Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-17 / 40. szám
2000. február 17., csütörtök SZflH-MflBYflHOBSIflG fe Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Blue és Spirál. A Blue és a Spirál együttes lép fel a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban február 18-án, pénteken este fél 9-től. • Herbst-fotók. Herbst Rudolf fotóiból nyílik kiállítás február 18-án, pénteken délután 5 órakor a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában. A március 31-ig látogatható tárlatot Juhász Miklós fotóművész ajánlja a közönség figyelmébe. • Simon Mágus sikere. Enyedi Ildikó: Simon Mágus című alkotása nyerte el a legjobb filmnek járó Aurora Díjat a X. Trom- sói Filmfesztiválon, Norvégiában. Mozart-hegedűverseny Miskolc (ÉM) - A Mozart-bérlet második hangversenyét rendezik meg február 21- én, hétfőn este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A Miskolci Szimfonikus Zenekar műsorán Haydn: B-dúr szimfónia, Mozart: A-dúr hegedű- verseny és Schubert: III. D-dúr szimfónia című műve szerepel. A koncert szólistája Falvay Attila. Vezényel Kovács László. Falvay Attila tízévesen adta első hangversenyét, tizenhat évesen vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Több versenynek volt díjnyertese. 1990- ben Érdemes Művész kitüntetést, 1996- ban a Kodály vonósnégyes tagjaként Bar- tók-Pásztory-díjat kapott. Utak és találkozások Brackó István A bodrogközi dinnyések tudták, az erős palánta és a jó termés reményével kecsegtető ültetés előtt a magot tejben kell megáztatni, Kisgéresen titokban tartották a gyékénykészítés tudományát. A vándorló bordások a szövőszékek becses tartozékáért a méhészek viaszát (sonkolyát) kérték cserébe. Jöttek mentek a csuprosok, a gubások, az üvegezők és a drótosok, s a távoli bőmadrágos morvák ivartalanították a csikókat, borjakat, malacokat. Borsod, Abaúj, Gömör, Zemplén nagy találkozóhely volt: nemcsak áruk cserélődtek, hanem eszmék, szokások, kultúrák is. A vásári sokadalom népünnepélynek számított, s az árusok kántáló reklámja kellette a portékát: „...nagy lett a károm, azér adok mindent potom áron. Sárgarigó, kan veréb, gyertek ide közelébb.” Viga Gyula újabb könyvet írt, onnan valók ezek az érdekes ismeretek. Olyan összeállítás ez az Utak és találkozások című gyűjtemény, amelyben a tudós kutató 20 évi búvárkodásának ismereteit összegezte, s fűzte egy képzeletbeli gondolati szálra. A Hermán Öttó Múzeum reprezentánsának mondandója pontos megfigyelésen alapszik, biztos szakmai háttérre támaszkodik, s olyan lényeges összefüggésre mutat rá, amely alakította a táj képét, s máig hat. Mint írja: arra keresi a választ, hogy egy- egy vidék népe milyen módon alkalmazkodott életmódjában a táj adottságaihoz, a táj esetleges átalakítása miként változtatta meg az alkalmazkodás rendjét, s mindez milyen helyet és szerepet jelöl ki egy-egy közösség számára a térség népeinek kapcsolatrendszerében... Vagyis a különböző tájakon más utakat jár be az életmód, a kultúra, másokat az ember és közössége, a műveltség hordozója. A cím képletesen és valóságosan is igaz. „Az utak összekötnek és elválasztanak. Összekapcsolják egymással a közeli és távoli településeket, tájakat, azok népét, javait, műveltségét. Ugyanakkor az útra induló embert - ahogy fokozatosan leküzdi a távolságot - egyre messzebb viszik otthonától, közösségétől, családjától, attól a természetes közegtől, táji és társadalmi környezettől, aminek ő részletekig beavatottja, amely ugyanakkor őt is ismeri és körülveszi. A térbeli elszakadás kiszakadást jelent saját műveltségéből is... Vagyis az út az emberiség történetének kezdete óta leküzdendő, legyőzendő dolog volt - fizikai és szellemi értelemben is. Kihívás, amelyre a különböző civilizációk sokféle választ adnak.” Talán az idézetekből is kitetszik, hogy Viga Gyula nemcsak kiváló folklorista, hanem jó tollú krónikás is. Alkata szerencsés ötvözete egy olyan habitusú embernek, aki nemcsak gyűjt, hanem ad és megoszt, aki határokhoz nem kötött kincsét, a bölcs elődök