Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-10 / 34. szám

2000. február 10., csütörtök Aktuális / Hitélet 4 Katona lesz félezer megyénkbeli Miskolc (ÉM) - Körülbelül ötszáz Borsod- Abaűj-Zemplén megyei fiatalembert vár­nak a soron következő bevonuláson, feb­ruár 15-én, kedden és 16-án, szerdán a ka­locsai, a szabadszállási, a tapolcai és a szombathelyi laktanyákba. A leendő sor­katonáknak a behívó szerinti időpontra kell a megjelölt helyre érkezniük, amennyiben viszont még a jövő hét elején is tart majd a vasúti sztrájk, úgy a legrö­videbb időn belül kell megjelenniük a ki­jelölt laktanyában. Késés esetén az állo­máson kell igazolást kérniük - kaptunk tájékoztatást a Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokságon. Aláírás az önkéntes katonaságért Miskolc (ÉM - BA) - Gyűlik az aláírás Miskolcon is: a Szabad Demokraták Szö­vetsége ahhoz kéri a támogatást, hogy a parlament tárgyaljon a kötelező sorkato­nai szolgálatot felváltó önkéntes és hiva­tásos hadsereg létrehozásáról. Tóth Ist­ván, az SZDSZ megyei vezetője lapunknak elmondta: bár csak a hét végén kívántak belekezdeni az aláírásgyűjtésbe, akkora volt az érdeklődés, hogy már kedden ne­kiláttak. A Centrum Áruház előtt több mint 1200 támogató aláírás gyűlt össze azon a napon. Az akció folytatódik. Részönkormányzatok, pénz nélkül Az egységes miskolci költségvetést féltők érveltek az alap létrehozása ellen Miskolc (ÉM - BA) - Megte­remtették a jogi hátteret a részönkormányzatok megala­kításához Miskolcon, ám a döntéshozók elvetették azt a javaslatot, hogy a megalakuló részönkormányzatok pénzügyi alappal is rendelkezzenek. A Görömbölyi Kulturális Egye­sület kezdeményezésére tárgyalt a miskolci közgyűlés a legutóbbi ülésén a részönkormányzatok létrehozásának szabályairól. A képviselők között arról nem is volt vita, hogy zöld utat adja­nak-e. A részönkormányzatok megalakulását természetes fo­lyamatnak mondta egyebek kö­zött Orosz Lajos és Káli Sándor (MSZP). Az utóbbi politikus ki­tért rá, hogy az ebben az ügyben úttörő görömbölyiek mellé ha­marosan felzárkóznak a tapol-. caiak is, s egyre több városrész­ben kémek majd beleszólást sa­ját ügyeik intézésébe a helyiek. Pro és kontra A kezdeményezés méltatói több­nyire amellett törtek lándzsát, hogy pénzügyi alapot is kapjanak a majdan megalakuló részönkor­mányzatok. így érvelt például Molnár Pál (Fidesz), Kis Péter (MDF), és a szocialista Tompa Sándor, aki úgy fogalmazott: ha a települési önkormányzat „nem biztosítja a részönkormányzatok számára a szükséges feltétele­ket”, akkor „gittegyletek” létre­hozásánál bábáskodnak. A kereszténydemokrata Szó­tér László kommunális felada­tok ellátásához is pénzt kért. Szerinte a részönkormányzat dönthetne például a területén az utak felújításáról. Ezzel az elv­vel szállt vitába Hámori Zoltán (Fidesz): a jogalkotó civil kont­rollként számol a részönkor­mányzatokkal. A pénzügyi alap létrehozásá­Borkúti László Fotó: Bujdos Tibor nak ellenzői (így a szabadde­mokraták) a szétdarabolódástól féltik a város egységes költség- vetését. A pénzügyi alap tervét végül a többség elvetette. Átvállalt feladatok A Görömbölyi Kulturális Egye­sület vezetője, Borkúti László lapunknak úgy nyilatkozott: aligha kerülhető el, hogy előbb- utóbb pénzt is kapjanak a rész­önkormányzatok. Éz részben a törvényből következik: ha a ré­szönkormányzatok feladatot vállalnak át a települési önkor­mányzattól - egyebek mellett a közösségi, a kulturális élet szervezésével, a közterületek, parkok gondozásával -, az át­vállalt feladatokhoz a szüksé­ges anyagiakat is meg kell kap­niuk. Ha a mostani miskolci közgyűlés ezt nem is látja be, a következő képviselő-testületek valamelyike majd megteszi. Emellett szólhat az is, hogy a megalakuló részönkormányza­tok mind pénzt kérnek majd a településrészük számára. A gö­römbölyi lokálpatrióta úgy lát­ja: azért érett meg az idő éppen most a részönkormányzatok létrehozására, mert a rendszer- változás óta eltelt