatnak. Egy fő alkalmazá­sa esetén szabálysértési eljárás­sal szankcionalizálhatók, ami­nek összege 100 ezer forintig ter­jedhet. A munkáltatók többségét még ez a szigorú büntetés sem tartja vissza. Munkanélkülit csak feketén- A valós helyzet: a munkáltatók munkanélkülit többnyire csak feketén alkalmaznak! - nyilat­kozza Perjési Zsolt. - Aki nincs bejelentve a társadalombiztosítá­si szerveknél, akivel nem kötnek munkaszerződést, az hátrányok elébe néz. Például: a minimál­bértől kevesebbért foglalkoztat­ják, a különféle műszakpótléko­kat nem kapja meg, nem része­sül szabadságban, a munkaszü­neti napokon végzett foglalkozta­tásért előírtak rá nézve nem lé­teznek. A veszélyes körülmé­nyek között dolgozók esetében a munkavédelem szabályait sem tartják be. Nem látják el védőfel­szerelésekkel, ha munkabaleset éri, akkor azt nem jelentik. Nem kapja meg a társadalombiztosí­tástól a megkülönböztetett bá­násmódot, a százszázalékos táp­pénzt, sőt, egyáltalán nem kap táppénzt. Sorolhatnám tovább azokat a hátrányokat, amelyek a fekete foglalkoztatással együtt­járnak - mondta Perjési Zsolt.- Tegyük fel: van nekem egy barátom, aki önhibáján kívül vált munkanélkülivé. Régi, és a munkaügyi központ támogatá­sával szerzett újabb szakmai bizonyítványával is hiába ki­lincsel, hivatalosan munkahe­lyet eddig sehol nem kapott. Felesége kevés jövedelmű, nagy a rezsi, a lányuk egyetemre ké­szül. Ebben a helyzetben mit tegyen? - kérdezem. És ha nincs más választás?- A példaként említett személyt ellenőrzésünk esetén közvetle­nül semmilyen formában nem marasztaljuk el. Éppen az ő ér­dekében történik a lépés. A ha­tóság ellenőrzése nem az ő feke­te foglalkoztatásának a konkrét felszámolására irányul. Neveze­tesen nem arra, hogy ne kapjon pénzt, ahol tud és amennyit tud, hanem ellenkezőleg. Arra irá­nyul, hogy a foglalkoztatása tör­vényessé váljon. A járadék mel­lett törvénytelenül foglalkozta­tottak esetében viszont a mun­kaügyi központnál kezdemé­nyezzük, hogy szüntessék meg, vag>r szüneteltessék a járadék fi­zetését - mondta. Akiket „bepaliztak”- A sérelmet szenvedett fekete munkavállalók többsége már csak akkor jelentkezik nálunk, amikor befejeződött a foglalkoz­tatása - mondja Perjési Zsolt. - Ilyenkor derül ki az illető szá­mára például, hogy nem 'is volt bejelentve a társadalombiztosí­tásnál, pedig táppénzt szeretne kapni. A másik ok, amikor nem adják kezébe azt az igazolást, ami alapján a későbbiekben megkaphatja a munkanélküli já­radékot. Nem kapja meg, mert utólag kiderül: nem is volt beje­lentve. Arra biztatom a jövőbeli bejelentés nélkül foglalkoztatot­takat, hogy bizalommal fordulja­nak hozzánk. Mi nem a fekete foglalkoztatottak üldözésére hi­vatott szerv vagyunk, hanem a hátrányaik megelőzésére, kikü­szöbölésére - hangsúlyozta a megyei igazgató. Nyolcvan hektár két hónap alatt Tárcái (ÉM - PT) - Tokaj-He- gyalján ritka látványban lehet része azoknak, aki a Disznókő szőlőbirtok környékén járnak. A sorközöket ugyanis egy speciá­lis adapterrel felszerelt kistrak- tor járja a még fagyos talajon. Vatamán Ferenc traktoros sze­rint ezzel az előmetszést végző szerkezettel mintegy két hónap alatt lehet előmetszeni az ültet­vényt. Ezt követően jön az em­beri munka, a precíz metszés. A javát azonban, a magasabbra nyúló vesszőket a gép már meg­felelően eltávolította. A későbbi kézi munkára készít elő a gép Fotó: Puskár Tibor Miskolcon csökkent, Ozdon Országos munkavédelmi program Budapest (MTI) - Több éves előkészítő munka után keddi ülésén elfogadta a munkavédelem országos programjának szövegter­vezetét az Országos Mun­kaügyi Tanács (OMT) mun­kavédelmi bizottsága. A szövegjavaslatot a kormány terjeszti majd az Országgyűlés elé, hogy az hozzon határoza­tot a programról, s az ennek alapján évente kidolgozandó intézkedési tervekről. Vita alakult ki arról, hogy az előterjesztés miként fogal­mazzon a Magyarországon használt munkaeszközök