tapasztalatát, a történelmi Magyarország északkeleti szögletének múltját s a jelennek szóló üzenetét átviszi a túlsó partra. Chopin és a tejszínhabos sütemények Némethi Zsófi, Isabelle Oehmichen-Bérczi és Állné Szabó Klára Miskolc (ÉM - CsM) - Hat miskolci növendék léphetett fel egy koncerten a francia zongoraművésszel, Isabelle Oeh- michen-Bérczivel. A zongora- művész az általa tartott - ingyenes - kurzuson választotta ki a szerencsés tehetségeket. Koncertturnéról érkezett Miskolcra, az Alliance Francaise vendégeként. Itt egy délután és egy délelőtt a város három zenei intézményének növendékeivel foglalkozott, tegnap este koncertet adott. Sűrű volt a programja Isa- belle Oehmichen-Bérczi zongora- művésznek (bár fáradtság nem látszott rajta a kurzus végén sem). Hogy miért vállalta?- Ez a szenvedélyem - mondja, majd kiegészíti válaszát. - Imádok tanítani és imádom a zenét. Nagyon érdekes olyan diákokkal találkozni, akiket egyáltalán nem ismerek. Az otthoniakról már szinte mindent tudok. A kurzuson viszont „végterméket” kapok, amin azért még lehet simításokat végezni. Mint amikor a sütemény már kész, de a tejszínhabot, a díszítést még rá lehet tenni. Azután elmeséli, hogy ő is nagyon szereti, ha mások meghallgatják a diákjait, hiszen más tanár mást hall meg a produkcióból. Ezt a véleményt osztja Állné Szabó Klára, az Egressy Béni Zeneiskola tanára, akinek nemcsak diákjai vettek részt a kurzuson, de ő maga is, ő fordította Isabelle Oehmichen-Bérczi szavait.- Előfordulhat, hogy a tanítványunk munkájába már szinte belehalljuk azt, amit szeretnénk. Az viszont, aki soha nem látta, rögtön ráérez a legfontosabbakra. A kurzus másik oldala pedig, hogy egy soha nem látott embertől még jobban elfogadják a tanácsokat. Isabelle Oehmichen-Bérczi szerint viszont az külön kihívás, hogy hozzá tud-e tenni valamit a gyerekek játékához.- Azt szerettem volna, hogy mint koncertező ember, egy kis betekintést nyújtsak magába az előadásba. Hogy kijöjjenek a diákok az iskolai keretekből, lássák, messzebb lehet menni, sőt fel is lehet rúgni a szabályokat... Hogy mennyire erre helyezte a hangsúlyt, azt jól mutatja, hogy tegnap esti, a Zenepalotában megtartott koncertje elején fellépett hat, a kurzuson kiválasztott növendék.- Nem túl nagy kihívás ez a legkisebbeknek?- A kihívás az, hogy utánuk A koncert vendégei Juhász Tamás, Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola (tanára Papp Gábor) Durda Melinda, Egressy Béni Zeneiskola (Állné Szabó Klára) Birtalan Zsolt, Egressy Béni Zeneiskola (Ficsorné Kádár Anikó) Némethi Zsófia, Egressy Béni Zeneiskola (Állné Szabó Klára) MátéÚÍgnes, Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete (Kincses Margit) Zalánszky Rita, Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete (Kádas Klaudia) Isabelle Oehmichen-Bérczi zongora- művész Varsóban két olyan zongoraművésztől tanult, akik „tanárfájukat" közvetlenül Chopinig vezetik vissza, így a leghitelesebb értelmezések ismerői. Ezért a kurzus speciális képzés is volt, és minden növendék Chopin-darab- bal lépett fel a koncerten. én is odaülök a zongorához. Mert könnyű tanácsokat adni, ám úgy kell játszanom, hogy megmutassam, meg is tudom csinálni. És vannak közöttük, akiknek már valóban koncertre alkalmas a technikájuk. Nem ez lesz az első fellépésük, és mivel fiatalok, még nem is igazán félnek a színpadtól. Nem biztos, hogy a koncert első hat fellépője izgul majd a legjobban... Huszadik Biennálé, közel nyolcvan alkotó Érkeznek Horváth Kinga művei a galériába Fotó: vajda János Miskolc (ÉM) - Eddig mintegy nyolcvan alkotó küldte be csaknem kétszáz alkotását a Miskolci Galéria a XX. Országos Grafikai Biennáléjára. A zsűrizés március 6-án lesz. Az elmúlt napokban adhatták be az alkotók pályaműveiket a Miskolci Galéria XX. Országos Grafikai Biennáléjára. A miskolci Rákóczi-ház és a budapesti Műcsarnok mellett postán is fogadták a munkákat, és majdnem húsz művész előzetesen jelezte, egy-két napos csúszással tudják csak eljuttatni anyagukat. A benyújtott