Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-05 / 3. szám
2000. január 5., szerda Aktuális 6 HÍRCSOKOR • Forró százmilliója. Forrón tavaly 100 millió forintot költöttek szociális célokra. A 2400 főt számláló településen 210 helybéli részesült jövedelempótló támogatásban, illetve különböző segélyekben, gyógyszertámogatásban - tudtuk meg Takács Tiborné, pénzügyi csoportvezetőtől. • Simándy-emlékház. Abaújkéren emlékház létrehozását tervezik a neves operaénekes által vásárolt helyi porta épületében. A berendezés és az állag- megóvás munkáira a falu művelődési házának revitalizációs programja keretében, pályázati úton kívánják a pénzt előteremteni. A történelmi régióért Tiszaújváros (ÉM - SZP) - Egymillió forinttal csatlakozott a Miskolc-Kassa Régióért Közhasznú Társasághoz Tiszaújváros önkormányzata, amelynek célja az egykori történelmi régió helyreállítása és az Európai Interrégió cím elnyerése. E cím viselői egyébként minden bizonynyal jó eséllyel pályázhatnak az infrastruktúra, a közlekedés, a kulturális kapcsolatok fejlesztésére fordítható európai uniós pénzekre. Kiürítik a temetőt Tiszaladány (ÉM - UJ) - Az idén, március 31-ig kiürítik a község használaton kívül helyezett temetőjét. A tiszaladányi képviselők tavaly februárban határoztak róla, hogy az előírásoknak megfelelően kiürítik a falu belterületi, már használaton kívül lévő temetőjét. A terület ezt követően más célokat szolgál, a sírok az eredeti helyükön nem maradhatnak. A még fellelhető maradványok áthelyezéséről a hozzátartozók kötelesek gondoskodni. Amennyiben az elhalt hozzátartozói a maradványokat időben nem szállítják át más helyre, azokat a temető fenntartója közös sírhelyben helyezi el. A kiürítéskor a síremlékkel annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. Szándékát azonban előzetesen be kell jelentenie a temető fenntartójának. Ha a síremlék létesítője, illetőleg örököse a megjelölt időpontig - tehát 2000. március 31-ig - nem rendelkezik, azokat a temető fenntartója értékesíti, és a bevételt kizárólag a temető fenntartására fordítja. További kérdésekben a körjegyző ad tájékoztatást. Népszerű gyermekműsorok Encs (ÉM - UJ) - A Város művelődési központjának látogatói tavaly a gyermekprogramokra voltak a leginkább kíváncsiak. Mint a központ igazgatójától, Kércsi Tibortól megtudtuk, az Encsi Városi Művelődési Központ tavaly 19 millió forintból gazdálkodhatott. Az összeg nagyobbik részéhez a település önkormányzatától jutottak hozzá. Saját bevételeik, amelyet elsősorban helyiségeik bérbeadásából teremtettek elő 3,5 millió forintra rúgtak.- A fizetőképes kereslet hiánya miatt - nyilatkozta kérdésünkre Kércsi Tibor - egyre nehezebb tömegeket megmozgató programokat szervezni. Igény lenne az érdekes rendezvényekre, ám a térség lakosai képtelenek kifizetni a fellépési dijakkal arányos belépőjegyek árát. Az encs- abaújdevecseri szabadtéri színpadon korábban nagy sikerű pop-rock koncerteket tartottunk. Egy-egy népszerű együttest ma is szívesen meghallgatnának a város és környékének lakói. Az ismertebb popsztárok, együttesek fellépti díja azonban ma már 5-600 ezer forintra rúg. öt-nyolc- száz forintos belépti díjjal ezer főt7 azonban lehetetlen megnyerni egy koncertre. Inkább a televíziót nézik a fiatalok is, mert az sokkal olcsóbb. Egyedül a gyermekprogramok iránt nyilvánul meg felfokozott érdeklődés En- csen. A kicsinyeknek szóló rendezvényeket alkalmanként még kisebb nyereséggel is zárják Abaúj központjának művelődési házában. Többek között e jövedelemből fedezik a Pedagógus Kórus, a Nyugdíjasok Klubja fenntartási, működtetési költségeit. Rendezvények a millennium jegyében Megnyitó a magyar kultúra napján, műsoron: Valahol Európában Tiszaújváros (ÉM - SzP) - Az országos millenniumi ünnepségsorozatnak köszönhetően idén a tavalyinál több kulturális, sport- és egyházi rendezvényre látogathatnak el a tiszaújvárosiak. Az önkormányzat a múlt évinél 10 millió forinttal többet, vagyis 40 millió forintot biztosít a rendezvényterv megvalósítására. A megszokottnál szűkösebb városi büdzsé miatt azonban még módosulhat a terv, így a támogatás összege is. A több mint hetven támogatandó rendezvényből mintegy tíz kapcsolódik a magyarság történelmi ünnepéhez. Kérdéses azonban, hogy megvalósulhat-e az összes tervbéli program, ugyanis a várható kiadás kétszerese az önkormányzati támogatásnak, miközben a várható bevétel és a saját forrás nem éri el a 15 millió forintot. A pénzzel ellentétben a rendezvényszervező intézmények és'civil szervezetek kreativitásában nincs hiány: a polgármesteri hivatal további félszáz elképzelést volt kénytelen „támogatásra nem javasolt”-ként címkézni. A programsorozat lebonyolítását, koordinálását a legtöbb rendezvénynek helyt adó Derkovits Művelődési Központ végzi. A DMK idén is megrendezi - nem millenniumi - csúcsrendezvényét, a tavaszi fesztivált. A hétnapos, „a város igényeihez illő” májusi