kor­szerűségéről. Egy korábbi fel­mérése szerint 1996-ban 12,1 év volt a munkaeszközök élet­kora. A munkaadók értékelése szerint azóta - főként a multi­nacionális cégeknél - a kor­szerűsítések miatt ez a helyzet javult. A munkavállalók mind­ezt vitatták. Végül megegyez­tek abban a szövegben, hogy az említett adat a tapasztala­tok szerint 1996 óta lényegesen nem változott. Ellentételesen ítélte meg a munkaadói és a munkavállalói oldal azt a megfo­galmazást is, hogy alapvetően hiányosak a munkáltatók és a dolgozók munkavédelmi ismere­tei. A munkaadói oldal szerint a munkahelyek jelentős részénél a munkavédelem már része a ter­melési folyamatnak. Ezek sze­rint nem igaz az ILO 1992-es, a magyar munkavédelmi helyze­tet elmarasztaló értékelése. A munkavállalói érdekkép­viseletek szerint a helyzet tá­volról sem ilyen kedvező. A kormányzat is mérsékeltebb megfogalmazást tartott indo­koltnak. Végül megegyeztek abban a szövegváltozatban, hogy a munkavédelem még nem általánosan része a mun­kafolyamatoknak . A jóváhagyott szövegterve­zet szerint a cél az, hogy a munkavégzés rövid és hosszú távú kockázatai ne haladják meg a társadalmilag elfogad­ható mértéket. A biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek biztosítását álla­mi szerepvállalással is elő kell segíteni. stagnált a munkanélküliség Miskolc (ÉM) - Január végén 58 741 munkanélkülit re­gisztráltak a megyei munka­ügyi kirendeltségek, ami 4,9 százalékkal (2743 fővel) több, mint volt egy hónappal korábban - áll a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Munka­ügyi Központ jelentésében. A jelentős növekedését a mun­kavégzési lehetőségek nagyará­nyú csökkenése okozta, ennek hatására tovább csökkent a munkanélküli nyilvántartásból kikerülők száma. A folyamatot erősítette a közhasznú foglal­koztatás vagy egyéb munkaerő­piaci támogatás befejeződése, il­letve a szüneteltetést követően visszaáramlók száma nem csök­kent érdemlegesen. Az elbocsá­tást követően első ízben nyil­vántartásba vett munkanélküli­ek száma pedig még emelkedett is kissé. Egy évvel korábban a január végi létszám 4,4 százalékkal (2482 fővel) haladta meg az 1999. január végén mért létszámot. Az emelkedés elsősorban a közhasz­nú foglalkoztatás mértékében, ütemezésében meglévő különb­ségekkel indokolható. A nyilvántartott munkanélkü­liek számát körzetenként tekint­ve, december végéhez képest a legnagyobb arányú emelkedés (9-13 százalék) Mezőkövesd, Sá­toraljaújhely és Gönc térségében ment végbe, de átlagot meghala­dó volt további öt körzetben is. Az egy évvel korábbiakhoz ké­pest Gönc körzetében most csak­nem ötödével több munkanélkü­li szerepelt a nyilvántartásban, s Mezőcsát, Edelény, Putnok és Sárospatak körzetében is 10 szá­zalékot meghaladó az emelkedés üteme. Továbbra is csak a mis­kolci körzetben figyelhető meg az egy évvel korábbitól alacso­nyabb, illetve Ózd körzetében azzal azonos létszámszint. Az előző havi csökkenéssel szemben január végén 2,7 száza­lékkal (108 fővel) 4152 főre emel­kedett a pályakezdőként nyil­vántartott munkanélküli fiata­lok száma. Január folyamán összesen 5402 álláshely közül közvetíthet­tek a kirendeltségek, ami ötödé­vel (1374 állással) kevesebb, mint tavaly decemberben. Ebből 2404 állást a hónap folyamán re­gisztráltak kirendeltségeink, ez harmadával maradt el az előző havitól. A csökkenés mindenek­előtt a közhasznú foglalkoztatási lehetőségek terén jelentkezett, a normál, támogatáshoz nem kap­csolódó munkaerő-keresletben már kismértékű emelkedés ment végbe. Januárjában 6 munkaadó je­lentett be összesen 404 főre vo­natkozó - zömében februárban végrehajtandó - létszámleépítési szándékot, melyek Miskolc és Sárospatak térségét érintik. Az érintett munkavállalók 72 száza­léka közül a legtöbbet a vasko­hászat bocsátja el, míg kisebb hányadukat az energiaszolgálta­tásban (20 százalék), illetve me­zőgazdaságban (8 százalék) tevé­kenykedő cég.

Next

/
Thumbnails
Contents