alkotások végleges számát tehát még nem tudni, de az minden bizonnyal megközelíti majd a kettőszázötvenet. A biennáléra - a megszokott módon - az előző két évben született klasszikus grafikai technikákkal vagy új médiumok segítségével, például számítógéppel készített műalkotásokat is vártak, alkotónként legfeljebb hármat. A rendezvény célja változatlanul az, hogy az előző két évben született értékes műveken keresztül áttekintést adjon a hazai sokszorosított grafika helyzetéről. Úgy tűnik, hogy a mai magyar grafikát a számítástechnika előretörése jellemzi, hiszen az idei biennáléra benevezett alkotásoknak körülbelül a fele készült computer segítségével. A XX. Országos Grafikai Biennáléra bejutott művek kiállításának megnyitója és az eredmény- hirdetés május 27-én, szombaton délelőtt 11 órakor kezdődik a Miskolci Galériában. Ekkor adják át Miskolc város nagydiját, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a megyei és a városi önkormányzatoknak, valamint különböző vállalatok, intézmények és társaságok díjait a legjobbnak talált művészeknek. Szavalatok, először országos szinten A száz évvel ezelőtt Miskolcon született Szabó Lőrinc költőre emlékeznek Miskolc (ÉM - FK) - A Hermán Ottó Gimnázium hagyományos Szabó Lőrinc versmondó versenye idén külön aktualitással rendelkezik: a költő száz éve született Miskolcon. A jeles évforduló miatt a rendezvény kapcsolódhatk a millenniumi év centenáriumokat összefogó Száz a 2000-ben című országos sorozathoz is.- Első ízben hirdettük meg országosan a Szabó Lőrinc versmondó versenyt - tudtuk meg Szamosfalvi Józsefnétől, a Hermán Ottó Gimnázium igazgatónőjétől. - Az ország hat nagyvárosában - Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden - zajlanak ezekben a hetekben az elődöntők. Az érdeklődés hatalmas. Ez helyszínenként átlagban 150 jelentkezőt jelent. Nem egy esetben már rögtön az iskolában kellett egy helyi válogatót tartani. Ide, Miskolcra is érkeznek versmondók Szolnokról és Abádszalókról is e hét végén. A Szabó Lőrinc országos versmondó verseny 14 éves kor feletti versenyzőinek miskolci elődöntője februáf 18-án, pénteken délután 1 órakor kezdődik a Hermán Ottó Gimnáziumban. A 14 évnél fiatalabbak pedig másnap, szombaton délelőtt fél 10-től mérik össze tudásukat a Szabó Lőrinc Általános Iskolában. A március 21-i, miskolci döntőbe csak az elődöntők első helyezettjei juthatnak be kategóriánként. Négy korcsoportot állítottak fel a szervezők, 6-10, 11-14, 15-18 év közöttiekét valamint a felnőtt résztvevőkét. Kötelezően egy Szabó Lőrinc-verset illetve egy szabadon választott költeményt kell elmondani, de a legtöbb esetben ez utóbbi is Szabó Lőrinc verse lett. Akik pedig a döntőből is elsőként Az edelényi Dobos Renáta és a miskolci Juhász Borbála Szabó Lőrinc-ihlette alkotása kerülnek ki, azok felléphetnek az esti gálaműsoron a Miskolci Nemzeti Színházban, melyen gyermekek, diákszínjátszók és színművészek segítségével elevenednek meg a legismertebb, legfontosabb költemények. Március 21-én, és ugyancsak a színházban nyílik meg az a kiállítás is, amely sorra járja azokat a településeket, melyeken Szabó Lőrincről elnevezett iskola működik. így a megyében látható lesz Ózdon és Ede- lényben is. A tárlat a költő versei által megihletett diákok és tanárok festményeit, rajzait, kisplasztikáit, fotóit mutatja be. Az országos programsorozatot szervező budapesti székhelyű Szabó Lőrinc Jubileumi Emlékbizottság több rendezvénnyel nem jelentkezik ezután Miskolcon, de Budapesten rendszeresek lesznek az emlékező események. Ezek közül is kiemelkedik Szokolay Sándor Szabó Lőrinc kantátájának áprilisi ősbemutatója a Zeneakadémián, és a Szabó Lőrinc emlék- kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mely októberben nyílik meg. Minden rendezvény ideje és helye megtalálható egyébként a budapesti Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szép naptárában. Az „eseménynaptárt” a vándorkiállításon is látható képek díszítik, mellettük pedig magukat a költeményeket is olvashatjuk.