rendezvénysorozatot 40 millió forintból valósítaná meg a kultúrház, ám lehet, néhány nívós program kikerül a tervből, mert a tiszaújvárosi önkormányzat 10 millió forintot szán fesztiváltámogatásra. A DMK jelenleg egyeztet négy Tisza-parti város - Tokaj, Tiszafüred, Szolnok és Sárospatak - művészeti vezetőivel, programcserék és közös rendezvények kapcsán. A millennium tiszaújvárosi rendezvényeinek megnyitója január 22-én, a magyar kultúra napján lesz. A Club 96 színtársulat még ebben a hónapban bemutatja a DMK színpadán a Valahol Európában című musicalt. Változik a tiszaújvárosi orvosok státusa A rendelőintézet követi a pozitív példát: javulhat a minőség és a teljesítmény Műszerfejlesztés a tiszaújvárosi rendelőintézetben Fotó: szegő Péter Tiszaújváros (ÉM - SzP) - A sárospataki modellt alapul véve változik meg márciustól a tiszaújvárosi rendelőintézet egyes szakellátásaiban praktizáló orvosok foglalkoztatási státusa - döntött az elmúlt évi utolsó ülésén az önkormányzat képviselő-testülete. A tiszaújvárosi önkormányzat és Török Pál igazgató-főorvos a betegellátás minőségének javulását és az orvosok fizetésének emelkedését reméli a foglalkoztatási rendszer megváltozásától. A főorvos az ülésen elmondta: jelenleg megalázóan alacsony, havi 40-50 ezer forintos nettó bérért, közalkalmazottként gyógyítanak az intézmény doktorai. A mostani rendszerben az a legrosszabb, hogy nem motiválja az orvosokat a rendelési idő optimális kihasználására. Vállalkozói státusban növekszik az érdekeltség, ily módon több beteget láthatnak el nyolc óra alatt az orvosok. A szakasszisztencia továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban marad, a munkáltató és egyéb jogkör gyakorlása az igazgató-főorvos hatásköre lesz. A működtetési forma hátránya, hogy nem eredményez teljes körű privatizációt, és az intézmény nem szervezheti a praxis egyes költségeit. Az ügyeleti ellátás mindenképpen marad közalkalmazotti foglalkoztatási formában. Török Pál cáfolta azon képviselői felvetést, miszerint az új rendszer érdekellentétet szülne orvos és szakdolgozó között. A hosszas vita után hozott határozat kimondja: a tiszaújvárosi önkormányzat az előirányzotton túl nem biztosít többletforrást az átálláshoz és a további működéshez. Kisrozvágyi kártyajáték - egyedülálló a világon Kultürkocsma lett az ivóból - ezredvégi ezer-verseny a lapok tudóinak Kisrozvágy (ÉM - BSZA) - Ezer. így hívják azt a kártyajátékot, amelyet a kisrozvágyiak szerint a világon egyedül náluk, az alig 250 lelkes bodrogközi településen játszanak.- A taktikát el ne mondd, azért fizetni kell! - emeli fel figyelmeztetően mutatóujját egy mosolygós arcú férfi Kisrozvágy egyetlen italboltjának pultjánál. A figyelmeztetés beszélgetőpartneremnek, Petraskó Tamásnak szól, aki úgy döntött: feleleveníti szülei, nagyszülei közösségi életmódjának hangulatát.- Egykor jó értelemben a kocsma volt a falu egyik központja. A helyiség egyik sarkában sakkoztak, a másikban kártyáztak, az épület mögött pedig tekéztek. A versenyek közben aztán sok száz információ hangzott el - idézi a történteket Petraskó Tamás. Ezért is adta a kisrozvágyi kimérésnek a „kultürkocsma” nevet. Úgy véli: bár azok az idől^ már nem hozhatók vissza, az embereket ma is meg lehet mozgatni. Ezért szervezett versenyt a kártyajáték ismerői között. A játék eredetéről ma már keveset lehet megtudni. A helyiek úgy tudják, hogy eredetileg a faluból Kanadába kivándorolt emberek közkedvelt elfoglaltsága volt az ezer. Visszatérve ők honosították meg a községben. A kártyajáték aztán meg is ragadt Kisrozvágyon. Ma már kinyomozhatatlan okból annyira a település határain belül maradt, hogy még a szomszédos faluban, az alig egy kilométerre levő Nagyrozvágyon sem nagyon ismerik. A játékot hárman játsz- szák, magyar kártyát használnak és az nyer, aki először éri el az ezer pontot. A hetes és a nyolcas lapot kiveszik a játékból. A viadal helyszínének a helyi italboltot szemelték ki.- A rendezvény csaknem egy hónapja jutott be az itteni emberek köztudatába, attól kezdve egyre több kocsmai asztalnál került elő a kártya. A jelentkezők edzeni kezdtek a vetélkedőre - mondja a szervező. Az eseményre csaknem Kisrozvágy teljes mozgásra képes férfilakossága kíváncsi volt. A tizenöt versenyző közül kilencen jutottak az elődöntőbe, majd hárman játszottak a bajnoki címért.- A játékot nem pénzre játsz- szák, és egy-egy játszma egy óráig is eltarthat. így lerészegedni sem nagyon lehet mellette - véli Petraskó Tamás. A kétnapos kisrozvágyi versenynek nagy sikere lett a bodrogközi kistelepülés férfijai között. Felvetődött, hogy hagyományt teremtenek belőle. Évente kétszer, húsvét idején és karácsony után gyűlnek majd össze, hogy újra és újra összemérjék tudásukat az ezer nevű kártyajáték legkiválóbb művelői. A verseny helyezettjei: 1. Milinki Géza 2. Horváth László 3. Deák József A szervező maga is játszott (szemben, szemüvegben) Fotó: Bódisz Attila