tíz év, és már jól látni a képviseleti rendszer hibáit. A lakóközösségeknek nincs beleszólásuk például az őket is érintő fejlesztésekbe. Mint ahogy arról sincs tudomá­suk, hogy mondjuk miért nem gondoztatja a parkokat Göröm- bölyön a helyhatóság, miköz­ben Hejőcsabán áldoznak Szabályok • A közgyűlés városrészi önkormányzatot hozhat lét­re települési képviselőkből és más választópolgárokból. • A városrészi önkormány­zat testületé 5 főnél keve­sebb és 7 főnél több tagú - beleértve a vezetőjét is - nem lőhet. • A városrészi önkormány­zat területe az önkormány­zati képviselők választóke­rületéhez igazodik. • A városrészi önkormány­zat vezetője az érintett vá­rosrészben lakó és/vagy ott megválasztott önkormányza­ti képviselő, több képviselő esetén a közgyűlés által megválasztott képviselő. (Részletek az önkormányzat rendeletéből) ugyanerre. Az igény tehát, ami életre hívja a részönkormány­zatokat, afelé mutat, hogy pénzt is kapjanak. Igenek és nemek A részönkormányzatok számá­ra létrehozandó pénzügyi alap­ra a következő képpen szavaz­tak a képviselők. Igen: dr. Bistei Attila Dömötör Zoltán Horváth Ottóné) Korinthus Katalin Nyíró Pál dr. Simon Gábor Szilágyi Gizella Törökné Durst Éva Bartha György dr. Hardonyi András Nyakó István Nyulászi Istvánné Orosz Lajos Tompa Sándor Varga Zoltán (MSZP-frakció) dr. Molnár Pál (Fidesz-frakció) dr. Szótér László (KDNP) dr. Emődi Gyula (Munkáspárt) Nem: Alakszainé dr. Oláh Annamária Halmai István Ludnik Ferenc Óváriné dr. Balajti Zsuzsanna Tavaszi Zsolt Üveges Lajos Veczán Pál dr. Borbára János dr. Csiba Gábor dr. Hártó György dr. Kovács László (Fidesz­frakció) Hubay György (MIÉP) Németh Ándrásné (FKGP) Szabó Tamás T. Asztalos Ildikó (SZDSZ) Tartózkodott: Burai Aladár (kisebbségi) Orbánné Eördögh Ildikó Feledy Péter Kobold Tamás Üszögh Lajos (Fidesz-frakció) Nem szavazott: Fedor Vilmos Szűcs Erika Káli Sándor Párkányi Zsolt (MSZP-frakció) Hámori Zoltán Juga György Kis Péter (Fidesz-frakció) Február 10. Szt. Skolasztika, Szt. Elvira Február 11. Lourdes-i Szűz Mária jelenése, Ber- told, Marietta Február 12. Szt. Lídia, Szt. Eulália, Lívia Február 13. Évközi 6. vasárnap Szt. Katalin, Linda, Ella Február 14. Szt. Cirill és Szt. Metód, Európa védőszent­jei, Bálint, Valentin Február 15. Szt. Georgina, Györgyi, Kolos Február 16. Szt. Julianna, Lilla, Szt. Filippa SZENT PÉTER UTÓDJAI I. Szent Sixtus (115-125?) Szent Péter hatodik utódja. Alexander (Sándor pápa) utódjáról, I. Sixtus pápáról valóban szűkszavú följegyzéseket találni, és a történettudósok még ezeknek a meg­bízhatóságát is többnyire kétségbe vonják. Sixtus, a katalógus szerint, az Elvidia nemzetségből származó Pastor nevű ró­mai polgár fia volt, a Via Látán született. Ugyanezen forrás szerint ő rendelte el, hogy a Rómában megfordult püspöknek csak akkor kötelesek a hívek engedelmes­kedni, és a püspökök csak akkor tartoz­nak őket közösségükbe fölvenni, ha Ró­mából ajánlólevelet hoztak. Továbbá el­rendelte, hogy a szent edényeket csak egyházi rendben lévő férfiaknak szabad érinteniük, s hogy a szentmisében mon­dott „Szent, Szent, Szent” szavakat a pap után a nép ismételje. Azt tudjuk, hogy Hadrianus császár ural­kodása alatt hevesen üldözték a kereszté­nyeket. Sixtus is egy lázadás áldozatául. A mise-kánon is vértanúként tartja számon. Porga Zsolt Augusztus 20-án megszólal az orgona Adományokból és adó-visszatérítésekből épül az új hangszer Mester Sándor gondnok. Kádár Péter lelkész és Szilágyi István Levente főgondnok az új orgona tervével Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - FG) - A tavaly felszentelt deszkatemplom orgonája 21 millió forintos költségvetésből épül, és a tervek szerint augusztus 20- án már a végleges helyén szólalhat meg. 1999. június 10. - ekkor fejezte be Albert Miklós győri orgona­építő a miskolci deszkatemplom­ba készülő orgona tervezését. Lényegében ez a terv valósul meg, csak kisebb módosításokat kért a műemlékfelügyelet.- Éppen a tegnapi postával kaptam'meg a mestertől azt az ütemtervet, amely szerint au­gusztus 20-án megszólalhat a deszkatemplomban az új orgona - mondja Kádár Péter, a tetem­vári gyülekezet lelkésze. - Az orgona jelentős része a győri műhelyben készül, csak néhány finomabb alkatrész, elektroni­kus berendezés érkezik Német­országból, a laukhuffi gyárból. Tulajdonképpen kétszer épül fel az orgona, először Győrben, majd pedig Miskolcon. A terv szerint március közepére elké­szül az orgonaszekrény, május közepére befejeződik a belső egységek kialakítása, július kö­zepéig beszerelik a Németor­szágban készült alkatrészeket, július végéig megtörténik a szál­lítás, és megkezdődhet az itteni beépítés. így augusztus 20-án megszólalhat a templomunkban is a hangszerek királynője. Az új orgona tervezett költsé­ge 21 millió forint. Ehhez na­gyobb adományokat - gazdálko­dó szervezetektől, közintézmé­nyektől, alapítványoktól - már nem kapott a gyülekezet. Annyi pénzzel kezdődött a munka, amennyi az építkezésből, a templomrekonstrukcióból meg­maradt, illetve erre használták fel az áfa-visszaigényléseket is, viszont magánszemélyektől, ada­kozó hívektől nagyon sok segít­séget kaptak. Kádár Pétertől megtudtuk azt is, hogy a teljes költséget nem egyszerre kell ki­fizetniük, és az eddig esedékes részleteket teljesíteni tudták. Az orgonaépítés javára több jótékonysági koncertet is rendez­tek már a tetemvári templom­ban, de ezeket nem elsősorban a bevételek miatt tartja fontosnak a gyülekezet lelkipásztora.- Nagy öröm, hogy koncerte­ket rendezhetünk megújult templomunkban. Ezek az alkal­mak elsősorban azt szolgálják, hogy átérezzük a zene örömét, és ébren tartsuk az orgona szük­ségességének a gondolatát. Per­sze, a legkisebb adományt is kö­szönettel fogadjuk - fogalmaz Kádár Péter. De eddig sem csak a saját or­gonájuk építése javára rendez­tek jótékonysági hangversenye­ket a deszkatemplomban.- Mindig is fontosnak tartot­tuk mások megsegítését - mondja Kádár Péter. - Az épít­kezés ideje alatt is gyűjtöttünk adományokat a kárpátaljai ár­vízkárosultak javára, majd egy árvízben alázott bihari temp­lom és plébánia felújítására is adakoztunk. A megújult templo­munkban volt már jótékonysági koncert a felsővárosi reformá­tus templom építésének támo­gatására, legutóbb pedig a mi­norita rend által működtetett szeretetkonyha javára adako­zott a koncert hallgatósága. Ez a rendezvény még kapcsolódott az ökumenikus imahét prog­ramjához, de nincs is jelentősé­ge annak, hogy mi reformátu­sok vagyunk, a minoriták pedig katolikusok. Egyébként is a miskolci minoriták az elsők kö­zött voltak, akiktől a templo­munk leégése után segítséget kaptunk. A szeretet, a jótékony­kodás, a karitatív munka nem felekezetspecifikus. EGYHÁZI HÍREK • Keresztény koncert. A Lévay József Református Gimnázium ifjúsági szolgá­latával - Keresztény kon­cert címmel - gyülekezeti délutánt rendeznek Miskol­con a belvárosi evangélikus templomban február 13-án, vasárnap délután 4 órától. • KÉSZ-előadás. A Keresz­tény Értelmiségiek Szövet­sége (KÉSZ) miskolci cso­portja által szervezett Glo­balizáció és nemzeti érté­kek című sorozat első elő­adását Kisfalusi János gö­rög katolikus lelkész tartja a Cserehátról február 15- én, kedden este 6 órától a Szent Anna-templom mel­letti Kolping-házban. • Koncert a templomért. A Miskolci Szimfonikus Zene­kar jótékonysági koncertet ad a Miskolc-Felsővárosi Re­formátus Egyházközség Győri kapuban épülő temp­lomának javára február 24- én, csütörtökön este 7 órá­tól a Zenepalotában. • Nyílt nap. A Sárospataki Református Teológiai Aka­démia (3950 Sárospatak, Rákóczi u. 1., tel./fax: 47/312-947) február 12-én, szombaton nyílt napot tart. A résztvevők meg­kapják a jelentkezési lapot és a felvételi vitaanyagot. • Teológiai meghívó. Debreceni Református Egyetem (4044 Debrecen, Kálvin tér 16., tel.: 52/414- 744) február 25-én, pénte­ken délelőtt 10 órára várja a lelkészi pályára készülő fiatalokat.

Next

/
Thumbnails
Contents